Back to top

A félsivatagot is meghódította

Ma már szinte az ország bármely szegletében találkozhatunk borzzal. A különös fizimiskájú, mackós mozgású, menyétféle ragadozó állománya az utóbbi időszakban megnőtt, így kikerült a védett fajok sorából.

A 9-15 kilogrammos állat testhossza 70-80, farkuk 15 centiméter körüli. Fejének különös mintázata összetéveszthetetlenné teszi a borzot. Még nem tudjuk biztosan, hogy miért alakult ki az úgynevezett álarca, de minden bizonnyal azt a célt szolgálja, hogy figyelmeztesse a rá támadó ragadozókat: nem adja olcsón az életét, hiszen igen csípős szaggal van megáldva, és testméretéhez képest félelmetes erő lakozik benne.

Tudta-e?

A világ legnagyobb feltárt borzvára 879 méter hosszú volt, 129 bejárattal. Kialakításához több mint 60 tonna földet kellett megmozgatniuk, kihordaniuk a lakóknak.

Különös párkapcsolat

A borz testfelépítése alkalmazkodott ásó, mindenevő ragadozó életmódjához. Lábai rövidek és erősek, karmai pedig feltűnően hosszúak. Kiváló ásóképességét nemcsak a táplálék felkutatásánál, hanem hatalmas kotorékainak, az úgynevezett borzvárak építésénél is jól hasznosítja. Erdei bolyongásaink során viszonylag gyakran láthatunk borzvárakat, amelyeket első ránézésre rókavárnak is gondolhatnánk.

A borz lakhelyének bejárata azonban vízszintesen ovális, míg a rókáé függőlegesen, habár ez nem kőbevésett szabály, ugyanis időnként elhagyott borzvárakba is beköltözik a ravaszdi. Olykor pedig ugyanazt a kotorékot használja, alakítgatja a két állat.

Fotó: Szalai Kitti
A legbiztosabb jele annak, hogy a kotorékot a borz lakja, ha a bejárat környékén megtaláljuk ennek az igen tiszta állatnak a „latrináját”, a kis gödröcskét, amelybe a dolgát végzi. A borzvárak hosszú nemzedékeken keresztül használatosak, akár több száz évesek is lehetnek, s ez idő alatt generációk építik a labirintusrendszert. A nagyobb kotorékokban általában népesebb borzcsoportok laknak, de ezek főként a táplálékban gazdag területen jellemzők. A párosával vagy magányosan élő egyedek megelégszenek kisebb, egyszerűbb kotorékkal. A csapatban élők általában egymás közeli rokonai. Nyáron, a párzási időszakban azonban felbolydul a borzok társadalma, a hímek, de nemritkán a nőstények is elhagyják territóriumukat és vándorolni kezdenek. Eközben olyan egyedekkel igyekeznek párzani, melyekkel nem állnak rokonságban.

A borzokat sem a féltékenység, sem a hűség példaképének nem mondhatjuk. A nőstények 5-6 hímmel is párzanak egy szezonban.

A borzoknál a petesejt késleltetett beágyazódása miatt igen hosszú a vemhesség. A kölykök február és április között jönnek a világra, így előfordulhat, hogy 8, de akár 11 hónap is eltelik a megtermékenyítéstől. Mivel közvetlenül a téli pihenés után születnek a kölykök, a hideg, táplálékínséges időben a nősténynek saját zsírtartalékaiból kell a vehemépítést biztosítania, ezért az utódok a barnamedvéhez hasonlóan, az állat testméretéhez képest igen kis súllyal, vakon és meglehetősen fejletlenül születnek. Három hónapig szopnak, de ahogy a szemük kinyílik, már 4-5 hetes korukban ismerkedni kezdenek a szilárd táplálékkal. Kéthónaposan már ki-kijárnak a kotorékból, s féléves korukra válnak önállóvá. A táplálékban bő területen a szülői kotorékban maradhatnak, ellenkező esetben elhagyják azt. A borzok leginkább ilyenkor esnek a motorizáció áldozataivá, ezért látunk ősszel elütött példányokat az utak mentén.

Fotó: ifj. Bóta István

Gilisztafalóvá is válhat

Spanyolország déli területeitől egészen Japánig szinte minden élőhelytípuson fellelhető a borz.

Olyannyira alkalmazkodóképes, hogy ez az eredetileg Ázsia lombhullató erdeiben kialakult faj mára a félsivatagokat is meghódította. A gyümölcsöktől kezdve a magokon át az apró rágcsálókig és dögökig mindent elfogyaszt.

Mindennek ellenére, ahol teheti, csak kedvenc csemegéjével táplálkozik. Így például megfigyeltek üreginyúl-specialista egyedeket éppúgy, mint kukoricakedvelőket. Mások a mezei pocokért rajonganak. Ez utóbbit boszorkányos ügyességgel, néhány másodperc alatt kikaparja a járatából, akár a fagyott föld alól is. A déli területeken élő borzok inkább növényevőek, míg északon gyakrabban szerzik vadászat révén táplálékukat. A borznál gyakori, hogy valóságos gilisztafalóvá válik, elsősorban ott, ahol puha a talaj. Általában szürkület után néz táplálék után. Ha gyümölcsöt vagy más növényi táplálékot keres, akkor nagy zajjal, röfögésszerű hangot hallatva halad, szuszog. Vadászatkor azonban nesztelenül igyekszik becserkészni áldozatát.

Zsákmánylistáján gyakorta szerepel a sün, erős karmaival akkor is kibontja a tüskés állatot, ha az összegömbölyödik. Ezért ha a sünök borzszagot éreznek, elvándorolnak a területről.

Túzokaink veszélyben

A borzok száma hazánkban az 1980-as évekig folyamatosan csökkent, ami az akkori intenzív nagytáblás mezőgazdaság térhódítására vezethető vissza. A borz ugyanis nem kedveli a nagy, egybefüggő, nyílt területeket. A kistáblás, mozaikos szerkezetű művelés ugyanakkor kifejezetten kedvező számára. Emellett egy ideig teljes törvényi védelmet is élvezett, ráadásul azok a ragadozók (például a hiúz, a farkas és a medve), melyek egyedszámát csökkenthetnék, lényegében hiányoznak a hazai faunából.

Az ebből adódó állományrobbanás során a faj olyan területeken is megjelent, ahol korábban szinte ismeretlen volt, egyebek közt a világviszonyban is kiemelkedő túzokköltőhelyeinken is, és könnyűszerrel fellelhetik, elpusztíthatják a tojásokat.

A megváltozott klíma is kedvez a tél könnyebb átvészelésének, így tavasszal mind több borz hozza világra utódait hazánkban. Eközben urbanizálódik, előfordul olykor nagyobb városi parkokban is. A faj állományszabályozása komoly kihívás elé állítja úgy a gazdálkodókat és a természetvédőket, mint a vadászokat.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2019/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Jó üzlet a palackozott svájci levegő a szmogos Ázsiában

Noha nagy a kereslet Thaiföldön a palackban kapható svájci levegőre, a környezetvédőknél ez az üzlet nagy tiltakozást váltott ki. A levegő árusítása – merthogy valóban erről van szó – valószínűleg igencsak jövedelmező, de ökológiai-etikai megközelítésben leveri a lécet.

Hulló kövei miatt veszélyes lett a Rám-szakadék

Bár szabad szemmel nem lehet látni, folyamatosan mozognak – más szóval borjadzanak – bolygónk hegyei, és a jelenséget nemcsak a föld mélyéről feltörő erők, de a jég is okozza

Kertek természetesen

A természetes kertek alkotói olyan megoldásokat igyekeznek tudatosan alkalmazni, amelyek a természetben is megtalálhatóak. A Kertbarát Magazin korábbi számában már kitértünk a Green City-szellemiségű kertek csapadékvíz-megőrző megoldásaira, illetve honos fajokon alapuló sokszínű növénytársulásaira; ezen a gondolatsoron tovább haladva most vizsgáljuk meg a természetesség jegyében a kert más elemeit is.

Erdők a főváros szomszédságában

A magyar erdők az ország leglátogatottabb turisztikai célpontjai. Ezen belül is kiemelkedik Budapest térsége. A fővárosi és az azt körülölelő erdők 2 millió ember számára nyújtanak természetes környezetet, nélkülözhetetlen tiszta ivóvizet, jó levegőt. Mindez magától értetődőnek tűnik, valójában azonban komoly munka eredménye, amelyen már 50 éve dolgoznak a Pilisi Parkerdő erdészei.

Méhbarát tojások: a szabadtartású tyúk esete a poszméhekkel

Egy nagyszabású projekt indult a beporzók védelmére: a cél, hogy a gazdák adjanak át a területükből egy kis részt a méheknek. Az eredmény önmagáért beszél, hiszen a méhek száma 55 százalékkal nőtt a korábbi évhez képest.

A majortól a kolostorig: salföldi időutazás

Ősmagyar állatfajták várják a mezőgazdaság kedvelőit a Salföldi Majorban, a Balaton-felvidéken, ahol a megelőző korok állattartásába, a falusi életébe is bepillanthatunk. Akik kedvelik a túrát, azok az állati kalandok után a falu átellenes határában felkereshetik a festői környezetben megbúvó, 800 éves, pálos kolostor romjait is.

Megtisztítják a szovjet gyakorló- és lőtér területét

Csaknem 600 millió forintból valósul meg az Esztergom Strázsa-hegyi felhagyott szovjet gyakorló- és lőtér területének környezeti kármentesítése – jelentette ki Rácz András környezetügyért felelős államtitkár kedden, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság bemutatóhelyén Esztergomban.

Életveszélyes a lébényi erdő

Gombás fertőzés miatt néhány éven belül teljesen eltűnhet a kőrisfa Magyarországról. A betegség következtében gyökerestől fordulnak ki a gyakran több mázsás fák, komoly károkat okozva a környezetükben. Lébény határában a hóvirág-tanösvényt veszélyezteti a kőrispusztulás, szeles időben életveszélyes is lehet a séta a beteg fák miatt, hívja föl rá a figyelmet a település önkormányzata.

Aki eldobható terméket gyárt, az vegyen részt a takarításban is

Az eldobható, egyszer használatos termékek gyártóit is be kell vonni a köztisztaság fenntartásának finanszírozásába Németországban - hangsúlyozta a szövetségi kormány környezetvédelmi minisztere egy hétfői nyilatkozatában.

Csökkentsük nitrogénveszteség általi költségeinket!

Az Agrárminisztérium honlapján megjelentette a „Jó gyakorlatok a környezetbarát sertéstartásban és tápanyag-gazdálkodásban” című kézikönyvét.