Back to top

Prédikálószéki-kilátó

A Visegrádi-hegység egyik legmagasabb pontján, 639 méterrel a tengerszint felett magasodó Prédikálószék előkelő helyet foglal el Magyarország legszebb kilátópontjai között, csúcsáról gyönyörű panoráma tárul a természetjárók elé.

Alatta kanyarog a Duna, innenső partján Visegrád látható a Salamon-toronnyal és a Fellegvárral, túlsó oldalán pedig a Börzsöny csúcsai, a Szent Mihály-hegy, a Csóványos és a Nagy-Hideg-hegy magaslik. 2016 októberétől tovább tágult a láthatár: a Pilisi Parkerdő Zrt. akkor adta át a Prédikálószéki-kilátót, ahonnan a Dunakanyar még több részletében gyönyörködhetünk.

Egyes források szerint a Prédikálószék neve a német Predigerstuhl kifejezés tükörfordításaként jöhetett létre, ami onnan ered, hogy a hegy sziklás csúcsa szószékre emlékeztet. Ha a Dunán hajózunk és föltekintünk a hegycsúcsra, akkor valóban hitelt is adhatunk ennek az eredettörténetnek. A természetjárók körében azonban nemcsak az egyedülálló panoráma miatt népszerű a Prédikálószék hegycsúcsa, hanem az elérhető közelségben lévő, szintén rendkívül látogatott kirándulócélpontok, mint a Rám-szakadék vagy a Vadálló-kövek miatt is.
A Vadálló-kövek egyike
A Vadálló-kövek egyike

Évente sok százezren kapaszkodnak fel a Vadálló-kövekhez, erről a csúcsról tekintenek körbe a térségen, vagy megpihennek és piknikeznek egyet a rendelkezésre álló padokon és asztalokon.

A hely lehetőségeit figyelembe véve a Pilisi Parkerdő Zrt. Koller József Ybl-díjas építész tervei alapján, 2016 tavaszán kezdett a Prédikálószékre megálmodott kilátó építésébe, és a rendelkezésre álló közjóléti infrastruktúra további fejlesztésébe. A tervezés során a parkerdőgazdaság különös hangsúlyt fektetett a hely korábbi állapotának megőrzésére, így a kilátópont természetes képződménye érintetlen maradt. Az építéskor a terület állat- és növényvilágának védelmére is tekintettel voltak: a madarak költési időszakában és a növények vegetációs idejében, a természetvédelmi törvénnyel összhangban szünetelt az építkezés. Az pedig szinte magától értetődő, hogy a környezetre veszélyes anyagot nem használtak fel.

A beton alapon álló, 12 méter magas, 70 négyzetméter alapterületű kilátó fa építmény, három, fölfelé egyre szélesedő teraszáról fokozatosan nyílik meg az egész Dunakanyar panorámája.
Az egyes szinteken a térségben jelentős szerepet játszó magyar királyok emlékét elevenítik fel a kézzel festett, egyedi tájékoztató táblák.

A Rám-szakadék az ország egyik leglátogatottabb szurdokvölgye
A Rám-szakadék az ország egyik leglátogatottabb szurdokvölgye

Amellett, hogy a múlt emlékeit őrzi, a kilátó a 21. század követelményeinek is megfelelő szolgáltatásokat nyújt a látogatóknak: tetején két webkamera folyamatosan élőben közvetít az időjárásról, és az építmény környékén ingyenes Wi-Fi is elérhető.

Az internetkapcsolat azonban nem csak a túrázók élményeit, vagy az aktuális időjárást hivatott közvetíteni. 2017 májusában látogatószámláló berendezést telepítettek a kilátóba az erdészek, hogy pontos képet kapjanak a látogatási szokásokról. A mért adatok még a szakembereket is meglepték. A ForestVisit készülékének üzembe helyezése óta mért adatok szerint ugyanis az elmúlt 2 évben már több mint 63 ezer kiránduló kereste fel a Prédikálószéki-kilátót. Ez azért is különösen szép teljesítmény, mert ez a hegycsúcs a legközelebbi településtől is bő 2 órányi gyalogútra található, autóval megközelíteni pedig nem lehet.

Érdemes távcsővel érkezni, hogy a betekinthessünk a visegrádi Fellegvárba
Érdemes távcsővel érkezni, hogy a betekinthessünk a visegrádi Fellegvárba

Érdekes az a tény is, hogy a kilátó tetején működő webkameráknak és meteorológiai állomásnak köszönhetően tovább nőtt a hely ismertsége. A közvetített képeket és időjárási adatokat főként kirándulás előtti tájékozódás céljából nézegetik, egy-egy látványosabb időjárási helyzetben pedig több százezren követik az internet segítségével.

A Prédikálószékre elhelyezett webkamerán kívül érdemes még nyomon követni a közelben, a Dobogókő mellett található pilis-tetői Boldog Özséb-kilátón, az Esztergom melletti Vaskapun és a visegrádi Nagy-Villámon elhelyezett webkamerákat is.

És ha az ottani kamerák képei alapján kedvet kapunk a kirándulásra, ne tétovázzunk: irány a Pilisi Parkerdő!

Mészáros Péter
Pilisi Parkerdő Zrt.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2019/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kutyafogat a Mátrában

Őszi színeit öltötte magára a Mátra. Az erdő sárgán hullámzik a hegyek-völgyek vonulatán, amíg a szem ellát. A megnyugtató csöndben különös hang üti meg a fülemet Mátrafüredhez közeledve. Kutyaugatás; de nem egy, nem kettő. Hamarosan kiderül, hogy harminckilenc kutya kelti a hangzavart. A kutyák körül Hering Tamás serénykedik, ugyanis túrázókat vár.

Speciális kiadványokkal is segíti a szakmai szereplőket a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara speciális, ingyenes szakmai kiadványokkal is segíti a mező- és az erdőgazdálkodással foglalkozókat, valamint az élelmiszeriparban tevékenykedőket.

Komposztálható címke

A Label Pro Industries és a Fruit Label Pro által együttesen gyártott Bio-Label vezető szerepet tölt be Dél-Afrikában a komposztálható gyümölcscímkézés területén. Az élelmiszerbiztonsági kritériumoknak is megfelelő címke, amelyet a TÜV Austria „OK Compost” jelöléssel minősített, olyan cellulózból készül, amelynek alapanyaga fenntarthatóan művelt erdőgazdaságokból kerül ki.

A multifunkcionális erdők lehetnek a kulcs az EU éghajlati és biodiverzitási célkitűzéseinek eléréséhez

Négy, az EU erdésztársadalmát képviselő szervezet „Lássuk a fáktól az erdőt - az EU erdőinek multifunkcionális szerepe” címmel január 21-én szakmai napot szervezett az Európai Parlamentben. Az esemény a multifunkcionális erdőknek az EU éghajlati és biodiverzitási célkitűzéseihez való jelentős hozzájárulásával foglalkozott.

Az ausztrálok „balkáni gerléje”

A balkáni gerle hazánkban ma az egyik leggyakoribb galambféle – úgy a városokban, mint a vidéki portákon gyakorta megtelepszik, s akár még az enyhébb teleken is nevel fiókákat.

Egy lehetséges válasz a klímaváltozásra: agroerdészet

Kolumbiában korábban a marhatenyésztők erdőket irtottak ki, hogy legelőhöz jussanak, manapság azonban egy tesztprogram keretében fákat ültetnek, és a szarvasmarhák gyümölcsöt és cserjéket is esznek. A gazdák tehát úgy növelik a jövedelmüket, hogy közben védik az esőerdőket is.

Fontos az önmérséklet

Dr. Nagy Balázs, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természetföldrajzi Tanszékének docense, az ELTE Földrajztudományi Központjának vezetője, a Földgömb magazin főszerkesztője. Geográfus és klímakutató, több expedíció tagja és vezetője, amelyek az Antarktiszon és az Andokban kutatják az éghajlat változásait. Kíváncsiak voltunk, mit mond a jövőről.

Újjászülető vidék

Ezen a címen rendeztek konferenciát 2020. január 17-én, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán, melyen Generációváltás az agráriumban címmel előadást tartott dr. Szinay Attila, az Agrárminisztérium közigazgatási államtitkára. Előadásában rámutatott arra, hogy a mezőgazdaság stratégiai szerepet tölt be nemzetgazdaságunkban.

Elfeledett hős

A napokban volt 124 éve, egészen pontosan január 16-án, hogy dr. Lumniczer Sándor orvos, kétszeres Európa- és háromszoros világbajnok agyaggalamb-lövő vadászember világra jött.

A ginkgo biloba fák soha nem halnak meg - A kutatók azt hiszik, tudják miért

Egyszerűen nincs beprogramozva az öregedésre, és egész életében a betegségek, valamint az aszály okozta betegségek leküzdését segítő kemikáliákat termel a páfrányfenyő - állapították meg amerikai és kínai kutatók, megfejtve a fafaj hosszú életének titkát. A prehisztorikus korból származó növény maradványait 200 millió éves kövületekben is megtalálták.