Back to top

Hőgyészi Erdészet: átöleli a történelem

A két világháború között többnyire nagybirtokosok, így az Apponyi grófok és az Esterházy hercegek művelték a jelenleg a Hőgyészi Erdészet kezelésében álló erdőterületeket. A Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt.-nek napjainkban is ezek a legjobb termőhelyi adottságokkal rendelkező erdőségei.

Kiemelkedő a nagyvadállománya, páratlan természeti értékei, az erdőgazdaság közjóléti beruházásai pedig méltán vonzzák a kirándulókat is.

A Hőgyészi Erdészet 5300 hektáros üzemtervezett erdőterülete a Baranya–Somogy–Tolnai-hegyhát erdőgazdasági tájba tartozik.

A domborzatot hullámos, olykor meredek oldalfalú észak-déli irányú fővölgyek és a közöttük húzódó dombvonulatok alakítják, így a gerincek szárazak, míg a völgyfenekeken üde termőhelyek keletkeztek.

Stein Krisztián 7 éve vezeti az erdészetet
Stein Krisztián 7 éve vezeti az erdészetet
A tengerszint feletti magasság 170–290 méter között változik. Az alapkőzet a lösz, a talajviszonyok ennek megfelelően alakultak. Az erdészet erdeit érzékenyen érintheti a klímaváltozás regionális hatása, mely éves viszonylatban változó, de folyamatában melegedő, csapadékban szegényedő időjárásban nyilvánul meg. A bükkösök, gyertyános-tölgyesek, de még a kocsánytalan tölgyesek területaránya is várhatóan csökken a jövőben.

„A korábbi Apponyi birtokon a tűzifa volt a fő erdei termék, ezért jellemzően sarjaztatott erdőket örököltünk, ennek következménye, hogy kevés az igazán értéket adó állomány. A faállományok több mint felét cseresek és akácosok teszik ki, jelentős még a tölgyesek (20%), hársasok, feketediósok térfoglalása is” – magyarázta Stein Krisztián, aki 2012-től az erdészet vezetője. Jelenleg egy műszaki vezetővel osztoznak az erdőművelési, fahasználati, valamint a vad- és mezőgazdasági munkák irányításán. Mellettük hét kerületvezető erdész-vadász látja el a mindennapi feladatokat. A maximális igényességgel végzett munka minden területen változatlan elvárás.

Erdészeti közelítőgép (forvarder) munka közben, a természetes újulat védelmében
Erdészeti közelítőgép (forvarder) munka közben, a természetes újulat védelmében
„Az előírásokat követjük az erdőszerkezet-átalakítások, a fafaj-cserék, a fokozatos felújító vágások, ápolások és nevelővágások során, miközben az erdősítések védelmére is nagy gondot fordítunk” – hangsúlyozta az erdészetvezető. Az erdészet területén a kocsányos és kocsánytalan tölgy magtermő állományok mellett kocsánytalan tölgy magtermesztő ültetvény (plantázs) is található, a faj makkjából néhány éve már erdősítenek is.

Híres nagyvadállomány

A grófi időkhöz hasonlóan jelenleg is nagy jelentőségű a vadászat.

A kiváló genetikai adottságú gímszarvasoknak köszönhetően különleges rendeltetésű a 8300 hektáros vadászterület.

Gímtrófea szemle Lengyel-Annafürdőn 2018-ban
Gímtrófea szemle Lengyel-Annafürdőn 2018-ban
Az erdészet több vaddisznós kertet tart fenn, ahol hajtóvadászatokat szerveznek vendégeiknek. Az éves nagyvadterítékük 1200 darab. A vadgazdálkodáson belül egyik fő törekvésük a minél magasabb pontszámú gímszarvasbikák „kinevelése”, a szarvasállomány elviselhető szinten tartása mellett. Vadászvendégekben nincs hiány, a „törzsvendégeket” évről évre visszavonzzák a környék erdeinek messze földről híres vadjai. „Szerencsésnek érzem magam, hogy elődeim jó alapokat fektettek le, és csak tovább kellett vinni a szakmai munkát, hozzáigazítva a változásokhoz” – mondta Stein Krisztián.

Annafürdői élmények

A Hőgyészi Erdészet két vadászháza nem csak a kiemelt vadászidényben várja vendégeit. A Hőgyész külterületén álló Szálláspusztai Vadászházban 5 jól felszerelt kétágyas szobát alakítottak ki. A Csibráki Vadászház a természetet és nyugalmat kedvelők ideális szálláshelye.

Egykoron az Erdészet fenntartásában volt a Lengyel-Annafürdőn, az Apponyi grófok kedvelt üdülőhelyén, mintegy százhektáros parkerdőben működő Turisztikai és Természetismereti Központ, és minősített erdészeti erdei iskola.

Ezeket ma már a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. központja irányítja, de az erdészet természetesen továbbra is segíti a közjóléti létesítmények működését.

Annafürdő páratlan természeti értékei mellett, számos ember alkotta, a környezetbe jól beillesztett létesítménnyel várja az évenkénti több ezer látogatót.

Az erdei iskola-kulcsosházban kényelmesen megpihenhetnek a kirándulók, a természet szépségeire érzékeny gyermekcsoportok.

Egész évben igénybe vehető a vendégház
Egész évben igénybe vehető a vendégház
A szomszédos, vörösfenyő rönkökön álló vendégházban kisebb csoportoknak, családoknak kínálunk szállást, valamint kiállító- vagy rendezvényhelyszínt. A parkerdőben három tanösvényen ismerhetjük meg az erdőgazdálkodók munkáját és a természet sokszínűségét. Annafürdő legmagasabb pontján álló Rétisasfészek-kilátóhoz lombkoronaösvény kapcsolódik, interaktív eszközökkel. Továbbhaladva, csodás erdei környezetben bújik meg egy pihenőtó, a nagyvadfajokat bemutató vadaspark, és a ma is friss, iható vizet adó Anna-forrás.

Az Annafürdőhöz közeli Szentkút- kunyhó mintegy zöldszigetként várja a megújuló energiák gyakorlati működésére kíváncsi látogatókat. Ide nem érkeznek közüzemi számlák, hiszen teljes egészében a természet adta erők tartják fenn az itt található Ökoházat.

Csodabogyó tanösvény

Az erdészet üzemi területéhez tartozik számos közjóléti létesítmény, vendégházak, jól kiépített tanösvények. A Döbrököz és Kurd határában, a Koszorú-dombon vezető Csodabogyó tanösvény a környék növény- és állatvilágát mutatja be. Elnevezése sem véletlen, hiszen ebben az erdőrészletben a szúrós csodabogyó-töveknek se szeri, se száma. Kedveli ezt a klímát az egértövisként is ismert örökzöld növény. Levelei egészen aprók, szinte alig látszanak. A levelekre erősen hasonlító kiszélesedő, szúrós, bőrnemű szárak közepén hozza a növény a kicsi zöldes virágait, a belőlük kifejlődő bogyók őszre pirosodnak be. A gyökértörzs és a gyökerek érfalerősítő hatóanyagokat tartalmaznak, a növény azonban védett, nem gyűjthető!

Tolnai Zöldút

Az erdészet erdőterületeit körülölelő falvakban alakította ki a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. a Tolnai Erdőkért Alapítvánnyal közösen a Tolnai Zöldutat. Az útvonal menti 8 település történelmi, vallási és természeti értékekben egyaránt gazdag. A Zöldút tagja természetesen Hőgyész település is, mely a Tolnai-Hegyhát központja.

Nevét az itt élt hermelinvadászokról kapta, akiket hölgymenyét vadászoknak, vagyis hőlgyészeknek hívtak.

Nevezetességei közé tartozik az 1799-ben Apponyi Antal által építtetett templom, amely szerkezetében és építészeti stílusában a környék egyik legszebb katolikus temploma.

A csicsói templom idén 220 éves
A csicsói templom idén 220 éves
Hőgyészhez tartozik Csicsó-puszta is. A Szentháromság és Szűz Mária tiszteletére épített csicsói templomhoz, és az ott felszínre törő forráshoz páratlan környezetben juthatunk el. A forráshoz több monda kötődik, az egyik azt tartja, hogy gyermekáldás elé néz, aki iszik a vizéből. Nem tudni, hogy a forrás vizének van csodatévő ereje vagy a templomban található Szent Mária képének. Azonban az a hír járta, hogy a település férfi lakói rendszeresen kilesték, hogy kik bizakodtak a csodatévő kút vizében, és megjegyezték, hogy a csoda beteljesülésében a forrás melletti erdők is besegíthetnek. Csoda ide, csoda oda, az itteni erdőkbe ma is érdemes ellátogatni, és átélni a természet sokszínűsége adta élményeket.

Szabó Stefánia
Gyulaj Zrt.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2019/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hatalmas lehetőség előtt állunk

Közel egy év múlva hazánk ad otthont az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállításnak. A szervezés és a munkálatok nagy erőkkel zajlanak szerte az országban, hiszen a kiállítás budapesti központja mellett több kiemelt vidéki helyszínen is számos program várja az érdeklődőket.

Színes őszi immunerősítők

Elődeink a gyógyuláshoz, szépüléshez vagy éppen a főzéshez is gyakran hívták segítségül a természet gazdag kincsestárát, ami máig kíméletes és olcsó megoldás. Az őszi, színesedő erdőben tett kiránduláskor is sokféle immunerősítő termésre bukkanhatunk.

Biztos, hogy az erdőbe valók?

Az utóbbi másfél évtizedben igen népszerűvé váltak a motoros technikai sportok hazánkban. Olyannyira, hogy gyakorlásuk már a védett és a fokozottan védett területekre is kiterjedt. Veszélyezteti az élővilágot, és mind nagyobb gondot okoz a természet értékeit tiszteletben tartó, megóvni óhajtó csoportok, mint a gyalogtúrázók, a vadgazdálkodók és az erdészek számára.

Futóhomok helyén zöldellő erdő

A NEFAG Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt. Monori Erdészete Pest megye 25 községének határában, mintegy 10 ezer hektár állami területen látja el erdőgazdálkodói feladatait. Az erdészet 1977-ben alakult a Mendei és a Csévharaszti Erdészetek összevonásával. Jelenleg kilenc hagyományos erdészkerületből áll, ezen kívül Csévharaszton fűrészüzemet, Mendén pedig csemetekertet működtet.

Az erdő igazi tanítómester

Jung László úgy tartja, az erdő maga az állandó változás. Minden nap más arcát mutatja, más kihívásokat tartogat, és a benne gazdálkodók is ilyen sokoldalúak. Az EGERERDŐ Zrt. korábbi vezérigazgatója a szakmában eltöltött 40 év tapasztalatait felhasználva friss nyugdíjasként sem állt le, folytatja kutatásait, téziseket állít fel, s megdönti korábbi sajátjait.

Az erdő örök, de nem hagyhatjuk magára

Az állami kezelésben lévő erdők jelentős része természetvédelmi oltalom alatt áll. A fokozottan védett, védett vagy Natura 2000 rendeltetésű erdők esetében gazdasági szempontok helyett a természetvédelmi elvárásokat előtérbe helyezve kell meghatározni az erdőkezelés céljait.

Futrinka Fánival Rákóczi erdejében

A Dabas közeli Mántelki erdőtömbben húzódik a Rákóczi erdeje tanösvény. A piros körrel jelölt útvonal autóval először közúton, majd földúton közelíthető meg; a Mántelki erdészház és pihenőnél kezdődik és 7 kilométeren keresztül bemutatja az erdő élővilágát, az erdészek munkáját.

Turistaparadicsom a Mátra szívében

Bár a 964 méter magas Galyatető az ugyancsak a Mátrában található Kékes és Hidas-bérc után csak a harmadik csúcsa hazánknak, mégsem érheti vád, hogy ő lenne a legkisebb királyfi. A tetején trónoló Galya-kilátó teraszáról 360 fokos körpanoráma nyílik: kelet felé a kéklő Bükk, nyugatra a Börzsöny és a Cserhát, északra pedig a szlovák hegyvonulatok láthatók.

Egyszerre vadászetikai és vadgazdálkodási kérdés az éjjellátók használata

Mint előző cikkünkben részleteztük, az optikai eszközök napjainkra elengedhetetlen feltételei lettek a vadászatnak. Az évtizedek során folyamatosan begyűrűző technikai eszközök, és azok rohamos fejlődése megkönnyítették és eredményesebbé tették a vadászatot. Ugyanakkor számos etikai kérdést is felvetnek, kettéosztják a vadásztársadalmat, különösen az éjjellátó eszközök kapcsán.

Sokat tesznek érte, hogy eltűnjön a szemét az erdőkből

Az állami erdőgazdaságok tavaly ősszel 1100 köbméter illegálisan lerakott hulladékot gyűjtöttek össze az általuk kezelt erdőterületen a Tisztítsuk meg az országot! program keretében. A munka azonban korántsem ért véget a somogyi erdőkben sem. A megelőzésre is nagyobb hangsúlyt helyeznek, és ettől az évtől szigorúbban büntethetők lesznek a jogsértők.