Back to top

Oroszországi erdőtüzek: miért veszélyes a meggyulladt tőzegláp?

Előfordulhat, hogy az Oroszországban égő tőzeglápok maguktól nem alszanak ki, ez azért veszélyes, mert akár 100-szor több széndioxid kerül a levegőbe, mint az erdőtüzek miatt.

- A tőzeg egy sűrített szén-tároló. Az egész Ázsiában széterjedt füst részben az erdőkből és részben az égő tőzeglápokból származik – világított rá prof. Wiktor Kotowski, Varsói Egyetem Növényökológiai és Környezetvédelmi Tanszékének biológusa.  

Oroszország hónapok óta küzd az erdőtüzekkel.

A tűz már 3 millió hektárnyi területet ölel fel, ami megegyezik  Belgium területével.

A lángok közelednek Mongólia határához, és a több száz tűzfészekből származó füst akár Ulánbátorig is eljut. A szibériai térségben működő nagy olajtársaságok, Rosznyeft és a  Gazpromnyeft kénytelenek voltak evakuálni az alkalmazottakat, és részben felfüggeszteni az olajtermelést. Nagy kérdés, hogy ki lehet-e küszöbölni ezeket a hatalmas tüzeket, vagy ez inkább egy természeti jelenség? És milyen következményei lesznek, ha a lángok kialudtak? A tőzegláp összeomlik, mint cigaretta hamuja, mutatott rá a biológus.

Kiderült, hogy a boreális zónában, azaz az Északi-sarkvidék körüli területeken, a tajgában, vagy a tundrán rendszeresen előfordulnak tüzek. A tűlevelűek által uralt erdők időnként leégnek. Oroszország korábban azt mérlegelte, hogy a tűzoltásnak van-e egyáltalán értelme, ha a veszélyeztetett ingatlanok, vagy az ökoszisztémák értéke alacsonyabb lenne, mint a tűzoltás költsége. Ezért az oltást elvetették.

Most azonban nőtt a tüzek gyakorisága és az általuk elfoglalt terület. A sarkvidéken két egymást követő nagyon meleg nyár van, és ez nemcsak Szibériában van így, hanem Skandináviában, Grönlandon és Alaszkában is.

Hosszú hetek telnek, amikor a hőmérséklet 20 Celsius fok felett van, ezért  nem csak Oroszország, hanem Alaszka és Grönland is küzdelmet folytat a tűzzel.

Az erdőtüzeken kívül az jelent nagy aggodalmat, hogy az erdők alatt található tőzeglerakódások is égnek. A tőzeglápok viszont másként égnek, mint az erdők: nincsenek nagy lángok, és nem is látványosak.

- A tűz általában gyorsan átjut az erdőn. Ég az alom, a fiatalabb fák, néhány öregebb fa, de nem mind hamvad el teljes mértékben, ezek az erdők néhány év után regenerálódnak. Ezenkívül a boreális zónában van egy bizonyos természetes állománycsere-ciklus. Amikor a fák elérnek egy meghatározott kort, akkor maguktól kiégnek, magyarázta  a biológus.

A nedves szervesanyag-tömegek, például széna, szalma, gyapot és a tőzeg öngyulladása mikroorganizmusok hőtermelésének következménye. A mocsári tűz azt jelenti, hogy az évezredek óta ott felhalmozódott szénkészletek égnek, és a  több ezer évig felhalmozódott halott növényi törmelék az égés hatására széndioxid formájában kerül a levegőbe.

A jelenlegi tüzek területén sok a tőzegmocsár, amelyek részben örökké fagyosak voltak.  Általában a mocsarak nem égnek, mert vízzel telítettek, de a hosszú aszály és a magas hőmérséklet miatt felolvadnak és elveszítik víztartalmukat, ekkor válnak gyúlékonnyá.  

Az ilyen égő láp oltása nagyon nehéz, szinte lehetetlen. Az egyetlen dolog, amit tenni lehet, a tűz terjedésének korlátozása, leginkább árkolással.

Forrás: 
gazeta.pl

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mi lenne velünk fák nélkül?

Az Amazonas térségében égő tüzek nem csak lokálisan szinten okoztak óriási károkat, az egész világ érzi pusztító hatását. Ennek tükrében merült fel a kérdés, hogy az emberiség túlélése mégis mennyiben függ a fáktól?

842 ezer forintot dobnak a kukába

Évente mintegy 2,8 tonna élelmiszert, azaz 842 ezer forintnak megfelelő táplálékot dob ki egy átlagos amerikai egy friss felmérés szerint. A megdöbbentő adatok nem csak a fejlett világra jellemzőek: más-más okokból, de az egész világon jelentős a pazarlás.

Megújítva vehették birtokba a XIX. kerület lakói a Kúttói-parkerdőt

Parkerdővé alakították a Kőbánya-Kispest metróvégállomás melletti erdőterületet. A Pilisi Parkerdő Zrt. és a XIX. kerületi önkormányzat együttműködésében megvalósuló fejlesztés során sportpályákat, futókört, erdei edzőparkot és játszóteret, valamint kutyafuttatót létesítettek.

Minden tenyérlenyomat egy fával gazdagítja az erdőt

Nem szabad veszni hagyni az erdőket, fel kell készíteni őket a környezeti kihívásokra és törekedni kell a fával borított terület növelésére - hangsúlyozta Zambó Péter földügyekért felelős államtitkár a 700 gyermeket fogadó IV. Erdővarázs Családi Napján.

Hazai méhlegelők - a tavaszi fás hordásnövények

Méhészeti dendrológia sorozatunkat, mely a hazai méhlegelő fontos tagjait igyekszik bemutatni, a tavaszi fás hordásnövények ismertetésével folytatjuk. Amikor e méhlegelők virágoznak, bent a kaptárban zajlik a nemzedékváltás, s gyűlik a virágpor, készül/raktározódik a tavaszi virágméz is, a méhész szezon első pergetnivalója. Az előző részben a kökényt és a madárcseresznyét ismertettem, most folytatom a sort a tavasz növényeivel.

Örökbe fogadna egy darabka erdőt? Pár száz forintból már lehet saját csemetéje

Közösségi kertek után közösségi erdők is „kinőhetnek a földből”, és már néhány száz forinttal is hozzájárulhat bárki a szép és hasznos küldetéshez. Az első projekt Nógrád megyében, Csécsén valósul meg, novemberben már ültetik is a fákat.

Szövetség a malacok fokozottabb védelméért

Ebben az évben a World Animal Protection nonprofit állatvédő egyesülete megalapította a 3T szövetséget, mely azzal a céllal jött létre, hogy feltárja a malacokat érő fájdalmas kezelései eljárások megszüntetésének gyakorlati lehetőségeit.

Karsztvidékek és legendák a Mecsekben

A baranyai Komlóhoz közeli erdőrész álmodó, nagy csendjét 1927-ben zakatoló mélyfúró gép lármája verte fel – a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. szenet kutatott a völgyben. Egy tavaszi napon a fúrólyukból váratlanul meleg víz tört fel. A tizenöt méteres vízoszlop csodálatos látványa a mérnökökben csalódást keltett, így elrendelték a furat betömését.

A gabonák vad rokonai jelenthetik a megoldást a klímaváltozásra

Élelmiszernövényeink vadon termő rokonai óriási genetikai változatosságot hordoznak magukban. Ezek között a gének között pedig megoldást találhatunk arra, miképp tudjuk "klímaállóvá" tenni kultúrnövényeinket is.

Nem kell levágni a marhákat a Föld megmentése érdekében

A Nemzeti Termelők Uniója (National Farmers’ Union – NFU) szerint 2040-re anélkül is klímasemlegessé tehető a brit mezőgazdaság, hogy a marhahústermelést vissza kellene vágni vagy a termőterületeken erdőt kellene telepíteni.