Back to top

Nem tiltja be az elefántcsont-kereskedelmet a belföldi piacokon a CITES

A veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló washingtoni egyezmény (CITES) kiterjesztéséről Genfben folyó tanácskozás résztvevői egyetértettek arról, hogy egyelőre nem tiltják be az elefántcsont-kereskedelmet a belföldi piacokon, köztük a sokat bírált Japánban.

Az illetékes testület úgy döntött, hogy helyette az egyes országok a vadorzás és az elefántcsont illegális kereskedelme elleni megelőző intézkedéseket hoznak és azokat jövőre a CITES állandó bizottsága elé terjesztik.

A CITES 1977-ben vette fel az afrikai elefántot a veszélyeztetett fajok közé, 1989-ban betiltotta az elefántcsont nemzetközi kereskedelmét, de engedélyezte, hogy az afrikai államok eladják elefántcsontkészletüket Japánnak és Kínának.

A tilalom nyomán számos ország, köztük az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, legutóbb Kína és Szingapúr betiltotta a belföldi kereskedelmet is.

A genfi tanácskozáson 10 ország, köztük Kenya és Elefántcsontpart el akarták érni az elefántcsont-kereskedelem teljes tilalmát, míg mások, köztük Botswana, Namíbia, a Dél-Afrikai Köztársaság és Zimbabwe a tilalom lazítására tett javaslatot. Utóbbiak azzal érveltek, hogy nőtt az elefántpopuláció területükön.

A CITES egy közelmúltban bemutatott tanulmánya szerint az orvvadászat még mindig súlyosan fenyegeti az Afrikában élő elefántok hosszú távú túlélését. Szakembereik tavaly 1235 elefánt tetemét vizsgálták meg Afrikában, közülük 520 illegális vadászat áldozata volt.

A tanulmány emlékeztetett arra, hogy

száz év alatt az elefántok száma mintegy 12 millióról mindössze négyszázezerre csökkent, eközben ugyanezen idő alatt Afrika népessége tízszeresére, 1,2 milliárd főre nőtt.

Az orvvadászok 2011-ben ölték meg a legtöbb állatot, az afrikai elefántok mintegy 10 százalékát. Azóta ez az arány jelentősen csökkent, de még mindig magas.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

KSH: nagy különbségeket takar a mezőgazdasági árak szolid emelkedése

Tavaly decemberre a novemberi 5,2 százalékosról 0,6 százalékponttal 4,6 százalékosra szelídült a mezőgazdasági felvásárlási árak éves emelkedése, annak ellenére is, hogy a sertések felvásárlási ára 49,5 százalékkal magasabbra szökött - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) honlapján elérhető legfrissebb adatokból. A decemberi drágulás mértéke az egész évi 5,4 százalékos átlagnál is hajszállal alacsonyabb volt.

A nagy goda védelmében indult aláírásgyűjtés Hollandiában a lisszaboni repülőtér-építés ellen

Aláírásgyűjtés indult Hollandiában a második lisszaboni repülőtér megépítése ellen, hogy így védjék meg a Hollandia nemzeti madarának tekintett nagy godát, egy szalonkafélét.

Cselekvési terv az olcsó kínai méz ellen

Fekete évnek tekintik 2019-et az európai méhészek. Az EU déli és keleti részén található méhészetek méztermelése visszaesett, közben özönlik Európába az olcsó kínai méz.

Támogatás és versenyképesség - További fejlesztésekre van szükség

Évek óta kiszámítható és átlátható támogatási feltételek szerint működik a mezőgazdaság és az élelmiszerfeldolgozás is, amely több termékpályán jó eredményeket hozott. A jövőben azonban tovább kell erősíteni a versenyképességet és a hatékonyságot, a támogatás ugyanis elsősorban a fejlesztések erősítésére, megvalósítására szolgál.

MAZARS: Banális hibán múlhat az unión belüli ügyletek áfamentessége

A legtöbb, uniós értékesítésben érintett vállalkozás életében kiemelt adókockázat az áfa, hiszen a magyar áfakulcs kiemelkedően magas, az áfa rendszere pedig rendkívül bonyolult.

Új nyomtatvány szükséges a lovas szolgáltatási vizsgákhoz

A Nébih felhívja a lovas szolgáltatók figyelmét, hogy az e tevékenységbe bevont lovak jelentős részének lejárt a hatósági bizonyítványa. Az előírások szerint a vizsgálatot ötévente meg kell ismételni. A Nébih oldalán elérhető a bizonyítvány megszerzéséhez szükséges bejelentő nyomtatvány.

Időkapszula a Gabonakutatóban

Február 18-án időkapszulát helyeztek el a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kht. új beruházásának alapjában Nagy István agrárminiszter és Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója jelenlétében.

A szakma világtalálkozója

A sokéves hagyományt folytatva, február első hetében újra összegyűlt a berlini vásárközpontban a gyümölcs- és zöldségszakma színe-java: termelők, export- és importőrök, nagy- és kiskereskedők, a nemesítés, a növényvédelem, a csomagolás, szállítás, logisztika, marketing és a tanúsítóhelyek szakértői – ezúttal a fenntarthatóság, az innováció és a jobb kilátások jegyében.

Árutőzsde: mozgolódó olajos magok

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel. A piaci szereplők a nemzetközi árutőzsdéken tájékozódhatnak a gabonafélék és az olajmagok különböző lejáratra szóló jegyzéséről.

A csehek nem bíznak saját élelmiszereikben

A csehek többsége nagyítóval jár vásárolni, mert mániákusan tanulmányozza, hogy milyen összetevőkből áll, amit megvesz. Bizonyos termékeket sokan külföldről szereznek be, mert úgy vélik, Csehországban ugyanabban a dobozban más minőséget kapnak.