Back to top

Hőgyészi Erdészet: átöleli a történelem

A két világháború között többnyire nagybirtokosok, így az Apponyi grófok és az Esterházy hercegek művelték a jelenleg a Hőgyészi Erdészet kezelésében álló erdőterületeket. A Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt.-nek napjainkban is ezek a legjobb termőhelyi adottságokkal rendelkező erdőségei.

Kiemelkedő a nagyvadállománya, páratlan természeti értékei, az erdőgazdaság közjóléti beruházásai pedig méltán vonzzák a kirándulókat is.

A Hőgyészi Erdészet 5300 hektáros üzemtervezett erdőterülete a Baranya–Somogy–Tolnai-hegyhát erdőgazdasági tájba tartozik.

A domborzatot hullámos, olykor meredek oldalfalú észak-déli irányú fővölgyek és a közöttük húzódó dombvonulatok alakítják, így a gerincek szárazak, míg a völgyfenekeken üde termőhelyek keletkeztek.

Stein Krisztián 7 éve vezeti az erdészetet
Stein Krisztián 7 éve vezeti az erdészetet
A tengerszint feletti magasság 170–290 méter között változik. Az alapkőzet a lösz, a talajviszonyok ennek megfelelően alakultak. Az erdészet erdeit érzékenyen érintheti a klímaváltozás regionális hatása, mely éves viszonylatban változó, de folyamatában melegedő, csapadékban szegényedő időjárásban nyilvánul meg. A bükkösök, gyertyános-tölgyesek, de még a kocsánytalan tölgyesek területaránya is várhatóan csökken a jövőben.

„A korábbi Apponyi birtokon a tűzifa volt a fő erdei termék, ezért jellemzően sarjaztatott erdőket örököltünk, ennek következménye, hogy kevés az igazán értéket adó állomány. A faállományok több mint felét cseresek és akácosok teszik ki, jelentős még a tölgyesek (20%), hársasok, feketediósok térfoglalása is” – magyarázta Stein Krisztián, aki 2012-től az erdészet vezetője. Jelenleg egy műszaki vezetővel osztoznak az erdőművelési, fahasználati, valamint a vad- és mezőgazdasági munkák irányításán. Mellettük hét kerületvezető erdész-vadász látja el a mindennapi feladatokat. A maximális igényességgel végzett munka minden területen változatlan elvárás.

Erdészeti közelítőgép (forvarder) munka közben, a természetes újulat védelmében
Erdészeti közelítőgép (forvarder) munka közben, a természetes újulat védelmében
„Az előírásokat követjük az erdőszerkezet-átalakítások, a fafaj-cserék, a fokozatos felújító vágások, ápolások és nevelővágások során, miközben az erdősítések védelmére is nagy gondot fordítunk” – hangsúlyozta az erdészetvezető. Az erdészet területén a kocsányos és kocsánytalan tölgy magtermő állományok mellett kocsánytalan tölgy magtermesztő ültetvény (plantázs) is található, a faj makkjából néhány éve már erdősítenek is.

Híres nagyvadállomány

A grófi időkhöz hasonlóan jelenleg is nagy jelentőségű a vadászat.

A kiváló genetikai adottságú gímszarvasoknak köszönhetően különleges rendeltetésű a 8300 hektáros vadászterület.

Gímtrófea szemle Lengyel-Annafürdőn 2018-ban
Gímtrófea szemle Lengyel-Annafürdőn 2018-ban
Az erdészet több vaddisznós kertet tart fenn, ahol hajtóvadászatokat szerveznek vendégeiknek. Az éves nagyvadterítékük 1200 darab. A vadgazdálkodáson belül egyik fő törekvésük a minél magasabb pontszámú gímszarvasbikák „kinevelése”, a szarvasállomány elviselhető szinten tartása mellett. Vadászvendégekben nincs hiány, a „törzsvendégeket” évről évre visszavonzzák a környék erdeinek messze földről híres vadjai. „Szerencsésnek érzem magam, hogy elődeim jó alapokat fektettek le, és csak tovább kellett vinni a szakmai munkát, hozzáigazítva a változásokhoz” – mondta Stein Krisztián.

Annafürdői élmények

A Hőgyészi Erdészet két vadászháza nem csak a kiemelt vadászidényben várja vendégeit. A Hőgyész külterületén álló Szálláspusztai Vadászházban 5 jól felszerelt kétágyas szobát alakítottak ki. A Csibráki Vadászház a természetet és nyugalmat kedvelők ideális szálláshelye.

Egykoron az Erdészet fenntartásában volt a Lengyel-Annafürdőn, az Apponyi grófok kedvelt üdülőhelyén, mintegy százhektáros parkerdőben működő Turisztikai és Természetismereti Központ, és minősített erdészeti erdei iskola.

Ezeket ma már a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. központja irányítja, de az erdészet természetesen továbbra is segíti a közjóléti létesítmények működését.

Annafürdő páratlan természeti értékei mellett, számos ember alkotta, a környezetbe jól beillesztett létesítménnyel várja az évenkénti több ezer látogatót.

Az erdei iskola-kulcsosházban kényelmesen megpihenhetnek a kirándulók, a természet szépségeire érzékeny gyermekcsoportok.

Egész évben igénybe vehető a vendégház
Egész évben igénybe vehető a vendégház
A szomszédos, vörösfenyő rönkökön álló vendégházban kisebb csoportoknak, családoknak kínálunk szállást, valamint kiállító- vagy rendezvényhelyszínt. A parkerdőben három tanösvényen ismerhetjük meg az erdőgazdálkodók munkáját és a természet sokszínűségét. Annafürdő legmagasabb pontján álló Rétisasfészek-kilátóhoz lombkoronaösvény kapcsolódik, interaktív eszközökkel. Továbbhaladva, csodás erdei környezetben bújik meg egy pihenőtó, a nagyvadfajokat bemutató vadaspark, és a ma is friss, iható vizet adó Anna-forrás.

Az Annafürdőhöz közeli Szentkút- kunyhó mintegy zöldszigetként várja a megújuló energiák gyakorlati működésére kíváncsi látogatókat. Ide nem érkeznek közüzemi számlák, hiszen teljes egészében a természet adta erők tartják fenn az itt található Ökoházat.

Csodabogyó tanösvény

Az erdészet üzemi területéhez tartozik számos közjóléti létesítmény, vendégházak, jól kiépített tanösvények. A Döbrököz és Kurd határában, a Koszorú-dombon vezető Csodabogyó tanösvény a környék növény- és állatvilágát mutatja be. Elnevezése sem véletlen, hiszen ebben az erdőrészletben a szúrós csodabogyó-töveknek se szeri, se száma. Kedveli ezt a klímát az egértövisként is ismert örökzöld növény. Levelei egészen aprók, szinte alig látszanak. A levelekre erősen hasonlító kiszélesedő, szúrós, bőrnemű szárak közepén hozza a növény a kicsi zöldes virágait, a belőlük kifejlődő bogyók őszre pirosodnak be. A gyökértörzs és a gyökerek érfalerősítő hatóanyagokat tartalmaznak, a növény azonban védett, nem gyűjthető!

Tolnai Zöldút

Az erdészet erdőterületeit körülölelő falvakban alakította ki a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. a Tolnai Erdőkért Alapítvánnyal közösen a Tolnai Zöldutat. Az útvonal menti 8 település történelmi, vallási és természeti értékekben egyaránt gazdag. A Zöldút tagja természetesen Hőgyész település is, mely a Tolnai-Hegyhát központja.

Nevét az itt élt hermelinvadászokról kapta, akiket hölgymenyét vadászoknak, vagyis hőlgyészeknek hívtak.

Nevezetességei közé tartozik az 1799-ben Apponyi Antal által építtetett templom, amely szerkezetében és építészeti stílusában a környék egyik legszebb katolikus temploma.

A csicsói templom idén 220 éves
A csicsói templom idén 220 éves
Hőgyészhez tartozik Csicsó-puszta is. A Szentháromság és Szűz Mária tiszteletére épített csicsói templomhoz, és az ott felszínre törő forráshoz páratlan környezetben juthatunk el. A forráshoz több monda kötődik, az egyik azt tartja, hogy gyermekáldás elé néz, aki iszik a vizéből. Nem tudni, hogy a forrás vizének van csodatévő ereje vagy a templomban található Szent Mária képének. Azonban az a hír járta, hogy a település férfi lakói rendszeresen kilesték, hogy kik bizakodtak a csodatévő kút vizében, és megjegyezték, hogy a csoda beteljesülésében a forrás melletti erdők is besegíthetnek. Csoda ide, csoda oda, az itteni erdőkbe ma is érdemes ellátogatni, és átélni a természet sokszínűsége adta élményeket.

Szabó Stefánia
Gyulaj Zrt.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2019/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az évszázad vételének tartják az eladósorba került gazdaságot

„Lenyűgöző! Ez egy olyan birtok, melyhez fogható százévente egyszer kerül piacra” – fogalmazott egy brit árverésvezető egy, Írország Edenberry nevű településének határában elterülő, augusztusban kalapács alá kerülő gazdaságról. Lássuk, mi áll a hangzatok szavak mögött!

Együttműködési megállapodást írt alá a magyar és a szlovén agrárminiszter

A fenntartható erdőgazdálkodásról írt alá megállapodást és a Közös Agrárpolitikáról tárgyalt Nagy István agrárminiszter és Dr. Aleksandra Pivec szlovén mezőgazdasági, erdészeti és élelmezésügyi miniszter. A találkozón a tárcavezetők egyetértettek abban, hogy közösen kell fellépni a primőr termékek és a piacvédelem területén az Európai Unióban.

Emlékerdőt avattak

Az "Egy a természettel" Vadászati és Természeti Világkiállítás alkalmából az Egererdő Zrt.-nél Felsőtárkány közelében egyhektáros emlékerdővel gyarapítják a fásított területeket. Az emlékerdő újabb állomása lehet a környékbeli kirándulásoknak.

Csütörtöktől vetítik a mozik a Vad erdő, vad bércek című díjnyertes természetfilmet

Az észak-magyarországi erdőségek változatos növény- és állatvilágát mutatja be Mosonyi Szabolcs operatőr és Bagladi Erika forgatókönyvíró-producer Vad erdők, vad bércek - A fantom nyomában című díjnyertes természetfilmje, amelynek kibővített változata július 2-tól látható a mozikban.

Jobban vonzzuk a kullancsokat, ha mobiltelefon van nálunk

Futni szeretne az erdőben? Egy jó kis piknikre gondolt a parkban? Ha nem akar kullancs csípéseket, jobb, ha nem viszi magával a mobiltelefonját. A legújabb tanulmányok azt mutatják, hogy a kullancsokat vonzza a 900 MHz-es elektromágneses sugárzás, különösen azokat, amelyek csípésükkel veszélyes betegségeket terjesztenek.

Július 4. és 12. között idén is Muzsikál az erdő a Mátrában

A rendkívüli helyzethez alkalmazkodva szervezik az idei Muzsikál az erdő - Mátrai Művészeti Napok rendezvényeit. A 9 napon kilenc helyszínen, a Mátra lábától Kékestetőig várják a zene és az erdő szerelmeseit. Szeptember 25-27-én pedig Körösök-völgyében folytatódik az immár 17 éve elkezdett rendezvénysorozat.

Ismét nyitva van a Nagykanizsai Kilátó

Két napig volt zárva a Nagykanizsai Kilátó, amely június 27-től, szombattól újra látogatható.

A Csömödéri Állami Erdei Vasút júliusi menetrendje

A Csömödéri Állami Erdei Vasút júliusi menetrendje a következőképpen alakul.

Nem is olyan a ritka a szarvasgomba?

Egyre többen számolnak be arról, hogy a hazai erdőkben vargánya, őzláb vagy rókagomba után kutatva, különleges kincsre bukkannak. Mivel sokan életükben először látnak szarvasgombát, nem is mindig ismerik fel rögtön a fekete vagy fehér gumószerű gombákat.

Menedék – folyók és erdők ölelésében

Bartók Béla 1906-ban járt gyűjtőúton Békés megyében, többek között Dobozon is. Akkor jegyezte le a Ha bemegyek a dobozi csárdába… kezdetű népdalt, és még sok másikat is. A folyók és a tölgyesek védelmében csaknem ezer esztendeje őrzi ez a település a kultúránkat, épített és természeti értékeinket.