Back to top

Erdők a főváros szomszédságában

A magyar erdők az ország leglátogatottabb turisztikai célpontjai. Ezen belül is kiemelkedik Budapest térsége. A fővárosi és az azt körülölelő erdők 2 millió ember számára nyújtanak természetes környezetet, nélkülözhetetlen tiszta ivóvizet, jó levegőt. Mindez magától értetődőnek tűnik, valójában azonban komoly munka eredménye, amelyen már 50 éve dolgoznak a Pilisi Parkerdő erdészei.

Tájolónkban most a Budai-hegységbe kalauzoljuk Olvasóinkat.

Karnyújtásnyira a fővárostól változatos tájakon, változatos erdőket kezelnek az erdész szakemberek: a fenséges bükkösök a Hárs-hegyen, a hármashatár-hegyi kopárokat termővé tévő feketefenyvesek, üde gyertyános tölgyesek és száraz karsztbokorerdők, a pesti oldalon pedig telepített akácosok váltják egymást. Mindezt a gazdagságot felejthetetlen családi kirándulásokon, vezetett túrákon és gyermekeknek szánt programokon is megismerhetik az ide látogatók, átélhetik a természet harmóniáját, amely megnyugtatóan veszi körül rohanó nagyvárosi mindennapjainkat.

Kilátás a Hármashatár-hegyről
Kilátás a Hármashatár-hegyről

A hajdani hármas határ

A pilótaotthon épülete egykor...
A pilótaotthon épülete egykor...
... és most, 50 férőhelyes turistaházként.
... és most, 50 férőhelyes turistaházként.
Virtuális sétánkat az Országos Kéktúra jelzésén kezdjük meg, a Hármashatár-hegyen. A hegy a 19. században kapta nevét, ugyanis 1873-ig ezen a hegycsúcson találkozott Buda, Óbuda és Pesthidegkút közös, „hármas” határa. A csúcs egyébként ma Budapest II. és III. kerületének határvonalán fekszik. Remek földrajzi adottságai vonzzák a repülés szerelmeseit, nem véletlen, hogy 1940-ben Rotter Lajos, a magyar vitorlázórepülés kiemelkedő alakjának kezdeményezésére pilótaotthont, hangárokat és repülőteret adtak át a hazai aviatika iránt érdeklődőknek.

A történelem viharai azonban nem kímélték a létesítményeket, a kiépített infrastruktúra a 2000-es évekre nagyon szomorú látványt nyújtott. A Pilisi Parkerdő Zrt. 2012-ben kezdte rendezni a területet. A cél az volt, hogy Hármashatár-hegyi Kiránduló Központ néven korszerű ökoturisztikai létesítmény jöhessen létre, amely méltó módon tiszteleg a terület repüléstörténeti múltja előtt is. Így

indult el 2013 őszén a Hármashatár-hegyi Erdő Ajándéka Erdei Iskola kialakítása, amelyet 2014 tavaszán vehetett birtokba a nagyközönség.

A következő szakaszban a hegy csúcsán kilátópontot létesítettek, a korábbi pilótaotthont pedig 50 férőhelyes turistaházzá alakították, amely 2018-ban vette fel Rotter Lajos nevét. A beruházásoknak köszönhetően mára rendezvényközpont, étterem, erdei iskola, kilátópont és most már minden igényt kielégítő turistaház is várja az ide látogatókat.

A Guckler Károly-kilátóból is fenséges a panoráma
A Guckler Károly-kilátóból is fenséges a panoráma
A turistaház parkolójából a kék jelzést követve keskeny lépcsőn érünk fel a Guckler Károly kilátópontba, mely nevét a fővárosi erdők atyjáról kapta, aki elévülhetetlen érdemeket szerzett a Hármashatár-hegy kopárjainak újrafásításában. Bécsi mintára, kevésbé kényes feketefenyveseket telepített, amelyeknek talajképző szerepet szánt. A Pilisi Parkerdő Zrt. napjainkra megkezdte a fenyőállományok őshonos fafajokra történő cseréjét. A néhai erdőmester nevét a kilátóponton kívül őrzi a Guckler-szikla, valamint a saját elképzeléseit tükröző Guckler-sétány.

A kilátópont egyébként egy korábbi katonai objektum újrahasznosításával létesült, így – hasonlóan a Pilis-tetőn álló Boldog Özséb-kilátóhoz – az erdőgazdaság itt is egy tájsebet szüntetett meg. A kilátópontból az összes, Dunán átívelő híd látható, tiszta időben feltűnik a Mátra, sőt a Tátra vonulata is kirajzolódik.

A Guckler-sétány centenáriumán kilátóterasz is épült
A Guckler-sétány centenáriumán kilátóterasz is épült

A Hármashatár-hegyről utunkat a kék jelzésen a Szépvölgy irányába folytatjuk, ahonnan a Látó-hegy, régebbi nevén Gugger-hegy magaslataira kapaszkodunk fel.

A hegy délkeletre néző peremén áll a terméskőből és fából épült Árpád-kilátó, nyitott teraszáról a főváros központi részei láthatók: a Parlament, a Budai Vár és a Gellért-hegy a Szabadság-szoborral. Mivel a beépített terület szinte már a kilátó alatt kezdődik, az esti fényben úszó főváros igen megkapó látványt nyújt az év minden szakában. Az Árpád-kilátót 1929-ben létesítették, amikor még jóval lejjebb kezdődött a beépítés. A székely stílusban épült, terméskő létesítményt eredetileg sisakos, kúpos zsúpfedő borította, annak megrongálódása után kapott szögletes bádogborítást. A kilátó építését Glück Frigyes (1858–1931) szállodaiparos is szorgalmazta, aki a János-hegyi Erzsébet-kilátó építésében is kulcsszerepet játszott. Nevét az épületen belül emléktábla, a környéken pedig sétaút is őrzi.

Az Árpád-kilátó székely stílusú épülete
Az Árpád-kilátó székely stílusú épülete

Ördög-árok

A Látó-hegyet magunk mögött hagyva Mátyás király egykori vadaskertje felé haladunk. A II. kerületben az Ördög-árok – Kőhegyi út – Vitorlázórepülő-tér – Görgényi út – Kondor utca által határolt erdőtömböt a múltra való tekintettel ma is Vadaskertnek nevezik. A középkorban ezt a területet kőfal határolta, maradványait ma is felfedezhetjük az erdőben. A Vadaskert Hűvösvölgy felőli oldala,

az Ördög-árok a török hódoltság idején még a Kovácsi-patak nevet viselte, a természetes vízfolyás látta el vízzel a Vadaskertet is. Későbbi baljós nevét akkor kapta, amikor 1837 pünkösdjén kiöntött és hatalmas károkat okozott.

A mára megzabolázott Ördög-árokhoz közeledve már hallhatjuk a hűvösvölgyi gyermekvasút mozdonyainak hangját. A kisvasút a főváros egyik különleges, a maga nemében páratlan látványossága, ugyanakkor érdemes továbbra is gyalogszerrel folytatni az utat, hiszen a gyermekvasút alatt áthaladva a Hűvösvölgyi Nagyrétre érkezhetünk, ahol tűzrakó helyek, pad-asztal garnitúrák várják a megfáradt vándorokat.

Makovecz-kilátó a Kis-Hárs-hegyen

A Makovecz-kilátót építészek is látogatják egyedi megoldása miatt
A Makovecz-kilátót építészek is látogatják egyedi megoldása miatt
A Nagyréten töltött pihenő után elbúcsúzunk az Országos Kéktúrától, és utunkat a sárga kör, majd a sárga sáv jelzésen folytatjuk a Kis-Hárs-hegy oldalában egészen a csúcson található Makovecz Imre-kilátóig. A 362 méter magas Kis-Hárs-hegyen felépített kilátóból szép körpanoráma nyílik az észak-budai térségre, de látszik a belváros a Dunával, a Budai Vár és a Citadella is. Innen nézve érvényesülnek leginkább a János-hegy és a Tündér-hegy óriási tömbjei a Zugliget katlanával, míg északi irányban a Nagy-Hárs-hegy tömbje zárja le a kilátást.

A kilátó építménye gyakorlatilag egy önmagába visszaforduló lépcsősor, az igen ötletes építészeti megoldással lehetővé vált, hogy nagy igénybevételnél elkülönülhessenek a felfelé és a lefelé igyekvő természetjárók.

Erre szükség is van: a kilátóba épített látogatószámláló berendezés napi átlagban több mint 100 főt regisztrál.

A kilátó Makovecz Imréről kapta a nevét, a Kossuth-díjas építész ugyanis 1977 és 1981 között a Pilisi Parkerdőgazdaság főépítészeként dolgozott. A Parkerdőgazdaságnál töltött ideje alatt tervezte egyebek között a nemzetközi hírnevét megalapozó egyik első épületét, a dobogókői Zsindelyes Vendégházat is. A kilátótól kényelmes sétát tehetünk a zöld kör jelzésen egészen a Budakeszi út melletti Szépjuhászné megállóig, ahonnan tömegközlekedéssel juthatunk el utunk végállomásához, a Budakeszi Vadasparkhoz.

40 éves vadaspark

A 20 hektáron elterülő Budakeszi Vadaspark 1979. április 29-én nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. Azzal a céllal alapították, hogy természetes élőhelyükön mutathassák be az Európában őshonos, illetve a Kárpát-medencébe betelepült állatvilágot. A folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően mára szolgáltatásait és infrastruktúráját tekintve is korszerű, vonzó, színes programjaival széles közönségigényt kiszolgáló családi kikapcsolódási centrummá nőtte ki magát.

A vadaspark bejárata
A vadaspark bejárata

A környezeti nevelés céljából interaktív tanösvényeket, tematikus játszótereket és oktatótermet építettek, valamint fákat ültetnek, madárodúkat helyeznek ki a park teljes területén.

Minden korosztálynak kínálnak programokat, népszerűek a látványetetések, a kisállat suli, az állati jó bemutatók, a tematikus szakvezetések.

Rendszeresek a családi, önkéntes, jeles és születésnapok, de a szabadulós játékokat kedvelő közönség is megtalálja a számítását. Az esélyegyenlőség jegyében létesítettek akadálymentes mosdót, baba-mama kuckót, a kisgyermekekkel érkező látogatók pedig ingyenes terep babakocsikat vehetnek igénybe. A park legfrissebb látnivalója a megújult „parasztudvar”. Az eddiginél jóval nagyobb, több mint 3200 négyzetméteres területen, a 21. századi elvárásoknak megfelelő kifutókban őshonos háziállatok: kecskék, nyulak, rackajuhok, szamár, magyar tarka tehenek, tyúkok és ludak élnek. A parasztudvar része a tágas kecskesimogató, valamint egy úgynevezett „nyúlvárost” is kialakítottak, ahol a vadasparkba érkezők főként a magyar óriásnyulakkal ismerkedhetnek majd meg.

Reméljük sikerült kedvet csinálnunk egy kellemes egész napos erdei elfoglaltsághoz és hamarosan személyesen is találkozhatunk a Pilisi Parkerdőben.

Mészáros Péter
Pilisi Parkerdő Zrt.

Akadálymentes tanösvény és szabadtéri kézilabdapálya

A Nagyrétet nem csak a bakancsos turisták kedvelik. Családi piknikek vagy nagyobb rendezvények ideális helyszíne a Budapest II. kerületében megbúvó háromhektáros rét, amelyet akadálymentesített, kerekes-székkel teljes hosszában végigjárható tanösvény szegélyez. Rendszeresek a különböző rendezvények, sportesemények, a környék sportolni vágyó lakossága is nap mint nap fölkeresi. A sportolás szerelmeseit ettől az évtől egy új, szabadtéri kézilabdapálya is várja. A II. kerületi Önkormányzat a Pilisi Parkerdő Zrt.-vel közösen csatlakozott a Magyar Kézilabda Szövetség szabadtéri kézilabdapályák létesítését támogató programjához. Ennek eredményeként épült a szabványos kézilabdapálya a hozzá tartozó kapukkal, védőpalánkkal, labdafogó hálóval és a kültéri használatra alkalmas, úgynevezett SportsCourt sportfelület kialakításával. Az új pálya építésével a négy éve leégett büfé helyén éktelenkedő tájsebet is sikerült eltüntetni.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2019/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Égig érő fák árnyékában

A SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. Magyarország egyik legnagyobb állami erdő- és vadgazdálkodója. Elsődleges célja a rábízott erdők megőrzése, ökológiai állapotuk és teljesítőképességük fenntartása.

Láz-tetői kilátó: szemet gyönyörködtető panoráma

A Keszthelyi-hegységben a Bakonyerdő Zrt. hat kilátója várja a tájat felfedezni vágyókat. Többségük gyönyörű balatoni panorámát kínál, ám igazi gyöngyszem a hegységet belülről megmutató Láz-tetői kilátó.

Nyitnikék Obornakon: kikapcsolódás és tanulás

„Alszik a hóban a hegy, a völgy, hallgat az erdő, hallgat a föld…” Szabó Lőrinc sorairól könnyedén juthatnak eszünkbe az Obornak környéki erdők, hiszen havas téli időszakban, bármelyik dombról letekintünk, nyugalom tölt el bennünket. Ebben a harmonikus világban működik a Nyitnikék Erdészeti Erdei Iskola, ahol bármelyik évszakban garantált a kikapcsolódás, az aktív pihenés, vagy éppen a tanulás.

Tavasszal is folytatódik a zöldítési program

A vártnál nagyobb sikerrel zárult az ÉSZAKERDŐ Zrt. Erdészeti Erdei Iskoláinak éves programjában szereplő iskolazöldítési akció. Kilenc oktatási intézményből csaknem 1700 gyermek volt részese az eseményeknek. A kezdeményezés eredményeképpen az iskolák udvarán vagy azok közvetlen környezetében juhar-, kőris-, tölgy-, hárs- és vadkörtecsemetéket ültettek.

A Viktória-vízesés a klímaváltozás következő célpontja?

Az idei szárazság jelentősen csökkentette Dél-Afrika ikonikus természeti jelenségének, a Viktória-vízesésnek a kiterjedtségét. Kérdés, hogy a természeti csodát fenyegető veszély a klímaváltozással hozható-e összefüggésbe.

A Mikulás is szeret vonatozni

Hull a pelyhes fehér hó… hangzott a kedves dallam az EGERERDŐ Zrt. Mikulásjáratain. A nagy népszerűségnek örvendő programon közel kétezren vettek részt december 7-én és 8-án, a Felsőtárkányi és a Szilvásváradi Állami Erdei Vasúton, illetve a Mátravasúton.

Magashegyi szakoktatás

A mátrafüredi AM ASzK Mátra Erdészeti, Mezőgazdasági és Vadgazdálkodási Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma vadregényes környezetben fekszik, ahol őzek és mókusok járnak, és harapni lehet a friss levegőt. Gondozott sportlétesítményei, szabadidőparkja tökéletes feltételeket teremt a diákok számára, munkára és kikapcsolódásra egyaránt.

Az erdőgazdálkodás és a természetvédelem összhangja

A Pilisi Parkerdő folytatta fél évszázados küldetését a természetesebb erdők és az erdők értékeire nyitott emberek érdekében: bővítette a fővárosi erdők ökoturisztikai funkcióit, fejlesztette a gyermekek környezeti nevelését szolgáló intézményeket, kutatásokat, szakmai programokat szervezett a veszélyeztetett állat- és növényfajok védelmében, valamint filmet is készített az 50 éves évfordulóra.

Közösen fejlesztették a keskeny nyomközű két kisvasutat

A Kisvasutak mint attrakciók és a kapuk a természetre (RailGate) elnevezésű magyar-szlovák projektet két szomszédos keskeny nyomközű vasút, a Kassai Gyermekvasút és az ÉSZAKERDŐ Zrt. által fenntartott Lillafüredi Állami Erdei Vasút fejlesztése érdekében indították.

Közel hat hektár új erdőt telepítettek Hatvan külterületén

Javában tart az Országfásítási Program, melynek keretében az állami erdőgazdaságok 2019 őszén mintegy 550 hektáron kétmillió facsemetét és 100 millió makkot használtak fel. Ehhez a programhoz csatlakozott az EGERERDŐ Zrt. is.