Back to top

Átfogó országfásítási terv készül

Ősszel folytatódik az állami erdőkben az idei faültetési program, a tavaszi és őszi szezonban így akár csaknem ötvenmillió csemetével gyarapodhat az állomány. Az évtizedek óta tartó programoknak hála, Magyarországon folyamatosan nő az erdőterületek aránya - írja keddi számában a Magyar Nemzet.

Mintegy 22 millió facsemetét ültettek el az állami erdőgazdaságok február-március fordulójától április elejéig, a facsemeték kilombosodásáig, legközelebb pedig idén ősszel, a lombhullás idején kezdődik az új erdősítési szezon, amikor várhatóan a tavaszinál is több csemetét ültetnek el - tájékoztatta a Magyar Nemzetet az Agrárminisztérium.

A mostani, tavaszi szezonban az állami erdőgazdaságok közül a legtöbb csemetét, mintegy négymilliót a Duna-Tisza-közi erdőket kezelő Kefag Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. ültette.

A minisztérium arra is felhívta a figyelmet, hogy az állami erdészetek mellett további több millió facsemetét ültettek el a magán-erdőgazdálkodók is. A jelenlegi erdők megfiatalításakor legtöbbször nemesnyár- és akácfajokat ültetnek, amit az őshonos nyár és tölgy követ.

A tárca magyarázata szerint a sorrendnek főként technológiai okai vannak, hiszen az őshonos fajokat a legnagyobb arányban természetes úton fiatalítják meg az erdészek, vagyis csak akkor kell ültetni, ha például az aszályos időjárás miatt elpusztulnak az erdőben maguktól növekvő csemeték.

Az ipari célú ültetvények egy-két évtizedes időszakra létesülnek, az őshonos erdők ültetésekor pedig százéves időtávban kell gondolkodni.

A kutatások és a gyakorlati tapasztalatok egyaránt azt mutatják, hogy az elkövetkező ötven-száz évben visszaszorulnak az olyan hegyvidéki fafajok, mint a lucfenyő vagy a bükk, míg nőni fog a meleg, száraz körülményeket jobban elviselő fafajok, például a csertölgy térfoglalása. A minisztérium szerint a jelenlegi csemeteszükségletet a hazai termelés képes fedezni, de hosszú távon jelentős modernizációra és kapacitásbővítésre van szükség ahhoz, hogy a megnövekvő igényt ki lehessen szolgálni.

Az Agrárminisztériumnak a meglévő erdők megóvása és megfiatalítása mellett kiemelt cél az ország fával borított területeinek növelése, ami az egyik leghatékonyabb eszköz a klímaváltozás negatív hatásainak mérséklésében.

Az Agrárminisztériumban jelenleg készül az átfogó országfásítási program tervezete, aminek célja, hogy tovább növelje az ország fával borított területét.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Több mint 8 százalék szerint a Föld lapos

A Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) pszichológusai azt vizsgálták, hogy a lakosság milyen mértékben dől be a tudománytalan állításoknak és az összeesküvés-elméleteknek.

Egyre hatékonyabb az illegális fakitermelés és kereskedelem elleni küzdelem

Az elmúlt három év eredményei alátámasztják, hogy egyre hatékonyabban végzi a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a teljes faanyagkereskedelmi lánc ellenőrzését Magyarországon.

Szarvasmarha-legeltetés a hüllők szolgálatában

A Kiskunsági Nemzeti Parkhoz tartozó Peszéradacsi-rét természetvédelmi szempontból különösen nagy jelentőségű terület. A fajok védelme elsősorban élőhelyeik megőrzésével biztosítható. A gyepterületek kezelésének két alapvető módja a kaszálás és a legeltetés.

A Dunánál, a Velencei- és a Tisza-tónál, valamint a Szigetközben irtják a szúnyogokat

Változatlanul csapadékos az időjárás, ami az elmúlt napok napsütésével párosulva optimális fejlődési környezetet biztosít a szúnyogok számára.

Für Anikó: A soknál több az elég

Fellélegzünk, amikor a tavaszi verőfényben magunk mögött hagyjuk a budapesti dugókat és zöldülő dombok között visz az utunk, hogy megérkezzünk a Zsámbéki-medence széléhez, ahol Für Anikó vár bennünket egy beszélgetésre.

Ők a világ legokosabb állatai

Bármennyire hihetetlennek is tűnik, egyes állatok felveszik velünk a versenyt, ha intelligenciáról, kiváló memóriáról vagy kreativitásról van szó.

Nélkülözhetetlen szerepben a bivalyok

Bő 100 esztendővel ezelőtt még mintegy 150 ezer egyedből állt a magyarországi bivalypopuláció, a mezőgazdaság gépesítése azonban az állomány nagymértékű csökkenését eredményezte.

A tájidegen fajok végleges kiszorítására törekednek

A Pilisi Parkerdő Zrt. az őshonos növényzet visszatelepítésével állítja helyre az évszázadok óta megváltoztatott élőhelyeket. Tavasszal a Dunabogdány környéki védett erdőkben kezdődött meg az őshonos tölgyfajok visszatelepítése.

Milliárdos kárt okoz a kőrispusztulás

Egy nemrégiben készült tanulmány szerint a brit gazdaságot az elkövetkező száz évben összesen 15 milliárd fonttal, vagyis 5,5 billió forinttal terheli meg a kőrisek viszonylag új betegsége, a kőrispusztulás által okozott hajtáspusztulás miatti kár. Ennek az összegnek közel a fele egy évtizeden belül realizálódik, hívják föl a figyelmet a tudósok.

Gyerekeket lepett meg az erdészet és a motoros csoport

Az EGERERDŐ Zrt. és a Szelíd Motorosok facebook csoport tavasszal meghirdetett plüssállat gyűjtési akciója sikerrel zárult, mely az erdőgazdaság tavaszi véradónapjával lett összekapcsolva. A segítő kezet nyújtó emberektől, erdészektől és a civil lakosságtól több száz plüssállat gyűlt össze Egerben.