Back to top

Kertek természetesen

A természetes kertek alkotói olyan megoldásokat igyekeznek tudatosan alkalmazni, amelyek a természetben is megtalálhatóak. A Kertbarát Magazin korábbi számában már kitértünk a Green City-szellemiségű kertek csapadékvíz-megőrző megoldásaira, illetve honos fajokon alapuló sokszínű növénytársulásaira; ezen a gondolatsoron tovább haladva most vizsgáljuk meg a természetesség jegyében a kert más elemeit is.

Ahogy már korábbi írásunkban részleteztük, a Green City-kertek tervezői figyelnek arra, hogy a csapadékvizet ne elvezessék a kertből, hanem segítsék a talajba szivárgását. A tereprendezés átgondolásával, mikrodombok és mikrovölgyek létrehozásával is a víz útját irányítják, ha kell. Az épített esőkertek, úszótavak gyűjtik és időszakosan megőrzik a csapadéktöbbletet, máskor dekorációs vagy rekreációs célokat szolgálnak, vagyis egy-egy kerti elem többféle feladatot is kap. Ezekben a kertekben a növények sokfélesége, az éghajlati és talajadottságok ismerete a telepítendő növények kiválasztásának az alapja, mindezek segítik egymást, a kert pedig fenntarthatóvá válik.

A kreativitás segít az újrateremtésben

Az anyagok újrahasznosítása hallatán a kertben először általában a komposztálás jut az eszünkbe, ám a Green City-szellemiségű kertekben ennél többről van szó.

A fenntartás során keletkezett zöldhulladék hasznosítása valóban az egyik legfontosabb, hiszen így a nyesedéket nem elszállítják, hanem megtartják helyben, a kertben.

A növények számára új tápanyag keletkezik, vagyis az alapanyagot visszaforgatják abba a környezetbe, ahol létrejött.

Tágítsuk tovább ezt a gondolatot! A kert átalakításakor például minden fölszedett burkolat, faanyag, régi korsó, edény, rozsdásodó vascső, fémlemez, elpusztult fatörzs, levágott vessző valamilyen céllal újra felhasználható, vagy valamilyen újonnan beépített termék alapanyaga lehet. Vesszőkből például különleges árnyékoló készíthető, a régi korsók ültetőedényként vagy csobogóként újulhatnak meg, fémlemezekből pedig kiemelt ágyás építhető zöldségféléknek. Mindezzel közelebb kerülhetünk a Green City-kertek alapgondolatához. Ha a kertben mégis új elemekre van szükség, akkor azok alapanyaga a közelből származzon. Legyenek olyanok, melyek az adott tájra jellemzőek, távoli tájak anyagai idegenül hatnak.

Újrahasznosított növények

Az újrahasznosítás fogalma a növényekre is érvényes. Nem kell mindent kivágni, a koros cserjék, lombos fák igazi értéke az idő, amely nem pótolható.

Minden fakivágást alapos átgondolás előz meg. Inkább metszéssel, koronaalakítással, visszavágással segítik a kevésbé szép növények újranövekedését, vagy átültetik őket, ha még lehetséges.

Ezt követően táplálják őket, később is figyelnek fejlődésükre és inkább új társakat telepítenek melléjük, ezzel új látványt, új hatású kertrészletet létrehozva. A beteg, erősen sérült, balesetveszélyes fáktól, nagyobb cserjéktől valóban meg kell válni, de azok is helyben tarthatóak, felhasználhatóak.

Madarak, sünök, pillangók

A rovarok védelme, életük könnyítése is összefügg az újrahasznosítással. A növényvédelmet segítő madaraknak, sünöknek, rovaroknak, méheknek nem csak az élő növények adnak búvóhelyet és táplálékot.

Elszáradt termésekből, magvakból, gallyakból, vesszőkből, díszfüvek hajtásaiból, vagy éppen tégladarabokból dekoratív rovarszállók, kiszáradt fatörzsekből pedig odúk, költőhelyek építhetők.

A Green City-kertekben kártevőket pusztító énekesmadarak, hétpettyes katicák, lepkék és méhek élnek, hiszen a természetesség lényege a vegyszermentesség is, már amennyire lehetséges. Ezek az élőlények pedig a növényeink károsítóit fogyasztják, vagy éppen beporozzák a virágokat, ami nélkül nincs termésképződés. A kert így legyen élettere is ezeknek a hasznos élőlényeknek, találjanak meg ott majdnem mindent, amire szükségük van. Tudatos ültetéssel úgy válasszuk ki a növényfajtákat, hogy azok termései, nyitott szirmú virágai táplálékot adjanak, mások csalogassák a kertbe például a pillangókat és a méheket. Forró nyarakon a madáritató segíti a szárnyasokat, télen pedig a kert gazdái gondoskodnak róluk akár úgy, hogy a kertben korábban kiszáradt fából készített madáretetőben mindig van eleség.

Tudatos tervezés

A természet, ahol csak van rá lehetősége, egyetlen négyzetmétert sem hagy fedetlenül. Az erdők, mezők, árokpartok növényei teljes takarással védik a talaj szerkezetét, a túlzott fölmelegedés, vagy éppen a víz- és szélerózió ellen adnak biztonságot. A természetes kertekben ezt tudatosan hozzák létre.

A teljes fedettség miatt a gyomok növekedése nehézkes, alig van rá lehetőség. A növények egymást árnyékolják, levelek tömege takarja a talajt, csökkentve a párolgás ütemét, ezáltal lassabban szárad ki a terület.

A föld alatt és a föld fölött élő állatok számára a talajban élő gyökérzet, illetve a lombozat ad megfelelő életteret. Az ember számára pedig az ilyen növénytársulás az évszakok változását is jelzi. Mindig lesz benne olyan, amelyik éppen virágzik, így folyamatos táplálékot ad a beporzóknak. Ősszel a lombok színváltozása, télen pedig a termésükkel díszítő cserjék, a madarak kedvencei jelentik a látványt. Az állatok a biztonságért cserébe gyérítik az emberek és a növények kártevőit, rovarokat, szúnyogokat, levéltetveket fogyasztanak. A növények és a kert önfenntartó képessége megsokszorozódik.

Fotók: A Magyar Kertépítők Országos Szövetsége és a Zöldebb Városokért Nonprofit Kft. „Az élőkert” című kiadványából

Forrás: 
Kertbarát Magazin
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertbarát Magazin 2019/7-8 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Pórul járnak, akik szarvast szelídítenek

Gyönyörűek a szarvasok, de nem szabad megfeledkezni arról, hogy vadon élő állatok. Ha finom étellel szelídítjük őket, nekik és magunknak is árthatunk.

A füles sün tartásának mesterfogásai

A füles sün a múlt század utolsó évtizedeiben lett társállat, ekkor jutott el a volt Szovjetunió tagállamaiból hazánkba is. Akkoriban még keveset tudtak arról, hogyan kell mesterségesen körülmények közt gondozni, ráadásul kereskedéseinkben vadon fogott, gyakran legyengült állatokat lehetett kapni, így sajnos nagy volt a sünhalandóság, szaporulat pedig – ha volt is egyáltalán – elenyésző lehetett.

Bálint gazda tanácsai

Kertünkben kinyílt az első hóvirág. De ez csak előőrse a március elején időszerű fehér virágszőnyegnek. Nem is olyan régen még a tölgy- és bükkerdőkben gyűjtötték ezeket a virágokat, amelyek ma már védelmet kaptak, és megszűnt a kis hóvirágcsokrok utcai árusítása.

A tölgy a kulcs az élethez

Bács-Kiskun megye északi részén, Kunpeszér község határában rejtőzik a homoki erdőssztyeppek napjainkra fennmaradt egyik legértékesebb, fajokban leggazdagabb képviselője, a Peszéri-erdő. Elnevezése ellenére nem csak változatos erdőállományok alkotják, azokhoz homoki gyepek, valamint mocsár- és láprétek is kapcsolódnak.

Májusra várható a végrehajtási rendelet az öntözésfejlesztésről

A közös agrárpolitika stratégiai tervezésének jelenlegi helyzetéről, a támogatások várható változásáról, a vásárlási szokásokról, valamint a mezőgazdasági adózásban, az öntözésfejlesztésben és a növényvédelemben tervezett lépésekről is hallhattak a résztvevők a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács Változások 2020 címmel rendezett évnyitó konferenciáján.

A szivacsvárosoké a jövő

Szivacsvárosban élni sokkal kellemesebb, és az építészek szerint ez oldja meg a 21. századi metropoliszok problémáit. Számos szakember olyan házak építését javasolja, amelyek képesek az esővíz összegyűjtésére és megtartására, ezzel egyrészt hűtik a környezetet, másrészt megoldódik a városi kertek vízellátása is.

Nem csak bor készül a szőlőből

A szüret után a szőlőkből származó hulladékot újrahasznosítják: kozmetikai és gyógyászati termékeket gyártanak belőle a BestMedGrape európai projektnek köszönhetően, amely összegyűjti a szőlészeket, kutatókat és vállalkozókat a mediterrán térség több országából.

Hatalmas fejlődési potenciál rejlik a kertészeti ágazatban

A magyar kertészeti ágazatban nagyon komoly fejlődési lehetőség rejlik, teljesítőképességének évek óta csak a 30-40 százalékát éri el. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara – a stratégiai partner szakmai szervezetekkel közösen – nagy erőkkel dolgozik a fejlődést hátráltató tényezők kezelésén.

Különleges programokkal népszerűsítik a barlangokat márciusban

Idén is megrendezik a barlangok hónapját márciusban, a kampány ideje alatt kedvezményes jegyárakkal, különleges programokkal várják az érdeklődőket a nemzeti parkok - mondta el Rácz András környezetügyért felelős államtitkár a Baranya megyei Abaligeten, a programsorozat szerdai megnyitóján.

Választani kell: mogyoró vagy szarvasgomba?

Mogyoró és szarvasgomba szakmai napot rendezett Gödöllőn a gyumolcs.org csapata. Mint az előadásokból kiderült, eltérő környezeti igényeik miatt sajnos nem lehet gazdaságosan együtt termeszteni a két kultúrát.