Az erdészeti vándorgyűléseket a Magyar Erdészegylet honosította meg hazánkban, majd ezt vette át az 1866-ban megalakult Országos Erdészeti Egyesület. Az Erdészeti és Gazdászati Lapok 1867. évi novemberi lapszámában olvasható egyesületi alapszabálynak már a második pontja kiköti a közgyűlések tartását: „a tagoknak időszakonkénti gyűlései, az ország különféle vidékein, erdőgazdasági ügyek fölötti tanácskozás végett”. A kezdeti időkben a gazdasági fejlődés az erdőgazdálkodást is számos feladat elé állította, ahhoz, hogy ezekre megoldást találjanak, mozgósítani kellett és egybegyűjteni az ország területén szétszórtan dolgozó szakembereket.
A vidéki helyszínek a budapesti központ ellensúlyozását is szolgálták, a fővárostól távolabbra eső erdőgazdaságok és szakemberek szemében így egyre kevésbé tűnt idegennek az egyesület. Természetesen már akkor nagy szerepet kapott a régi-új barátságok megerősítése is. A tervezett vándorgyűlés helyszínét a szakmai folyóirat és más civil lapok hasábjain adták hírül a tagságnak, és ugyanilyen módon közölték a fontos információkat. A későbbre halasztott losonczi közgyűlésről így írt a korabeli lap: „A választmány elhatározza, hogy a mostani viszonyok tekintetéből a Losonczra kitűzött és f. é. sept. 2 tól 8-ig megtartatni szándékolt nagy gyűlést elnapolja.”
Neves helyszíne volt a vándorgyűlésnek Debrecen (1868), Kassa (1869), de számos alkalommal tartották Budapesten is, az akkori, Alkotmány utcai székházban. Az 1920 decemberére meghirdetett közgyűlést ugyan egy kormányrendelet miatt nem lehetett megtartani, de később azt is bepótolták. Érdekesség, hogy akkor közös estet is tartott az Országos Erdészeti Egyesület és a Selmecbányaiak Egyesülete. Az 1921-es budapesti közgyűlésen megemlékeztek a szeptemberi soproni felkelő harcokban elesett főiskolás hallgatókról: Machatsek Gyuláról és Szechányi Elemérről.
A második világháború után először 1948-ban Budapesten tartottak rendkívüli újjászervező ülést, majd 1949-ben Szegeden gyűltek össze az erdész szakemberek. Ott a nehézségek ellenére már több mint 200 fő vett részt, a találkozó témája pedig az időszerű Alföldfásítás volt. 1957-ig csak budapesti közgyűléseket tartottak, de azt követően minden évben, változatos helyszíneken rendezik meg a vándorgyűlést.
A vándorgyűlések rangját mutatja, hogy az 1964-es egri rendezvény alkalmából a Magyar Posta 1 Ft-os címletű bélyeget is kiadott az egyesületi címerrel és az ikonikus helyszínnel, a Szalajka-völggyel. A vándorgyűlésre készült egyedi gyufacímkék is gyakoriak voltak.
Az 1996-os ópusztaszeri, a millecentenáriumra időzített vándorgyűlésen természetesen a honfoglalás és az ország akkori erdőállományai volt a fő témája. A résztvevők egy igazi ritkasággal is gazdagodtak: az ún. Bedő-féle A magyar állam összes erdőségeinek átnézeti térképe az egyes községek határában uralkodó főfanemek kitüntetésével című térkép faximile kiadásával. 
Szintén nagy népszerűségnek örvendett a 2014-es soproni vándorgyűlés, amely az alma mater miatt volt a szokásosnál erősebb hívószó. Az egyesület fennállásának 150. évfordulója alkalmából 2016-ban Székelyföldre látogatott a rendezvény. 118 évvel az utolsó erdélyi közgyűlést követően – melynek a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium adott otthont – Sepsikőröspatak-Tusnádfürdő-Kálnok helyszíneken több mint ezer erdész szakember gyűlt össze miniszterek, államfők kíséretében. Az esemény fénypontjaként a kálnoki unitárius temetőben megkoszorúzták Bedő Albert szobrát és fölkeresték az egyesület által felújított sírt.
Az elnök és a helyi elöljárók megnyitóját követően a titkár ismerteti az elmúlt év eredményeit és a jövő évi terveket. Átadják a szakmai kitüntetéseket az arra érdemeseknek, és megemlékeznek az előző évben elhunyt tagtársakról is: nevük felolvasását a klopacska – bányász fa harang – jellegzetes kopogó hangja kíséri. A szakmai programok során terepi helyszíneken mutatják be a helyi gazdálkodást és a házigazda várost is megismerhetik a résztvevők. A közös díszvacsorán pedig ismerkedésre és kötetlen beszélgetésre is lehetőség nyílik. Az elmúlt évtizedek remek kezdeményezése, hogy a rendezvényhez szorosan kapcsolódóan tartják meg az Év erdésze verseny döntőjét is, amelynek keretében az erdőgazdaságok legjobb erdész szakemberei mérik össze tudásukat.
Kiss Csaba
elnök, OEE Erdészettörténeti Szakosztály
Archív fotók: Országos Erdészeti Egyesület
