Back to top

A félsivatagot is meghódította

Ma már szinte az ország bármely szegletében találkozhatunk borzzal. A különös fizimiskájú, mackós mozgású, menyétféle ragadozó állománya az utóbbi időszakban megnőtt, így kikerült a védett fajok sorából.

A 9-15 kilogrammos állat testhossza 70-80, farkuk 15 centiméter körüli. Fejének különös mintázata összetéveszthetetlenné teszi a borzot. Még nem tudjuk biztosan, hogy miért alakult ki az úgynevezett álarca, de minden bizonnyal azt a célt szolgálja, hogy figyelmeztesse a rá támadó ragadozókat: nem adja olcsón az életét, hiszen igen csípős szaggal van megáldva, és testméretéhez képest félelmetes erő lakozik benne.

Tudta-e?

A világ legnagyobb feltárt borzvára 879 méter hosszú volt, 129 bejárattal. Kialakításához több mint 60 tonna földet kellett megmozgatniuk, kihordaniuk a lakóknak.

Különös párkapcsolat

A borz testfelépítése alkalmazkodott ásó, mindenevő ragadozó életmódjához. Lábai rövidek és erősek, karmai pedig feltűnően hosszúak. Kiváló ásóképességét nemcsak a táplálék felkutatásánál, hanem hatalmas kotorékainak, az úgynevezett borzvárak építésénél is jól hasznosítja. Erdei bolyongásaink során viszonylag gyakran láthatunk borzvárakat, amelyeket első ránézésre rókavárnak is gondolhatnánk.

A borz lakhelyének bejárata azonban vízszintesen ovális, míg a rókáé függőlegesen, habár ez nem kőbevésett szabály, ugyanis időnként elhagyott borzvárakba is beköltözik a ravaszdi. Olykor pedig ugyanazt a kotorékot használja, alakítgatja a két állat.

Fotó: Szalai Kitti
A legbiztosabb jele annak, hogy a kotorékot a borz lakja, ha a bejárat környékén megtaláljuk ennek az igen tiszta állatnak a „latrináját”, a kis gödröcskét, amelybe a dolgát végzi. A borzvárak hosszú nemzedékeken keresztül használatosak, akár több száz évesek is lehetnek, s ez idő alatt generációk építik a labirintusrendszert. A nagyobb kotorékokban általában népesebb borzcsoportok laknak, de ezek főként a táplálékban gazdag területen jellemzők. A párosával vagy magányosan élő egyedek megelégszenek kisebb, egyszerűbb kotorékkal. A csapatban élők általában egymás közeli rokonai. Nyáron, a párzási időszakban azonban felbolydul a borzok társadalma, a hímek, de nemritkán a nőstények is elhagyják territóriumukat és vándorolni kezdenek. Eközben olyan egyedekkel igyekeznek párzani, melyekkel nem állnak rokonságban.

A borzokat sem a féltékenység, sem a hűség példaképének nem mondhatjuk. A nőstények 5-6 hímmel is párzanak egy szezonban.

A borzoknál a petesejt késleltetett beágyazódása miatt igen hosszú a vemhesség. A kölykök február és április között jönnek a világra, így előfordulhat, hogy 8, de akár 11 hónap is eltelik a megtermékenyítéstől. Mivel közvetlenül a téli pihenés után születnek a kölykök, a hideg, táplálékínséges időben a nősténynek saját zsírtartalékaiból kell a vehemépítést biztosítania, ezért az utódok a barnamedvéhez hasonlóan, az állat testméretéhez képest igen kis súllyal, vakon és meglehetősen fejletlenül születnek. Három hónapig szopnak, de ahogy a szemük kinyílik, már 4-5 hetes korukban ismerkedni kezdenek a szilárd táplálékkal. Kéthónaposan már ki-kijárnak a kotorékból, s féléves korukra válnak önállóvá. A táplálékban bő területen a szülői kotorékban maradhatnak, ellenkező esetben elhagyják azt. A borzok leginkább ilyenkor esnek a motorizáció áldozataivá, ezért látunk ősszel elütött példányokat az utak mentén.

Fotó: ifj. Bóta István

Gilisztafalóvá is válhat

Spanyolország déli területeitől egészen Japánig szinte minden élőhelytípuson fellelhető a borz.

Olyannyira alkalmazkodóképes, hogy ez az eredetileg Ázsia lombhullató erdeiben kialakult faj mára a félsivatagokat is meghódította. A gyümölcsöktől kezdve a magokon át az apró rágcsálókig és dögökig mindent elfogyaszt.

Mindennek ellenére, ahol teheti, csak kedvenc csemegéjével táplálkozik. Így például megfigyeltek üreginyúl-specialista egyedeket éppúgy, mint kukoricakedvelőket. Mások a mezei pocokért rajonganak. Ez utóbbit boszorkányos ügyességgel, néhány másodperc alatt kikaparja a járatából, akár a fagyott föld alól is. A déli területeken élő borzok inkább növényevőek, míg északon gyakrabban szerzik vadászat révén táplálékukat. A borznál gyakori, hogy valóságos gilisztafalóvá válik, elsősorban ott, ahol puha a talaj. Általában szürkület után néz táplálék után. Ha gyümölcsöt vagy más növényi táplálékot keres, akkor nagy zajjal, röfögésszerű hangot hallatva halad, szuszog. Vadászatkor azonban nesztelenül igyekszik becserkészni áldozatát.

Zsákmánylistáján gyakorta szerepel a sün, erős karmaival akkor is kibontja a tüskés állatot, ha az összegömbölyödik. Ezért ha a sünök borzszagot éreznek, elvándorolnak a területről.

Túzokaink veszélyben

A borzok száma hazánkban az 1980-as évekig folyamatosan csökkent, ami az akkori intenzív nagytáblás mezőgazdaság térhódítására vezethető vissza. A borz ugyanis nem kedveli a nagy, egybefüggő, nyílt területeket. A kistáblás, mozaikos szerkezetű művelés ugyanakkor kifejezetten kedvező számára. Emellett egy ideig teljes törvényi védelmet is élvezett, ráadásul azok a ragadozók (például a hiúz, a farkas és a medve), melyek egyedszámát csökkenthetnék, lényegében hiányoznak a hazai faunából.

Az ebből adódó állományrobbanás során a faj olyan területeken is megjelent, ahol korábban szinte ismeretlen volt, egyebek közt a világviszonyban is kiemelkedő túzokköltőhelyeinken is, és könnyűszerrel fellelhetik, elpusztíthatják a tojásokat.

A megváltozott klíma is kedvez a tél könnyebb átvészelésének, így tavasszal mind több borz hozza világra utódait hazánkban. Eközben urbanizálódik, előfordul olykor nagyobb városi parkokban is. A faj állományszabályozása komoly kihívás elé állítja úgy a gazdálkodókat és a természetvédőket, mint a vadászokat.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2019/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A világ tíz legcsapadékosabb városa

Az angolok megnyugodhatnak, nem is esik olyan sok eső náluk. Egy angliai város sem került be a világ tíz legcsapadékosabb helye közé.

Prédikálószéki-kilátó

A Visegrádi-hegység egyik legmagasabb pontján, 639 méterrel a tengerszint felett magasodó Prédikálószék előkelő helyet foglal el Magyarország legszebb kilátópontjai között, csúcsáról gyönyörű panoráma tárul a természetjárók elé.

Őshonos háziállatok a Budakeszi Vadasparkban

A Kárpát-Medencében őshonos háziállatokat bemutató parasztudvart adtak át a Budakeszi Vadasparkban pénteken, ahol magyar nyúl, tehén, és számos baromfi látható. A cél, hogy a klasszikus állattartást és a természetet közelebb hozzák a városi emberhez.

Az agrárerdészeten keresztül növelhető hazánk erdősültsége

"A maga érdemeivel és problémáival az erdészeti ágazat is az agrárium szerves része, és bőven van mondanivalója mind a mezőgazdálkodók, mind az erdőgazdálkodók, a szakirányítók és a szaktanácsadók részére"- hangzott el Mezőfalván, a NAK Szántóföldi Napok és AgrárgépShow-n.

Veszélyeztetett élelmiszer-termelés

Az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) egy, a közelmúltban nyilvánosságra hozott jelentése szerint a biológiai sokféleség zsugorodása, különféle állat- és növényfajták kihalása folytán egyre nagyobb veszély leselkedik a világ élelmiszer-termelésére.

Csak képzett tanárok vezethetik a vándortáborozó gyerekeket

Mintegy 4000 gyermeket vezetnek majd végig az Erdei Vándortáborok útvonalain azok a pedagógusok, akik az Országos Erdészeti Egyesület és a Testnevelési Egyetem által koordinált gyalogos vándortáborvezető továbbképzésen részt vettek.

Mintha őserdőben járnánk

Az idén 50 éves Pilisi Parkerdő Zrt. területén található Erdőanyai-völgyben a Parkerdő alapítója, dr. Madas László több mint 60 éve indította el a maga korában forradalminak számító programot: egy erdőrészlet természetközeli gazdálkodási módszerrel történő kezelését. A Visegrádhoz közeli erdőrészlet ennek köszönhetően mára az őserdőket megközelítő állapotban van.

Élet a föld alatti ismeretlenben

Szinte nincs, ki ne ismerné a vakondot, noha igen keveseknek adatik meg, hogy élő példányát láthassa. Legtöbben a Kisvakond rajzfilmsorozat révén barátkoztunk meg vele, a mesékben bájos, nagy szemű, jószívű teremtménynek mutatja magát. De valójában hogyan is él ez a különös megjelenésű rovarevő?

Az EU új szabályokat fogadott el a trágyák forgalomba hozataláról

Az Európai Unió új szabályokat fogadott el a termésnövelő anyagok forgalomba hozataláról az uniós piacon - közölte az uniós tanács kedden.

Elérhetőek a legfrissebb erdészeti adatok a Nébih honlapján

Tájékoztatja a Nébih az érintett szakembereket és az érdeklődőket, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal honlapján elérhetőek a hazai erdők legfontosabb éves, illetve idősoros statisztikai adatai.