Back to top

Veszélyes állatok az erdőn

Tavaly nyáron sorozatos medveészlelés tartotta izgalomban a közvéleményt. A legtöbb hír az észak-magyarországi régióból érkezett; ezek után nem csoda, hogy több mátrai túrát tervező csoport érdeklődött nálunk a valós veszélyt illetően. Néhány esetben el is maradt a hegyvidéki kirándulás.

Fotó: Tóth-Gál Enikő
Kétségtelen, hogy az erdőn való tartózkodás hordoz magában bizonyos veszélyeket.

Gyakoriságukat tekintve a fizikai sérülések, az eltévedés kellemetlenségei megelőzik az állatok okozta gondokat.

Ez utóbbiak kapcsán pedig szerintem a veszély mértékét a legtöbb erdőjáró a megérzései és nem a természeti tények alapján állítja be. A szóbeszéd, a bulváros hírek – a medve esetében például a székely góbéságok –, mind fölülírják a hazai valóságot.

Néhány éve a Gyöngyösön tartott medvefórumon volt szerencsém hallani egy felvidéki szakembert, aki bő tíz éve vizsgálta Európa legnagyobb testű ragadozójának szokásait. E hosszú időszak alatt mindössze két alkalommal látott egy-egy rövid pillanatra medvét. Persze, az erdélyi, erősen felduzzadt medveállomány okoz problémákat.

Nógrádban, a hevesi dombvidéken évek óta észlelnek a medve tartós jelenlétére utaló dolgokat, de az állatok eddig egy erdei balesetet sem okoztak.

Hasonló a helyzet a bükki farkasokkal is. Alapvetően kerülik az embereket, és érkezésünket hallva megijednek, még ha a közelben tartózkodtak is.

Az erdei kirándulások kapcsán a nagyragadozóknál én sokkal veszélyesebbnek tartom a jóval kisebb, soklábú lényeket. Az ízeltlábúak több faja nagyságrendileg több kellemetlenséget okozhat nekünk, és ezzel megkeserítheti erdei élményeinket.

A kullancsok terjesztette betegségekről, a darazsak agresszív támadásairól már szinte mindenki hallott.

Ha azonban tudjuk, hogyan tartsuk távol őket magunktól, illetve felkészülünk az esetleges szúrások orvoslására, akkor felszabadultan élvezhetjük a természet szépségét. Legyünk körültekintőek és tájékozódjunk, mielőtt útnak indulunk, a futótűzként terjedő, gyakran túlzó híreket pedig kezeljük a maguk helyén.

Dudás Béla
Egererdő Zrt

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2019/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Így lehet bevetni a szamuráj darazsat a poloskák ellen

Az Oregoni Állami Egyetem tudósai azt vizsgálták, miképpen használható a parazita darázs szabadföldi körülmények között. Az apró rovar azonban igen érzékenynek bizonyult az általánosan elterjedt rovarölő-szerekre.

Intenzív szúnyoggyérítés – 436 településen, százezer hektáron dolgoznak a héten

A folyókon levonult árhullám, az esős május és a hirtelen jött meleg miatt országos szúnyoginvázióról lehet beszélni. Nehezítette a szúnyoggyérítést a múlt szerdától vasárnapig tartó hőség, amely miatt a légi permetezések többségét le kellett állítani, mivel nagy melegben a szúnyogok többsége a késői órákig megbújik a növényzetben, a repülési szabályok viszont az éjszakai munkavégzést nem engedik meg.

Sikeresen zárult a kocsányos tölgy védelmét célzó horvát-magyar projekt

A Mecsekerdő Zrt. a Horvát Állami Erdők Nasice-i Erdőgazdaságával június 11-én tartotta „A Kocsányos tölgy megóvása a határmenti térségben - Oak protection” című horvát-magyar projekt záró konferenciáját. A Gajic-i Csemetekertben tartott rendezvényen a projektben résztvevő partnerek és szakértők osztották meg az együttműködés tapasztalatait és eredményeit az érdeklődőkkel.

Magyar találmány a vadgázolásos balesetek elkerülésére

Évente több ezer bejelentett vadbaleset történik hazánkban, a gépjárművekben jelentős anyagi kár keletkezik, az utakon elpusztult nagyobb állatok számát pedig harmincezerre teszik a szakértők. Egy szabadalmaztatott magyar találmánynak köszönhetően ezeknek a baleseteknek a döntő többsége elkerülhető – nyilatkozta a feltaláló.

A poszméhekre is veszélyt jelent a varroa

A házi méhek közt is nagy gondot okozó varroa atkáról az Exeteri Egyetem tudósai kimutatták, hogy a vadonélő poszméhekre is veszélyt jelent. Ugyan maga a parazita nem telepszik meg ezeken a szőrös beporzókon, azonban az általa terjesztett vírus továbbterjed.

Iskola a homokbuckák között

A találó címet az ásotthalmi iskola egyik kiadványából kölcsönöztem. Ahogyan Andrésiné dr. Ambrus Ildikó, a Bedő Albert Erdészeti Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium igazgatónője megjegyezte: akinek belement a homok a cipőjébe, az örökre itt marad.

Dióhéjban a veszélyes állatok tartásáról

A veszélyesnek minősülő állatok tartásának témaköre meglehetősen kényes terület. A ritkán – 5-10 évente – előforduló, valós problémát okozó esetekre a törvényalkotóknak természetesen reagálnia kellett, ám azt is el kell ismerni, hogy a régebben napvilágot látott szabályok némelyike betarthatatlan volt. 2015-ben átdolgozták a veszélyes állatok tartásával foglalkozó törvényt...

Tűzgyújtási tilalom lépett érvénybe

Az elmúlt napok átlagosnál melegebb időjárása miatt az alföldi térség erdőterületein található avar réteg kiszáradása miatt tűzveszély alakult ki. 2019. június 14-től öt megyében életbe lép a tűzgyújtási tilalom. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a lakosság figyelmét, hogy legyenek fokozottan körültekintőek, ugyanis az erdőtüzek 99 százalékát emberi mulasztás okozza.

Ausztráliában is nő a darvak száma

A Hortobágyon megfigyelhető daruvonulás, a szürkedarvak tömege óriási élményt jelent sokak számára. Évről évre egyre nagyobb számban érkeznek hozzánk ezek a gyönyörűséges madarak. Sőt, a közelmúltban megfigyelték azt is, hogy újra költenek nálunk. A hathatós környezetvédelmi intézkedéseknek s a természetközeli mezőgazdaságnak köszönhetően a világ más területein is hasonló sikereket érnek el.

Százak futottak Pünkösdkor az erdőben

Az előző napi esők szerencsére senki kedvét nem vették el a tömegsporttól: mintegy négyszázan vettek részt szombaton, a már hagyományos Pünkösdnapi NYÍRERDŐ Futáson. A Baktalórántházi erdőben 14. alkalommal mérhették össze gyorsaságukat kicsik és nagyok.