Back to top

Apró, okos és csinos madarunk: a mezei veréb

Csak egy veréb – mondják sokan lekicsinylőleg, pedig a verebek nagyon kedves, szép és okos madarak. A mezei veréb pedig a gyommagok fogyasztásával és a fiókáinak hordott rengeteg hernyóval kifejezetten hasznos.

Aházi verébnél valamivel kisebb, csinos madár, de jellegzetes külseje ellenére a két rokonfajt a legtöbb ember mégis összetéveszti. A mezei veréb fejtetője egészen a tarkóig csokoládébarna, élesen határolt kis fekete torokfoltja van, piszkosfehér pofáin ugyancsak fekete, hosszúkás folt látszik. Háta barna, fekete hosszanti csíkokkal, faroktollai egyszínű barnásak, alsóteste szürkésfehér. Hím és tojó hasonló színezetű, a fiatalok halványabbak, torokfoltjuk palaszürke. A mezei veréb csiripelő hangja rövidebb és keményebb a házi verébénél, röptében „tjel” hangot ad, „éneke” ilyen és hasonló hangokból összetett, jelentéktelen.

Alkalmazkodó képessége kiváló

A mezei veréb szinte egész Európában fészkelő madár, hazánkban is gyakori, ellentétben a házi verébbel, amely urbanizálódó, azaz kizárólag emberi környezetben él, a mezei veréb szintén megtelepedett a váro­sokban, csak azok külső, kissé már falusias területein fészkel. Emellett út menti fasorokban, parkokban, ligetekben, a folyókat kísérő ártéri erdőkben, öreg temetőkben, gyümölcsösökben telepszik meg, mindenütt, ahol fészkelésre alkalmas odút vagy üreget talál. Gyakori társbérlő a partifecske- és gyurgyalag­tele­pen, ahol e madarak készítette üregekben neveli fiókáit. Rendkívül alkalmazkodó madár. A felső Tisza közelében, de másutt is megfigyeltem, hogy a gát sorompójául szolgáló vascsőben költött. Amikor autó jött, és a csövet félrehajtották, a kotló madár kirepült, és egy közeli bokorra ülve várta, hogy visszatérhessen a tojásokra. De megtelepedett beton villanyoszlopok csigáit tartó vízszintes vascsövekben is. A hazánkban a fészkelő párok számát közel félmillióra becsülik.

A mezei veréb nem vonul, egész évben nálunk van, a költési időn kívül ősszel és télen kisebb-nagyobb csapatokban látható.

Mindig egy sűrű bokor közelében keresgélnek gyommagvak után, hogy veszély esetén legyen hová menekülniük. A halastavakon a nádas szolgál védelmül, a gáton szedegető madarak a karvaly közeledtére oda menekülnek.

Fészeképítés közösen

A párok április és augusztus között két alkalommal költenek. Az öregebb madarak rendszerint korábbi fészkelőhelyükre vagy annak környékére térnek vissza, a fiatalok a közelben keresnek költőhelyet maguknak. Március elejétől a hím egyre gyakrabban üldögél a kiválasztott odú közelében, és ha az időjárás kedvező, a hó közepétől már intenzív nászviselkedését lehet megfigyelni. A hím szapora hangadással igyekszik tojót csalogatni magához, és ha az megérkezik, hevesen udvarol, körberöpködi, majd kergetőznek az odú közelében.

A fészket hím és tojó közösen építi, elsősorban a kora reggeli és a délelőtti órákban. Néha az ősszel, októbertől használt alvófészket tatarozzák ki, vagy újat építenek.

Az anyagot a közelben gyűjtik, néha hosszú növényi szálakat hoznak az odúhoz, ahol gyakran nincs könnyű dolguk. Míg ugyanis például a gólyafészek oldalában építő pár könnyen beviszi a hosszú széna- vagy szalmaszálat, ugyanez egy szűk odúnyílás esetében nehéz feladat elé állítja az építő madarat. Egy alkalommal Dr. Vertse Alberttel, a Madártani Intézet igazgatójával figyeltünk egy építő párt az Alcsúti Arborétumban. Egy hosszú szállal érkező madár majd fél óráig küzdött, amíg sikerült behúznia a mesterséges fészekodú belsejébe. A kócos fészket tollakkal bélelik puhára.

Ők is védettek!

A tojó kotlik, az 5-7 fehér alapon sűrűn foltozott tojásból 13-14 nap alatt kelnek ki a fiókák. Szüleik hajnaltól estig etetik őket, rengeteg rovart, főleg lepkehernyókat hordanak. A kicsinyek 16-18 napos korukban repülnek ki. Az öreg madarak néhány napig még etetik őket, majd önállósodva hasonló korú társaikkal kis csapatokba verődnek. Amíg a fészekben vannak, szüleik parányi talajrészecskéket, apró kavicsdarabkákat is visznek nekik a bőséges rovartáplálék mellett.

A mezei veréb hasznos rovarpusztító, ősztől pedig rengeteg gyommagot fogyaszt.

A csapat szorosan egymás mellett ugrál a fűben, és valamitől megriadva egyszerre repülnek egy közeli sűrű bokorba. Védett, természetvédelmi értéke 24 ezer Ft.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Több mint 8 százalék szerint a Föld lapos

A Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) pszichológusai azt vizsgálták, hogy a lakosság milyen mértékben dől be a tudománytalan állításoknak és az összeesküvés-elméleteknek.

Egyre hatékonyabb az illegális fakitermelés és kereskedelem elleni küzdelem

Az elmúlt három év eredményei alátámasztják, hogy egyre hatékonyabban végzi a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a teljes faanyagkereskedelmi lánc ellenőrzését Magyarországon.

Szarvasmarha-legeltetés a hüllők szolgálatában

A Kiskunsági Nemzeti Parkhoz tartozó Peszéradacsi-rét természetvédelmi szempontból különösen nagy jelentőségű terület. A fajok védelme elsősorban élőhelyeik megőrzésével biztosítható. A gyepterületek kezelésének két alapvető módja a kaszálás és a legeltetés.

A Dunánál, a Velencei- és a Tisza-tónál, valamint a Szigetközben irtják a szúnyogokat

Változatlanul csapadékos az időjárás, ami az elmúlt napok napsütésével párosulva optimális fejlődési környezetet biztosít a szúnyogok számára.

Für Anikó: A soknál több az elég

Fellélegzünk, amikor a tavaszi verőfényben magunk mögött hagyjuk a budapesti dugókat és zöldülő dombok között visz az utunk, hogy megérkezzünk a Zsámbéki-medence széléhez, ahol Für Anikó vár bennünket egy beszélgetésre.

Ők a világ legokosabb állatai

Bármennyire hihetetlennek is tűnik, egyes állatok felveszik velünk a versenyt, ha intelligenciáról, kiváló memóriáról vagy kreativitásról van szó.

Nélkülözhetetlen szerepben a bivalyok

Bő 100 esztendővel ezelőtt még mintegy 150 ezer egyedből állt a magyarországi bivalypopuláció, a mezőgazdaság gépesítése azonban az állomány nagymértékű csökkenését eredményezte.

Víz-világtalálkozó lesz Budapesten

A szemünk láttára bontakozik ki a víz három drámája: a kevés víz, a sok víz és a szennyezett víz. És mindhárom súlyos gazdasági következményekkel jár - jelentette ki a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatósági Igazgatóságának vezetője az M1 aktuális csatorna csütörtöki műsorában.

Afrikai sertéspestis elleni vakcina a láthatáron

Csalétkek segítségével lehetne immunizálni az afrikai sertéspestis ellen a vaddisznókat – erről számolt be egy kutatócsoport egy állatorvosi tudományos lapban. A halálos kór elleni ígéretes vakcina nagy reményekkel kecsegteti a sertéságazatot.

Újra medve kóborol az országban

A Heves-Borsodi-dombság területéről már több bejelentést is kaptak a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei, Szilvásvárad és Nagyvisnyó határában is látták az állatot.