Back to top

„Minden fa új értéket teremt” - interjú Zambó Péterrel

Átalakuló erdők, természetközeli, a turizmusra nagyobb hangsúlyt fektető erdőgazdaságok és új fafajok jellemzik majd az elkövetkező évtizedek hazai erdőségeit, amelyeknek új szempontoknak kell megfelelniük – véli Zambó Péter. Az Agrárminisztérium földügyekért felelős államtitkára az erdészeti szakmából, a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgatói székéből érkezett a tárcához.

A szakember úgy véli: a klasszikus értelemben vett erdősítés mellett a klímaváltozás elleni küzdelemben az általános fásításnak is kulcsszerepe lesz.

• Hazánk az elmúlt száz évben megkétszerezte az erdőterületét. Az ország területének valamivel több mint egyötöde erdő. Az országfásítási programban pedig a fával borított terület további növelését tűzték célul. Hogyan lehet ezt megvalósítani? Milyen területeket terveznek ehhez bevonni?

– Nem véletlenül fásításról, és nem csak erdőtelepítésről beszélünk. Az erdőtelepítés csak az egyik lehetőség, de a klímaváltozás elleni küzdelemben az egyik fontos eszköz a fával borított területek nagyságának növelése. Vagyis minden egyes fa elültetésével ebbe az irányba teszünk előre egy lépést. A faültetés megvalósulhat számos helyen, akár egy iskolaudvaron is, de szóba jöhet a parkosítás, és vizsgáljuk a mezővédő – és útfásítások, valamint a csatornafásítások lehetőségét, az önkormányzati területek, intézmények fásítását, és nem utolsó sorban az agroerdészeti rendszerek kiterjeszthetőségének lehetőségeit is.

Minden egyes fa új természeti értéket jelent, javítja az ország környezeti állapotát, hozzájárul a klímaváltozás káros hatásainak csökkentéséhez, és megújuló természeti erőforrásként hasznosítható. A mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás a fásítás kérdésében kéz a kézben jár, hiszen az erdők, fasorok védő hatása elsősorban a mezőgazdaságban érvényesül, az erdők kezelése pedig gazdaságilag a több lábon állás lehetőségét jelenti a gazdálkodók számára.

A Nemzeti Erdőstratégia a hazai erdőterület 25-27 százalékosra növelésével számol. A NAIK kötelékébe tartozó Erdészeti Tudományos Intézet készíti azt a tanulmányt, ami feltárja az erdőtelepítésekbe bevonható területeket.

Ez kemény mezőgazdasági termelési kérdés is, hiszen el kell dönteni, hogy egy adott területen élelmiszertermelés, vagy erdő legyen. Mi olyan területeket keresünk, ahol nem gazdaságos a mezőgazdasági termelés.

Az említett növekedés az élelmiszertermelés veszélyeztetése nélkül megvalósítható.

A koncepció készítése mellett persze kiemelten fontos a szaporítóanyag-előállítás kérdése, hiszen évek kellenek hozzá, hogy megfelelő mennyiségben és minőségben álljon rendelkezésre a fásításokhoz szükséges csemetemennyiség.

• A klímaváltozás az erdők fafajösszetételét is befolyásolja. Milyen fafajok kerülnek előtérbe az erdőtelepítéskor?

– Ez az egyik legnehezebb kérdés, hi­szen meg kell tudni határozni, hogy 50–100 év múlva amilyenek lesznek a környezeti körülmények, azoknak leginkább megfelelő fafajokból álló erdőt neveljünk most. Komoly kutatások zajlanak például a NAIK Erdészeti Tudományos Intézetben, amelyek a várható termőhelyi változásokat modellezik. Olyan számítógépes modellek léteznek, amelyek 2070-ig előre jelzik például a talajvízszint, és ezek alapján a termőhely változását.

A látható trend az egyre hosszabb aszályos időszak megjelenése. Ezért

vár­hatóan tovább csökken, sőt akár el is tűnhet a bükkös klíma,

és a jelenleginél is nagyobb teret, akár az ország területének 60 százalékát foglalhatja el a száraz erdőssztyepp klíma.

A várható viszonyokat jobban tűrő fafajok alkalmazásával reagálni kell erre a folyamatra. Várhatóan előtérbe kerülnek az aszályos időszakot jobban bíró fafajok, például a csertölgy, vagy az őshonos nyár fajok. Megoldást jelenthet az egyes fafajokon belül a déli származású egyedek magjának és csemetéinek felhasználása.

• Magyarországon mind nagyobb hangsúlyt kap a természetközeli erdőgazdálkodás, aminek megvalósításához a Pilisi Parkerdő jogelődjének egyik erdőrészletében indított programot Madas András. Kiterjeszthető ez a gyakorlat az erdőterületek nagy részére?

– Valamilyen formában igen. Az őshonos fajokból álló, természetszerű erdők esetében mindenképpen fontos szempont a természetesség növelése, de ez nem egy gyors folyamat. Mivel alapvetően mesterségesen létrehozott erdők jelentik a kiindulási alapot, alkalmazkodnunk kell a természeti folyamatokhoz. A Pilisi Park­erdőnek például már a 40 százalékán a folyamatos erdőborítás fenntartásával kezelik az erdőket. Ez azért kiemelten fontos, mert csaknem hárommillió ember itt szembesül az állami erdőgazdálkodással. Ha azt látja, hogy ez jó, hogy az erdő állapota megfelel a várakozásainak, akkor elégedett lesz. Nem véletlen, hogy a Pilisi Parkerdő Zrt. a természetközeli erdőgazdálkodás zászlóvivője. Mindazonáltal nem az egyetlen szereplő, amely így folytatja az erdőgazdálkodást.

Az ország minden részében megjelentek az örökerdő gazdálkodás különböző módszerei. Nemcsak az állami, hanem magánerdőkben is.

• A magyar erdők esetében az elmúlt években jelentős turisztikai fejlesztések valósultak meg, kilátók, erdei szállások és más létesítmények épültek, sok meglévőt felújítottak. Cél az ilyen jellegű infrastrukturális beruházások további gyarapítása, vagy inkább a fenntartásukra kell helyezni a hangsúlyt?

– Az elmúlt években minőségi változás következett be a természetjárás feltételeiben. Olyan mennyiségben és minőségben épültek letelepedőhelyek, kilátók vagy erdei szállások, ami kiváló lehetőséget nyújt a 21. századi igényeknek megfelelő túrázáshoz. Gyakorlatilag egy évtized alatt országszerte berendeztük az erdőket. Ennek meg is van a pozitív hatása: az erdőterület mára a leglátogatottabb belföldi turisztikai célpontok közé emelkedett. Ezt az állapotot azonban meg is kell őrizni, ezért a jövőben a további fejlesztések mellett a meglévő létesítmények fenntartására, karbantartására is jelentős erőforrásokat kell fordítani.

• A hazai erdők közül melyik az, amelyikhez személyesen, vagy érzelmileg jobban kötődik?

– Nem árulok el nagy titkot, hogy ez a Pilis. Odaköt a szakmai pályafutásom, ennek köszönhetően ismerem minden zegét-zugát. Minden részéhez emlékek, személyes élmények fűznek. Gyönyörű őszi vagy téli hajnalok, tavaszi virágzás, nagy szakmai kihívást jelentő, és jól megoldott feladatok. És nem utolsósorban emberek, kollégák, szakemberek és túrázók, akikkel mindezt végigéltem. Másrészt, a Pilis, az ország szívének története átfogja a Kárpát-medence egész ismert történelmét. Őskori szálláshelyek maradványai, római hadiutak és erődök, középkori remeték barlangjai és szerzetesek csodálatos kolostorai, királyi várak és vadászkastélyok, apró hegyi falvak és erdei emlékhelyek sokasága mutatja azt a szoros kapcsolatot, ami az ember és az erdő között évezredek óta fennáll ebben a régióban. Nem véletlen, hogy sokakat megérint ez a varázslatos kapcsolat. A síkvidéki erdők közül pedig a Fertő-tó térségét, a Kisalföldet említeném, vagy éppen az Ipoly-mentét. Az előbbi helyen az erdő- és a mezőgazdasági kultúrtáj találkozása, utóbbiban a folyót övező galériaerdők gazdag világa vonzott mindig is.

• Szabadidejében járja az erdőt, vagy a munka végeztével inkább más kikapcsolódást keres?

– Ha megfordíthatom a kérdést, akkor a válaszom az, hogy szinte már csak a szabadidőmben járok az erdőbe. Sajnos, hiszen az erdő nemcsak munkahelyként, hanem kikapcsolódási helyszínként is az életem része.

Nagyon fontosnak tartom, hogy a gyakorló szakemberek minél több időt töltsenek kinn a terepen, ne az irodából tervezzék meg egy-egy erdőrészlet, egy-egy fa életét.

Az erdészet az a szakma, ahol különösen nagy érték az egy területen eltöltött minél hosszabb munkaviszony, hiszen több emberöltőre kell előre gondolkodni. Nincs jobb érzés annál, mint amikor az ember látja felnövekedni az általa ültetett vagy nevelt erdőt. Most már jobbára csak a szabadidőmben van lehetőségem egész napokat erdőben tölteni, de sokat túrázom, igyekszem bejárni az ország erdeinek minden szegletét.

• Manapság jut még ideje vadászni? Ha igen, ezen a téren mely területeket, és milyen vadfajokat részesít előnyben?

– A vadászat számomra a szakmai munka része, vagyis ebben az összefüggésben inkább vadgazdálkodásról beszélnék. Hogyan lehet megőrizni a kiváló adottságú magyar vadállományt és annak erdei élőhelyét? Hogyan lesz minél változatosabb, és ennek eredményeként minél stabilabb és alkalmazkodó- képesebb az erdei életközösség? Ezek a kérdések nap mint nap előkerülnek a munkám során, és természetszerűleg vadgazdálkodási vonatkozásokat is tartalmaznak. Személy szerint leginkább a nagyvadfajok viselkedését szeretem megfigyelni. Lenyűgöző például a szeptemberi szarvasbőgés időszaka, de akár egy csöndes nyár éjszakai vadles is az itatóhelyek körül. Javaslom mindenkinek, hogy ismerkedjen meg jobban a minket körülvevő, akár karnyújtásnyira lévő természeti értékekkel, a magyar élővilággal. Kiránduljon, járja az erdőt, vegyen részt erdei iskolai programokon vagy vándortáborokban, és azt veszi majd észre, hogy megváltozott, teljesebb lett az élete.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2019/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Erdők a főváros szomszédságában

A magyar erdők az ország leglátogatottabb turisztikai célpontjai. Ezen belül is kiemelkedik Budapest térsége. A fővárosi és az azt körülölelő erdők 2 millió ember számára nyújtanak természetes környezetet, nélkülözhetetlen tiszta ivóvizet, jó levegőt. Mindez magától értetődőnek tűnik, valójában azonban komoly munka eredménye, amelyen már 50 éve dolgoznak a Pilisi Parkerdő erdészei.

Kitüntetések az államalapítás ünnepe alkalmából

Az államalapítás ünnepe alkalmából 91-en vehették át szakmai elismerésüket az Agrárminisztérium által szervezett díjátadón. Az ünnepségen Nagy István agrárminiszter úgy fogalmazott, tisztelni kell a munkát, mert ebben rejlik az az erkölcsi erő, amely minden nehézségen átsegítette a nemzetet a fennállása óta eltelt bő 1100 esztendőben.

Évente egymilliárd forint az állami horgászokmányok értékesítéséből

A forgalmazási jutalékokkal együtt évente egymilliárd forintos bevételt hoz a Magyar Országos Horgász Szövetségnek (Mohosz), hogy az idei évtől az állami horgászjegyek és fogási naplók díjai teljes egészében a szövetséget illetik meg a közfeladat ellátási szerződésben foglaltak szerint - mondta Nagy István agrárminiszter pénteken sajtótájékoztatón, Budapesten.

Megnyílt a Farmer Expo Debrecenben

Háromszáz kiállító részvételével megnyílt Kelet-Magyarország legnagyobb mezőgazdasági és élelmiszeripari szakkiállítása, a Farmer Expo csütörtökön Debrecenben.

Véget ért a nyári kalászosok és a repce aratása

Az idei aratási idény véget ért, befejeződött az összes nyári aratású szántóföldi növény betakarítása. Az idei nyár első felét jellemző, viharokkal tűzdelt időjárás ellenére a gazdálkodóknak sikerült tartani az aratás átlagos ütemtervét.

Agrárminiszter: elengedhetetlen a talaj szervesanyag-utánpótlása

A fenntartható és hosszú távú gazdálkodáshoz elengedhetetlen a talaj szervesanyag-utánpótlásának biztosítása - jelentette ki az agrárminiszter a baromfitenyésztéssel foglalkozó Baromfi-Coop Kft. 2,6 milliárd forintból felépített új szervesanyag-kezelő központjának átadásán szerdán a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nyírjákóban.

Meghosszabbítják a szárítmány-előállítók támogatásának kérelmezési határidejét

Több idejük van beadni a költségtámogatásra vonatkozó kérelmüket a szárítmány-előállítóknak, mivel augusztus 10-én megjelent a 20/2019. (V. 27.) AM rendelet módosítása.

A majortól a kolostorig: salföldi időutazás

Ősmagyar állatfajták várják a mezőgazdaság kedvelőit a Salföldi Majorban, a Balaton-felvidéken, ahol a megelőző korok állattartásába, a falusi életébe is bepillanthatunk. Akik kedvelik a túrát, azok az állati kalandok után a falu átellenes határában felkereshetik a festői környezetben megbúvó, 800 éves, pálos kolostor romjait is.

Afrikai sertéspestis pusztít Szlovákiában

A szlovák földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztérium július 25-én bejelentette, hogy a tőketerebesi járásbeli Örös (írják Őrösnek is) községben afrikai sertéspestist diagnosztizáltak. Az egyik ottani háztáji tenyészet mind a négy egyedét megsemmisítették az állategészségügyi felügyelők, bár csak az egyik állatban mutatták ki a fertőzést.

Erdésztechnikusok soproni bölcsője

Sopron belvárosa igazi kis ékszerdoboz, ahol nagy tisztelet övezi a múltat, a lelkes diákok pedig már a jövőt képviselik. A Roth Gyula Erdészeti, Faipari, Kertészeti, Környezetvédelmi Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium tanulói a hagyományok tisztelete mellett a legkorszerűbb ismeretek elsajátítására esküsznek fel.