Back to top

Kertek természetesen

A természetes kertek alkotói olyan megoldásokat igyekeznek tudatosan alkalmazni, amelyek a természetben is megtalálhatóak. A Kertbarát Magazin korábbi számában már kitértünk a Green City-szellemiségű kertek csapadékvíz-megőrző megoldásaira, illetve honos fajokon alapuló sokszínű növénytársulásaira; ezen a gondolatsoron tovább haladva most vizsgáljuk meg a természetesség jegyében a kert más elemeit is.

Ahogy már korábbi írásunkban részleteztük, a Green City-kertek tervezői figyelnek arra, hogy a csapadékvizet ne elvezessék a kertből, hanem segítsék a talajba szivárgását. A tereprendezés átgondolásával, mikrodombok és mikrovölgyek létrehozásával is a víz útját irányítják, ha kell. Az épített esőkertek, úszótavak gyűjtik és időszakosan megőrzik a csapadéktöbbletet, máskor dekorációs vagy rekreációs célokat szolgálnak, vagyis egy-egy kerti elem többféle feladatot is kap. Ezekben a kertekben a növények sokfélesége, az éghajlati és talajadottságok ismerete a telepítendő növények kiválasztásának az alapja, mindezek segítik egymást, a kert pedig fenntarthatóvá válik.

A kreativitás segít az újrateremtésben

Az anyagok újrahasznosítása hallatán a kertben először általában a komposztálás jut az eszünkbe, ám a Green City-szellemiségű kertekben ennél többről van szó.

A fenntartás során keletkezett zöldhulladék hasznosítása valóban az egyik legfontosabb, hiszen így a nyesedéket nem elszállítják, hanem megtartják helyben, a kertben.

A növények számára új tápanyag keletkezik, vagyis az alapanyagot visszaforgatják abba a környezetbe, ahol létrejött.

Tágítsuk tovább ezt a gondolatot! A kert átalakításakor például minden fölszedett burkolat, faanyag, régi korsó, edény, rozsdásodó vascső, fémlemez, elpusztult fatörzs, levágott vessző valamilyen céllal újra felhasználható, vagy valamilyen újonnan beépített termék alapanyaga lehet. Vesszőkből például különleges árnyékoló készíthető, a régi korsók ültetőedényként vagy csobogóként újulhatnak meg, fémlemezekből pedig kiemelt ágyás építhető zöldségféléknek. Mindezzel közelebb kerülhetünk a Green City-kertek alapgondolatához. Ha a kertben mégis új elemekre van szükség, akkor azok alapanyaga a közelből származzon. Legyenek olyanok, melyek az adott tájra jellemzőek, távoli tájak anyagai idegenül hatnak.

Újrahasznosított növények

Az újrahasznosítás fogalma a növényekre is érvényes. Nem kell mindent kivágni, a koros cserjék, lombos fák igazi értéke az idő, amely nem pótolható.

Minden fakivágást alapos átgondolás előz meg. Inkább metszéssel, koronaalakítással, visszavágással segítik a kevésbé szép növények újranövekedését, vagy átültetik őket, ha még lehetséges.

Ezt követően táplálják őket, később is figyelnek fejlődésükre és inkább új társakat telepítenek melléjük, ezzel új látványt, új hatású kertrészletet létrehozva. A beteg, erősen sérült, balesetveszélyes fáktól, nagyobb cserjéktől valóban meg kell válni, de azok is helyben tarthatóak, felhasználhatóak.

Madarak, sünök, pillangók

A rovarok védelme, életük könnyítése is összefügg az újrahasznosítással. A növényvédelmet segítő madaraknak, sünöknek, rovaroknak, méheknek nem csak az élő növények adnak búvóhelyet és táplálékot.

Elszáradt termésekből, magvakból, gallyakból, vesszőkből, díszfüvek hajtásaiból, vagy éppen tégladarabokból dekoratív rovarszállók, kiszáradt fatörzsekből pedig odúk, költőhelyek építhetők.

A Green City-kertekben kártevőket pusztító énekesmadarak, hétpettyes katicák, lepkék és méhek élnek, hiszen a természetesség lényege a vegyszermentesség is, már amennyire lehetséges. Ezek az élőlények pedig a növényeink károsítóit fogyasztják, vagy éppen beporozzák a virágokat, ami nélkül nincs termésképződés. A kert így legyen élettere is ezeknek a hasznos élőlényeknek, találjanak meg ott majdnem mindent, amire szükségük van. Tudatos ültetéssel úgy válasszuk ki a növényfajtákat, hogy azok termései, nyitott szirmú virágai táplálékot adjanak, mások csalogassák a kertbe például a pillangókat és a méheket. Forró nyarakon a madáritató segíti a szárnyasokat, télen pedig a kert gazdái gondoskodnak róluk akár úgy, hogy a kertben korábban kiszáradt fából készített madáretetőben mindig van eleség.

Tudatos tervezés

A természet, ahol csak van rá lehetősége, egyetlen négyzetmétert sem hagy fedetlenül. Az erdők, mezők, árokpartok növényei teljes takarással védik a talaj szerkezetét, a túlzott fölmelegedés, vagy éppen a víz- és szélerózió ellen adnak biztonságot. A természetes kertekben ezt tudatosan hozzák létre.

A teljes fedettség miatt a gyomok növekedése nehézkes, alig van rá lehetőség. A növények egymást árnyékolják, levelek tömege takarja a talajt, csökkentve a párolgás ütemét, ezáltal lassabban szárad ki a terület.

A föld alatt és a föld fölött élő állatok számára a talajban élő gyökérzet, illetve a lombozat ad megfelelő életteret. Az ember számára pedig az ilyen növénytársulás az évszakok változását is jelzi. Mindig lesz benne olyan, amelyik éppen virágzik, így folyamatos táplálékot ad a beporzóknak. Ősszel a lombok színváltozása, télen pedig a termésükkel díszítő cserjék, a madarak kedvencei jelentik a látványt. Az állatok a biztonságért cserébe gyérítik az emberek és a növények kártevőit, rovarokat, szúnyogokat, levéltetveket fogyasztanak. A növények és a kert önfenntartó képessége megsokszorozódik.

Fotók: A Magyar Kertépítők Országos Szövetsége és a Zöldebb Városokért Nonprofit Kft. „Az élőkert” című kiadványából

Forrás: 
Kertbarát Magazin
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertbarát Magazin 2019/7-8 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mi lenne velünk fák nélkül?

Az Amazonas térségében égő tüzek nem csak lokálisan szinten okoztak óriási károkat, az egész világ érzi pusztító hatását. Ennek tükrében merült fel a kérdés, hogy az emberiség túlélése mégis mennyiben függ a fáktól?

A kevesebb mesterséges szelekcióval tenyésztett kutyafajták viselkedése közelebb áll a farkasokéhoz

Azok a kutyafajták, melyek tenyésztésében régóta szerepet játszik a mesterséges szelekció, kevésbé bírnak a farkasokéhoz hasonló viselkedési formákkal, mint a többi fajta - jöttek rá a Milánói és Pisai Egyetem tudósai. Ehhez három fajtával végeztek kísérleteket, melynek eredményei a A Royal Society Open Science című lapban jelent meg.

Szarvasvarjú – nem mindenkinek!

Hazánkra az elmúlt évtizedben jellemző, hogy rendkívül sok olyan díszmadár érkezett, melyet korábban még soha nem tartottak magángyűjteményekben. Ilyen faj például a kaffer szarvasvarjú, mely nagy termete és magas takarmányozási költségei miatt csak kevesek számára elérhető.

Csemegekukoricában is gyorsan megtérül a csepegtetőöntözés

A FruitVeB a dunaföldvári Somos Kft.-nél tartotta öntözéstechnikai bemutatóját. Az egyik házigazda, Lajkó Péter megerősítette, hogy a víz- és tápanyag-takarékos csepegtetőöntözéssel gyenge talajon is kiváló csemegekukorica-hozamok érhetők el.

Egy kihaltnak hitt orchidea bukkant fel újra a Kisalföldön

Az őszi füzértekercs (Spiranthes spiralis) ritka, nyár végén, kora ősszel virágzó orchideafélénk. Hazánkban elsősorban a Zalai-dombságban, a Balaton-felvidéken és a Mezőföldön ismertek előfordulásai. A Kisalföldön kihaltként tartották számon, utolsó ismert előfordulása a Győrszentiván melletti Ujmajor volt, ahol Polgár Sándor gyűjtötte 1934-ben.

Hamarosan indul az őszi rókavakcinázás

A rókák veszettség elleni vakcinázása idén ősszel sem marad el, ezért az előző évek gyakorlata szerint ebzárlat és legeltetési tilalom lép életbe az érintett térségekben. A repülőgépes vakcinázás 2019. október 5-től zajlik majd hazánk déli és keleti megyéiben.

Növényvédelmi előrejelzés – Sok az idén a beteg diófa

Az utóbbi időszakban lehullott bőséges csapadék egyrészt kedvezően hat az őszi érésű növények fejlődésére és minőségére, másrészt azonban növényvédelmi vonatkozása is van, hiszen a nedvesség és a tartós harmatképződés segíti a kórokozók egy részének fejlődését. Ugyanakkor számos kártevő is aktív még.

Ma kezdődik az Ifjú Kócsagőr Program országos döntője

Háromnapos programsorozat keretében mérkőznek meg egymással az Ifjú Kócsagőr Program országos döntőjének résztvevői szerdától péntekig. A cél az, hogy felkeltsék a 18-24 éves korosztály érdeklődését az értékteremtő programok iránt, betekintést nyújtson a természetvédelembe, valamint bemutassa és népszerűsítse a gyakorlati terepi természetvédelmi munkát.

A finnek szerint az EU-nak bojkottálni kéne a brazil marhahúst az Amazonasért

Mika Lintila finn pénzügyminiszter szerint az EU-nak meg kéne szüntetnie a brazil marhahús és szója importját az Amazonas erdőtüzek miatt.

Kié a legszebb konyhakert 2019-ben?

Lezajlottak a kertbejárások és kiosztották a települések legszebb konyhakertjeinek járó jutalmakat „A legszebb konyhakertek” – Magyarország legszebb konyhakertjei program idei versenyében. Az idén összesen 378 településről közel 2400 kertnevezés érkezett. Az országos eredményhirdetésre és díjkiosztóra az OMÉK keretében kerül sor.