Back to top

Rovarevő tyúkok és malacok?

A hagyományos, szójadara és halliszt alapú takarmány helyett rovarokból fedeznék a sertések és tyúkok növekedéséhez szükséges proteint, ehhez azonban nagy mennyiségben kell rovarokat termelni – ennek megvalósításán dolgozik három német felsőoktatási intézmény és egy kutatóintézet.

A Bremerhaveni, Göttingeni és Erlangeni Egyetem a braunschweigi takarmányozástechnikai kutatóközponttal egy, az állatok takarmányozására használható új fehérjeforrást szeretne kidolgozni – számolt be internetes oldalán a Norddeutscher Rundfunk (NDR). A sertéseknek, a halaknak és a tyúkoknak proteinekre van szükségük a növekedéshez, amelyeket eddig főként importált szójadarából és hallisztből fedeztek. Ugyanakkor ezek a például

Peruból, Marokkóból és Brazíliából származó takarmány alapanyagok vitatottak és környezetterhelőek, a jövőben a lárvatenyészetek léphetnek a helyükbe.

„A rovarok jelenthetik a megoldást” – mondja Rainer Benning, Bremerhaveni Főiskola élelmiszertechnológusa. A kutatók most azon dolgoznak, hogy hogyan lehet nagy mennyiségben rovarokat előállítani, mert „ha a szójadarát és a hallisztet szeretnék pótolni, akkor bizony nagy mennyiségben van szükség a rovarokra, és ez most nehézséget jelent” – mondja Sebastian Demtröder, egy másik kutató. Azt is vizsgálják, hogy a rovarokat hogyan lehet leforrázni, kiszárítani, majd darált formában a takarmányba keverni.

A Göttingeni Egyetem kísérleteiből kiderült, hogy

a rovar alapú táplálkozásra állított tyúkok és sertések ugyanolyan jól fejlődnek, mint a hagyományos takarmányon tartott állatok, vagyis a szója, veszteségek nélkül pótolható.

A lisztbogár-lárvák tenyésztése eddig nem volt gépesített, a nagyobb mennyiségek előállításához azonban már gépesíteni kell a folyamatot. „A gépeknek fel kell ismerniük, hogy mikor lehet feldolgozni a lárvákat, és túl sokáig sem szabad várni, mert egyébként bebábozódnak” – monda Demtröder. Hozzátette, hogy a gépeknek a lárvák protein- és zsírtartalmát is pontosan mérniük kell. A Bremerhaveni Főiskola egyik laborjában már kísérleteznek az előállítással, és egyelőre a legdrágább, fagyasztásos szárítási módszer mutatkozott a leghatékonyabbnak.

Forrás: 
www.ndr.de

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Fagyasztott hússal jegelik a sertéspestis miatt elszállt árakat

Júliustól minden vágóhíd, hűtőház, feldolgozó cég köteles lesz minden egyes sertéshús tételét tesztelni afrikai sertéspestisre Kínában. Az eredmény? Aki tud, próbál szabadulni felhalmozott készleteitől, így egyelőre nem mutatkozik a termelés visszaesése az árakban.

Katonák és rendőrök segítenek az afrikai sertéspestis megfékezésében Vietnámban

Úgy tűnik, az afrikai sertéspestis Vietnámban is megállíthatatlan. Bár az utóbbi két hónapban nem érkezett hivatalos jelentés újabb kitörésekről, ez azonban nem a vírus terjedésének leállása, lelassulása miatt van, sokkal inkább a visszajelzések hiányosságának tudható be.

A növények is éreznek fájdalmat?

A virágok és a zöldségek felkiáltanak és jajgatnak, mikor rájuk lépünk vagy vágjuk őket, állítja egy kutatás. De vajon fájdalmat is éreznek közben? Erről már megoszlanak a szakértői vélemények.

Robottraktor Japánból - videó

A G20 szervezetben részt vevő országok mezőgazdasági miniszterei számára mutatott be egy robottraktort a múlt héten a japán Iseki cég. A munkagép nem igényel üzemeltetőt, és megfelelően reagál az akadályokra.

A növények a virágaikon keresztül "hallanak"

Először mutatták ki kutatók, hogy egy virágos növény képes érzékelni egy beporzó rovar közeledtét.

A hideg krumpli az új csodaszer?

Tudta, hogy egyes felmelegített ételek egészségesebbek, mint a frissek? Ilyen a krumpli, a rizs, a tészta, és a hüvelyesek. Ennek oka egyfajta keményítőben rejlik.

Kánikulában is jól termő burgonya

Ha a hőmérő higanyszála túl magasra kúszik, jóval kevesebb gumónak örülhetnek a burgonyatermesztők. A biokémikusok pedig most megfejtették az okát: egy rövid RNS szakasz felelős a gumónövekedés blokkolásáért. Ennek a génnek a kikapcsolásával pedig létre lehet hozni a hőségnek ellenálló burgonyát.

A nagyfehér és a lapály a XXI. században

Hogyan válik sertéskutatóvá manapság egy friss diplomás Magyarországon? Milyen végzettség szükséges ehhez az izgalmas, nem mindennapi hivatáshoz? A többi között ezt kérdeztük Balogh Esztertől, a herceghalmi Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet munkatársától.

Születésnapi nyílt borbírálat Pécsen

Az idén 70 éves a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete, amit több szakmai rendezvénnyel tesznek emlékezetessé. Így a kísérleti borok nyilvános bírálatára 70 érdeklődő vendég is jegyet válthatott. Tizenkét kísérlet eredményét mutatta be Hevér László főborász.

Afrikai sertéspestis elleni vakcina a láthatáron

Csalétkek segítségével lehetne immunizálni az afrikai sertéspestis ellen a vaddisznókat – erről számolt be egy kutatócsoport egy állatorvosi tudományos lapban. A halálos kór elleni ígéretes vakcina nagy reményekkel kecsegteti a sertéságazatot.