0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

A Herman, a természetközeli szakmák iskolája

A szombathelyi Herman Ottó Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium a nyugat-dunántúli régió egyik legrangosabb, természetközeli szakmákat oktató, környezetvédő és agrár-szakképző iskolája.

Az iskola 2013-ban ünnepelte alapítása 50. évfordulóját, de a vasi mezőgazdasági képzés története sokkal hosszabb időre tekint vissza. Batthyány Kázmér gróf 1838-ban alapította a Rohonci Gazdasági Tanintézetet, ahol növénytermesztési, állattenyésztési és kertészeti ismereteket oktattak.

A mai, szombathely-oladi iskola közvetlen elődei a Magyar Kertmunkás Iskola (1937) és a Téli Gazdasági Iskola (1927) voltak.

1947-ben az iskola „központját” képező Ernuszt-kastélyban gazdaképző iskola működött, majd 1953-tól a Szombathelyi Mezőgazdasági Technikum tangazdasága, 1961–62-ben pedig a Körmendi Mezőgazdasági Technikum része lett.

Az iskola 1963-ban lett önálló tanintézmény, Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskola néven kezdte meg működését; tulajdonképpen ezt tekintik ma alapítási évének. Első igazgatója Öhm László volt, akinek tiszteletére 2018-ban kopjafát avattak az iskola parkjában.

A sok-sok átszervezés és névváltoztatás közepette néhány korszak azért jól megkülönböztethető, és figyelmet érdemel.

Az 1963–1977 közötti évek az önállóság évei voltak. Ekkor készült el a tanügyi épület (1965), adták át a kollégium épületét (1973), épült meg az új növényház, a salakos futópálya, korszerűsítették a kastélyt (1975) stb. Az 1977–1990 közötti éveket a Hevesi-korszakként tartják számon, amikor is az iskola a Vas Megyei Tanács által fenntartott Hevesi Ákos Élelmiszeripari, Földmérési, Mezőgazdasági Gépészeti Szakközépiskola és Élelmiszeripari Szakmunkásképző Intézethez csatolva működött. Ebben az időszakban mezőgazdasági gépész, vadász-vadtenyésztő, dísznövénykertész képzéseket folytattak, és ekkor avatták fel az új gépműhelyt is.

Sok minden történt a képzés terén: elindult a dísznövénykertész szakma szakközépiskolai szintű képzése (1978), megszűnt a gépésztechnikus-képzés (1981), 1987-ben beindult a vadász-vadtenyésztő szakma szakközépiskolai képzése,

1988-ban pedig beindult a dísznövénykertész technikusi képzés. 1981–1982-ben megépült a futóvad- és agyaggalamblövő pálya, a növényvédőszer-raktár, építettek egy gépszínt, bővült a vadászképzés színtere, 1989–90-ben pedig az 5 éves kertész technikus-képzés is elindult.

1990-ben az iskola ismét önálló lett, és az 1991–92-es tanévben felvette Herman Ottó nevét. Újabb fejlesztések történtek: 1992-ben befejeződött a kastély felújítása, 1993-ban elkészült a tornacsarnok, bevezették a gázt, bővítették a konyhát, laboratóriumot alakítottak ki stb. A képzés terén pedig beindult a környezetvédelmi technikusképzés. 2000–2002 között kiépítették a partnerközpontú működés rendszerét, 2003-ban beépítették a kollégiumi épület tetőterét, 2007-ben pedig szoros együttműködést alakítottak ki az Illés Béla Labdarúgó Akadémiával (a 2007–2008-as tanévben indult az első L osztály).

Az iskola 2013. augusztusában, az agrártárca Agrárszakképző Intézményhálózatának (ASZIH) kialakításával a szaktárca fenntartásába került,

azóta az ASZIH keretében működik; megalapítása 50 éves jubileumát az iskola már a szaktárca intézményeként ünnepelhette.

A rendkívül viharos múlt az iskola fő képzési profilját nem törte meg, mindvégig a kertész-, dísznövénykertész- és a vadászképzés iskolája maradt, és a mai napig is az. Évek óta ökoiskola lévén most pályáznak az „örökös ökoiskola” címre.

Hodvogner Csaba igazgató csaknem 10 éve vezeti az intézményt, ahol több mint 30 éve tevékenykedik tanárként. Ars poeticájának – „Csak a minőség eladható” – lehetőség szerint érvényt szerezve végzi oktató-nevelő és vezetői munkáját. Az iskolát, gyönyörű parkját, tanüzemét az ő kalauzolásával tekinthettük meg.

Az 1872-ben épült műemlék kastély épülete (Ernuszt-Szirmay-kastély) az ős­park közepén áll, de az intézmény mintegy 3 hektáros területén egymáshoz közel található a tanügyi épület, a kollégium, a sportcsarnok, a laboratóriumok, a tanüzem gépműhelyei, üveg- és fóliaházai is, tehát minden könnyen elérhető.

A mintegy 450 nappali tagozatos tanulót 52 pedagógus és technikai személyzet oktatja-neveli a szakmára, az életben való helytállásra, a boldogulásra.

Az ágazati képzési rendszerben jelenleg erdészet és vadgazdálkodás, környezetvédelem, kertészet és parképítés, valamint sport ágazatokban folyik szakgimnáziumi képzés; vadgazdálkodási technikus, környezetvédelmi technikus, parképítő és -fenntartó technikus, valamint sportedző (labdarúgás) kimenettel. A technikusi bizonyítványt 4+1 év alatt (érettségi + technikusképzés) kapják meg a vizsgákat sikeresen abszolválók.

A 3+2 éves szakközépiskolai képzésben dísznövénykertész, virágkötő és virágkereskedő, valamint kertész és erdészeti szakmunkás szakmákban lehet 3 év alatt szakmunkás-bizonyítványt szerezni. A szakmunkás-bizonyítvány megszerzése után, 2 éves érettségi-felkészítővel lehetőség van az érettségi megszerzésére is az iskolában.

Új lehetőség – ebben a tanévben hirdetik meg először – a szakgimnáziumi képzésben a vízügyi ágazatban a vízközmű-technikus, illetve a szakközépiskolai képzés keretében a vízügyi szakmunkás szakképzettség megszerzése.

Az új képzéseket kellő számú jelentkező esetén indíthatják. Ezen a területen nagy segítséget és sok támogatást nyújt a Vasivíz Zrt., amely a környező cégek szakemberhiányának pótlását várja a képzéstől.

Az iskola régi, jól bevált képzései ismertek és elismertek a térségben, sőt országosan is. A diákok száma az utóbbi időben sem csökkent, elegendő jelentkezőjük van, így „válogathat” is az iskola: a jelentkezők mintegy harmadát tudják felvenni.

A tanulók gyakorlati képzése a folyamatosan korszerűsített, jól felszerelt tanüzemben és külső gyakorlóhelyeken (a duális képzés keretében), illetve külföldön zajlik. Az iskola „hermanos” szellemisége barátságos légkört, a hagyományok tiszteletét és a természetközeli szakmák iránti elhivatottságot jelenti. A tanüzemi gyakorlati feladatok végrehajtását a környezetvédelmi labor, a mikroszaporító labor és a virágkötő szaktanterem és gyakorló segítik a háttérben. A stabil növényismerethez hozzájárul a kastélypark ismertető táblákkal felszerelt, lágy és fás szárú növényekből álló, arborétum jellegű gyűjteménye, amely több mint 2 ezer féle növényt számlál. A park különlegessége a japánkert, de a hatalmas növényritkaságnak számító tulipánfának és a nagy platánnak is mindenki csodájára jár. Óriási méreteinél és kb. 180–200 éves koránál fogva ez utóbbi akár a park emblémája is lehetne.

A kertész-, dísznövénykertész-képzés fő színterei a hatalmas, 660 m2-es területű üvegház és a fóliasátrak, amelyekben az elsődleges oktatási feladatokon túl komoly termelő tevékenység is folyik.

Zöldség- és dísznövénypalánták és dísznövények előállításával, szezonálisan piacra termelésével is foglalkoznak, ami nagyban hozzájárul az iskola saját bevételeihez.

A vadászképzésnek ugyancsak nagy hagyománya van az iskolában, ennek gyakorlati bázisa az erdész-vadász gyakorlókert. Itt folynak az erdészeti gyakorlatok is (pl. motorfűrész-kezelés stb.), valamint a vadgazdálkodással kapcsolatos ismereteket és a „manuális” munkákat (pl. vadászlesépítés) is itt sajátíthatják el a tanulók. A vadászképzés az egyik legrégebbi képzése az iskolának, 1966 óta folyik. Nappali tagozatos rendszerben itt volt először vadászképzés Magyarországon.

A tanulóknak az iskolai tanüzemmel van tanulószerződésük, a 4 hetes, összefüggő nyári gyakorlatot pedig a duális képzés keretében, az együttműködő külső cégeknél teljesítik. Ezek közül az Alpokalja Vadásztársaság (3500 hektárjával ez az ország legnagyobb különleges rendeltetésű oktatási területe), a Szombathelyi Erdészeti Zrt. és a Zalaerdő Zrt. fogadja a legtöbb tanulót, illetve velük a legjobb az iskola kapcsolata.

A „környezetvédők” a Vasivíz Zrt.-nél, illetve zalai üzemeknél végezhetik a gyakorlatukat.

A virágkötő tanulók gyakorlata külső cégeknél (pl. virágboltoknál) nehézségekbe ütközik, mivel csak mestervizsgával rendelkező vagy felsőfokú végzettségű boltvezető, illetve ilyen szakembert alkalmazó bolt fogadhat gyakorlatra tanulót, ilyen pedig kevés van.

A végzettek közül többen jöttek, jönnek vissza az iskolához oktatónak, kisebb-nagyobb kerülővel. Így került vissza – engedett a hívásnak – Katavics András is, aki 1989-ben itt végzett dísznövénykertész szakmunkásként. Azóta gyakorlatilag folyamatosan képezte magát (érettségi, technikusi, kertészmérnöki, mérnöktanári bizonyítványok, oklevelek) a munka mellett. Tanüzemi munkásként kezdte a szombathelyi Kertész TSZ-től visszatérve, majd dísznövénykertész-technikusként dolgozott a tanüzemben. Most szakmai tanárként oktat, munkaközösségi vezetőként tevékenykedik és osztályfőnöki feladatokat is ellát. Saját bevallása szerint a „szakmai fertőzöttség” az erőssége, amit egykori osztályfőnöke, szakmai tanára, Mesterházy Tihamér és Iváncsics Istvánné „oltottak” bele; a pedagógus kollégák mintája határozta meg fejlődését.

A végzett tanulók, szakemberek elhelyezkedése általában nem jelent gondot, a cégek szívesen fogadják a „hermanosokat”. A náluk végzők mintegy 60 százaléka a szakmában helyezkedik el, és sokan továbbtanulnak a szakirányú felsőoktatásban. A legkeresettebb felsőfokú intézmények – a szakmának megfelelően – a Soproni Egyetem, a Széchenyi István Egyetem mosonmagyaróvári, illetve a Pannon Egyetem keszthelyi karai. A tanulók közül többen jönnek „parképítő családból” is, akik szívesen térnek haza továbbvinni a családi vállalkozást, de a környékbeli vállalkozások, vállalatok is keresik a kertépítő, parképítő szakmunkásokat, technikusokat. Ezen a téren meglehetősen nagy a szomszédos Ausztria elszívó hatása.

Az iskola képzésének szakmai színvonalát a különböző versenyeken elért eredmények is visszaigazolják.

Rendszeres résztvevői az SZKTV-k, OSZTV-k országos döntőinek, és újabban az Ágazati Szakmai Érettségi Versenyeknek (ÁSZÉV) is, amelyeken rangos helyezéseket értek el: kupákat, serlegeket, vándorserlegeket hoztak el tanulóik, az iskola jó hírnevét öregbítve. Idén tavasszal az iskola rendezhette meg a virágkötő és virágkereskedő SZKTV országos döntőjét, amelyen az első öt helyezett közé két tanulójuk is bekerült, és három tanulójuk is 71 százalék fölötti eredményt ért el, így nekik nem kell külön szakmunkásvizsgát tenniük.

Kiemelkedően szerepelnek tanulóik az úgynevezett Skills versenyeken.

Ezek között az Agrárminisztériumhoz tartozó szakmák közül a virágkötő és a kertépítő szakmák szerepelnek, amelyek előválogató versenyeit a Savaria Floriadae és a Savaria Parcum versenyek keretében – amelyek győztesei Magyarországot képviselhetik a világversenyen – az iskola rendezi. Az eredmények világraszólók: 2016-ban az EuroSkills versenyen Göteborgban Molnár Zsófia virágkötő harmadik helyezést ért el, az Abu Dhabi-ban 2017-ben rendezett WorldSkills versenyen Takács Dániel virágkötő a negyedik helyezett lett kiválóság éremmel, a Budapesten rendezett tavalyi EuroSkills-en pedig harmadik helyezést ért el. Pap Levente parképítő szintén a tavalyi budapesti EuroSkills-en a 11. lett, Stummer Gergő parképítő pedig az idei, 2019-es kazani WorldSkills versenyre jutott ki.

A szakgimnáziumi képzésben résztvevők többsége az érettségi után szívesen tanul még egy évet és szerzi meg a technikusi képesítést az iskolában. Így van ezzel a Püspökmolnáriból bejáró Kenesei Roxána 11. évfolyamos tanuló is. Az iskolát azért választotta, mert tetszett neki a kreativitást igénylő parképítő szakma. Jelenleg az érettségi a legközelebbi célja, azután ő is a parképítő és -fenntartó technikusi végzettség megszerzését tervezi. A további célok még „távolinak” tűnnek számára, de – mint elmondta – az iskola családias légköre, hangulata, a látható eredménnyel járó gyakorlati munka, a környezet az, ami annak idején megfogta, és ezek alapján nem bánta meg iskolaválasztását.

Az iskola erőssége kétségtelenül a virágkötészet és a parképítés. Ezt a város is igyekszik kihasználni: a jó kapcsolat alapján évről évre az iskola készíti el a város ádventi koszorúját, díszíti fel húsvétra a főteret, az evangélikus templomot, és rendezi többek között a Zsidó-udvart – egyszóval tevékenyen részt vesznek a városszépítésben. Az iskola parkját előszeretettel veszik igénybe esküvői fotózkodásra, vagy a tornacsarnokot Hubertus-misére, virágvasárnapi misére stb.

Szolgáltatást is nyújt az iskola. Kertészeti gépeikkel például kisebb földterületek szántását, rotálását vállalják, vagy földterületek rendezését, kisebb erdészeti munkákat belterületen, parkok gondozását stb.

Az iskola meg akarja tartani és fejleszteni kívánja fő profilú képzéseit, korszerűsíteni kívánja tanüzemét és berendezéseit, eszközeit, gépeit. Fontos volna az elhasználódott épületek felújítása, ezért is vesznek részt épületenergetikai programokban és pályázatokon. A KEHOP 5.2.10. program keretében került sor a kollégium felújítására (2018), a KEHOP 5.2.2. keretében pedig folyamatban van a kastélyépület, a tanügyi épület és a gépműhelyek energetikai korszerűsítése (nyílászárócsere, szigetelés, fűtés-korszerűsítés). Az iskola folyamatos feladatának tekinti a beiskolázást, ezért az összes ezzel kapcsolatos lehetőséget igyekszik maximálisan kihasználni (nyílt napok, szakmai kiállítások, rendezvények, közvetlen kapcsolat általános iskolákkal stb.).

A rangos szakmai versenyeken elért eredményeken túl az élénk kollégiumi élet (telt ház van), a sportolási lehetőségek és a pezsgő kulturális élet, a családias hangulat és a különlegesen szép környezet vonzza a tanulókat. Különös figyelmet fordítanak a tehetséggondozásra, az iskola „Regisztrált Tehetségpont”-ként van nyilvántartva.

Az iskola életéről, képzéseiről és kínálatáról a www.hermanszombathely.hu honlapon vagy a www.facebook.com/hermanszombathely oldalon is tájékozódhatnak az érdeklődők.

 

Forrás: Magyar Mezőgazdaság