Back to top

Mi igaz a „banángeddonból”?

Évek óta tudott, hogy baj van banánügyben, de eddig sikerült elhessegetni a gondolatot azzal, hogy „másvalaki problémája”. Most viszont bizonyítottan felbukkant a komplett ültetvényeket kipusztító gombabetegség abban a térségben is, ahonnan gyakorlatilag egész Európát ellátják banánnal. Mennyire súlyos a helyzet? A német zöldség-gyümölcs kereskedők szövetsége azon felbuzdulva tett közzé egy banánpusztulás-kisokost, hogy már a helyi bulvármédia is felkapta a témát.

Már mi is többször írtunk arról, hogy a világ banánexportja sajátos módon egyetlen fajtán (Cavendish) alapul, ez pedig – súlyosbítva azzal, hogy a banánt vegetatívan szaporítják, vagyis az állományok genetikai változatossága közel zéró – meglehetősen kitetté teszi a termesztést egy esetlegesen felbukkanó betegséggel szemben. A dolog nem csak teoretikus, az ötvenes években már eltűnt a föld színéről az akkori egyeduralkodó Gros Michel fajta, és akkor került a képbe a Cavendish, amely rezisztens volt a fuzáriumgomba akkor terjedő rasszára.

De ugyanúgy egyeduralkodó lett, mint az elődje, vagyis a baj továbbra is kódolva volt a rendszerben…

És idővel természetesen fel is bukkant a Fusarium oxysporumnak egy olyan, rendkívül agresszív rassza, amely ellen már a Cavendish sem védett. Ez a Panama-betegségnek is nevezett Fusarium oxysporum f. sp. cubense ún. trópusi 4-es rassza (TR4). Tajvanon fedezték fel az 1960-as években, azóta elterjedt Délkelet-Ázsiában, Ausztráliában, Mozambikon és Pakisztánban, és csak idő kérdése volt, hogy elérje a világ banánexportjának háromnegyedét adó Latin-Amerikát. Ahogy beszámoltunk róla, ez az idén júniusban történt meg.

Németországban a bulvármédia is felkapta a témát (nálunk az Index foglalkozott tavaly év végén egy közérthető, ugyanakkor szakmailag is korrekt cikkben a témával, tőlük vettük kölcsön a „banángeddon” kifejezést). Nem csoda a fokozott érdeklődés, hiszen a tét nem kicsi, az érintett régióból érkezik Európa banánjának jóformán teljes egésze.

Ha pedig az ottani ültetvények kipusztulnak, akkor úgy járhatunk, mint a rendszerváltás előtt, amikor csak hírből ismertük a banánt.

A német zöldség-gyümölcs kereskedők szövetsége kérdés-válaszos formában tette közzé a legfontosabb tudnivalókat, hogy a lakosság tisztábban lásson, mekkora a baj. Mivel mi is ugyanonnan kapjuk a banánt, érdemes lehet elolvasni a fruchthandel.de portálon megjelent banánkisokost. Íme:

Mi az a TR4?

Egy gombabetegség (a Fusarium oxysporum f. sp. cubense ún. trópusi 4-es rassza), amely alkalmatlanná teszi a talajt a banántermesztésre, és hagyományos növényvédő szerekkel nem lehet védekezni ellene. A fertőzött növények elpusztulnak, nem hoznak termést. A világ exportjának oroszlánrészét kitevő Cavendish különösen érzékeny rá.

Mióta tudunk a létezéséről?

Sok éve, de eddig csak Ázsiában és Afrikában volt jelen. Kolumbiában viszont időközben hivatalosan is megerősítették, hogy a karibi partvidék banánültetvényeiből ezt a rasszt mutatták ki a laborvizsgálatok, és szükségállapotot rendeltek el miatta. Az érintett térségből származik az Európába és Észak-Amerikába szállított banán oroszlánrésze.

Veszélyes az emberre?

Nem, hiszen ez egy növénybetegség. Kizárólag a banánt támadja, az esetlegesen fertőzött növényről származó termés fogyasztható.

Meg lehet fékezni a terjedését?

Nem. A megtámadott ültetvényeket ki kell vágni, és a terület utána sem használható banántermesztésre.

Milyen vonzata lesz az aktuális eseményeknek a német piacra nézve?

Előfordulhat, hogy belátható időn belül nem érkezik több Cavendish banán a német piacra. Jelenleg ez a fajta teszi ki az értékesített mennyiség 90 százalékát.

Drágul-e a banán?

A gyümölcskereskedelemben is igaz az a törvényszerűség, hogy a kereslet-kínálat határozza meg az árakat.

Mennyi banánt importál Németország, és abból mennyi származik Közép- és Dél-Amerikából?

Becslések szerint egymillió tonnát vásárol évente Németország, 99 százalékát Közép- és Dél-Amerikából.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Olaszországban több használt traktor fogyott

Még nem ért véget az olasz gépforgalmazási krízis, derült ki az idei adatokból. Míg az Európai Unió többi tagországában nőtt az új erőgépek forgalma, az olasz gazdák továbbra is használt gépeket vásárolnak. Az Európa mezőgazdasági gépforgalmazóit tömörítő Cema vizsgálta 2019 első félévének forgalmát és megállapította, hogy 2018 hasonló időszakához képest 10 százalékkal több új traktort értékesítettek.

Nemzetközi élelmiszeripari szakmai találkozó Budapesten

Élelmiszeripari együttműködéseket elősegítő nemzetközi szakmai találkozót rendeznek Budapesten, a csütörtökön kezdődött kétnapos eseményen 14 országból 105 szakember vesz részt - tájékoztatta a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) az MTI-t.

Dél-Koreába is betört az afrikai sertéspestis

Dél-Korea szerdán megerősítette: már a második afrikai sertéspestises megbetegedést észlelték egy, az észak-koreai határ közelében lévő telepen. Fennáll a veszélye, hogy az ország 11 milliós állatállománya fogja megsínyleni a vírus megjelenését.

Több, mint 5000 sertést öltek le ASP gyanú miatt

Magyarországon házisertésekben eddig nem mutatták ki az afrikai sertéspestis vírusát, ennek ellenére eddig mintegy 5300 háztáji állományban lévő sertést kellett levágni - mondta egy rádióinterjúban az országos főállatorvos. Bognár Lajos kiemelte, hogy ha kell, a legdrasztikusabb intézkedéseket is bevezetik.

Jó termésre számítanak a gazdák Zalában

Zala megyében az őszi időszakban 6500 hektár napraforgó, 29 551 hektár kukorica, 5354 hektár szója és 140 hektár cukorrépa vár betakarításra, a zalai gazdák az időjárási károkat szenvedett területeket kivéve jó termésre számítanak - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnöke az MTI-vel.

A szélsőséges időjárás rosszul érintette a zöldségágazatot

Az idei szélsőséges időjárás nem volt jó hatással a zöldségfélék hozamára, és termelésük jövedelmezőségét is csökkentette - idézte a Világgazdaság csütörtöki számában a FruitVeb - Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács helyzetértékelését.

Hamarosan indul az őszi rókavakcinázás

A rókák veszettség elleni vakcinázása idén ősszel sem marad el, ezért az előző évek gyakorlata szerint ebzárlat és legeltetési tilalom lép életbe az érintett térségekben. A repülőgépes vakcinázás 2019. október 5-től zajlik majd hazánk déli és keleti megyéiben.

Mi történik? Tömegesen jelölik meg zöld keresztekkel a földeket

A német gazdák tömegesen jelölik meg zöldre festett keresztekkel a földjeiket, hogy így hívják fel a figyelmet a kormány által szeptember elején elfogadott agrárkörnyezetvédelmi törvénycsomag lehetséges negatív következményeire – számol be az Agrarheute és a Die Welt.

Növényvédelmi előrejelzés – Sok az idén a beteg diófa

Az utóbbi időszakban lehullott bőséges csapadék egyrészt kedvezően hat az őszi érésű növények fejlődésére és minőségére, másrészt azonban növényvédelmi vonatkozása is van, hiszen a nedvesség és a tartós harmatképződés segíti a kórokozók egy részének fejlődését. Ugyanakkor számos kártevő is aktív még.

Nőttek az árupiaci árak

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel. A piaci szereplők a nemzetközi árutőzsdéken tájékozódhatnak a gabonafélék és az olajmagok különböző lejáratra szóló jegyzéseiről.