Back to top

Barangolás a jeltoronytól a jelfáig

Magyarország földrajzi középpontjának, Pusztavacsnak közvetlen környékén 10 ezer hektárnál is nagyobb összefüggő erdőtömb terül el. De ez korántsem volt mindig így. A hajdani vacsi puszta erdősültsége jóval alacsonyabb volt, az utolsó két évszázadban azonban jelentősen átalakult a táj. Írásunkban e látnivalókban bővelkedő, a turisták által mégis kevéssé látogatott országrészt mutatjuk be.

A terület egykori tulajdonosai felismerték, hogy a mezőgazdasági művelésre kevésbé hasznosítható területrészeken eredményes erdőgazdálkodás folytatható. Erdész elődeink érdeme, hogy áldozatos, következetes munkával valóra váltották ezt az elhatározást, és az Alföld egyik legnagyobb összefüggő erdejét hozták létre. Pusztavacstól a mintegy 30 kilométerre fekvő Nagykőrösig végig erdők ölelésében juthatunk el, amelyek többségét a NEFAG Zrt. Pusztavacsi Erdészete kezel. Annak érdekében, hogy ez a sokak számára ismeretlen terület is bekapcsolódjon az országos túraútvonal-hálózatba, a NEFAG Zrt. a Pest Megyei Természetbarát Szövetséggel karöltve több mint 150 kilométer turistautat újított fel az elmúlt években.

Pusztavacs

Párját ritkítja a Pusztavacs határában talált erénytál
Párját ritkítja a Pusztavacs határában talált erénytál
A település első írásos említése 1274-ből maradt ránk, de több régészeti lelet bizonyítja, hogy már korábban is lakott volt a terület. 2017 decemberében, erdőfelújítást megelőző mélyszántás hozta felszínre Pusztavacs határában azt a 12–13. századi erénytálat, mely a maga nemében párját ritkítja. Magyarországon csupán néhány ilyen tárgy ismeretes, azonban ennyire tökéletes állapotban megőrződött talán egy sem. Az erénytál az Árpád-kor jellegzetes szakrális tárgya, amelyet a pap szertartás előtti rituális kézmosására, megtisztulására használt. Anyaga ezüstözött réz. Gazdagon díszített, rajta a négy fő erényt megszemélyesítő alakok, azok latin neveivel. Az edényt a szentendrei Ferenczy Múzeum megbízásából, a közösségi régészeti program keretén belül térségünket kutató Gudmon Sándor és Kosztolányi Gyula találták meg. Jelenleg a Ferenczy Múzeum gyűjteményében található.

A Coburgok öröksége

Pusztavacs és a falut körülölelő erdő története szorosan összefonódik az azt birtokló nemesi családok sorsával. Legnagyobb hatással a Coburgok voltak, akik öröklés révén jutottak hozzájuk. Pusztavacson az első herceg Coburg-Koháry I. Ferdinánd volt, 1831-től birtokolta az apósa, Koháry Ferenc által rá hagyott területet. Attól kezdve nevezték a család magyar ágát Coburg-Kohárynak, ők tulajdonolták a vacsi pusztát 113 éven át. A nevükhöz köthető az első nagyobb arányú erdőtelepítés, az akác meghonosítása, valamint a dámszarvas telepítése is. Mindezek napjainkig meghatározzák a táj arculatát, a jelenlegi gazdálkodást, és a térségben lakók megélhetését. Az Erdészeti Lapokból, Illés Nándor leírásából kaphatunk képet a pusztavacsi erdő 19. század végi állapotáról:

Országos hírű a dámállomány
Országos hírű a dámállomány

„Tisztelt Szerkesztő Barátom!

A hely honnan e levelet irom, egyike a magyar Alföld legérdekesebb pontjainak. A futóhomokos vidék egyik gyöngye. Azzá tette a szorgalom, meg az industria. Még a harminczas évek elején sivatag puszta volt. Ezeknek közepe táján derékszögben egymást metsző vonalakkal szabályos táblákra osztatott. A jó szélesre hagyott és juhlegelőnek használt vonalakat két oldal felől 4-5 ölnyi szélességben ákácz, helyenként ailanthus, nyár, fűz és kőris csemetékkel ültették be. Ez a puszta képét tökéletesen megváltoztatta. A változás a szépségen kivül hasznot is hozott; a faültetések nemcsak megtörték a homokbontó szelek erejét, hanem ma már fedezik a gazdaság faszükségletét, sőt eladásra is jut belőlük valami. A pusztából ma már község lett. A 14 majorban mintegy 1800 lélek lakik.

(Puszta-Vacs, 1886. április 12.)”

A dámszarvast Szász Coburg Ágoston herceg idejében telepítették be. A herceg 12 dámot hozatott 1853-ban németországi birtokáról egy kisebb, úgynevezett szoktató kertbe. Az állatokat 5 év múlva engedték szabadon. Az új vadfaj kiválóan érezte magát a területen, az állománylétszám 1910-re már elérte a 350-et. Az akkor meghonosított állomány országos hírnévre tett szert, jelenleg is a terület fő vadfaja.

Ország közepe emlékmű

A Zöld sáv az ország közepén nevű turistaút Ócsát köti össze Táborfalvával. Hosszú szakaszon az erdőn keresztül halad, de közvetlenül érinti Pusztavacs legfőbb nevezetességét, a második világháborút lezáró trianoni békeszerződés után kialakult országhatárral létrejött Magyarország földrajzi középpontját mutató jeltornyot is. Az „ország közepével” kapcsolatos első felvetések 1968-ban jelentek meg a Képes Újságban, majd a pontos kitűzést követően az emlékművet 1979-ben avatták. Az északi szélesség 47 fok 11 perc és a keleti hosszúság 19 fok 30 perc metszéspontjában épült tornyot Kerényi József Péter Ybl-díjas építész tervezte.

A jeltorony 11 méter magas, nyolcszögű gúla vasbeton vázát vörösfenyő deszkák fedik. Tetején aranyszínű félgömbön álló toronycsúcs jelöli a pontot. A napóra Gáti Gábor szobrász munkája.

A jeltorony nyolcszögletű gúla vázát vörösfenyő deszkák fedik
A jeltorony nyolcszögletű gúla vázát vörösfenyő deszkák fedik
Az Árpád-kor emléke a templomrom, előtérben a székelykapuval
Az Árpád-kor emléke a templomrom, előtérben a székelykapuval
A falu másik nevezetessége a romtemplom. Az Árpád-kori templom téglából épült, de tornya 5 méter fölött kőfalazású, a sarkokon szépen kiképzett, gondosan megfaragott sarokkövekkel megerősítve áll magányosan, az egykori mezővárosi rang utolsó bizonyságaként. A romtemplom látványa neves festőnket, Feszty Árpádot is megihlette, olajfestményen örökítette meg. A romtemplom előtti emlékparkban a gyönyörű székely kapu mögött a 13 aradi vértanú, valamint Batthyány Lajos és Kossuth Lajos fából faragott arcképével díszített kopjafák állnak. Az egész napos kirándulás után megpihenhetünk a 2014-ben felújított Pusztavacsi Vendégházban. Hat szobájában 14 fő elszállásolására van lehetőség, az étteremben pedig egyidejűleg 40 vendéget tudnak kiszolgálni.

A 150 éves tölgyfák alkotta park ölelésében fekvő, kifogástalan kivitelben készült szálláshelyet sokan választják céges összejövetelekre, családi rendezvényekre, esküvők, ballagás alkalmával.

150 éves tölgyek alkotta park ölelésében áll a Pusztavacsi Vend égház
150 éves tölgyek alkotta park ölelésében áll a Pusztavacsi Vend égház

Neves fák a nagykőrösi erdőben

A név kötelez. Ahogy Nagykőrös város a kőrisfáról kapta nevét, az ott élő emberek is ezer szállal kötődnek az erdőhöz, a fákhoz. A város környékén jó néhány famatuzsálem található, amelyeket a helybéliek megbecsülésük jeléül névvel illetnek, és helyi védettséget is élveznek. A nagykőrösi erdő jelfáit először 1933–1934-ben vették nyilvántartásba Dezső Kázmér polgármester vezetésével. A bejárások során összesen 25 olyan jelfát találtak, melyeknek „természeti emlékként való fenntartása kívánatos volna”. Az egykor összeírt fák közül 8 napjainkban is áll és beazonosítható.

Az ős öreg fákat természetesen számtalan legenda övezi, amelyek valószínűleg az egyszerű emberek képzeletében születtek, és szájhagyomány útján terjedtek.

Ezek közül a mostanra sajnos már nem álló csemői Basafa mondája a legismertebb:

„Kőrösre küldte a budai basa személyes megbízottját az előző évi adó behajtására. Már hazafelé lovagolt a basa személyes megbízottja, amikor lova megbotlott, és az úton maga alá temette utasát. Nagy volt a riadalom. A kíséret tagjai felsegítették, és gyorsan a közeli tanyára vitték. Itt a gazda csodaszép lánya segédkezett a gyógyításban. Ez az ügyes és szépséges leány a basa megbízottjának nagyon megtetszett, aki eldöntötte, hogy rövidesen visszajön érte, és elviszi feleségnek. A lány ezt hallva nagyon megijedt. Azon kezdte törni a fejét, hogyan menekülhetne meg a török háremétől. Cselhez folyamodott hát a kőrösi család. Egy év múlva a lány apja koldusnak öltözött, és kiült a szép kőrisfa alá, türelmesen várta a törököt. Amint észrevette a közelgő csapatot óriási jajveszékelésbe kezdett. Könyörgött a legénynek, másszon fel a szemben lévő tölgyfára, mert egy lator legény feldobta a mankóját, annak a fának a tetejére. A török igen megsajnálta a szegény koldust, fölmászott a tölgyfa tetejére, és már visszafelé indult a mankóval, amikor váratlanul eltörött egy faág az igen testes efendi alatt. Nagyot huppant a földre, azonnal nyakát is szegte. A pórul járt lovast eltemették ennek a tölgyfának az árnyékában. Ez alatt a fa alatt nyugszik, és örök emlékül Basafa lett e tölgyfának a neve, amit öregek mesélnek az unokáknak.”

Pusztai tölgyes

Az erdőtömb déli pólusa Nagykőrös. Az alföldi város térségében Magyarország egyik legritkább fás társulásának, a pusztai tölgyeseknek a legnagyobb kiterjedésű maradványai találhatók. Ezek az erdők ökológiai szempontból kiemelt értéket képviselnek, kezelésükre, fenntartásukra mindig nagy hangsúlyt fektet az erdészet. A homoki tölgyesek szárazabb változatát nevezzük pusztai tölgyesnek, vagy más néven nyílt homoki tölgyesnek. A pusztai tölgyesek elterjedésének nyugati határa a Kárpát-medence.

A Nagyalföld és Kisalföld homokvidékein egykoron gyakori nagy kiterjedésű homoki tölgyeseknek ma már csak maradvány állományaik vannak, a nyílt változat alig lelhető fel.

A fás és fátlan élőhelyfoltok mozaikja változatos élőhelyet biztosít, ezáltal rendkívül gazdag madárvilágnak ad otthont. Az ide kirándulók erdei pinttyel, vörösbeggyel, őszapóval, énekes rigóval, búbos bankával, nagy fakopánccsal és fekete harkállyal is találkozhatnak, de gyakori vendég a fekete gólya és a darázsölyv is. Emlősök közül él a vidéken vaddisznó, őz, dámszarvas, mezei nyúl, róka, borz, aranysakál, keleti sün, valamint a sok odvas fának köszönhetően nagy faj- és egyedszámban fordulnak elő denevérek is.

A legnagyobb hazai pusztai tölgyes
A legnagyobb hazai pusztai tölgyes

Hívogató parkerdők

A térségben két parkerdő is lehetőséget biztosít a családok, iskolai vagy óvodai csoportok részére egy kellemes erdei sétára, a környék növény-, illetve állatvilágával való ismerkedésre, vagy egyszerűen egy kis játékra a parkerdők területén található játszótereken. Mind a Pusztavacsi, mind a csemői Putrisarki Parkerdőben kiépített tűzrakó helyek és erdei padgarnitúrák a főzni vágyók kényelmét szolgálják. A Pusztavacsi Parkerdőben minden év augusztusában Motoros találkozót és Rockfesztivált rendeznek, mely egy hosszú hétvégére több mint ezerfős tömeget vonz.

A NEFAG Zrt. rövid távú közjóléti fejlesztési tervei között szerepel, hogy sátorozó helyeket, egy fedett szaletlit, és íjászpályát alakítson ki a Putrisarki Parkerdőben.

Számunkra, az itt dolgozó erdészek, vadászok számára az erdő mindig szép, télen és nyáron, ősszel és tavasszal egyaránt. Van azonban az évnek egy rövid időszaka, ami mindannyiunknak különösen kedves: az akácvirágzás ideje. A térségben legnagyobb arányban előforduló fafaj májusban bontja hófehér virágát, és az egész erdőt betölti mézillattal és méhzsongással. A virágoktól roskadozó fák látványa és a bódító illat olyan egyedi hangulatot teremt, amit egyszer mindenkinek személyesen is meg kell élnie. Legyen Ön is tanúja akár már idén májusban! Reméljük, hogy ezzel a rövid bemutatkozással sikerült kedvet csinálni a környék megismerésére, és hamarosan Önt is látogatóként köszönthetjük erdeinkben!

Hatos Tamás
erdészetigazgató
NEFAG Zrt. Pusztavacsi Erdészet

 

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2019/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A világ tíz legcsapadékosabb városa

Az angolok megnyugodhatnak, nem is esik olyan sok eső náluk. Egy angliai város sem került be a világ tíz legcsapadékosabb helye közé.

Prédikálószéki-kilátó

A Visegrádi-hegység egyik legmagasabb pontján, 639 méterrel a tengerszint felett magasodó Prédikálószék előkelő helyet foglal el Magyarország legszebb kilátópontjai között, csúcsáról gyönyörű panoráma tárul a természetjárók elé.

Őshonos háziállatok a Budakeszi Vadasparkban

A Kárpát-Medencében őshonos háziállatokat bemutató parasztudvart adtak át a Budakeszi Vadasparkban pénteken, ahol magyar nyúl, tehén, és számos baromfi látható. A cél, hogy a klasszikus állattartást és a természetet közelebb hozzák a városi emberhez.

Az agrárerdészeten keresztül növelhető hazánk erdősültsége

"A maga érdemeivel és problémáival az erdészeti ágazat is az agrárium szerves része, és bőven van mondanivalója mind a mezőgazdálkodók, mind az erdőgazdálkodók, a szakirányítók és a szaktanácsadók részére"- hangzott el Mezőfalván, a NAK Szántóföldi Napok és AgrárgépShow-n.

Baranyában versengtek az erdészek

Május 22-én zajlott az erdőgazdálkodásban aktívan dolgozó erdésztechnikusok számára meghirdetett Év Erdésze 2019 verseny Baranya megyei fordulója az Országos Erdészeti Egyesület Baranya megyei helyi csoportja és a Mecsekerdő Zrt. szervezésében.

Veszélyeztetett élelmiszer-termelés

Az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) egy, a közelmúltban nyilvánosságra hozott jelentése szerint a biológiai sokféleség zsugorodása, különféle állat- és növényfajták kihalása folytán egyre nagyobb veszély leselkedik a világ élelmiszer-termelésére.

Csak képzett tanárok vezethetik a vándortáborozó gyerekeket

Mintegy 4000 gyermeket vezetnek majd végig az Erdei Vándortáborok útvonalain azok a pedagógusok, akik az Országos Erdészeti Egyesület és a Testnevelési Egyetem által koordinált gyalogos vándortáborvezető továbbképzésen részt vettek.

Mintha őserdőben járnánk

Az idén 50 éves Pilisi Parkerdő Zrt. területén található Erdőanyai-völgyben a Parkerdő alapítója, dr. Madas László több mint 60 éve indította el a maga korában forradalminak számító programot: egy erdőrészlet természetközeli gazdálkodási módszerrel történő kezelését. A Visegrádhoz közeli erdőrészlet ennek köszönhetően mára az őserdőket megközelítő állapotban van.

Élet a föld alatti ismeretlenben

Szinte nincs, ki ne ismerné a vakondot, noha igen keveseknek adatik meg, hogy élő példányát láthassa. Legtöbben a Kisvakond rajzfilmsorozat révén barátkoztunk meg vele, a mesékben bájos, nagy szemű, jószívű teremtménynek mutatja magát. De valójában hogyan is él ez a különös megjelenésű rovarevő?

Az EU új szabályokat fogadott el a trágyák forgalomba hozataláról

Az Európai Unió új szabályokat fogadott el a termésnövelő anyagok forgalomba hozataláról az uniós piacon - közölte az uniós tanács kedden.