Back to top

Élet a föld alatti ismeretlenben

Szinte nincs, ki ne ismerné a vakondot, noha igen keveseknek adatik meg, hogy élő példányát láthassa. Legtöbben a Kisvakond rajzfilmsorozat révén barátkoztunk meg vele, a mesékben bájos, nagy szemű, jószívű teremtménynek mutatja magát. De valójában hogyan is él ez a különös megjelenésű rovarevő?

Bár a vakond parkokban, kiskertekben, sőt családi házas övezetekben is gyakorta előfordul, életmódja sok-sok rejtélyt tartogat számunkra. Az utóbbi három évtizedben azonban a technika rohamos fejlődésének köszönhetően egyre többet megtudunk róla.

Száz méteres járatrendszer

A világon élő mintegy 40 vakondfaj Európán kívül Ázsiában és Észak-Amerikában honos, ugyanakkor Afrikában egyáltalán nem található meg. A Kárpát-medencében csak a közönséges vakond él, mely Nagy-Britanniától egészen Kelet-Szibériáig igen gyakori. A hímek egyötödével nagyobbak a nőstényeknél. Ez utóbbiak testhossza 12-14 centiméter, tömegük pedig 70-110 gramm. A vakond testfelépítése teljes mértékben a föld alatti életmódhoz alkalmazkodott, ám érzékszervei a felszínen való mozgást is elősegítik:

a rajzfilmmel ellentétben a szemei meglehetősen aprók, amelyekkel jobbára csak a fényerősséget érzékeli, a tárgyak kontúrvonalait nemigen.

Külső fülkagylója nincsen, a tájékozódást a tapintó érzékszervekre és szőrökre alapozza, közülük
a legtöbb az arcorri és a farok részen található.

A vakondot mellső végtagjai teszik igazán egyedivé. A kifordult kézfejen öt rendkívül erős karma van. A járatok ásása során ezeket először belemélyeszti a földbe, majd behajlítja, s hol az egyik, hol a másik „markolókanállal” készíti a járatokat. A munka során igen nagy hasznát veszi szintén ötujjú, de kisebb karmokat hordozó hátsó végtagjainak is. Ezeket szintén a földbe mélyeszti, hogy stabil maradjon a megerőltető kaparás során.

Egy-egy példány átlagosan mintegy 100 méteres járatrendszert készít a talajban, jellemzően a néhány centis és az 1 méteres mélységben.

A „pihenőszoba” akár 2 méter mélységben is lehet, s hogy pontosan hol, azt mi is földeríthetjük erdei-mezei barangolásunk során. Ehhez nem kell zaklatnunk a vakondot, csak meg kell néznünk, hogy a vakondtúrások között melyik a legnagyobb, ugyanis a legtöbb föld a pihenőszoba ásása során kerül a felszínre.

Nagyobb a haszon

A vakondok sok bosszúságot okozhatnak a kerttulajdonosoknak, hiszen túrásaik elcsúfíthatják az ápolt gyepeket, sőt az állatok a növények gyökereit is megsérthetik az ásások során. Gondot jelenthet még, hogy a vakondtúrások földje a betakarítás során beszennyezheti a terményt, a szálastakarmányt.

Mindez azonban elenyésző kár ahhoz a haszonhoz képest, melyet ezek a derék rovarevők a különféle lárvák, meztelencsigák és más gerinctelenek ritkításával végeznek. Nem beszélve arról, hogy nem egy leletre a vakondtúrások anyaga vezette a régészeket. A vakond védett állat, természetvédelmi értéke 25 ezer forint, ezért ha területünkön megjelenik, jelenlétét tűrnünk kell. De van megoldás arra, hogy a kertet ne „díszítsék” vakondtúrások: gyepesítés előtt úgynevezett vakondhálót helyezhetünk a talajba. Ha pedig a kerítés mentén függőlegesen kifeszítjük mintegy 80 centiméter mélységig, nagy valószínűséggel távolt tartjuk a vakondot.

A táplálék házhoz jön

Az alagutaknak igen nagy szerepe van a vakond táplálkozásában, ugyanis az azokba behulló giliszták és más gerinctelenek képezik étrendjének alapját. Ha a járatokban található eledel nem elegendő, följön a talaj felszínére, s az avarban keres táplálékot. A vakond nem alszik téli álmot, ennek ellenére a nagy fagyok idején nem ás, s ilyenkor általában az októberben–novemberben begyűjtött, mozgásképtelenné tett gilisztákkal táplálkozik. A tavasz közeledtével aztán megélénkülnek az állatok, a magányosan élő hímek és nőstények keresni kezdik egymást. Jellemzően a hímek indulnak társkeresőbe, s ilyenkor akár nagyobb távolságokat is megtesznek a föld felszínén.

Tudta-e?

Ha véletlenül az egyik vakond a másik járatába fúr, akkor mihamarabb igyekszik „jóvátenni a bűnt”, s az általa rossz helyre épített alagútszakaszt minél gyorsabban betömi.

Futnak és úsznak is

A hímek csak egy rövid időre, a párzásra találkoznak a nőstényekkel. Ez utóbbiak mintegy négyheti vemhesség után 2-7, de inkább 3-5 csupasz és vak utódot hoznak világra egy szőrrel jól kibélelt fészekben. A kölyköknek 14 napos korukra nő ki a szőrük, majd 3 hetesen kinyílik a szemük, s körülbelül egyhónapos korukig szopnak. Ekkorra már 60 gramm körüliek, képesek az önálló életre. Anyjuk általában öthetes korukban „teszi ki a szűrüket”, ilyenkor a föld felszínén haladva saját territórium foglalására indulnak. Eközben, bár a fiatalok is igen gyorsan futnak, sőt kiválóan úsznak is, nagy számban esnek ragadozók áldozatává.

Lakott területen kívül leggyakrabban a baglyok, a róka, a menyét és a görény, míg a lakott településeken a nyest, a kutya és a macska a legnagyobb vámszedője.

Azoknak a fiataloknak, melyeknek sikerül saját territóriumot foglalni, az élet már sokkal kevesebb veszéllyel jár. A vakond egyéves korában ivarérett, s a magyar vadonban legtöbbször 2-3 évig él. A vakond számára kedvező területen hektáronként legalább 3, de akár 20 egyed is elél, s a szomszédos állatok a föld alatt is tudnak egymással kommunikálni. Ha egy példány eltűnik a saját területéről, akkor a szomszédok néhány napon belül kiterjesztik „birtokaik” határát az eltűnt társukéra is. A hímek általában nagyobb területet birtokolnak. A szomszédok még véletlenül sem találkoznak egymással. A föld alatt is megérzik egymás közelségét, és rögvest igyekeznek minél hamarabb távolabbra kerülni.

Sok fejtörést okozott a természetbúvároknak, hogy vajon mikor aktívak a vakondok. A legújabb rádió-nyomkövetéses vizsgálatok alapján bebizonyosodott, hogy 3x4 órás aktív és ugyanennyi pihenőidőszakuk van, azonban párkeresés idején a hímek szinte éjjel-nappal mozognak, csak rövid időre térnek vissza járataikba szunyókálni.

Viszont szeptemberben és októberben a legtöbb állatnak naponta csupán két pihenő és két aktív időszaka van. Az utóbbiak általában napkeltekor kezdődnek, de hogy ezt hogy érzékeli az állat a föld mélyén, ma még nem teljesen tisztázott.
Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2019/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Százszor nagyobb hozam

A Huvster nevű mexikói startup megmutatta, hogy zárt térben a szokásoshoz képest akár százszor nagyobb terméshozamot lehet elérni. Juan Succar és Jorge Lizardi, a Verde Compacto alapítói a városi vertikális mezőgazdaság új globális trendjének követői, Latin-Amerikában úttörők.

Környezetbarát termékekkel aspirál az MP Motor Kft.

Az idén 38. AGROmashEXPO közel 350 kiállítója között megtalálhattuk a magyar tulajdonban lévő MP Motor Kft.-t is, amely 29 éve van jelen a piacon. Fő tevékenységük a Honda termékeinek forgalmazása, azonban saját márkás termékek is megtalálhatók a cég termékpalettáján, melyek a Honda termékcsaládjából hiányzó árucikkek közötti űrt hivatottak betölteni.

Vendég a tundrákról - A kis sólyom

A kis sólyom – vagy, ahogy korábban hívták, törpe sólyom – hegyes szárnyú, gyors röptű madár. A kiszínezett öreg hím nagyon szép, fejtetője sötét palaszürke finom fekete vonalkákkal, háta, felső farkfedői, valamint válltollai palakékek, faroktollai hamvas szürkék csúcsukon keskeny fehér végszalaggal, előtte széles, fekete harántsávval.

Kutyafogat a Mátrában

Őszi színeit öltötte magára a Mátra. Az erdő sárgán hullámzik a hegyek-völgyek vonulatán, amíg a szem ellát. A megnyugtató csöndben különös hang üti meg a fülemet Mátrafüredhez közeledve. Kutyaugatás; de nem egy, nem kettő. Hamarosan kiderül, hogy harminckilenc kutya kelti a hangzavart. A kutyák körül Hering Tamás serénykedik, ugyanis túrázókat vár.

Természet- és pénztárcabarát az átgondolt téli legeltetés

A melegedő éghajlat következtében a legeltetés időszaka egyre inkább kitolódik, így különösen fontos, hogy a gazdálkodók tisztában legyenek a téma legfőbb alapvetéseivel. Ezekről beszélt lapunknak Vidra Tamás, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) természetvédelmi tájegységvezetője, aki nemcsak a természetvédelem, hanem a gazdálkodók szempontjából előnyös módszerekre is kitért.

Hazai fejlesztésű tápoldatozó

A Tó és Öntözés Kft. az összes mezőgazdasági kultúrához kínál öntözőrendszereket, az idei AgromashExpón pedig bemutatták a saját fejlesztésű tápoldatozó rendszerüket is.

Speciális kiadványokkal is segíti a szakmai szereplőket a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara speciális, ingyenes szakmai kiadványokkal is segíti a mező- és az erdőgazdálkodással foglalkozókat, valamint az élelmiszeriparban tevékenykedőket.

Komposztálható címke

A Label Pro Industries és a Fruit Label Pro által együttesen gyártott Bio-Label vezető szerepet tölt be Dél-Afrikában a komposztálható gyümölcscímkézés területén. Az élelmiszerbiztonsági kritériumoknak is megfelelő címke, amelyet a TÜV Austria „OK Compost” jelöléssel minősített, olyan cellulózból készül, amelynek alapanyaga fenntarthatóan művelt erdőgazdaságokból kerül ki.

A multifunkcionális erdők lehetnek a kulcs az EU éghajlati és biodiverzitási célkitűzéseinek eléréséhez

Négy, az EU erdésztársadalmát képviselő szervezet „Lássuk a fáktól az erdőt - az EU erdőinek multifunkcionális szerepe” címmel január 21-én szakmai napot szervezett az Európai Parlamentben. Az esemény a multifunkcionális erdőknek az EU éghajlati és biodiverzitási célkitűzéseihez való jelentős hozzájárulásával foglalkozott.

Kétszer annyi drón

Kína legnagyobb mezőgazdasági dróngyártója arra számít, hogy az idén megduplázza eladásait, mivel a kormány olyan szupergazdaságok létrehozására törekszik, amelyek működtetése jóval több technika alkalmazását igényli.