Back to top

Nyári zsongás a kaszálóréteken

Tombol még a nyár, jótékony esőzések és kártékony zivatarok enyhítik a nyári forróságot és aszályt. A gazdák sem ennek, sem annak nem örülnek - az a jó, ha az időjárást elkerülik a szélsőségek, a csapadék és a száraz meleg váltakozva érkezik. Sajnos sok múlik azon, hogy milyen haszonnövényt vagy állatot választott a gazda, és a szükséges kezeléseket jókor végzi-e el.

A gazdálkodók újabb jelzést kapnak a természettől - mivel egyre növekvő csapatokban vitorláznak a légben a különféle metál színekben tündöklő, hangosan gurgulázó gyurgyalagok, és cikáznak a repülő rovarokra vadászó, csivitelő fecskék – véget ért a fészkelési idő. A fácáncsibék, nyúlfiak és őzgidák is lelkesen követik már anyjukat, így újabb munkákat lehet elvégezni a kaszálókon vagy a cserjésekben. A tarlókat ölyvek, gólyák és kócsagok kutatják, de akár 20-40 gólya is követhet egy tarlót beszántó traktort, pusztítva ezzel a pockok és egerek sokaságát. Hamarosan elindul a vándorlás, az egyre nagyobb csapatokba verődő madarak közt nagy pusztítást okozhat egy rosszul elvégzett vegyszerezés.

Fotó: Halász Antal
A tölgyes zóna gyepterületei általában a nyár második felére kiszáradnak, a nyár eleji, közepi kaszálást követően már kevés gazdasági hasznot hoznak, ugyanakkor még sok természeti érték számára nyújtanak otthont és táplálékot. A láp- és mocsárrétek és a bükkösök irtásrétjeit azonban csodálatos virágpompa borítja, ezernyi állat tápláléklánca épül rájuk.

A júniusi vagy júliusi kaszálást követően újra zöldellenek már ezek az üdébb gyepek, sok esetben másodvirágzást is tapasztalhatunk, de nagyon fontos, hogy jól, jó helyen sikerült-e a búvósávok és más kaszálatlan területek fennhagyása.

Különösen a kékperjés-vérfüves láprétek és a hasonló fajkészletű hegyi rétek kiemelkedő jelentőségűek. Jellegzetes növényük az őszi vérfű és az ördögharapta fű, védett értékeik a buglyos szegfű, a kornistárnics és az egyre ritkuló csengettyűvirág, valamint a gyepeken élő számos lepke-, szöcske-, sáska- és szitakötőfaj. Tavaly „Az Év Vadvirága” címet elnyerő, mainál hidegebb időszakból fennmaradt kornistárnics, illetve a többnyire vele együtt előforduló őszi vérfű több hangyaboglárka faj egyetlen tápnövényei, ezért különösen oda kell figyelni rájuk a kaszálások során – lehetőleg minél többnek kell lábon maradni. A szürkés hangyaboglárka a kornistárnics, a vérfű és a sötét hangyaboglárkák pedig az őszi vérfű virágzatára petéznek. Hernyóik egy darabig a tápnövényeken élnek, majd leereszkednek a talajra, ahol meghatározott hangyafajok dolgozói leviszik őket a bolyokba.

Fotó: Halász Antal
A szürkés hangyaboglárka hernyóját a hangyák sajátjukként etetik, míg a vérfű hangyaboglárkák ragadozók, és a hangyák petéit fogyasztják. Amint látjuk több ponton is sérülékeny a rendszer, ezért az ilyen élőhelyeken mindig kérjünk a természetvédelmi szakemberektől tanácsot. Sajnos az inváziós fajok, különösen a selyemkóró és az aranyvessző egyre nagyobb területeket foglalnak el, ezért ezeket igyekezzünk mindig, mindenhol lekaszálni, mivel átalakítják az élőhelyeket, csökkentik a biológiai sokféleséget.

Hasonlóan káros a tarlóégetés is. A „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” előírása szerint a „Tarló, nád, növényi maradvány, valamint gyepek égetése tilos, kivéve, ha erre növény-egészségügyi okokból van szükség”.

A levegő védelméről szóló kormányrendelet egyértelműen tiltja a tarlóégetést. Eszerint a lábon álló növényzet, tarló, illetve növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék égetése tilos, kivéve, ha jogszabály másként nem rendelkezik.

Egyetlen kivétel lehet, ha a szántón olyan mértékű fertőzés jelenik meg, amely csak és kizárólag a tarló felperzselésével szüntethető meg. Ekkor a növényvédelmi hatóság – megyei kormányhivatal – elvileg megengedheti a tarlóégetést. A kormányhivatal hozzájárulását követően a katasztrófavédelem engedélyét kell megszerezni, a tarló égetésének szabályait az „Országos Tűzvédelmi Szabályzat” tartalmazza. De csak akkor égessünk, ha tényleg katasztrofális a fertőzöttség és nincs más megoldás! A tarlóégetéssel ugyanis károsodnak a talajban lévő hasznos bioszervezetek, tovább csökkentjük a talaj szervesanyag-készletét – rontva ezzel szerkezetességét, ásványi anyagösszetételét, aszálytűrését, vízmegtartó képességét, valamint növények és állatok életközösségét károsíthatjuk jóvátehetetlenül. Az engedély nélküli tarlóégetés nemcsak a támogatást csökkentheti az előírások be nem tartása miatt, de akár jelentős pénzbírsággal is járhat.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Jenga torony Piliscsaba felett

A Pilisi Parkerdő erdeit évente 25 millió alkalommal látogatják meg a kirándulók, és a fennállásának 50 éves jubileumát ünneplő erdőgazdaság számos, erdőjárók által kedvelt turisztikai látványossággal is büszkélkedhet. Ilyen a Nagy-Kopasz tetején álló, logikai-ügyességi játék ihlette Dévényi Antal-kilátó, melyről páratlan panoráma nyílik a Vörösvári-medencére.

A nagy goda védelmében indult aláírásgyűjtés Hollandiában a lisszaboni repülőtér-építés ellen

Aláírásgyűjtés indult Hollandiában a második lisszaboni repülőtér megépítése ellen, hogy így védjék meg a Hollandia nemzeti madarának tekintett nagy godát, egy szalonkafélét.

Levéltetvek a loncon

Az északi féltekén a loncnak hozzávetőleg 200 faja alakult ki. Többségük őshazája a Távol-Kelet, de Ázsia más vidékeiről és Észak-Amerikából is kerültek termesztésbe loncfajok az európaiakon kívül. Talajtakarónak, szoliter növénynek, sövénynek ültetik, pergolákat, kerítéseket futtatnak be vele, de a kamcsatkai lonc (mézbogyó) termése csemegeként is fogyasztható.

Adómentesség a méhészeti termékekre

A kormány klíma- és természetvédelmi akciótervével összhangban az Agrárminisztérium további klímavédelmi intézkedéseket is indít természeti környezetünk megóvása érdekében. Az erdősítésen és az öntözésfejlesztésen túl a méhészek támogatása is fontos alappillére a klímavédelemnek.

Szimbiózisban élő vírusok segítenek a rovaroknak

Rengeteg rovarban találhatók velük szimbiózisban élő vírusok, azzal viszont nem vagyunk tisztában, hogy milyen funkciót töltenek be. Nemrég kínai kutatók felfedezték, hogy az Acyrthosiphon Pisum-vírus (APV) milyen szerepet tölt be gazdaállata, az Acyrthosiphon pisum levéltetű és a növények kölcsönhatásában.

Természeti értékeink megóvása

Hazánk természeti értékeinek védelme nemcsak jóllétünk, hanem országunk versenyképessége miatt is kulcsfontosságú. Az agrártárca a többi között szemléletformáló kezdeményezésekkel és hiánypótló szakmai kiadványokkal igyekszik rávilágítani erre, hogy egyre nagyobb teret kaphassanak a környezetkímélő és fenntartható gazdálkodási gyakorlatok.

Hazaérkezett Gyöngyi gőzös

2018-ban kezdődött meg a Mátravasút Gyöngyös-Lajosháza-vonali pályájának és az üzemhez tartozó gördülő állománynak a felújítása, 635 millió forint kormányzati támogatás segítségével. Elsőként a pályaszakasz újult meg, majd ezt követte a járművek korszerűsítése.

Téli agrárképzés – egyetemi szinten

A KITE Zrt. komolyan gondolja, hogy a mezőgazdaságban a minél magasabb szintű tudás elsajátítása az előrelépés záloga. Ennek jegyében január 27–31. között növényvédelmi és precíziós gazdálkodási továbbképzést tartott a vállalat Hévízen, elsősorban növényvédelemben is járatos gazdálkodóknak, bár az egyhetes program első napján az ágazat általános és időszerű kérdéseiről rendeztek előadásokat.

Fiatal intézmény nagy múlttal

Három évvel ezelőtt adták át Sopronban a Károly-magaslati Ökoturisztikai Látogatóközpontot, amelyben az erdők élővilágát bemutató kiállítások mellett a Kőhalmy Vadászati Múzeum gyűjteményei, valamint a TAEG Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. erdészeti erdei iskolája is helyet kapott.

Pompázik a kikeleti hóvirág a Duna-menti ligeterdőkben

A legtöbb kora tavaszi, lombfakadás előtt virágzó társához hasonlóan a hóvirág virágzása is erősen függ az időjárástól. Az idei enyhe tél hatására a Kiskunság ártereiben is a szokásosnál hamarabb kezdett nyílni a kikeleti hóvirág, meseszép szőnyeggel borítva be az erdők alját.