Back to top

Gazdálkodás cseri talajokon

Északnyugat-Magyarország meghatározó erdő- és vadgazdálkodója a TAEG Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. Síkvidéki Erdészete. Változatos, többnyire gyenge termőhelyi viszonyok között, 10 ezer hektár állami erdőterületen gazdálkodik, nagyrészt Győr–Moson–Sopron, valamint Vas megyében. A kezelésében lévő erdőterületek a Fertő-melléki dombsoron, a Rábaközben és a Répce-síkon találhatók.

Mintegy 3500 hektár Natura 2000 védettség, 26 hektár pedig természetvédelmi oltalom alatt áll.

Az erdészet központja Iván községben működik, a korábbi Iváni Erdészet irodájában. A Síkvidéki Erdészet ugyanis a Röjtökmuzsaji és Iváni Erdészetek összevonásával jött létre. Az erdészet vezetője Mesics Bertalan erdőmérnök, aki már több mint 20 éve dolgozik komoly elhivatottsággal az iváni cseri talajokon. Munkáját két erdőmérnök és egy vadgazdamérnök segíti, a tő melletti feladatokat 11 kerületvezető erdész látja el.

Erdei legeltetés és faizás

A környék erdeiről már a középkorból is találni feljegyzéseket. Ezekből megtudhatjuk, hogy a Nagyerdő a Nádasdy, majd később a Széchenyi család sárvári uradalmához tartozott. A Röjtöki Nagyerdő és az Iváni Nagyerdő elnevezés a mai napig él a hétköznapi szóhasználatban. A Széchenyi család levéltári dokumentumaiból megismerhetjük azokat a gazdálkodási tényezőket, amelyek a jelenlegi erdőkép kialakulásához vezettek. Ezek közül a legfontosabb

a 17. század közepén megkezdett és egészen az 1820-as évekig kiterjedten és nagymértékben gyakorolt erdei legeltetés.

A Nagyerdő különösen alkalmas volt erre, tölgyállományának gyérebb záródása ugyanis nyáron bő legelőt, ősztől pedig makkot nyújtott a legelő állatoknak. Az erdei legeltetésről tanúskodik a mai Osztályerdő és az Iváni Borókás is. Ezeken a részeken még mindig megtalálhatók a legelőerdőkre jellemző nagyméretű, földig ágas kocsányos tölgyek, amelyek cserjeszintjét a közönséges boróka uralja.

Az Iváni Borókásban még fellelhetők a csaknem két évszázados erdei legeltetés nyomai, tudtuk meg Mesics Bertalantól
Az Iváni Borókásban még fellelhetők a csaknem két évszázados erdei legeltetés nyomai, tudtuk meg Mesics Bertalantól
Az erdők eredetének vizsgálatakor fontos megemlíteni az 1800-as évek végéig alkalmazott fakitermelési módszert, a faizást, amely megengedte, hogy a jobbágyok a szükségleteiket kielégítő minőségű és mennyiségű fát vághassanak ki az erdőből. Természetesen a legerősebb, legértékesebb egyedeket termelték ki.

A legeltetéssel nem érintett erdőkben pedig intenzív tűzifatermelést folytattak, legföljebb 40 éves vágásfordulóval. Ebből adódóan a 20. század elején a cseres-tölgyes állományok 80 százaléka 40 évnél fiatalabb és sarj eredetű volt.

Szélsőséges körülmények

Hóolvadáskor a cseri talajokon gyakran megáll a víz
Hóolvadáskor a cseri talajokon gyakran megáll a víz
A Síkvidéki Erdészet mai területének 13 százaléka tartozik gyertyános-tölgyes, míg 87 százaléka kocsánytalan tölgyes, illetve cseres klímába. A terület jellemző talajtípusa a cseri talaj: a nagyon sekély termőréteg alatt nem ritkán egy méternél is vastagabb agyagos-kavicsos cementált vízzáró réteg helyezkedik el. A tavaszi hóolvadást követően gyakran borítja víz ezeket a talajokat, mert a felhalmozódott csapadék nem tud elszivárogni.

A nyári száraz időszakban viszont teljesen kiszárad a talaj, ami sokszor a fiatal csemeték pusztulását okozza.

Az ilyen szélsőséges körülmények nagyon megnehezítik a gazdálkodást. Erdőállományait mintegy fele-fele arányban őshonos síkvidéki kocsányos tölgyesek és cseresek alkotják, ezeken kívül csak az erdeifenyő viseli el a szélsőséges csapadék- és talajviszonyokat. Az 1950-es évek utáni erdőtelepítések során létrehozott állományai a terület mintegy 20 százalékát foglalják el. Fontos állományalkotó fafaj még az akác, hasonló részesedéssel.

Csáfordi erdő

Az erdészet területén, Csáfordjánosfa község határában, a Répce folyó árterében 4 kilométer hosszan vezet a Tőzike Tanösvény. A Fertő-Hanság Nemzeti Park és a Síkvidéki Erdészet közösen alakította ki, hogy bemutassa a tölgy-kőris-szil ligeterdő páratlan természeti értékeit a látogatóknak. A tőzikés csáfordi erdő – ahogy azt a helyiek nevezik – több mint 21 hektár kiterjedésű, és természetvédelmi oltalom alatt áll. Kikeletkor rengeteg turista csodálja meg a tavaszi tőzikék millióiból kialakult fehér virágszőnyeget. A nemzeti park vezetett túrákat is szervez a tanösvényen a tőzike március eleji virágzásakor, a résztvevők maradandó elmékkel térhetnek haza.

Tűzifa a környékbelieknek

Az erdészet faállományainak élőfakészlete meghaladja a 2 millió köbmétert, amelyből évenként körülbelül 42 ezer köbméter faanyagot termelnek ki. A választékok közül a tűzifa és a forgácsfa a meghatározó, a rönkkihozatal a gyenge termőhelyi körülmények, valamint a tölgy- és cserállományok sarj eredete miatt alacsony. Fontos megemlíteni a vékony tűzifát, amelyet elsősorban a lombos állományok elő- és véghasználatai után a környékbeli lakosság gyűjt össze és vásárol meg a vágásterületről. A fenyőállományok vágástakarítása gépi, a keletkező aprítékot energiatermelési célból hőerőműbe szállítják.

A cseres és tölgyes állományok esetében – ahol a termőhelyi viszonyok ezt lehetővé teszik – természetes felújítást alkalmaznak, míg a gyenge termőhelyeken ez csak tarvágást követően, mesterségesen végezhető el biztonsággal.

Ekkor a részleges talaj-előkészítést a makkvetés követi. Ez sokkal szerencsésebb megoldás, mint a csemeték ültetése, mert az így kapott magas tőszám megfelelő szelekciós alapot teremt egy későbbi, értékesebb állomány neveléséhez. A fenyvesek letermelése után a területet lombos fafajokkal vagy újra erdeifenyővel erdősítik. Az akácosokat az esetek nagy részében gyökérsarjaztatással, a Natura 2000 védettséggel érintett erdőrészleteket őshonos fafajjal újítják meg.

Vadföldek, takarmányozás

Kedvező élőhely a vaddisznóknak
Kedvező élőhely a vaddisznóknak
A Síkvidéki Erdészet törekszik a biodiverzitás fenntartására, az erdő és a vad összhangjának megteremtésére. Az erdészet mintegy 14 ezer hektáron vadgazdálkodik, területén a muflon kivételével az összes Magyarországon előforduló nagyvad megtalálható.

A jó makktermést adó lombos állományok és a vadrejtő sűrűk kedvező élőhelyet biztosítanak a vaddisznó számára, így nem meglepő a magas állománysűrűségük.

Augusztus végétől október elejéig szarvasbőgéstől visszhangzik a síkvidéki erdő, a nászének éjszakánként még a környék falvaiban is hallható. A 70 százalék feletti erdősültségnek köszönhetően jó minőségű, magas egyedsűrűségű gímszarvas-állomány él a területen.

Augusztus végétől október elejéig szarvasbőgéstől visszhangzik a síkvidéki erdő.
Augusztus végétől október elejéig szarvasbőgéstől visszhangzik a síkvidéki erdő.
Magas színvonalú vadgazdálkodás elképzelhetetlen vadföldművelés nélkül. A vadállomány védelme, takarmányozása és a vadkár mérséklése érdekében mintegy 400 hektáron termeszt az erdészet a vad által kedvelt mezőgazdasági növényeket, így lucernát, fűféléket, búzát, rozst, zabot, kölest, kukoricát, takarmányrepcét és cirkot, hogy elsősorban azokkal elégítsék ki az állatok táplálékigényét. Nagyon fontos feladat a vadállomány téli takarmányozása is, hiszen az állatok abban az időszakban találnak a legnehezebben természetes táplálékot.

Saját készítésű, erjesztéses tartósítási eljárással előállított kukoricaszilázzsal, valamint lucernaszenázzsal biztosítja az erdészet a vad téli, lédús takarmányszükségletét. Emellett nagy mennyiségű szemes kukoricát és szénát is kijuttat a vadászterületre a vad erőnlétének fenntartása érdekében.

Vallási emlékhelyek

Az úgynevezett Rókafára Mária-képet függesztettek a helyiek
Az úgynevezett Rókafára Mária-képet függesztettek a helyiek
Nemcsak természeti, hanem számos kultúrtörténeti, vallási értéket is fölfedezhetünk az erdészet területén. A Rajka-Szombathely Mária zarándokút mentén az erdőben számos keresztet, kápolnát, sőt még egy Keresztutat is találunk.

A hitélet megnyilvánulásai a képesfák, amelyek valamilyen szokatlan eseményre, szerencsétlenségre emlékeztetik az arra járókat.

Ilyen a Csapodhoz közeli famatuzsálem is, amelyet a környékbeliek csak Rókafának neveznek. A fán látható Mária-képet a csapodiak helyezték el.

Szintén vallási emlékhely Sopronkövesd határában, a helyiek által Agg-hegynek nevezett szőlőhegyen álló kápolna és környéke, a Kotecsi parkerdő. Kedvelt úticélja ez a nyugalomra vágyóknak, különösen a környezet 2009-ben végzett parkosítása óta. Csatkai Endre így jellemezte a környéket: „gyönyörű kilátás nyílik a környékre a Fertő hatalmas tükréig, a hegyen terem a jó kövesdi szőlő, lábánál patak folyik.”

A Kotecsi parkerdőben csaknem 300 éves kápolna áll
A Kotecsi parkerdőben csaknem 300 éves kápolna áll
Az egyszerű, dongaboltozatú kápolnát a 18. század első felében egy helyi család építtette. Szent László király halálának 900. évfordulója, 1995 óta a lovagkirály nevét viseli. A közelben állt egykor az uradalom erdész- és vadászháza, amely 1945 márciusában a lángok martalékává vált. Feltehetően gróf Széchényi Lajos építtette. A jelenlegi parkot a Síkvidéki Erdészet támogatásával a falu tenni akaró közössége alakította ki és tartja fenn. A matuzsálem tölgyfák, a koros szelídgesztenye, a Széchényi-kút sajátos hangulatot kölcsönöz a parknak. Szent László király fából faragott szobra és a határsávra emlékeztető vasfüggöny-emlékmű is itt található.

Ábrahám István
vezérigazgató-helyettes, TAEG Zrt.

 

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2019/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Megállíthatatlan egyelőre az aranysakál

Az aranysakál bizonyítottan őshonos ragadozó fajunk, mert már a jégkorszak előtti időszakból, a Villányi-hegységből származnak olyan leletek, melyek szerint élt Magyarországon egy állat, amit később sakálnak (Thus aureusnak) neveztek. A sakál a középkortól tagja a hazai faunának, mely kis számban, de állandóan jelen lehetett a Kárpát-medencében.

Iskola a homokbuckák között

A találó címet az ásotthalmi iskola egyik kiadványából kölcsönöztem. Ahogyan Andrésiné dr. Ambrus Ildikó, a Bedő Albert Erdészeti Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium igazgatónője megjegyezte: akinek belement a homok a cipőjébe, az örökre itt marad.

„Minden fa új értéket teremt” - interjú Zambó Péterrel

Átalakuló erdők, természetközeli, a turizmusra nagyobb hangsúlyt fektető erdőgazdaságok és új fafajok jellemzik majd az elkövetkező évtizedek hazai erdőségeit, amelyeknek új szempontoknak kell megfelelniük – véli Zambó Péter. Az Agrárminisztérium földügyekért felelős államtitkára az erdészeti szakmából, a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgatói székéből érkezett a tárcához.

Továbbra se szedjük össze a gidákat, borjakat!

Ezekben a hetekben születnek a szarvasfélék kicsinyei, akár lakott terület mellett is találhatunk a fűben meglapuló, az ember elől nem menekülő gidákat, borjakat. Ezek nem betegek vagy sérültek. Ne közelítsük, ne érintsük meg őket, mert ezzel a legjobb szándéktól vezérelve is megpecsételjük a sorsukat!

Németbányai Vendégház

A Nyugat-Bakony hegyláncai között, erdőktől övezve bújik meg a festői szépségű kis település, Németbánya. Ebben a háborítatlan környezetben várja a kirándulás után megpihenni vágyókat a Bakonyerdő Zrt. családias szálláshelye.

A gazdák véleményét kérik az erdőtelepítésekről

Az Agrárminisztérium, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézete és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kérdőíves felmérést végez a gazdálkodók körében az erdőtelepítési és fásítási szándékaik, valamint szempontjaik megismerése céljából.

Vértes vadásza

Csákberénnyel és az egész Vértessel összeforrt a neve. A Habsburg-ház leszármazottja, ükapja az a brandhofi birtokon élő Habsburg-Lotaringiai János főherceg, akinek apja II. Lipót császár volt. Édesapja Merán János, a Lamberg dinasztia egyik hölgyével kötött házasságot, és a XIX. század végétől a Merán család tagjainak egybekapcsolódott a neve Csákberénnyel

A gazdákon múlik a fogoly sorsa

Őshonos, vadászható apróvadfajunk populációjának drasztikus csökkenése lassan eléri azt a stádiumot, ami után szükségessé válhat a faj védetté nyilvánítása. Meglehet, a következő vadászgenerációnak már csak a vadászirodalom szemelvényiből lesz sejtése, hogyan is zajlott egy fogolyvadászat.

Szoros kötődés

Erdészéletutak – áll a kötet borítóján, amelyet egy nagykanizsai fogadó egyik asztalánál beszélgetve lapoztam fel cikkünk szereplőinek társaságában. A könyv az elmúlt bő hetven esztendőben Zala megyében tevékenykedett erdőmérnökök munkásságát foglalja össze, köztük a Páll család öt tagjának szakmai életútját.

A Herman, a természetközeli szakmák iskolája

A szombathelyi Herman Ottó Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium a nyugat-dunántúli régió egyik legrangosabb, természetközeli szakmákat oktató, környezetvédő és agrár-szakképző iskolája.