Back to top

Kertek természetesen

A természetes kertek alkotói olyan megoldásokat igyekeznek tudatosan alkalmazni, amelyek a természetben is megtalálhatóak. A Kertbarát Magazin korábbi számában már kitértünk a Green City-szellemiségű kertek csapadékvíz-megőrző megoldásaira, illetve honos fajokon alapuló sokszínű növénytársulásaira; ezen a gondolatsoron tovább haladva most vizsgáljuk meg a természetesség jegyében a kert más elemeit is.

Ahogy már korábbi írásunkban részleteztük, a Green City-kertek tervezői figyelnek arra, hogy a csapadékvizet ne elvezessék a kertből, hanem segítsék a talajba szivárgását. A tereprendezés átgondolásával, mikrodombok és mikrovölgyek létrehozásával is a víz útját irányítják, ha kell. Az épített esőkertek, úszótavak gyűjtik és időszakosan megőrzik a csapadéktöbbletet, máskor dekorációs vagy rekreációs célokat szolgálnak, vagyis egy-egy kerti elem többféle feladatot is kap. Ezekben a kertekben a növények sokfélesége, az éghajlati és talajadottságok ismerete a telepítendő növények kiválasztásának az alapja, mindezek segítik egymást, a kert pedig fenntarthatóvá válik.

A kreativitás segít az újrateremtésben

Az anyagok újrahasznosítása hallatán a kertben először általában a komposztálás jut az eszünkbe, ám a Green City-szellemiségű kertekben ennél többről van szó.

A fenntartás során keletkezett zöldhulladék hasznosítása valóban az egyik legfontosabb, hiszen így a nyesedéket nem elszállítják, hanem megtartják helyben, a kertben.

A növények számára új tápanyag keletkezik, vagyis az alapanyagot visszaforgatják abba a környezetbe, ahol létrejött.

Tágítsuk tovább ezt a gondolatot! A kert átalakításakor például minden fölszedett burkolat, faanyag, régi korsó, edény, rozsdásodó vascső, fémlemez, elpusztult fatörzs, levágott vessző valamilyen céllal újra felhasználható, vagy valamilyen újonnan beépített termék alapanyaga lehet. Vesszőkből például különleges árnyékoló készíthető, a régi korsók ültetőedényként vagy csobogóként újulhatnak meg, fémlemezekből pedig kiemelt ágyás építhető zöldségféléknek. Mindezzel közelebb kerülhetünk a Green City-kertek alapgondolatához. Ha a kertben mégis új elemekre van szükség, akkor azok alapanyaga a közelből származzon. Legyenek olyanok, melyek az adott tájra jellemzőek, távoli tájak anyagai idegenül hatnak.

Újrahasznosított növények

Az újrahasznosítás fogalma a növényekre is érvényes. Nem kell mindent kivágni, a koros cserjék, lombos fák igazi értéke az idő, amely nem pótolható.

Minden fakivágást alapos átgondolás előz meg. Inkább metszéssel, koronaalakítással, visszavágással segítik a kevésbé szép növények újranövekedését, vagy átültetik őket, ha még lehetséges.

Ezt követően táplálják őket, később is figyelnek fejlődésükre és inkább új társakat telepítenek melléjük, ezzel új látványt, új hatású kertrészletet létrehozva. A beteg, erősen sérült, balesetveszélyes fáktól, nagyobb cserjéktől valóban meg kell válni, de azok is helyben tarthatóak, felhasználhatóak.

Madarak, sünök, pillangók

A rovarok védelme, életük könnyítése is összefügg az újrahasznosítással. A növényvédelmet segítő madaraknak, sünöknek, rovaroknak, méheknek nem csak az élő növények adnak búvóhelyet és táplálékot.

Elszáradt termésekből, magvakból, gallyakból, vesszőkből, díszfüvek hajtásaiból, vagy éppen tégladarabokból dekoratív rovarszállók, kiszáradt fatörzsekből pedig odúk, költőhelyek építhetők.

A Green City-kertekben kártevőket pusztító énekesmadarak, hétpettyes katicák, lepkék és méhek élnek, hiszen a természetesség lényege a vegyszermentesség is, már amennyire lehetséges. Ezek az élőlények pedig a növényeink károsítóit fogyasztják, vagy éppen beporozzák a virágokat, ami nélkül nincs termésképződés. A kert így legyen élettere is ezeknek a hasznos élőlényeknek, találjanak meg ott majdnem mindent, amire szükségük van. Tudatos ültetéssel úgy válasszuk ki a növényfajtákat, hogy azok termései, nyitott szirmú virágai táplálékot adjanak, mások csalogassák a kertbe például a pillangókat és a méheket. Forró nyarakon a madáritató segíti a szárnyasokat, télen pedig a kert gazdái gondoskodnak róluk akár úgy, hogy a kertben korábban kiszáradt fából készített madáretetőben mindig van eleség.

Tudatos tervezés

A természet, ahol csak van rá lehetősége, egyetlen négyzetmétert sem hagy fedetlenül. Az erdők, mezők, árokpartok növényei teljes takarással védik a talaj szerkezetét, a túlzott fölmelegedés, vagy éppen a víz- és szélerózió ellen adnak biztonságot. A természetes kertekben ezt tudatosan hozzák létre.

A teljes fedettség miatt a gyomok növekedése nehézkes, alig van rá lehetőség. A növények egymást árnyékolják, levelek tömege takarja a talajt, csökkentve a párolgás ütemét, ezáltal lassabban szárad ki a terület.

A föld alatt és a föld fölött élő állatok számára a talajban élő gyökérzet, illetve a lombozat ad megfelelő életteret. Az ember számára pedig az ilyen növénytársulás az évszakok változását is jelzi. Mindig lesz benne olyan, amelyik éppen virágzik, így folyamatos táplálékot ad a beporzóknak. Ősszel a lombok színváltozása, télen pedig a termésükkel díszítő cserjék, a madarak kedvencei jelentik a látványt. Az állatok a biztonságért cserébe gyérítik az emberek és a növények kártevőit, rovarokat, szúnyogokat, levéltetveket fogyasztanak. A növények és a kert önfenntartó képessége megsokszorozódik.

Fotók: A Magyar Kertépítők Országos Szövetsége és a Zöldebb Városokért Nonprofit Kft. „Az élőkert” című kiadványából

Forrás: 
Kertbarát Magazin
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertbarát Magazin 2019/7-8 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A növénytermesztés két alaptörvénye

A Liebig-féle minimum elv és a pentozán hatás a kertészeti iskolák tananyagában az első szabályok között szerepelnek. Érdemes ezeket megismerni és alkalmazni, mivel a termés mennyisége, minősége és ezáltal sok pénz múlhat rajtuk. Egy kis kertben pont olyan hasznos az ismeretük, mint óriási területeken gazdálkodva.

Forgalomba hozatali engedélyt kapott egy rovaralapú trágya

Egy francia rovartenyésztő cég az első olyan vállalkozás, amelynek természetes, rovaralapú műtrágyája tanúsítványt és forgalomba hozatali engedélyt kapott.

Idén ősszel rendezik meg a kertművészeti napokat

A nyár eleji időpontról szeptemberre került át a 16. Európai Dísznövény és Kertművészeti napok, amelyet hagyományosan a fehérvárcsurgói Károlyi kastélyban rendeznek meg. A rendezvény kiemelt témája idén a Parkok, kertek és kertészek a biodiverzitás kihívásaival szemben címet viseli.

Mennyit kereshet egy gazdálkodó? Erősen a valós összeg fölé tippeltek a laikusok

Hollandiában tették fel a kérdést egy online felmérésben 13 ezer élelmiszervásárlónak, hogy szerintük adott élelmiszerek árából mennyi marad a termesztőknél. Az eredmény egyértelmű: lényegesen túlbecsülték a gazdák bevételét, átlagosan a valós összeg másfélszeresét feltételezték – számol be róla az agrarheute.com portál.

Európa legnagyobb városi kertje napi 1000 kg terménnyel

Párizs közepén végre átadták a 14 ezer négyzetméretesre tervezett városi kert első szakaszát. A „tetőkert” 2022-re nyerheti el végleges méretét, melyben akár 1000 kilogramm zöldséget és gyümölcsöt is betakaríthatnak naponta.

Kórokozók paradicsoma – növényvédelmi előrejelzés 27. hét

Az elmúlt időszakban jelentős változás állt be az időjárásban, a korábbi tartós aszály elmúlt, ami kihatással van a növényegészségügyi helyzetre is. A folyamatos nedvességborítás és a magas hőmérséklet számos gombás betegségnek, de egyebek között a baktérium okozta tűzelhalásnak is kedvez. A rovarok közül az almafa-vértetűt kell kiemelni, valamint az amerikai szőlőkabócát, amelynél a lárvák fejlettsége hamarosan indokolttá teszi a védekezések elindítását.

Egy évvel csúszik a milánói Myplant&Garden kiállítás és vásár

Másodszor halasztották el a milánói Myplant & Garden nemzetközi kertészeti kiállítást a koronavírus-járvány miatt. Eredetileg hét hónappal tolták el a dátumát, de a kiállítók és a szervezők is arra jutottak, hogy több időre van szükség. Július elsején jelentette be a Myplant menedzsmentje, hogy a nagyszabású kiállítást 2021 február 15-17. közt rendezik meg.

Meghosszabbították a Virágos balkonok, virágos kertek verseny nevezési határidejét

Július 15-ig meghosszabbították a nevezési határidőt a Virágos balkonok, virágos kertek versenyre, és az idén Bálint gazda emlékdíjat is odaítélnek Magyarország kertésze tiszteletére - közölte a Magyar Turisztikai Ügynökség kedden az MTI-vel.

Levélanalízis-szolgáltatást indított el a NAK

2020. július 1-től új, a falugazdászok segítségével igénybe vehető szolgáltatással segíti tagjait a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.

70 millió forinttal támogatja az Agrárminisztérium a zöld civil szervezeteket

Évente mintegy 50 zöld civil szervezet kaphat támogatást az Agrárminisztérium Zöld Forrás pályázata keretében. A segítség célja a természeti értékek védelme, az erőforrások takarékos, hatékony és fenntartható használata, továbbá az emberi egészség környezeti feltételeinek javítása. Az agrártárca erre a feladatra idén is 70 millió forintot különít el, melyet pályázati úton ítél oda.