Back to top

Oroszországi erdőtüzek: miért veszélyes a meggyulladt tőzegláp?

Előfordulhat, hogy az Oroszországban égő tőzeglápok maguktól nem alszanak ki, ez azért veszélyes, mert akár 100-szor több széndioxid kerül a levegőbe, mint az erdőtüzek miatt.

- A tőzeg egy sűrített szén-tároló. Az egész Ázsiában széterjedt füst részben az erdőkből és részben az égő tőzeglápokból származik – világított rá prof. Wiktor Kotowski, Varsói Egyetem Növényökológiai és Környezetvédelmi Tanszékének biológusa.  

Oroszország hónapok óta küzd az erdőtüzekkel.

A tűz már 3 millió hektárnyi területet ölel fel, ami megegyezik  Belgium területével.

A lángok közelednek Mongólia határához, és a több száz tűzfészekből származó füst akár Ulánbátorig is eljut. A szibériai térségben működő nagy olajtársaságok, Rosznyeft és a  Gazpromnyeft kénytelenek voltak evakuálni az alkalmazottakat, és részben felfüggeszteni az olajtermelést. Nagy kérdés, hogy ki lehet-e küszöbölni ezeket a hatalmas tüzeket, vagy ez inkább egy természeti jelenség? És milyen következményei lesznek, ha a lángok kialudtak? A tőzegláp összeomlik, mint cigaretta hamuja, mutatott rá a biológus.

Kiderült, hogy a boreális zónában, azaz az Északi-sarkvidék körüli területeken, a tajgában, vagy a tundrán rendszeresen előfordulnak tüzek. A tűlevelűek által uralt erdők időnként leégnek. Oroszország korábban azt mérlegelte, hogy a tűzoltásnak van-e egyáltalán értelme, ha a veszélyeztetett ingatlanok, vagy az ökoszisztémák értéke alacsonyabb lenne, mint a tűzoltás költsége. Ezért az oltást elvetették.

Most azonban nőtt a tüzek gyakorisága és az általuk elfoglalt terület. A sarkvidéken két egymást követő nagyon meleg nyár van, és ez nemcsak Szibériában van így, hanem Skandináviában, Grönlandon és Alaszkában is.

Hosszú hetek telnek, amikor a hőmérséklet 20 Celsius fok felett van, ezért  nem csak Oroszország, hanem Alaszka és Grönland is küzdelmet folytat a tűzzel.

Az erdőtüzeken kívül az jelent nagy aggodalmat, hogy az erdők alatt található tőzeglerakódások is égnek. A tőzeglápok viszont másként égnek, mint az erdők: nincsenek nagy lángok, és nem is látványosak.

- A tűz általában gyorsan átjut az erdőn. Ég az alom, a fiatalabb fák, néhány öregebb fa, de nem mind hamvad el teljes mértékben, ezek az erdők néhány év után regenerálódnak. Ezenkívül a boreális zónában van egy bizonyos természetes állománycsere-ciklus. Amikor a fák elérnek egy meghatározott kort, akkor maguktól kiégnek, magyarázta  a biológus.

A nedves szervesanyag-tömegek, például széna, szalma, gyapot és a tőzeg öngyulladása mikroorganizmusok hőtermelésének következménye. A mocsári tűz azt jelenti, hogy az évezredek óta ott felhalmozódott szénkészletek égnek, és a  több ezer évig felhalmozódott halott növényi törmelék az égés hatására széndioxid formájában kerül a levegőbe.

A jelenlegi tüzek területén sok a tőzegmocsár, amelyek részben örökké fagyosak voltak.  Általában a mocsarak nem égnek, mert vízzel telítettek, de a hosszú aszály és a magas hőmérséklet miatt felolvadnak és elveszítik víztartalmukat, ekkor válnak gyúlékonnyá.  

Az ilyen égő láp oltása nagyon nehéz, szinte lehetetlen. Az egyetlen dolog, amit tenni lehet, a tűz terjedésének korlátozása, leginkább árkolással.

Forrás: 
gazeta.pl

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Jenga torony Piliscsaba felett

A Pilisi Parkerdő erdeit évente 25 millió alkalommal látogatják meg a kirándulók, és a fennállásának 50 éves jubileumát ünneplő erdőgazdaság számos, erdőjárók által kedvelt turisztikai látványossággal is büszkélkedhet. Ilyen a Nagy-Kopasz tetején álló, logikai-ügyességi játék ihlette Dévényi Antal-kilátó, melyről páratlan panoráma nyílik a Vörösvári-medencére.

A nagy goda védelmében indult aláírásgyűjtés Hollandiában a lisszaboni repülőtér-építés ellen

Aláírásgyűjtés indult Hollandiában a második lisszaboni repülőtér megépítése ellen, hogy így védjék meg a Hollandia nemzeti madarának tekintett nagy godát, egy szalonkafélét.

Adómentesség a méhészeti termékekre

A kormány klíma- és természetvédelmi akciótervével összhangban az Agrárminisztérium további klímavédelmi intézkedéseket is indít természeti környezetünk megóvása érdekében. Az erdősítésen és az öntözésfejlesztésen túl a méhészek támogatása is fontos alappillére a klímavédelemnek.

Természeti értékeink megóvása

Hazánk természeti értékeinek védelme nemcsak jóllétünk, hanem országunk versenyképessége miatt is kulcsfontosságú. Az agrártárca a többi között szemléletformáló kezdeményezésekkel és hiánypótló szakmai kiadványokkal igyekszik rávilágítani erre, hogy egyre nagyobb teret kaphassanak a környezetkímélő és fenntartható gazdálkodási gyakorlatok.

Hazaérkezett Gyöngyi gőzös

2018-ban kezdődött meg a Mátravasút Gyöngyös-Lajosháza-vonali pályájának és az üzemhez tartozó gördülő állománynak a felújítása, 635 millió forint kormányzati támogatás segítségével. Elsőként a pályaszakasz újult meg, majd ezt követte a járművek korszerűsítése.

Téli agrárképzés – egyetemi szinten

A KITE Zrt. komolyan gondolja, hogy a mezőgazdaságban a minél magasabb szintű tudás elsajátítása az előrelépés záloga. Ennek jegyében január 27–31. között növényvédelmi és precíziós gazdálkodási továbbképzést tartott a vállalat Hévízen, elsősorban növényvédelemben is járatos gazdálkodóknak, bár az egyhetes program első napján az ágazat általános és időszerű kérdéseiről rendeztek előadásokat.

Fiatal intézmény nagy múlttal

Három évvel ezelőtt adták át Sopronban a Károly-magaslati Ökoturisztikai Látogatóközpontot, amelyben az erdők élővilágát bemutató kiállítások mellett a Kőhalmy Vadászati Múzeum gyűjteményei, valamint a TAEG Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. erdészeti erdei iskolája is helyet kapott.

A szakma világtalálkozója

A sokéves hagyományt folytatva, február első hetében újra összegyűlt a berlini vásárközpontban a gyümölcs- és zöldségszakma színe-java: termelők, export- és importőrök, nagy- és kiskereskedők, a nemesítés, a növényvédelem, a csomagolás, szállítás, logisztika, marketing és a tanúsítóhelyek szakértői – ezúttal a fenntarthatóság, az innováció és a jobb kilátások jegyében.

Törvénybe iktatják a vidéki szagokat és hangokat

Franciaországban törvényt hoznak azokról a hangokról és szagokról, amelyek a vidéki élet szerves részei. Erre azért van szükség, mert sok városból vidékre költöző indított pert a kakasok hangos kukorékolása és a trágyák terjengő szaga miatt.

Agroerdészet gyümölccsel és zöldséggel

Az idén Országfásítási Programot indított az agrártárca, aminek az összes felhívása még nem jelent meg. Tudható, hogy nemcsak erdőtelepítésben lehet gondolkodni, utcafásításra, intézményi szintű faültetésre is lehetőség nyílik és agroerdészet is szóba jöhet. Ez utóbbi tervezéséhez nyújt segítséget a francia gyakorlati tapasztalatok összegzése.