Back to top

Mindvégig célra tartva

Itt egy róka járt nem sokkal ezelőtt, azokat pedig egy őz és egy nyúl hagyta maga után, mutatott a hóban élesen kirajzolódó nyomokra vendéglátónk. Majd nem sokkal ezután vállához emelte puskáját: csupán néhány másodperce volt arra, hogy eltalálja a magasban elsuhanó célpontot, és ő nem hibázott. E jelenet még háromszor megismétlődött, a sörétek újra és újra célt találtak.

Mindez távolról sem volt a véletlen műve; Dobos Józsefet, a tizenhatszoros magyar bajnok korongvadászt kerestük fel az Alföldön.

A NEFAG Zrt. Pusztavacsi Erdészete nyugalmazott kerületvezető vadászának nemcsak sportolói pályafutása, hanem szakmai életútja is elismerésre méltó. A többi között éppen ezért vehette át az Országos Magyar Vadászkamara Aranyérmét is, amelyhez az általa elmesélt történetek alapján igencsak kalandos út vezetett. Mikebuda község határában, az erdőbe vezető kis úton egy távolról sem átlagos erdészházhoz érkeztünk, azt ugyanis a NEFAG Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt. tulajdonában álló korongvadász lőtér veszi körül. „Az ország egyik legjobb, egyúttal pedig az egyik legrégebbi, ilyen jellegű lőtere ez” – mondta büszkén érkeztünkkor Dobos József, aki az 1990-es évek elején, amikor az erdőgazdasághoz került, saját ötletei alapján kezdett bele az egykori honvédségi lőtér átalakításába. Idővel olyan, 5 pályából álló lőteret hoztak létre, ahol gyakorta rendeznek nemzetközi versenyeket is – egy karnyújtásnyira az erdészháztól.

Vendéglátónk elmondta, hogy

már gyerekkorában is a természet jelentette számára a legkedvesebb közeget, ám a rendszer nem tette lehetővé, hogy elérje akkori álmát, s bejusson az Erdészeti Technikumba.

A fiatal Dobos József szükségmegoldásként egy vágóhídon kezdett dolgozni, céljait nem feledve pedig vadgazdálkodási képzésre is beiratkozott. „Nem sokkal később jött a hír, hogy üresedés van a helyi, Csemői Rákóczi Vadásztársaságnál, ahol kezdetben vadőrként, később pedig vadászmesterként dolgoztam” – folytatta visszaemlékezését. Ott, az 1970-es években többedmagával megépített koronglövő pályán kezdett el ismerkedni a sporttal, és rövid időn belül komoly sikereket ért el. Mint mondta, a Felszabadulási Emlékversenyeken, az ország valamennyi megyéinek versenyzői között többször is a legjobbnak bizonyult, az igazi áttörés azonban valamivel később következett. 1989-ben Agárdon osztrák korongvadászok akkoriban korszerűnek számító pályát építettek, amely aztán fontos versenyeknek adott otthont. „Azokban az időkben nem volt ritka, hogy az úgynevezett vadász skeet és vadász trap számokban 25 korongból 24-et, 25-öt eltaláltunk” – mesélte Dobos József, aki azt követően számos kupát hozott haza külföldről, nem beszélve az évek alatt megszerzett 16 magyar bajnoki címéről.

Kiváló eredményeinek köszönhetően vendéglátónk két évtizeddel ezelőtt megkapta a német Krieghoff gyár szponzorációját, azzal együtt pedig a többi közt egy csaknem 10 ezer eurós értékű puskát, amely hű társként szolgálta őt a versenyeken.

Noha elmúlt 67 éves, tagja volt a két évvel ezelőtti, maribori Európa-bajnokságon aranyérmet szerzett magyar csapatnak, veterán kategóriában pedig tavaly hazai és nemzetközi viadalokon is a dobogó legfölső fokára állhatott.

Az elmúlt időszak sikereit javarészt a NEFAG csapatának (mellette Papp Norbert, Csernus Zsolt, Kindla Norbert, Gajdos Péter, Hatos Tamás, Hajnal Imre és Dégi Zoltán szerepel vagy szerepelt a csapatban) tagjaként érte el. Az erdőgazdaságnál 1992-től nyugdíjazásáig kerületvezető vadászként dolgozott. Szavai szerint addigra megszerezte a vadász-vadtenyésztő, illetve a fácánmesteri képesítést, valamint sikerrel vette a hivatásos vadászok mestervizsgáját is.

Az utóbbi években a sportban szerzett kupái és oklevelei mellé Dobos József több, a szakmai pályafutásának sikerességét fémjelző elismerést is kapott, köztük a Magyar Vadászatért Érdemrendet és az Országos Magyar Vadászkamara Aranyérmét. Úgy fogalmazott, hogy természetesen nagyon örül az effajta kitüntetéseknek, de azok bizony egy korszak végét is jelzik. Azt ugyanakkor nem bánja, hogy a 2 évvel ezelőtti nyugdíjazása óta már nem kell folyamatos telefonkészenlétben lennie. „Ide két-három kilométerre áll a vadászház, amelynek riasztója néha a baglyok, máskor pedig a nyestek ténykedése miatt szólalt meg, és olyankor ugrani kellett” – mesélte Dobos József.

Betörés szerencsére sosem történt, orvvadászokkal azonban többször is konfliktusba keveredett a környéken.

Látogatásunk végéhez közeledve vendéglátónk körbevezetett bennünket a lőtéren, amely szerinte attól igazán különleges, hogy bár rendkívül változatos, viszonylag kis területen helyezkedik el, így nem kell sokat gyalogolni egyik pályától a másikig. Elárulta azt is, hogy a korongokat kilövő gépekkel a vadászatban előforduló helyzeteket utánozzák. Hogy mennyire nem egyszerű sportról van szó, arról sokat elmond az, hogy bizonyos esetekben 5-6 méterrel a gyorsan repülő korong elé kell célozni, amelyből egyes állásoknál kettő is érkezik, méghozzá ellentétes irányból, nem ritkán 60-80 méterről. „Ha versenyre készülök, akkor előtte legalább 4-5 napig gyakorolnom kell” – mondta vendéglátónk, aki ez idő alatt körülbelül 4-500 sörétes lőszert használ fel. Embert próbáló feladat, nem csak pontosnak, erősnek is kell lenni. Mindez komoly fizikai felkészültséget kíván, éppen ezért nem könnyű felvenni a versenyt a fiatalabb vetélytársakkal.

11 éves kislány unokájában meglenne a kellő tehetség a sporthoz, mondta, ám őt inkább az erdészház körül tartott állatok s a gyönyörű környezetben való játék foglalja le.
Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2019/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Megállíthatatlan egyelőre az aranysakál

Az aranysakál bizonyítottan őshonos ragadozó fajunk, mert már a jégkorszak előtti időszakból, a Villányi-hegységből származnak olyan leletek, melyek szerint élt Magyarországon egy állat, amit később sakálnak (Thus aureusnak) neveztek. A sakál a középkortól tagja a hazai faunának, mely kis számban, de állandóan jelen lehetett a Kárpát-medencében.

Varsó virágba borul és versenyez

Hétfőn kezdődik a legnagyobb lengyel ökofesztivál a Varsó zöldben és virágban elnevezésű mozgalom. Az elmúlt évek alatt a legnagyobb és legszebb fesztivál lett Lengyelországban.

Elnyűhetetlen terepjáró: a magyar agár

A magyar agár ősi vadászkutyafajtánk, amely feltehetőleg Ázsiából származik, és végigkísérte a magyarság történetét. Kialakulásáról számos elmélet ismert, az azonban biztosra vehető, hogy a nomád népek kutyái között voltak olyanok, amelyeket a futó vad elejtésére használtak.

Továbbra se szedjük össze a gidákat, borjakat!

Ezekben a hetekben születnek a szarvasfélék kicsinyei, akár lakott terület mellett is találhatunk a fűben meglapuló, az ember elől nem menekülő gidákat, borjakat. Ezek nem betegek vagy sérültek. Ne közelítsük, ne érintsük meg őket, mert ezzel a legjobb szándéktól vezérelve is megpecsételjük a sorsukat!

Vértes vadásza

Csákberénnyel és az egész Vértessel összeforrt a neve. A Habsburg-ház leszármazottja, ükapja az a brandhofi birtokon élő Habsburg-Lotaringiai János főherceg, akinek apja II. Lipót császár volt. Édesapja Merán János, a Lamberg dinasztia egyik hölgyével kötött házasságot, és a XIX. század végétől a Merán család tagjainak egybekapcsolódott a neve Csákberénnyel

A természetvédelem zászlaja alatt versenyeznek lovaikkal

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) szakemberei nagy hangsúlyt fektetnek az őshonos magyar állatfajták génmegőrzésére. Kiemelt feladatuk a mezőhegyesi félvér lovak tenyésztése – a fajtát sporteseményeken szerzett tapasztalataikkal igyekszenek tökéletesíteni.

A gazdákon múlik a fogoly sorsa

Őshonos, vadászható apróvadfajunk populációjának drasztikus csökkenése lassan eléri azt a stádiumot, ami után szükségessé válhat a faj védetté nyilvánítása. Meglehet, a következő vadászgenerációnak már csak a vadászirodalom szemelvényiből lesz sejtése, hogyan is zajlott egy fogolyvadászat.

A Herman, a természetközeli szakmák iskolája

A szombathelyi Herman Ottó Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium a nyugat-dunántúli régió egyik legrangosabb, természetközeli szakmákat oktató, környezetvédő és agrár-szakképző iskolája.

Vezetőszáras versenyek - Új színfolt

A Magyar Díjlovagló Szakbizottság a 2019-es évtől hazánkban is bevezette a nyugati lovaskultúrákban hosszú ideje nagy népszerűségnek örvendő programot. A tervek szerint nyolc forduló és egy döntő lesz az idén.

Ahol foglyul ejt a konyha

Tekintélyes vadászház fogad Derekegyház határában. Kevesen gondolnák, hogy az épület falait az 1970-es években húzták fel az akkori stílus szerint, s a helyi állami gazdaságtól 1994-ben vásárolta meg a DALERD Zrt. A vadászház vezetője, Szabó-Tóth Angéla mutatja a korabeli képet, s nem ismerek rá a mai, gazdagon faragott belsőjű, ízlésesen és igényesen felújított épületre.