Back to top

Egyre hangosabb lesz visításuk

Nem érhette meglepetésként a magyar vadásztársadalmat az afrikai sertéspestis (továbbiakban ASP) európai megjelenésének és terjedésének híre, amikor az európai sajtó már-már kajabálva figyelmeztetett, hogy a kontinensen észlelték a vírust. Magyarországon először 2018. április 19-én Gyöngyösön találtak olyan vaddisznót, ami ASP-vel volt fertőzött.

A 2-es genotípusú vírus Zambiából érkezett tengerjáró hajóval 2007-ben Grúziába, ahonnét elterjedt Európa jelentős részén. Tíz év sem kellett a kórnak és 2016. decemberében már a magyar határtól 30 kilométerre regisztrálták a betegséget. Az ASP meglehetősen agresszívan kezdte meg térhódítását, megesett, hogy két terület között, akár több száz kilométer megtétel után ütötte fel újra a fejét.

A behurcolt vírus élő sertéssel, az állat nyers termékeivel, de főképp az ember által gyorsan elterjedt, ami a nem megfelelő védekezésnek és hanyagságnak köszönhető.

Az ASP vírusrendszertani értelmezésben Asfarviridae család, Asfivirus nemzetségébe tartozó DNS vírus. A kórnak több, legalább huszonkettő genotípusa különböztethető meg. Jelenleg Kelet-Európában a II. genotípusú vírus a felelős a betegségért, melynek megbetegítő képessége kifejezetten virulens. Terjedését tekintve a sertés valamennyi váladékával (nyál, orrváladék, hullaték, vizelet, ondó, hüvelyváladék stb.) megfertőzheti társait, ezáltal az ellene való védekezés nem egyszerű. Különösen azért, mert állatgyógyászati készítménnyel (különféle kifejlesztési eredmények már adódnak) az ASP egyelőre nem kezelhető, ellenben a vaddisznó korától és nemétől függetlenül megbetegedhet a vírustól.

Az eddig ismert „közönséges” sertéspestis vírusára a vaddisznóállomány immunrendszere toleránssá vált, azonban afrikai rokonával eddig még nem találkozott.

Az állat megfertőződését követően először a mandulákban szaporodik el a vírus, ami később a lépbe, nyirokrendszerbe és csontvelőbe jut el a fehérvérsejtek közvetítésével. Ezt követően magas láz, csökkenő étvágy, a mozgásban koordinációs problémák, majd szem váladékozás, bőrvérzések, hányás, végül véres hasmenés jellemzi a kór tüneteit. A megbetegedett disznók többsége, mintegy 90 százaléka elpusztul a betegségben, a maradék 10 százalék testében viszont továbbra is kimutatható a vírus, vagyis fertőzőképesek, és a továbbiakban sem lesz immunis a vírusra. A zsigerelés során az egyik legjellegzetesebb tünet a lép megnagyobbodása és sötét színű elszíneződése, a burka alatt vérzések láthatók.

Fontos kiemelni, hogy az ASP vírus nem zoonózisos betegség, tehát emberre nem veszélyes. Hőkezeléssel valamennyi vaddisznóhús-termék emberi fogyasztásra alkalmas.

Hazánkban egyre több megyére kiterjedt elterjedése, jelenleg is újabb területeken találnak fertőzött egyedeket, ami aggodalomra ad okot. A területeknek különböző besorolású a fertőzöttségi státusza, szerencsére egyelőre Nyugat- Magyarországra nem terjedt át a betegség. Ezt a helyzetet mindenféleképpen fenn kell tartani a továbbterjedés megakadályozása érdekében, a fertőzött területeken pedig az előírt óvintézkedések betartására, és a vírus visszaszorítására kell törekedni.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A bőgésre kész a fegyverzet

A szarvas agancsának ciklikus fejlődése egyedülálló folyamat a természetben. Hiszen az évenként lehullajtott majd újranövesztett agancs kiemelkedő példája egy „szerv” teljes regenerálódásának. A gímbika mintegy 100-120 nap leforgása alatt építi (rakja) fel az akár 14-17 kilogrammos fejdíszét. Ez megközelítőleg napi 1-2 centiméteres növekedést jelent ágvégenként.

Sertéspestis elleni illegális oltóanyag a piacon

Kínában megjelentek az afrikai sertéspestis elleni illegális oltóanyagok, ami ellen a hatóságok fokozott fellépéssel válaszoltak – számolt be a China Daily alapján az agrarheute mezőgazdasági hírportál.

Nemzetközi élelmiszeripari szakmai találkozó Budapesten

Élelmiszeripari együttműködéseket elősegítő nemzetközi szakmai találkozót rendeznek Budapesten, a csütörtökön kezdődött kétnapos eseményen 14 országból 105 szakember vesz részt - tájékoztatta a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) az MTI-t.

Dél-Koreába is betört az afrikai sertéspestis

Dél-Korea szerdán megerősítette: már a második afrikai sertéspestises megbetegedést észlelték egy, az észak-koreai határ közelében lévő telepen. Fennáll a veszélye, hogy az ország 11 milliós állatállománya fogja megsínyleni a vírus megjelenését.

Több, mint 5000 sertést öltek le ASP gyanú miatt

Magyarországon házisertésekben eddig nem mutatták ki az afrikai sertéspestis vírusát, ennek ellenére eddig mintegy 5300 háztáji állományban lévő sertést kellett levágni - mondta egy rádióinterjúban az országos főállatorvos. Bognár Lajos kiemelte, hogy ha kell, a legdrasztikusabb intézkedéseket is bevezetik.

Hamarosan indul az őszi rókavakcinázás

A rókák veszettség elleni vakcinázása idén ősszel sem marad el, ezért az előző évek gyakorlata szerint ebzárlat és legeltetési tilalom lép életbe az érintett térségekben. A repülőgépes vakcinázás 2019. október 5-től zajlik majd hazánk déli és keleti megyéiben.

Változóban a svájci mezőgazdaság

A svájci Szövetségi Statisztikai Hivatal legutóbbi jelentése szerint az országban jelenleg 50 852 mezőgazdasági üzem 1,04 millió hektáron gazdálkodik. A legutóbbi felméréshez képest a gazdaságok száma 1,5 százalékkal csökkent.

Csak jelölési problémák voltak a ketchupokkal

Ketchupokat vizsgáltak a legújabb Szupermenta teszt során a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei. A hivatal munkatársai összesen 38 terméket vontak ellenőrzés alá, amelyek közül 19 tartósítószerrel, 19 pedig tartósítószer felhasználása nélkül készült. A vizsgálat 25 ketchup esetében tárt fel kisebb-nagyobb jelölési hiányosságokat.

ASP: ingyenes fertőtlenítőszer igényelhető

Az állattartók és a hatóság közös érdeke, hogy annak veszélyét, hogy az afrikai sertéspestis (ASP) vírus megjelenjen a házi sertés állományokban, a lehető legalacsonyabb szinten tartsák. Ezért a Nébih az országos főállatorvos utasítására ingyenesen biztosít minden állattartó számára a sertésól és a sertéstartáshoz szükséges eszközök fertőtlenítésére szolgáló fertőtlenítőszert.

Magyarországon egyelőre nincs nyoma a Norvégiában pusztító kutya-betegségnek

A norvég élelmiszerlánc-biztonsági hatóság arról tájékoztatta az EU tagállamait, hogy az elmúlt hetekben Norvégiában súlyos bélrendszeri tünetekkel kezeltek jelentős számú kutyát. Magyarországon eddig nem észlelték a betegség megjelenését.