Back to top

Nagy érték rejlik a vizeink felszíne alatt

Ha ragadozó is él a vízben, hátának magassága nőni kezd, így próbálja „túlnőni” a rablóhal száját – hangzott el a Halak Napjának központi rendezvényén, ahová az ország megannyi szegletéből érkeztek az aktualitásokra és érdekességekre kíváncsi halbarátok.

Négy esztendővel ezelőtt, a Magyar Haltani Társaság egyik ülésén felvetődött egy gondolat: legyen egy olyan nap az évben, amikor minden a halak körül forog. Az elnökség közös egyetértésben adott zöld utat az ötletnek, amelynek megvalósításához csakhamar partnereket is talált.

A Magyar Országos Horgász Szövetséggel (MOHOSZ), a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezettel (MA-HAL), az Agrárminisztérium Halgazdálkodási Főosztályával, valamint az Akvaristák Magyarországi Egyesületével együttműködve immáron harmadik alkalommal szervezte meg a Társaság a Halak Napja központi ünnepségét.

Az eddigiektől eltérően a rendezvény a fővárostól távol várta a halbarátokat, akik azonban mégis közelinek érezhették magukhoz a helyszínt. A valóságos horgászparadicsomnak számító Tisza-tó partján, egy hotel konferenciatermében került sor ugyanis a programra, amely Harka Ákos, a Magyar Haltani Társaság elnökének szavaival vette kezdetét.

Mint mondta,

azért választották március 20-át a Halak Napjának, mert e nap estéjén - a csillagászati tavasz beköszöntével – olyan időszak kezdődik, amely alapjaiban határozza meg a következő évek halszaporulatát.

„Ilyenkor a csukák ívása még a csúcson van, s már készülődnek a süllők, a balinok, utánuk pedig következnek a békés halak” – részletezte Harka Ákos. Szavai szerint kezdeményezésükkel a vizeink és halaink fenntartható hasznosítását szeretnék elősegíteni, és persze a halakat is népszerűsíteni kívánják.

E gondolatmenethez csatlakozott Dérer István, a MOHOSZ elnökhelyettese, aki szerint annak ellenére, hogy sokan és sokféleképpen kapcsolódnak a halakhoz – akár hobbi, akár hivatás terén –, azok mégis sokszor méltatlanul el vannak feledve. „Életüket rejtett módon élik, így nehezen fotózhatók, holott ugyanolyan értékes részei az élővilágnak, mint bármely más gerinces állatfaj” – mondta. Dérer István felhívta a figyelmet arra is, hogy

a halakkal kapcsolatos tevékenységek – halgazdálkodás, horgászat, kereskedelem vagy épp a turisztika – évente legalább 100 milliárd forint bevételt eredményeznek, s több mint 10 ezer ember dolgozik ebben az ágazatban.

Csörgits Gábor, az Agrárminisztérium Halgazdálkodási Főosztályának munkatársa előadásában azt hangsúlyozta, hogy a kereskedelmi célú halászat megszüntetésével a horgászaté lett a „főszerep” a természetes vizeink hasznosítása terén. Mint mondta, a horgászok egyre nagyobb része már nem élelemszerzésként, hanem sportként tekint hobbijára, s bár az értékek változtak, a halállomány fenntartásának igénye részükről cseppet sem csorbult az évek alatt, sőt. Csörgits Gábor ennek kapcsán beszélt a tilalmi időszakok és méretkorlátozások lényegéről, majd hozzátette: érdemes lenne az olyan mérettartományba eső halakat védeni, amelyek már ivarérettek, és szaporodásukkal a legtöbb utódot tudják biztosítani a természetes vizekben.

Az előadók között volt Staszny Ádám, a Szent István Egyetem Halgazdálkodási Tanszékének tudományos munkatársa is, aki emlékeztette a hallgatóságot arra, milyen változatos és különleges fajok alkotják a magyarországi halfaunát. Az angolnák például „ismerik” a hosszú élet titkát: adott esetben túlélhetik ugyanis az embereket is. A réti csík az iszapba fúrja magát, ha eltűnik körülötte a víz – béllégzésével akár egy hónapot is kibírhat így. A csuka és a lápi póc két olyan halfajunk, amelyek fejüket is pikkely borítja. Noha nem őshonos fajunk, ugyanakkor említésre méltó: az ezüstkárász hátmagassága nőni kezd, ha a vízben ragadozó is él. „Megpróbálja túlnőni a ragadozó száját” – mondta Staszny Ádám a harmadik Halak Napján.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Változások az agrár szaktanácsadásban

Május 29-én lépett hatályba az Agrárminisztérium (AM) rendelete a mezőgazdasági és vidékfejlesztési szaktanácsadói tevékenységről és a mezőgazdasági szaktanácsadási rendszerről. Az egyik legfontosabb változás, hogy megfelelő szakmai végzettséggel, és a választott szakterületen legalább 5 éves szakmai tapasztalattal kell rendelkeznie a szaktanácsadónak.

Térdig ér a Visztula Varsónál

A Visztula vízszintje napról napra rohamosan apad, sok helyen a víz már csak térdig ér.

Méreten aluli harcsákkal bukott le egy halász

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Állami Halőri Szolgálata (ÁHSZ) egy, méreten aluli szürkeharcsákat megtartó halászt ért tetten július elején, a Sajó térségében. A kifogott, majd jogosulatlanul megtartott halakat szerencsére élő állapotban sikerült visszajuttatni a vízbe.

Minimális a halastavak mikroműanyag-szennyezettsége

Magyar kutatók nemzetközi szinten is egyedülálló vizsgálataiból kiderült, hogy nem csak a természetes vizekben, hanem az édesvízi tógazdasági haltermelést szolgáló halastavakban is kimutathatók mikroműanyagok. Jó hír, hogy a Laboratorium.hu által közzétett kutatás eredményei alapján megállapítható, hogy a legtöbb felszíni vízforráshoz képest a halastavak mikroműanyag-szennyezettsége minimális.

Kiapadt folyó

Hópárduc után hőpárduc, de legalább nem csíp meg a kullancs – kollégánk havi rendszerességgel jelentkezik egy-egy szórakoztató elgondolkodtatóval. Kísérletezik, hátha életre tud kelteni egy rég elfeledett újságírói műfajt, a tárcanovellát.

Jól bírják a halak a melegedő vizeket

Hetek óta tart a kánikula, természetes vizeink jócskán felmelegedtek már. Milyen állapotban vannak a halastavak, hogy bírják a halak? Nem lépett-e még fel oxigénhiány a kisebb tavakban – kérdeztük Lévai Ferencet, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet szóvivőjét.

Hajdú-Bihar, a haltermelő nagyhatalom

A magyarországi tógazdaságokban több mint 22.500 tonna halat termeltek tavaly, a legtöbbet Hajdú-Bihar megyében — derül ki a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ-Agrárgazdasági Kutató Intézet (NAIK-AKI) honlapján közzétett adatokból.

Ezek az élelmiszerek őrzik a fogak egészségét

Megelőzéssel sokat tehetünk fogaink védelméért. A rendszeres tisztításon és orvosi ellenőrzésen túl bizonyos élelmiszerek fogyasztása is segít a fogak egészségének megőrzésében.

Partnerekként álltak a magyar agrárium szolgálatába

A múlt agrárértékeit, a jelenkor természeti és mezőgazdasági kihívásait, valamint a jövőbemutató agrárkutatásokat igyekszik közelebb hozni nemcsak a szakma, hanem a széles rétegek számára a hármas partnerség, amelyet a Rózsakerti esték programsorozat legújabb állomásán hitelesítettek a felek.

Baráti légkörben zajlanak a kutatások Szarvason

Szűk 5 esztendeje, hogy az akkor még mesterszakos hallgatót, Tóth Flóriánt a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ fiatal tehetségeket felkutató programjába ajánlotta akkori tanszékvezetője. A kutató nem sokkal ezután a NAIK Halászati Kutatóintézet (HAKI) szakember­gárdájának tagjaként bizonyíthatta képességeit.