Back to top

Magyartarkákkal tartják fenn a Böddi-szék szikes vízi élőhelyeit

Magyartarka üsző gulya érkezett a Böddi-székre, ahol a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság legelőterületeit vehették birtokba. Az állatok legelésükkel hozzájárulnak a szikes élőhelyek természetességének javulásához, a szikes tavakra jellemző változatos élővilág megőrzéséhez.

A 150 egyedből álló gulyát a Kiskunságra korábban igen jellemző fajta húshasznú változatának egyedei alkotják. Megérkezésüktől kezdve a Böddi-állás karámrendszerében éjszakáznak, és a környező, jellemzően szikes, illetve sztyepprét jellegű élőhelyeken legelnek. A szarvasmarhák már tavasszal megérkeztek a számukra szintén uniós forrásból megvásárolt izsáki állattartó telephelyre, amely a téli szállásuk lesz majd.

Fotó: Mile Orsolya
Miután a két helyről érkezett állatállomány összeszokott, kikerülhettek a Böddi-széki legelőkre. Ezzel fontos mérföldkőhöz érkezett a Böddi-LIFE projekt is, hiszen egyik fő feladata a legeltetéses állattartás újjáélesztése a Böddi-széken. A területek legeltetése hozzájárul a szikes élőhelyek természetességének javulásához, a legelőkre terjedt nád visszaszorulásához. A szikes tavak partján és a mederöblözetek szegélyén a nádasodás intenzíven zajló jelenség, melynek visszafordítása a területen fészkelő, táplálkozó, vagy pihenő partimadár fajok számára elsődleges fontosságú.

A magasabban fekvő sztyepp növényzetű területeken a legeltetés híján eddig felhalmozódott fűavar mostantól gyérül majd, ez pedig javítja a gyepek szerkezetét,

változatosabb mikro-élőhelyeket kínálva olyan értékes védett orchideafajok számára, mint az agárkosbor, a poloskaszagú kosbor, a pókbangó, vagy az őszi füzértekercs. A jelenleg kijelölt legeltetési terület körülhatárolását több éves előkészítési munka előzte meg, és az őshonos szarvasmarhákkal való legeltetés jelentős előrelépést jelent a Böddi-szék szikes vízi élővilágának fenntartása érdekében is.

Fotó: Mile Orsolya

Forrás: 
boddi.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mi lenne velünk fák nélkül?

Az Amazonas térségében égő tüzek nem csak lokálisan szinten okoztak óriási károkat, az egész világ érzi pusztító hatását. Ennek tükrében merült fel a kérdés, hogy az emberiség túlélése mégis mennyiben függ a fáktól?

842 ezer forintot dobnak a kukába

Évente mintegy 2,8 tonna élelmiszert, azaz 842 ezer forintnak megfelelő táplálékot dob ki egy átlagos amerikai egy friss felmérés szerint. A megdöbbentő adatok nem csak a fejlett világra jellemzőek: más-más okokból, de az egész világon jelentős a pazarlás.

Nemzetközi élelmiszeripari szakmai találkozó Budapesten

Élelmiszeripari együttműködéseket elősegítő nemzetközi szakmai találkozót rendeznek Budapesten, a csütörtökön kezdődött kétnapos eseményen 14 országból 105 szakember vesz részt - tájékoztatta a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) az MTI-t.

Szövetség a malacok fokozottabb védelméért

Ebben az évben a World Animal Protection nonprofit állatvédő egyesülete megalapította a 3T szövetséget, mely azzal a céllal jött létre, hogy feltárja a malacokat érő fájdalmas kezelései eljárások megszüntetésének gyakorlati lehetőségeit.

Karsztvidékek és legendák a Mecsekben

A baranyai Komlóhoz közeli erdőrész álmodó, nagy csendjét 1927-ben zakatoló mélyfúró gép lármája verte fel – a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. szenet kutatott a völgyben. Egy tavaszi napon a fúrólyukból váratlanul meleg víz tört fel. A tizenöt méteres vízoszlop csodálatos látványa a mérnökökben csalódást keltett, így elrendelték a furat betömését.

Nem kell levágni a marhákat a Föld megmentése érdekében

A Nemzeti Termelők Uniója (National Farmers’ Union – NFU) szerint 2040-re anélkül is klímasemlegessé tehető a brit mezőgazdaság, hogy a marhahústermelést vissza kellene vágni vagy a termőterületeken erdőt kellene telepíteni.

Egy kihaltnak hitt orchidea bukkant fel újra a Kisalföldön

Az őszi füzértekercs (Spiranthes spiralis) ritka, nyár végén, kora ősszel virágzó orchideafélénk. Hazánkban elsősorban a Zalai-dombságban, a Balaton-felvidéken és a Mezőföldön ismertek előfordulásai. A Kisalföldön kihaltként tartották számon, utolsó ismert előfordulása a Győrszentiván melletti Ujmajor volt, ahol Polgár Sándor gyűjtötte 1934-ben.

Változóban a svájci mezőgazdaság

A svájci Szövetségi Statisztikai Hivatal legutóbbi jelentése szerint az országban jelenleg 50 852 mezőgazdasági üzem 1,04 millió hektáron gazdálkodik. A legutóbbi felméréshez képest a gazdaságok száma 1,5 százalékkal csökkent.

Ma kezdődik az Ifjú Kócsagőr Program országos döntője

Háromnapos programsorozat keretében mérkőznek meg egymással az Ifjú Kócsagőr Program országos döntőjének résztvevői szerdától péntekig. A cél az, hogy felkeltsék a 18-24 éves korosztály érdeklődését az értékteremtő programok iránt, betekintést nyújtson a természetvédelembe, valamint bemutassa és népszerűsítse a gyakorlati terepi természetvédelmi munkát.

A finnek szerint az EU-nak bojkottálni kéne a brazil marhahúst az Amazonasért

Mika Lintila finn pénzügyminiszter szerint az EU-nak meg kéne szüntetnie a brazil marhahús és szója importját az Amazonas erdőtüzek miatt.