0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

A magyar erdők királya

Nem feledkezhetünk meg a zalai, somogyi, valamint a gemenci gímszarvas állományunkról, amely hungarikummá vált. A híres gímszarvas állomány megőrzéséhez azonban továbbra is elengedhetetlen a megfelelő szakmai ismeret és a szarvassal való gazdálkodás.

A gímszarvas a magyar néphez legendákkal, mendemondákkal, mítoszokkal, elbeszélésekkel régmúltba visszamenőleg kötődik. Regénk szerint a csodaszarvast követve telepedtünk meg a Kárpát-medencében, nem véletlen, hogy ilyen erős a kötődésünk a gímszarvassal.

Valóban egy tekintélyt parancsoló állatról beszélünk. A hazánkban elterjedt közép-európai alfaja rendkívüli adottságokkal rendelkezik. Elsősorban a Dunántúl erdősült területein, valamint az Északi-középhegységben fordul elő, de váltó vadként egyre több területen megjelenik, ahol eddig nem volt észlelhető. Köszönhető ez annak, hogy állománya növekvő tendenciát mutat. Az Országos Vadgazdálkodási Adattár statisztikája szerint 2017-ben 101 464 példány volt a gímszarvas jelentett állománya, és a 2017/2018-as vadászati évben 58 068 gímszarvas került terítékre. A jelentett állomány 2018-ban 111 450 egyedszámra emelkedett, ami 9,8 százalékkal több az előző évi adathoz képest.

A teríték elmúlt években történő megemelése nem okozta az állomány érdemi csökkenését, a magas hasznosítási arány pedig azt jelzi, hogy az állomány tényleges létszáma is magasabb a jelentésekben szereplőnél.

A hímet bikának, a nőstényt tehénnek, a másodéves női szaporulatot ünőnek, míg az első éveseket borjúnak nevezzük. Az élőhely minősége és a táplálékkínálat jelentősen befolyásolja a testméreteket, de ez általában kihat a bikák agancsának méretére is. Az első agancs kifejlődése szoros kapcsolatban van az ivaréréssel.

Önmagában az agancs növekedési sebessége szinte egyedülálló jelenség az állatvilágban, ugyanis a gímbika mintegy 120 nap alatt képes akár 15-18 kg-os agancsot is felépíteni. Az agancstő kezdeménye már a magzati fejlődéskor megjelenik mindkét ivaron. A későbbiekben a növekedési időszakban a hím nemi hormonok (különösen a tesztoszteron) túlsúlya segíti az agancstő kifejlődését, míg a női nemi hormon megakadályozza azt. A fejlődő agancsot a növekedés időszakában finom bőr borítja, amit vérerek szőnek át, ezt nevezzük háncsnak vagy barkának. A külső méreteit elérő agancson elhal a bőr (a barka), amit a bika előszeretettel dörzsöl fákhoz, bokrokhoz. Maga a letisztítás 4-5 hónapig tart. A bika a kor előrehaladtával egyre súlyosabb, nagyobb agancsot rak, az agancs ágai is gyarapodnak. A fejlődési csúcs a kulmináció, ami után a bika agancsa hanyatlik és visszarak – ekkor már csak gyengébb agancs építésére képes.

A gímszarvas táplálkozásával jelentős erdészeti és mezőgazdasági kárt képes okozni.

Alapjába véve „lombevő”, de sokféle növénykultúrát kedvel: gabonaféléket, pillangós takarmányt, gyümölcsöket, répaféléket stb.

Szaporodási időszaka augusztus végétől október elejéig tart, de leginkább szeptemberre tehető — ki ne hallott volna a szeptemberi szarvasbőgésről. Ilyenkor a bikacsapatok szétválnak és felkeresik a teheneket. Csak a jó kondíciójú, középkorú és öreg bikák tudják megvédeni háremüket a „trónkövetelőktől”. Ez a fajta természetes szelekció biztosítja, hogy a legkiemelkedőbb génállománnyal és adottsággal rendelkező bikák örökítsék tovább génjeiket a minél jobb génekkel rendelkező szaporulat érdekében. Előfordul, hogy a tehenekért komoly harcokba bocsátkoznak a bikák, ami magas fokon ritualizált, néha sérülést, esetleg elhullás eredményez.

A bőgés ideje alatt a bikák ilyenkor szinte egyáltalán nem táplálkoznak. Testtömegük akár 20-30 százalékát is képesek ez idő alatt elveszíteni.

A borítás, azaz a megtermékenyítés után a tehenek egy, nagyon ritka esetekben két utódot hoznak világra. A borjak 234-236 nap után jönnek világra, és néhány óra múlva már követni is képesek anyjukat.

Nem feledkezhetünk meg a zalai, somogyi, valamint a gemenci gímszarvas állományunkról, amely hungarikummá vált. A híres gímszarvas állomány megőrzéséhez azonban továbbra is elengedhetetlen a megfelelő szakmai ismeret és a szarvassal való gazdálkodás.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu