Back to top

„Minden fa új értéket teremt” - interjú Zambó Péterrel

Átalakuló erdők, természetközeli, a turizmusra nagyobb hangsúlyt fektető erdőgazdaságok és új fafajok jellemzik majd az elkövetkező évtizedek hazai erdőségeit, amelyeknek új szempontoknak kell megfelelniük – véli Zambó Péter. Az Agrárminisztérium földügyekért felelős államtitkára az erdészeti szakmából, a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgatói székéből érkezett a tárcához.

A szakember úgy véli: a klasszikus értelemben vett erdősítés mellett a klímaváltozás elleni küzdelemben az általános fásításnak is kulcsszerepe lesz.

• Hazánk az elmúlt száz évben megkétszerezte az erdőterületét. Az ország területének valamivel több mint egyötöde erdő. Az országfásítási programban pedig a fával borított terület további növelését tűzték célul. Hogyan lehet ezt megvalósítani? Milyen területeket terveznek ehhez bevonni?

– Nem véletlenül fásításról, és nem csak erdőtelepítésről beszélünk. Az erdőtelepítés csak az egyik lehetőség, de a klímaváltozás elleni küzdelemben az egyik fontos eszköz a fával borított területek nagyságának növelése. Vagyis minden egyes fa elültetésével ebbe az irányba teszünk előre egy lépést. A faültetés megvalósulhat számos helyen, akár egy iskolaudvaron is, de szóba jöhet a parkosítás, és vizsgáljuk a mezővédő – és útfásítások, valamint a csatornafásítások lehetőségét, az önkormányzati területek, intézmények fásítását, és nem utolsó sorban az agroerdészeti rendszerek kiterjeszthetőségének lehetőségeit is.

Minden egyes fa új természeti értéket jelent, javítja az ország környezeti állapotát, hozzájárul a klímaváltozás káros hatásainak csökkentéséhez, és megújuló természeti erőforrásként hasznosítható. A mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás a fásítás kérdésében kéz a kézben jár, hiszen az erdők, fasorok védő hatása elsősorban a mezőgazdaságban érvényesül, az erdők kezelése pedig gazdaságilag a több lábon állás lehetőségét jelenti a gazdálkodók számára.

A Nemzeti Erdőstratégia a hazai erdőterület 25-27 százalékosra növelésével számol. A NAIK kötelékébe tartozó Erdészeti Tudományos Intézet készíti azt a tanulmányt, ami feltárja az erdőtelepítésekbe bevonható területeket.

Ez kemény mezőgazdasági termelési kérdés is, hiszen el kell dönteni, hogy egy adott területen élelmiszertermelés, vagy erdő legyen. Mi olyan területeket keresünk, ahol nem gazdaságos a mezőgazdasági termelés.

Az említett növekedés az élelmiszertermelés veszélyeztetése nélkül megvalósítható.

A koncepció készítése mellett persze kiemelten fontos a szaporítóanyag-előállítás kérdése, hiszen évek kellenek hozzá, hogy megfelelő mennyiségben és minőségben álljon rendelkezésre a fásításokhoz szükséges csemetemennyiség.

• A klímaváltozás az erdők fafajösszetételét is befolyásolja. Milyen fafajok kerülnek előtérbe az erdőtelepítéskor?

– Ez az egyik legnehezebb kérdés, hi­szen meg kell tudni határozni, hogy 50–100 év múlva amilyenek lesznek a környezeti körülmények, azoknak leginkább megfelelő fafajokból álló erdőt neveljünk most. Komoly kutatások zajlanak például a NAIK Erdészeti Tudományos Intézetben, amelyek a várható termőhelyi változásokat modellezik. Olyan számítógépes modellek léteznek, amelyek 2070-ig előre jelzik például a talajvízszint, és ezek alapján a termőhely változását.

A látható trend az egyre hosszabb aszályos időszak megjelenése. Ezért

vár­hatóan tovább csökken, sőt akár el is tűnhet a bükkös klíma,

és a jelenleginél is nagyobb teret, akár az ország területének 60 százalékát foglalhatja el a száraz erdőssztyepp klíma.

A várható viszonyokat jobban tűrő fafajok alkalmazásával reagálni kell erre a folyamatra. Várhatóan előtérbe kerülnek az aszályos időszakot jobban bíró fafajok, például a csertölgy, vagy az őshonos nyár fajok. Megoldást jelenthet az egyes fafajokon belül a déli származású egyedek magjának és csemetéinek felhasználása.

• Magyarországon mind nagyobb hangsúlyt kap a természetközeli erdőgazdálkodás, aminek megvalósításához a Pilisi Parkerdő jogelődjének egyik erdőrészletében indított programot Madas András. Kiterjeszthető ez a gyakorlat az erdőterületek nagy részére?

– Valamilyen formában igen. Az őshonos fajokból álló, természetszerű erdők esetében mindenképpen fontos szempont a természetesség növelése, de ez nem egy gyors folyamat. Mivel alapvetően mesterségesen létrehozott erdők jelentik a kiindulási alapot, alkalmazkodnunk kell a természeti folyamatokhoz. A Pilisi Park­erdőnek például már a 40 százalékán a folyamatos erdőborítás fenntartásával kezelik az erdőket. Ez azért kiemelten fontos, mert csaknem hárommillió ember itt szembesül az állami erdőgazdálkodással. Ha azt látja, hogy ez jó, hogy az erdő állapota megfelel a várakozásainak, akkor elégedett lesz. Nem véletlen, hogy a Pilisi Parkerdő Zrt. a természetközeli erdőgazdálkodás zászlóvivője. Mindazonáltal nem az egyetlen szereplő, amely így folytatja az erdőgazdálkodást.

Az ország minden részében megjelentek az örökerdő gazdálkodás különböző módszerei. Nemcsak az állami, hanem magánerdőkben is.

• A magyar erdők esetében az elmúlt években jelentős turisztikai fejlesztések valósultak meg, kilátók, erdei szállások és más létesítmények épültek, sok meglévőt felújítottak. Cél az ilyen jellegű infrastrukturális beruházások további gyarapítása, vagy inkább a fenntartásukra kell helyezni a hangsúlyt?

– Az elmúlt években minőségi változás következett be a természetjárás feltételeiben. Olyan mennyiségben és minőségben épültek letelepedőhelyek, kilátók vagy erdei szállások, ami kiváló lehetőséget nyújt a 21. századi igényeknek megfelelő túrázáshoz. Gyakorlatilag egy évtized alatt országszerte berendeztük az erdőket. Ennek meg is van a pozitív hatása: az erdőterület mára a leglátogatottabb belföldi turisztikai célpontok közé emelkedett. Ezt az állapotot azonban meg is kell őrizni, ezért a jövőben a további fejlesztések mellett a meglévő létesítmények fenntartására, karbantartására is jelentős erőforrásokat kell fordítani.

• A hazai erdők közül melyik az, amelyikhez személyesen, vagy érzelmileg jobban kötődik?

– Nem árulok el nagy titkot, hogy ez a Pilis. Odaköt a szakmai pályafutásom, ennek köszönhetően ismerem minden zegét-zugát. Minden részéhez emlékek, személyes élmények fűznek. Gyönyörű őszi vagy téli hajnalok, tavaszi virágzás, nagy szakmai kihívást jelentő, és jól megoldott feladatok. És nem utolsósorban emberek, kollégák, szakemberek és túrázók, akikkel mindezt végigéltem. Másrészt, a Pilis, az ország szívének története átfogja a Kárpát-medence egész ismert történelmét. Őskori szálláshelyek maradványai, római hadiutak és erődök, középkori remeték barlangjai és szerzetesek csodálatos kolostorai, királyi várak és vadászkastélyok, apró hegyi falvak és erdei emlékhelyek sokasága mutatja azt a szoros kapcsolatot, ami az ember és az erdő között évezredek óta fennáll ebben a régióban. Nem véletlen, hogy sokakat megérint ez a varázslatos kapcsolat. A síkvidéki erdők közül pedig a Fertő-tó térségét, a Kisalföldet említeném, vagy éppen az Ipoly-mentét. Az előbbi helyen az erdő- és a mezőgazdasági kultúrtáj találkozása, utóbbiban a folyót övező galériaerdők gazdag világa vonzott mindig is.

• Szabadidejében járja az erdőt, vagy a munka végeztével inkább más kikapcsolódást keres?

– Ha megfordíthatom a kérdést, akkor a válaszom az, hogy szinte már csak a szabadidőmben járok az erdőbe. Sajnos, hiszen az erdő nemcsak munkahelyként, hanem kikapcsolódási helyszínként is az életem része.

Nagyon fontosnak tartom, hogy a gyakorló szakemberek minél több időt töltsenek kinn a terepen, ne az irodából tervezzék meg egy-egy erdőrészlet, egy-egy fa életét.

Az erdészet az a szakma, ahol különösen nagy érték az egy területen eltöltött minél hosszabb munkaviszony, hiszen több emberöltőre kell előre gondolkodni. Nincs jobb érzés annál, mint amikor az ember látja felnövekedni az általa ültetett vagy nevelt erdőt. Most már jobbára csak a szabadidőmben van lehetőségem egész napokat erdőben tölteni, de sokat túrázom, igyekszem bejárni az ország erdeinek minden szegletét.

• Manapság jut még ideje vadászni? Ha igen, ezen a téren mely területeket, és milyen vadfajokat részesít előnyben?

– A vadászat számomra a szakmai munka része, vagyis ebben az összefüggésben inkább vadgazdálkodásról beszélnék. Hogyan lehet megőrizni a kiváló adottságú magyar vadállományt és annak erdei élőhelyét? Hogyan lesz minél változatosabb, és ennek eredményeként minél stabilabb és alkalmazkodó- képesebb az erdei életközösség? Ezek a kérdések nap mint nap előkerülnek a munkám során, és természetszerűleg vadgazdálkodási vonatkozásokat is tartalmaznak. Személy szerint leginkább a nagyvadfajok viselkedését szeretem megfigyelni. Lenyűgöző például a szeptemberi szarvasbőgés időszaka, de akár egy csöndes nyár éjszakai vadles is az itatóhelyek körül. Javaslom mindenkinek, hogy ismerkedjen meg jobban a minket körülvevő, akár karnyújtásnyira lévő természeti értékekkel, a magyar élővilággal. Kiránduljon, járja az erdőt, vegyen részt erdei iskolai programokon vagy vándortáborokban, és azt veszi majd észre, hogy megváltozott, teljesebb lett az élete.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2019/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Lehet más eper pirosabb a magyar epernél, de ízesebb biztos nem

Pünkösdi földieper piacot szervezett a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat május 30-án, a Duna-korzón. A szervezet által működtetett termeloikosar.hu weboldalon regisztrált termelők gyümölcs, szörp és lekvár formájában hozták el árujukat, ezzel ösztönözve a fogyasztókat, hogy keressék a közvetlen termelőktől származó friss és biztonságos hazai termékeket.

Jaj a zengőlegyeknek!

A szürke légykapó egész Európában fészkelő madár, hazánkban is széltében elterjedt, bár állománya az utóbbi évtizedekben megfogyott, jelenleg a becslések szerint Magyarországon nagyságrendileg 50 ezer pár költ. Korábban például rendszeresen láttam a badacsonyi vasút­állomásnál, Budapesten a Múzeumkertben, ahol frissen kirepült fiatalokat is megfigyeltem.

Irány a Heves–Borsodi-dombság

„Mátra alján, Bükknek szélén lakik az én öreg néném” – jellemezhetnénk Fazekas Anna verses meséje nyomán az Óbükk néven is ismert területet, mely ugyan nevében dombság, mégis inkább hegyvidék jellemzi. Erre utal a Vajdavár-hegy elnevezés is.

Számos programot és élményt kínálnak az ökoturisztikai bemutatóhelyek a pünkösdi hétvégén

A járvány miatt bevezetett korlátozások enyhítésével ismét megnyithat az ökoturisztikai bemutatóhelyek zöme, így a pünkösdi hosszú hétvégén már kifejezetten változatos programkínálatból választhatnak azok, akik tíz nemzeti parkunk valamelyikét vennék célba az ünnep idején.

Újra nyit a Zilahy Aladár Erdészeti Múzeum

Pünkösd vasárnap és hétfőn újra kinyitja kapuit a szilvásváradi Zilahy Aladár Erdészeti Múzeum, mely egyelőre csökkentett nyitvatartással működik. A gyűjtemény júniusban csütörtöktől vasárnapig lesz látogatható, figyelmet fordítva az aktuális járványügyi intézkedések betartására.

A sakktáblavirágtól a pestisgyógyszerig - különleges vadvirágok Somogyban

A májusi kirándulások alkalmával a szokásosnál is több nyíló vadvirágot láthatunk Somogyban is. A színpompás mezőkön igazi ritkaságok is élnek, védett fajok is.

Rétisas fiókák keltek ki a pilismaróti hegyekben

Idén is folytatódik a Pilisi Parkerdő Zrt. és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság közös madárvédelmi akcióprogramja. Ennek részeként május elején rétisas fiókákat gyűrűztek és madárodúkat telepítettek az erdőgazdaság és a természetvédelem szakemberei a Visegrádi-hegységben.

Hiányzó kombájnok, elavult mezőgazdasági géppark

Nemrégiben még a tavaszi vetéssel voltak elfoglalva a gazdák, de ezekben a hetekben már a gabonabetakarítás van a mezőgazdasági tevékenység fókuszában. Milyen gépparkkal, hány kombájnnal aratnak Szlovákiában, tettük fel a kérdést. A szlovák agrárszakemberek szerint a problémamentes betakarításhoz 130 kombájn hiányzik az országban.

Az Agrárminisztérium elkötelezett a gazdák versenyképességének megvédésében

A Termőföldtől az asztalig stratégiát úgy kell megvalósítani, hogy az ne veszélyeztesse az európai gazdák versenyképességét – közölte Nagy István agrárminiszter az Európai Bizottság egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős tagjának írt válaszlevelében. Stella Kyriakides korábban a brüsszeli állatjóléti és növényvédelmi előírások magyarországi végrehajtásával kapcsolatban fordult a tárcavezetőhöz.

Az agrárium is vesztese a válságnak

Kedvezőtlenül érinti az egyébként stabil mezőgazdasági ágazatot is a koronavírus, ráadásul több más tényező is rossz hatással van az agráriumra – derült ki a a Portfolio.hu csütörtökön megrendezett „Vírusválság: veszít vagy nyer a magyar agrárium?” című szakmai rendezvényén. A most szerzett tapasztalatok és a meghozott intézkedések hosszabb távú hatása azonban még előnyére válhat az ágazatnak.