Back to top

Barangolás a jeltoronytól a jelfáig

Magyarország földrajzi középpontjának, Pusztavacsnak közvetlen környékén 10 ezer hektárnál is nagyobb összefüggő erdőtömb terül el. De ez korántsem volt mindig így. A hajdani vacsi puszta erdősültsége jóval alacsonyabb volt, az utolsó két évszázadban azonban jelentősen átalakult a táj. Írásunkban e látnivalókban bővelkedő, a turisták által mégis kevéssé látogatott országrészt mutatjuk be.

A terület egykori tulajdonosai felismerték, hogy a mezőgazdasági művelésre kevésbé hasznosítható területrészeken eredményes erdőgazdálkodás folytatható. Erdész elődeink érdeme, hogy áldozatos, következetes munkával valóra váltották ezt az elhatározást, és az Alföld egyik legnagyobb összefüggő erdejét hozták létre. Pusztavacstól a mintegy 30 kilométerre fekvő Nagykőrösig végig erdők ölelésében juthatunk el, amelyek többségét a NEFAG Zrt. Pusztavacsi Erdészete kezel. Annak érdekében, hogy ez a sokak számára ismeretlen terület is bekapcsolódjon az országos túraútvonal-hálózatba, a NEFAG Zrt. a Pest Megyei Természetbarát Szövetséggel karöltve több mint 150 kilométer turistautat újított fel az elmúlt években.

Pusztavacs

Párját ritkítja a Pusztavacs határában talált erénytál
Párját ritkítja a Pusztavacs határában talált erénytál
A település első írásos említése 1274-ből maradt ránk, de több régészeti lelet bizonyítja, hogy már korábban is lakott volt a terület. 2017 decemberében, erdőfelújítást megelőző mélyszántás hozta felszínre Pusztavacs határában azt a 12–13. századi erénytálat, mely a maga nemében párját ritkítja. Magyarországon csupán néhány ilyen tárgy ismeretes, azonban ennyire tökéletes állapotban megőrződött talán egy sem. Az erénytál az Árpád-kor jellegzetes szakrális tárgya, amelyet a pap szertartás előtti rituális kézmosására, megtisztulására használt. Anyaga ezüstözött réz. Gazdagon díszített, rajta a négy fő erényt megszemélyesítő alakok, azok latin neveivel. Az edényt a szentendrei Ferenczy Múzeum megbízásából, a közösségi régészeti program keretén belül térségünket kutató Gudmon Sándor és Kosztolányi Gyula találták meg. Jelenleg a Ferenczy Múzeum gyűjteményében található.

A Coburgok öröksége

Pusztavacs és a falut körülölelő erdő története szorosan összefonódik az azt birtokló nemesi családok sorsával. Legnagyobb hatással a Coburgok voltak, akik öröklés révén jutottak hozzájuk. Pusztavacson az első herceg Coburg-Koháry I. Ferdinánd volt, 1831-től birtokolta az apósa, Koháry Ferenc által rá hagyott területet. Attól kezdve nevezték a család magyar ágát Coburg-Kohárynak, ők tulajdonolták a vacsi pusztát 113 éven át. A nevükhöz köthető az első nagyobb arányú erdőtelepítés, az akác meghonosítása, valamint a dámszarvas telepítése is. Mindezek napjainkig meghatározzák a táj arculatát, a jelenlegi gazdálkodást, és a térségben lakók megélhetését. Az Erdészeti Lapokból, Illés Nándor leírásából kaphatunk képet a pusztavacsi erdő 19. század végi állapotáról:

Országos hírű a dámállomány
Országos hírű a dámállomány

„Tisztelt Szerkesztő Barátom!

A hely honnan e levelet irom, egyike a magyar Alföld legérdekesebb pontjainak. A futóhomokos vidék egyik gyöngye. Azzá tette a szorgalom, meg az industria. Még a harminczas évek elején sivatag puszta volt. Ezeknek közepe táján derékszögben egymást metsző vonalakkal szabályos táblákra osztatott. A jó szélesre hagyott és juhlegelőnek használt vonalakat két oldal felől 4-5 ölnyi szélességben ákácz, helyenként ailanthus, nyár, fűz és kőris csemetékkel ültették be. Ez a puszta képét tökéletesen megváltoztatta. A változás a szépségen kivül hasznot is hozott; a faültetések nemcsak megtörték a homokbontó szelek erejét, hanem ma már fedezik a gazdaság faszükségletét, sőt eladásra is jut belőlük valami. A pusztából ma már község lett. A 14 majorban mintegy 1800 lélek lakik.

(Puszta-Vacs, 1886. április 12.)”

A dámszarvast Szász Coburg Ágoston herceg idejében telepítették be. A herceg 12 dámot hozatott 1853-ban németországi birtokáról egy kisebb, úgynevezett szoktató kertbe. Az állatokat 5 év múlva engedték szabadon. Az új vadfaj kiválóan érezte magát a területen, az állománylétszám 1910-re már elérte a 350-et. Az akkor meghonosított állomány országos hírnévre tett szert, jelenleg is a terület fő vadfaja.

Ország közepe emlékmű

A Zöld sáv az ország közepén nevű turistaút Ócsát köti össze Táborfalvával. Hosszú szakaszon az erdőn keresztül halad, de közvetlenül érinti Pusztavacs legfőbb nevezetességét, a második világháborút lezáró trianoni békeszerződés után kialakult országhatárral létrejött Magyarország földrajzi középpontját mutató jeltornyot is. Az „ország közepével” kapcsolatos első felvetések 1968-ban jelentek meg a Képes Újságban, majd a pontos kitűzést követően az emlékművet 1979-ben avatták. Az északi szélesség 47 fok 11 perc és a keleti hosszúság 19 fok 30 perc metszéspontjában épült tornyot Kerényi József Péter Ybl-díjas építész tervezte.

A jeltorony 11 méter magas, nyolcszögű gúla vasbeton vázát vörösfenyő deszkák fedik. Tetején aranyszínű félgömbön álló toronycsúcs jelöli a pontot. A napóra Gáti Gábor szobrász munkája.

A jeltorony nyolcszögletű gúla vázát vörösfenyő deszkák fedik
A jeltorony nyolcszögletű gúla vázát vörösfenyő deszkák fedik
Az Árpád-kor emléke a templomrom, előtérben a székelykapuval
Az Árpád-kor emléke a templomrom, előtérben a székelykapuval
A falu másik nevezetessége a romtemplom. Az Árpád-kori templom téglából épült, de tornya 5 méter fölött kőfalazású, a sarkokon szépen kiképzett, gondosan megfaragott sarokkövekkel megerősítve áll magányosan, az egykori mezővárosi rang utolsó bizonyságaként. A romtemplom látványa neves festőnket, Feszty Árpádot is megihlette, olajfestményen örökítette meg. A romtemplom előtti emlékparkban a gyönyörű székely kapu mögött a 13 aradi vértanú, valamint Batthyány Lajos és Kossuth Lajos fából faragott arcképével díszített kopjafák állnak. Az egész napos kirándulás után megpihenhetünk a 2014-ben felújított Pusztavacsi Vendégházban. Hat szobájában 14 fő elszállásolására van lehetőség, az étteremben pedig egyidejűleg 40 vendéget tudnak kiszolgálni.

A 150 éves tölgyfák alkotta park ölelésében fekvő, kifogástalan kivitelben készült szálláshelyet sokan választják céges összejövetelekre, családi rendezvényekre, esküvők, ballagás alkalmával.

150 éves tölgyek alkotta park ölelésében áll a Pusztavacsi Vend égház
150 éves tölgyek alkotta park ölelésében áll a Pusztavacsi Vend égház

Neves fák a nagykőrösi erdőben

A név kötelez. Ahogy Nagykőrös város a kőrisfáról kapta nevét, az ott élő emberek is ezer szállal kötődnek az erdőhöz, a fákhoz. A város környékén jó néhány famatuzsálem található, amelyeket a helybéliek megbecsülésük jeléül névvel illetnek, és helyi védettséget is élveznek. A nagykőrösi erdő jelfáit először 1933–1934-ben vették nyilvántartásba Dezső Kázmér polgármester vezetésével. A bejárások során összesen 25 olyan jelfát találtak, melyeknek „természeti emlékként való fenntartása kívánatos volna”. Az egykor összeírt fák közül 8 napjainkban is áll és beazonosítható.

Az ős öreg fákat természetesen számtalan legenda övezi, amelyek valószínűleg az egyszerű emberek képzeletében születtek, és szájhagyomány útján terjedtek.

Ezek közül a mostanra sajnos már nem álló csemői Basafa mondája a legismertebb:

„Kőrösre küldte a budai basa személyes megbízottját az előző évi adó behajtására. Már hazafelé lovagolt a basa személyes megbízottja, amikor lova megbotlott, és az úton maga alá temette utasát. Nagy volt a riadalom. A kíséret tagjai felsegítették, és gyorsan a közeli tanyára vitték. Itt a gazda csodaszép lánya segédkezett a gyógyításban. Ez az ügyes és szépséges leány a basa megbízottjának nagyon megtetszett, aki eldöntötte, hogy rövidesen visszajön érte, és elviszi feleségnek. A lány ezt hallva nagyon megijedt. Azon kezdte törni a fejét, hogyan menekülhetne meg a török háremétől. Cselhez folyamodott hát a kőrösi család. Egy év múlva a lány apja koldusnak öltözött, és kiült a szép kőrisfa alá, türelmesen várta a törököt. Amint észrevette a közelgő csapatot óriási jajveszékelésbe kezdett. Könyörgött a legénynek, másszon fel a szemben lévő tölgyfára, mert egy lator legény feldobta a mankóját, annak a fának a tetejére. A török igen megsajnálta a szegény koldust, fölmászott a tölgyfa tetejére, és már visszafelé indult a mankóval, amikor váratlanul eltörött egy faág az igen testes efendi alatt. Nagyot huppant a földre, azonnal nyakát is szegte. A pórul járt lovast eltemették ennek a tölgyfának az árnyékában. Ez alatt a fa alatt nyugszik, és örök emlékül Basafa lett e tölgyfának a neve, amit öregek mesélnek az unokáknak.”

Pusztai tölgyes

Az erdőtömb déli pólusa Nagykőrös. Az alföldi város térségében Magyarország egyik legritkább fás társulásának, a pusztai tölgyeseknek a legnagyobb kiterjedésű maradványai találhatók. Ezek az erdők ökológiai szempontból kiemelt értéket képviselnek, kezelésükre, fenntartásukra mindig nagy hangsúlyt fektet az erdészet. A homoki tölgyesek szárazabb változatát nevezzük pusztai tölgyesnek, vagy más néven nyílt homoki tölgyesnek. A pusztai tölgyesek elterjedésének nyugati határa a Kárpát-medence.

A Nagyalföld és Kisalföld homokvidékein egykoron gyakori nagy kiterjedésű homoki tölgyeseknek ma már csak maradvány állományaik vannak, a nyílt változat alig lelhető fel.

A fás és fátlan élőhelyfoltok mozaikja változatos élőhelyet biztosít, ezáltal rendkívül gazdag madárvilágnak ad otthont. Az ide kirándulók erdei pinttyel, vörösbeggyel, őszapóval, énekes rigóval, búbos bankával, nagy fakopánccsal és fekete harkállyal is találkozhatnak, de gyakori vendég a fekete gólya és a darázsölyv is. Emlősök közül él a vidéken vaddisznó, őz, dámszarvas, mezei nyúl, róka, borz, aranysakál, keleti sün, valamint a sok odvas fának köszönhetően nagy faj- és egyedszámban fordulnak elő denevérek is.

A legnagyobb hazai pusztai tölgyes
A legnagyobb hazai pusztai tölgyes

Hívogató parkerdők

A térségben két parkerdő is lehetőséget biztosít a családok, iskolai vagy óvodai csoportok részére egy kellemes erdei sétára, a környék növény-, illetve állatvilágával való ismerkedésre, vagy egyszerűen egy kis játékra a parkerdők területén található játszótereken. Mind a Pusztavacsi, mind a csemői Putrisarki Parkerdőben kiépített tűzrakó helyek és erdei padgarnitúrák a főzni vágyók kényelmét szolgálják. A Pusztavacsi Parkerdőben minden év augusztusában Motoros találkozót és Rockfesztivált rendeznek, mely egy hosszú hétvégére több mint ezerfős tömeget vonz.

A NEFAG Zrt. rövid távú közjóléti fejlesztési tervei között szerepel, hogy sátorozó helyeket, egy fedett szaletlit, és íjászpályát alakítson ki a Putrisarki Parkerdőben.

Számunkra, az itt dolgozó erdészek, vadászok számára az erdő mindig szép, télen és nyáron, ősszel és tavasszal egyaránt. Van azonban az évnek egy rövid időszaka, ami mindannyiunknak különösen kedves: az akácvirágzás ideje. A térségben legnagyobb arányban előforduló fafaj májusban bontja hófehér virágát, és az egész erdőt betölti mézillattal és méhzsongással. A virágoktól roskadozó fák látványa és a bódító illat olyan egyedi hangulatot teremt, amit egyszer mindenkinek személyesen is meg kell élnie. Legyen Ön is tanúja akár már idén májusban! Reméljük, hogy ezzel a rövid bemutatkozással sikerült kedvet csinálni a környék megismerésére, és hamarosan Önt is látogatóként köszönthetjük erdeinkben!

Hatos Tamás
erdészetigazgató
NEFAG Zrt. Pusztavacsi Erdészet

 

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2019/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Jó üzlet a palackozott svájci levegő a szmogos Ázsiában

Noha nagy a kereslet Thaiföldön a palackban kapható svájci levegőre, a környezetvédőknél ez az üzlet nagy tiltakozást váltott ki. A levegő árusítása – merthogy valóban erről van szó – valószínűleg igencsak jövedelmező, de ökológiai-etikai megközelítésben leveri a lécet.

Hulló kövei miatt veszélyes lett a Rám-szakadék

Bár szabad szemmel nem lehet látni, folyamatosan mozognak – más szóval borjadzanak – bolygónk hegyei, és a jelenséget nemcsak a föld mélyéről feltörő erők, de a jég is okozza

Kertek természetesen

A természetes kertek alkotói olyan megoldásokat igyekeznek tudatosan alkalmazni, amelyek a természetben is megtalálhatóak. A Kertbarát Magazin korábbi számában már kitértünk a Green City-szellemiségű kertek csapadékvíz-megőrző megoldásaira, illetve honos fajokon alapuló sokszínű növénytársulásaira; ezen a gondolatsoron tovább haladva most vizsgáljuk meg a természetesség jegyében a kert más elemeit is.

Erdők a főváros szomszédságában

A magyar erdők az ország leglátogatottabb turisztikai célpontjai. Ezen belül is kiemelkedik Budapest térsége. A fővárosi és az azt körülölelő erdők 2 millió ember számára nyújtanak természetes környezetet, nélkülözhetetlen tiszta ivóvizet, jó levegőt. Mindez magától értetődőnek tűnik, valójában azonban komoly munka eredménye, amelyen már 50 éve dolgoznak a Pilisi Parkerdő erdészei.

Selmeci hagyományok: Valétálás

„Hogy mit jelent a ballagás a selmeci diáknak, azt – úgy vélem – csak ennek az alma maternek fia tudja megérteni. Nincs mit szégyenkeznünk azon, hogy még a vén professzoroknak is könnybe lábad a szemük, amikor látják a zöldszalagos menetet.” – írta Roth Gyula professzor 1943-ban a Bástyánk című főiskolai lapban.

Méhbarát tojások: a szabadtartású tyúk esete a poszméhekkel

Egy nagyszabású projekt indult a beporzók védelmére: a cél, hogy a gazdák adjanak át a területükből egy kis részt a méheknek. Az eredmény önmagáért beszél, hiszen a méhek száma 55 százalékkal nőtt a korábbi évhez képest.

Kitüntetések az államalapítás ünnepe alkalmából

Az államalapítás ünnepe alkalmából 91-en vehették át szakmai elismerésüket az Agrárminisztérium által szervezett díjátadón. Az ünnepségen Nagy István agrárminiszter úgy fogalmazott, tisztelni kell a munkát, mert ebben rejlik az az erkölcsi erő, amely minden nehézségen átsegítette a nemzetet a fennállása óta eltelt bő 1100 esztendőben.

A majortól a kolostorig: salföldi időutazás

Ősmagyar állatfajták várják a mezőgazdaság kedvelőit a Salföldi Majorban, a Balaton-felvidéken, ahol a megelőző korok állattartásába, a falusi életébe is bepillanthatunk. Akik kedvelik a túrát, azok az állati kalandok után a falu átellenes határában felkereshetik a festői környezetben megbúvó, 800 éves, pálos kolostor romjait is.

Erdésztechnikusok soproni bölcsője

Sopron belvárosa igazi kis ékszerdoboz, ahol nagy tisztelet övezi a múltat, a lelkes diákok pedig már a jövőt képviselik. A Roth Gyula Erdészeti, Faipari, Kertészeti, Környezetvédelmi Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium tanulói a hagyományok tisztelete mellett a legkorszerűbb ismeretek elsajátítására esküsznek fel.

Megtisztítják a szovjet gyakorló- és lőtér területét

Csaknem 600 millió forintból valósul meg az Esztergom Strázsa-hegyi felhagyott szovjet gyakorló- és lőtér területének környezeti kármentesítése – jelentette ki Rácz András környezetügyért felelős államtitkár kedden, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság bemutatóhelyén Esztergomban.