Back to top

Kiváló meggy- és cseresznyealany

Az Országos Erdészeti Egyesület és az Év fája Kuratórium által szervezett internetes szavazáson, a három jelölt közül idén a sajmeggy (Prunus mahaleb) lett az év fája. Az 1281 érvényes szavazatból 554-et kapott, ezzel megelőzte a fehér nyár és a fehér fűz fafajokat.

A szavazással az erdészeti jelentőségű, de háttérbe szoruló fafajok népszerűsítése a cél. Nos, a sajmeggy valóban ilyen faj, erdeinkben visszaszorulóban van, viszont kertészeti, gyümölcstermesztési jelentősége jóval meghaladja az erdészetit. A világon ma millió szám nevelnek sajmeggy csemetéket, hogy azokra gyümölcsöt termő cseresznyét és meggyet szemezzenek.

Virágai szépek és illatosak
Virágai szépek és illatosak

A sajmeggy a cserjés, ligetes száraz lejtők növénye, fény- és melegkedvelő,

nálunk jellemzően a középhegységi erdőszegélyek növénytársulásaiban fordul elő a virágos kőrissel együtt. Mészkedvelő növény, a sajmeggyes növénytársulások mészkő, dolomit alapkőzeten, felhagyott régi szőlők, és gyümölcsösök kősáncainak becserjésedésével, illetve a molyhos-tölgyes erdők szegélyén jönnek létre.

Általában alacsony termetű, 3-7 méter magas fa, de különösen kedvező körülmények között, illetve kertészeti termesztésben akár 10 méter magasra is megnő. A fa kérge hosszanti irányban repedezett – a fiatalabb ágaké sima –, szürkésbarna, erősen paraszemölcsös. A vesszők vékonyak, szintén szürkésbarnák, és paraszemölcsösek, rügyei tojásdadok, hegyesek. A hajtások az alfajtól függően rövid szőrösek is lehetnek, a kontinentális típus inkább kopasz. A tojásdad levelek válla lekerekített, vagy enyhén szíves, csúcsuk hegyes, szélük csipkézett. A 3-6 centiméter hosszú és 2,5-4 centiméter széles leveleket viszonylag hosszú, mintegy 10 centiméteres levélnyél tartja. A sajmeggy illatos virágai öt fehér sziromlevéllel nyílnak áprilisban, 4-7 virág bogernyő virágzatba áll össze.

Érésben lévő termések
Érésben lévő termések
Fel nem nyíló csonthéjas termése gömbölyű, egyes típusoknál tojásdad, legföljebb 1 centiméter átmérőjű, fekete színű, de pirosas és sárga termésű változatai is ismertek.

Botanikai besorolását tekintve a rózsafélék (Rosaceae) családjának szilvafélék (Prunoidae) alcsaládjának Prunus nemzetségébe tartozik, ezen belül a III. Cerasus alnemzetségbe sorolják.

A sajmeggy Európában és Nyugat-Ázsiában honos fafaj,

areája Nyugat-Európától kezdődően Közép- és Dél-Európán át húzódik, de megtalálható Észak-Afrikában, Kis-Ázsiában, Nyugat- és Közép-Ázsiában (Törökország, Irak, Irán, Kirgizisztán, Tadzsikisztán, Türkmenisztán), sőt Kína egyes északnyugati tartományaiban is. Hazánkban 7-800 méteres magasságban is előfordul, a Kis-Kárpátokban 4-500 méterig gyakori, a Déli-Kárpátokban 1000 méter magasan is él.

A sajmeggy tudományos, latin elnevezése az arab „mahleb” vagy „mahlab” névre vezethető vissza.

Az arab és török népek már az ősidőkben ismerték, hasznosították gyógynövényként és fűszernövényként, valószínűleg erre utal egy régebbi magyar neve, a törökmeggy is.

Terméssel berakódott hajtás
Terméssel berakódott hajtás
Konyhai fűszerként a görögök, törökök, örmények, libanoniak, szírek használják magbelét, fő exportőr Szíria. Törökországban napjainkban is népszerű gyógynövény és fűszer, magja pedig sütemények készítésénél ízesítő adalék. Nálunk inkább a gyümölcsével ízesítenek likőröket, de pálinkát is főznek belőle.

A sajmeggyben értékes fenolos vegyületeket, fenolsav-származékokat, kvercetin glükozidokat és kumarint mutattak ki. A háncs, a fa, a levelek és a mag egyaránt tartalmaz kumarint, ez adja a növény jellegzetes illatát. Fája kemény, hosszú vesszőiből pipaszárat, valamint sétapálcát is faragtak. A 19. században nálunk is voltak pipaszár készítését szolgáló sajmeggytelepek, kemény fáját ma is előszeretettel használják a pipakészítők.

E fafaj változatosságáról számos szerző beszámol, és ennek hasznosítása még mindig nagy lehetőségeket rejt magában az alanynemesítésben.

Terpó András magyar botanikus három, jól elhatárolható areájú alfajba sorolta a Magyarországon előforduló sajmeggy-típusokat.

Sárga gyümölcsű sajmeggy is létezik
Sárga gyümölcsű sajmeggy is létezik
Ezek közül a Nyugat-Európában honos kislevelű sajmeggy (ssp. mahaleb) inkább az enyhébb, humid klímában érzi jól magát, levelei kisebbek, fiatal hajtásai molyhos szőrösek. Télálló, de a hazai kontinentális klímában a korán érkező nagyobb fagyok (- 15 °C) a faiskolában károsíthatják. A Közép-Európától Kis-Ázsián át, Nyugat- és Közép-Ázsiában, továbbá Nyugat-Kínában honos nagylevelű sajmeggyként ismert kontinentális alfajt Terpó András ssp. simonkaii (Pénzes) Terpó alfajként írta le, ennek fiatal hajtásai kopaszok. Ez az alfaj jobban alkalmazkodott a kontinentális klímához, hajtásnövekedése a faiskolában korábban záródik, teljesen télálló, a korai fagyok sem veszélyeztetik. A harmadik alfaj, a ssp. cupaniana (Guss) Terpó areája Dél-Kelet-Európa és Kisázsia, levelei fényesek, bőrneműek, vastagabbak, hajtásai szintén kopaszok, termései pedig nagyobbak, mint a másik két alfajénak.

Díszváltozatairól több szakkönyv is említést tesz, így a kompakt növekedésű ’Monstrosa’ (var. bommii, var compacta), a csüngő ’Pendula’ (var. pendula), és a sárga gyümölcsű ’Xanthocarpa’ (var. chrysocarpa) változatait ismerteti. Jó várostűrő faj, de lehulló termése szemetel a parkokban. Ebből a szempontból előnyös lehet a ’Bogdány’ sajmeggyklón, mert hímsteril, nem termel pollent. Igénytelensége miatt rekultivációkban is hasznos növény.

Legjelentősebb alkalmazási területe azonban a gyümölcstermesztés, ugyanis a sajmeggy kiváló alanya a cseresznye- és meggyfajtáknak, faiskolák nevelik csemetéjét a cseresznye- és meggyfák alanyaként.
Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2019/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Így lehet bevetni a szamuráj darazsat a poloskák ellen

Az Oregoni Állami Egyetem tudósai azt vizsgálták, miképpen használható a parazita darázs szabadföldi körülmények között. Az apró rovar azonban igen érzékenynek bizonyult az általánosan elterjedt rovarölő-szerekre.

Meggypiaci latolgatás

Az idén az első termésbecslés szerint 30-40 százalékkal kevesebb meggy terem nálunk, mint tavaly. A tavaszi fagyok még virágzás előtt érték a kerteket, de a hideg károsította a termőt, sok virág nem tudott megtermékenyülni emiatt. A virágzás alatt nagy volt a szárazság és kevés méh járt a gyümölcsösökben, ami tovább rontotta a megporzást.

Sikeresen zárult a kocsányos tölgy védelmét célzó horvát-magyar projekt

A Mecsekerdő Zrt. a Horvát Állami Erdők Nasice-i Erdőgazdaságával június 11-én tartotta „A Kocsányos tölgy megóvása a határmenti térségben - Oak protection” című horvát-magyar projekt záró konferenciáját. A Gajic-i Csemetekertben tartott rendezvényen a projektben résztvevő partnerek és szakértők osztották meg az együttműködés tapasztalatait és eredményeit az érdeklődőkkel.

Növényvédelmi előrejelzés – Támadnak a poloskák

Nagy kárt tesz a cseresznyében és a meggyben a monília, a késői érésű fajták még menthetők, de nagy a kihívás. Az almamoly egyelőre gyérebben rajzik, viszont van vértetű, varasodás és lisztharmat, sőt tűzelhalás is. A meleg időben általános támadásba lendültek a poloskák, most főleg a bogyósgyümölcsökön látni belőlük sokat. A virágzó szőlőt is számos betegség ellen kell védeni.

Levéltetvek a kajszibarackfákon

Az időjárás melegedésével a levéltetvek is megjelentek a gyümölcsfákon. A kajsziban a levéltetvek közül a valódi levéltetvek családjába tartozó zöld őszibarack-levéltetű és a hamvas őszibarack-levéltetű esetenkénti előfordulására számíthatunk, de ellenük általában nincs szükség külön védekezésre.

Európára is kihat a marokkói szamóca helyzet

Marokkóban a szamócaföldeken a kedvezőtlen időjárási körülmények akadályozták a virágok és a gyümölcsök fejlődését, ami kihatott a mennyiségre és a minőségre is.

Évi 8 millió tonna műanyag jut az óceánokba - megoldás az új akcióterv?

A G20-ak környezetvédelmi miniszterei Japánban tartott találkozójukon megállapodtak a tengerek műanyaghulladék-szennyezésének kezeléséhez szükséges intézkedések bevezetésének és alkalmazásának globális hatókörű keretrendszerében.

Duplájára is nőhet a meggy ára

A meggy ára a tavalyinak a duplájára is nőhet idén a tavaszi aszályok és a nagy hőmérséklet-ingadozások miatt - mondta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) országos kertészeti és beszállítói osztályának elnöke hétfőn az M1 aktuális csatornán.

Varsó virágba borul és versenyez

Hétfőn kezdődik a legnagyobb lengyel ökofesztivál a Varsó zöldben és virágban elnevezésű mozgalom. Az elmúlt évek alatt a legnagyobb és legszebb fesztivál lett Lengyelországban.

Zenélő kertészet

A kertművészet és a zeneművészet találkozásának lehettek szem- és fültanúi azok, akik szombat délelőtt ellátogattak Szombathely herényi városrészébe, az Innoflora Évelőkertészetbe, ahol andalító kamaramuzsika és vérpezsdítő gitárdallamok közepette ismerkedhettek meg az érdeklődők az évelő dísznövények változatosságával, sokoldalúságával, igényeivel és tartásával.