Back to top

A medveles mint erdélyi élményturizmus – gyerekcipőben jár, de van benne potenciál

Egy medveles ára Erdélyben fejenként 20 és 45 euró között változik, de van már a legmagasabb igényeket kielégítő, VIP-leshely is. A székelyföldi vendégek elsöprő többsége egyelőre Magyarországról érkezik.

Mi a közös a cápában és az erdélyi havasokban élő barnamedvében? Mindkettőnek szörnyen rossz a PR-ja. Utóbbi azonban, azon túl, hogy valóban sok gondot és kárt okoz a Székelyföldön, pénzt is hozhat a helyi közösségeknek, ha megfelelő szakértelemmel kiaknázzák a benne rejlő idegenforgalmi potenciált - írja a Maszol.ro portál.

A székelyföldi medveturizmus még gyerekcipőben jár, de van már néhány lelkes állatbarát-vállalkozó, aki felismerte, hogy a térség legnagyobb vadállata turistacsalogató, s mint ilyen, bevételi forrás lehet. Szín János 2017 óta szervez medveleseket, jelenleg három leshelyet üzemeltet, Tusnádfürdőn, a Szent Anna-tónál és Torja közelében. Ez utóbbi VIP-színvonalú, a látogatók színházi székből vagy akár az ágyból figyelhetik a nagyvadakat. Csak akkor kell fizetni, ha a medve megjelenik A leshelyek kapacitása lehetővé teszi, hogy akár buszos csoportokat is fogadjanak, de egyéni lest is tudnak szervezni olyan vendégeknek, akiknek a pénztárcája ezt megengedi.

Csoportos lesnél az ár 30 euró/fő, amit csak abban az esetben kell kifizetni, ha a medve megjelenik, illetve, ha a résztvevők elégedettek voltak a programmal.

Ezidáig nem volt rá példa, hogy valaki elégedetlenségre hivatkozva ne fizetett volna, állítja Szín János. A leshelyeket Máté Bence, a világ egyik legismertebb és legsikeresebb természetfotósa tervezte, ezért azok fényképezésre maximálisan alkalmasak. A program két-két és fél órás, melynek során a résztvevőknek szakemberek mesélnek a medvéről, annak életmódjáról.

A medvék megfigyelésére a napnyugta előtti időszak a legalkalmasabb, a március-október időszakban, az igazi szezont azonban július és augusztus jelenti. Szín János vendégeinek 90 százaléka magyarországi, ami nem véletlen, mivel anyaországiként célközönségét elsősorban az onnan érkező turisták jelentik. A medvelesek szervezésének természetesen üzleti vetülete is van, de más is motiválja.

„Küldetésemnek érzem, hogy megmutassam az embereknek a medve másik arcát is”

– mondja, arra utalva, hogy a sajtó tele van támadásokról, károkról szóló hírekkel. Kiaknázatlan potenciál Egy gyergyói vállalkozó – elmondása szerint – kényszerűségből kezdett medveleseket szervezni. Hargitai hétvégi házának környékén rendszeresen feltűntek a nagyvadak, ezért, hogy a károkozást megelőzzék, rendszeresen etetni kezdték őket. Innen már csak egy lépés volt a lesek szervezése, főleg abból a célból, hogy valami visszajöjjön a kihelyezett élelem, főleg kukorica árából. Elmondása szerint a szaldó még bőven a negatív tartományban van, ám az etetésnek köszönhetően a környéken megszűntek a medvék okozta károk. Tavaly augusztus volt a legjobb hónap, amikor 62 turista érkezett medvelesre, idén egyelőre jóval kevesebben jelentkeztek. Szín János szerint

a medvelesekben hatalmas kiaknázatlan potenciál van, s nagy előrelépés lenne, ha a szervezők közösen kommunikálnának, próbálnák megszólítani a célközönséget.

Székelyföldön vannak panziók is, amelyek szerveznek ilyen jellegű programokat a vendégeiknek, ezeken a részvételi díj fejenként 20 euró körül van. Brassó környékén szintén van lehetőség a nagyvadak megfigyelésére a természetes életterükben, szervezett körülmények között, amiért a szervezők fejenként 45 eurót is elkérnek.

Forrás: 
maszol.ro

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Átkeltünk a Mátrán

Milyen is a vándortábor? Mint hét kirándulás egybefűzve? Mint a szokásosnál jóval hosszabbra sikerült aktív hétvége? Nem olyan, több annál!

Nemzeti park volt az erdészeti nyílt nap díszvendége

Ismét eltelt egy év, és újra kinyitotta kapuit az Erdészeti Nyílt Nap, az egri Érsekkertben. Az EGERERDŐ Zrt. 2011-ben megrendezett első nyílt napja óta több, mint 35 ezer kíváncsi gyermek vett részt a rendezvényen, mely a városba hozza a természet szépségét, és közelebb viszi szívünkhöz az erdőt.

A medvék fosztogatásából kovácsolt előnyt a méhész

Egy törökországi méhésznek egy csapatnyi szemtelen medve okozott gondot: betörtek a méhesbe, és nemcsak felfalták a mézet, de tönkretették a kaptárakat és a méhcsaládokat is. Több kísérletet is tett a fosztogatások megakadályozására, azonban nem járt sikerrel, így más módszerhez folyamodott.

A természetvédelem is része az erdőgazdaság munkájának

Természetvédelmi szakmai találkozóknak adott otthont a Pilisi Parkerdő. A Budai-hegységben található Szénás-hegycsoport Európa Diplomás Területet az Európa Tanács ellenőre tekintette meg, a program a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságával közösen zajlott. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóságával pedig a Life4OakForests pályázat eredményeit ismerhették meg a Parkerdő szakemberei.

Gschwindt Márk: Feledhetetlen pillanat

Gschwindt Márk a Somogy megyei Böhönyén nőtt fel, ott került közel a természethez. Jelenleg Kaposváron él családjával, egy gyönyörű kislány édesapja. A természetfotózás rejtelmeivel és szépségével másfél éve ismerkedett meg, és mára mindennapjainak a részévé vált.

Játszóház várta a jövő gazdálkodóit Bábolnán

A Bábolnai Gazdanapokra Budakesziről érkezett a Kenderkóc népi játszóház. A lelkes fiatalokból álló csapat már 8 éve járja az országot, s fesztiválokon, iskolákban, óvodákban ismertetik meg a gyerekekkel, hogyan játszottak nagyszüleik, dédszüleik.

Ezért sikeresek a világos színű gyöngybaglyok teliholdkor

A gyöngybaglyok között előfordulnak világosabb és sötétebb színezetű egyedek is. A tudósok arra voltak kíváncsiak, vajon van-e különbség a különböző árnyalatú tollazattal rendelkező baglyoknál a vadászat sikerességében, és ha igen, mi lehet az oka.

Hány véka föld elég?

Napjainkban elaprózódott birtokszerkezet jellemzi az erdélyi mezőgazdaságot. A kárpótlásból visszaszerzett területekhez sokan az észérveket is félredobva ragaszkodnak. Ma Romániában találjuk Európa legtöbb kisgazdáját, ugyanakkor többezer hektáros vállalkozásokkal is találkozunk, amelyek volt állami gazdaságok alapjain jöttek létre.

Nemcsak hallhatják, láthatják is a gímbikákat a vezetett túrákon részt vevők

A Pilisi Parkerdő több erdészeténél vezetnek túrákat a szarvasbőgés időszakában, ami a főváros környéki erdőkben szeptembertől október elejéig tart. A különleges kirándulásokon részt vevők nemcsak a gímszarvasok nászával, hanem az éjszakai erdő életével is megismerkedhetnek.

Értik a Vértes szavát

Már a hegy déli lábánál festői látványt nyújt a fölém magasodó Vértes. Ősi sóhaj száll alá a hegytetőről letűnt korok titkait sugallva. Aki itt éli le életét, tudja, mit mesél az erdő és tiszteletben tartja óhaját, de a vendég idegen marad, s csak hűsítő szellőt érez bőrén. A Právetz dinasztia tagjai értik e bizalmas nyelvet, ugyanis több mint 140 éve őrzik, tisztelik és védik a Vértes élővilágát.