Back to top

Együtt a szakma

A 150. vándorgyűlését tartja idén az Országos Erdészeti Egyesület, ezúttal a Gyulaj Zrt. szervezésében. A hosszú múltra visszatekintő rendezvény keretében évről évre más helyszínen gyűlnek össze az ország minden tájáról érkező erdész szakemberek.

A Bedő Albert-emlékéremmel a kiemelkedő egyesületi tevékenységet ismerik el
A Bedő Albert-emlékéremmel a kiemelkedő egyesületi tevékenységet ismerik el
Az erdészeti vándorgyűléseket a Magyar Erdészegylet honosította meg hazánkban, majd ezt vette át az 1866-ban megalakult Országos Erdészeti Egyesület. Az Erdészeti és Gazdászati Lapok 1867. évi novemberi lapszámában olvasható egyesületi alapszabálynak már a második pontja kiköti a közgyűlések tartását: „a tagoknak időszakonkénti gyűlései, az ország különféle vidékein, erdőgazdasági ügyek fölötti tanácskozás végett”. A kezdeti időkben a gazdasági fejlődés az erdőgazdálkodást is számos feladat elé állította, ahhoz, hogy ezekre megoldást találjanak, mozgósítani kellett és egybegyűjteni az ország területén szétszórtan dolgozó szakembereket.

A rendkívüli szétszórtság indokolta a vándorlást, ami lehetőséget adott az ország különböző pontjairól származó szakmai tapasztalatok megismertetésére, cseréjére.

A vidéki helyszínek a budapesti központ ellensúlyozását is szolgálták, a fővárostól távolabbra eső erdőgazdaságok és szakemberek szemében így egyre kevésbé tűnt idegennek az egyesület. Természetesen már akkor nagy szerepet kapott a régi-új barátságok megerősítése is. A tervezett vándorgyűlés helyszínét a szakmai folyóirat és más civil lapok hasábjain adták hírül a tagságnak, és ugyanilyen módon közölték a fontos információkat. A későbbre halasztott losonczi közgyűlésről így írt a korabeli lap: „A választmány elhatározza, hogy a mostani viszonyok tekintetéből a Losonczra kitűzött és f. é. sept. 2 tól 8-ig megtartatni szándékolt nagy gyűlést elnapolja.”

A tájékoztatás manapság sincsen másképp, de természetesen a modern hírközlési csatornákat (honlap, levelező listák, közösségi oldalak) is használja a vezetés.

Az 1868. évi debreceni közgyűlés csoportképe
Az 1868. évi debreceni közgyűlés csoportképe
Neves helyszíne volt a vándorgyűlésnek Debrecen (1868), Kassa (1869), de számos alkalommal tartották Budapesten is, az akkori, Alkotmány utcai székházban. Az 1920 decemberére meghirdetett közgyűlést ugyan egy kormányrendelet miatt nem lehetett megtartani, de később azt is bepótolták. Érdekesség, hogy akkor közös estet is tartott az Országos Erdészeti Egyesület és a Selmecbányaiak Egyesülete. Az 1921-es budapesti közgyűlésen megemlékeztek a szeptemberi soproni felkelő harcokban elesett főiskolás hallgatókról: Machatsek Gyuláról és Szechányi Elemérről.

A második világháború után először 1948-ban Budapesten tartottak rendkívüli újjászervező ülést, majd 1949-ben Szegeden gyűltek össze az erdész szakemberek. Ott a nehézségek ellenére már több mint 200 fő vett részt, a találkozó témája pedig az időszerű Alföldfásítás volt. 1957-ig csak budapesti közgyűléseket tartottak, de azt követően minden évben, változatos helyszíneken rendezik meg a vándorgyűlést.

A rendezvény egyik visszatérő helyszíne a már hét alkalommal házigazda Pécs, 2010 májusában pedig ott tartották a nemzetközi bányász-kohász-erdész találkozót is.

Az 1964-es egri vándorgyűlés alkalmából bélyeget is kiadtak
Az 1964-es egri vándorgyűlés alkalmából bélyeget is kiadtak
A vándorgyűlések rangját mutatja, hogy az 1964-es egri rendezvény alkalmából a Magyar Posta 1 Ft-os címletű bélyeget is kiadott az egyesületi címerrel és az ikonikus helyszínnel, a Szalajka-völggyel. A vándorgyűlésre készült egyedi gyufacímkék is gyakoriak voltak.

Az 1996-os ópusztaszeri, a millecentenáriumra időzített vándorgyűlésen természetesen a honfoglalás és az ország akkori erdőállományai volt a fő témája. A résztvevők egy igazi ritkasággal is gazdagodtak: az ún. Bedő-féle A magyar állam összes erdőségeinek átnézeti térképe az egyes községek határában uralkodó főfanemek kitüntetésével című térkép faximile kiadásával.

Szintén nagy népszerűségnek örvendett a 2014-es soproni vándorgyűlés, amely az alma mater miatt volt a szokásosnál erősebb hívószó. Az egyesület fennállásának 150. évfordulója alkalmából 2016-ban Székelyföldre látogatott a rendezvény. 118 évvel az utolsó erdélyi közgyűlést követően – melynek a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium adott otthont – Sepsikőröspatak-Tusnádfürdő-Kálnok helyszíneken több mint ezer erdész szakember gyűlt össze miniszterek, államfők kíséretében. Az esemény fénypontjaként a kálnoki unitárius temetőben megkoszorúzták Bedő Albert szobrát és fölkeresték az egyesület által felújított sírt.
A jubileumi erdélyi vándorgyűlés résztvevői a kálnoki temetőben
A jubileumi erdélyi vándorgyűlés résztvevői a kálnoki temetőben
Fotó: Nagy László/EL

A közgyűlések rendje keveset változott a 150 év alatt.

Az elnök és a helyi elöljárók megnyitóját követően a titkár ismerteti az elmúlt év eredményeit és a jövő évi terveket. Átadják a szakmai kitüntetéseket az arra érdemeseknek, és megemlékeznek az előző évben elhunyt tagtársakról is: nevük felolvasását a klopacska – bányász fa harang – jellegzetes kopogó hangja kíséri. A szakmai programok során terepi helyszíneken mutatják be a helyi gazdálkodást és a házigazda várost is megismerhetik a résztvevők. A közös díszvacsorán pedig ismerkedésre és kötetlen beszélgetésre is lehetőség nyílik. Az elmúlt évtizedek remek kezdeményezése, hogy a rendezvényhez szorosan kapcsolódóan tartják meg az Év erdésze verseny döntőjét is, amelynek keretében az erdőgazdaságok legjobb erdész szakemberei mérik össze tudásukat.

Kiss Csaba
elnök, OEE Erdészettörténeti Szakosztály
Archív fotók: Országos Erdészeti Egyesület

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2019/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Égig érő fák árnyékában

A SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. Magyarország egyik legnagyobb állami erdő- és vadgazdálkodója. Elsődleges célja a rábízott erdők megőrzése, ökológiai állapotuk és teljesítőképességük fenntartása.

Láz-tetői kilátó: szemet gyönyörködtető panoráma

A Keszthelyi-hegységben a Bakonyerdő Zrt. hat kilátója várja a tájat felfedezni vágyókat. Többségük gyönyörű balatoni panorámát kínál, ám igazi gyöngyszem a hegységet belülről megmutató Láz-tetői kilátó.

Nyitnikék Obornakon: kikapcsolódás és tanulás

„Alszik a hóban a hegy, a völgy, hallgat az erdő, hallgat a föld…” Szabó Lőrinc sorairól könnyedén juthatnak eszünkbe az Obornak környéki erdők, hiszen havas téli időszakban, bármelyik dombról letekintünk, nyugalom tölt el bennünket. Ebben a harmonikus világban működik a Nyitnikék Erdészeti Erdei Iskola, ahol bármelyik évszakban garantált a kikapcsolódás, az aktív pihenés, vagy éppen a tanulás.

Tavasszal is folytatódik a zöldítési program

A vártnál nagyobb sikerrel zárult az ÉSZAKERDŐ Zrt. Erdészeti Erdei Iskoláinak éves programjában szereplő iskolazöldítési akció. Kilenc oktatási intézményből csaknem 1700 gyermek volt részese az eseményeknek. A kezdeményezés eredményeképpen az iskolák udvarán vagy azok közvetlen környezetében juhar-, kőris-, tölgy-, hárs- és vadkörtecsemetéket ültettek.

A Mikulás is szeret vonatozni

Hull a pelyhes fehér hó… hangzott a kedves dallam az EGERERDŐ Zrt. Mikulásjáratain. A nagy népszerűségnek örvendő programon közel kétezren vettek részt december 7-én és 8-án, a Felsőtárkányi és a Szilvásváradi Állami Erdei Vasúton, illetve a Mátravasúton.

Magashegyi szakoktatás

A mátrafüredi AM ASzK Mátra Erdészeti, Mezőgazdasági és Vadgazdálkodási Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma vadregényes környezetben fekszik, ahol őzek és mókusok járnak, és harapni lehet a friss levegőt. Gondozott sportlétesítményei, szabadidőparkja tökéletes feltételeket teremt a diákok számára, munkára és kikapcsolódásra egyaránt.

Az erdőgazdálkodás és a természetvédelem összhangja

A Pilisi Parkerdő folytatta fél évszázados küldetését a természetesebb erdők és az erdők értékeire nyitott emberek érdekében: bővítette a fővárosi erdők ökoturisztikai funkcióit, fejlesztette a gyermekek környezeti nevelését szolgáló intézményeket, kutatásokat, szakmai programokat szervezett a veszélyeztetett állat- és növényfajok védelmében, valamint filmet is készített az 50 éves évfordulóra.

Közösen fejlesztették a keskeny nyomközű két kisvasutat

A Kisvasutak mint attrakciók és a kapuk a természetre (RailGate) elnevezésű magyar-szlovák projektet két szomszédos keskeny nyomközű vasút, a Kassai Gyermekvasút és az ÉSZAKERDŐ Zrt. által fenntartott Lillafüredi Állami Erdei Vasút fejlesztése érdekében indították.

Közel hat hektár új erdőt telepítettek Hatvan külterületén

Javában tart az Országfásítási Program, melynek keretében az állami erdőgazdaságok 2019 őszén mintegy 550 hektáron kétmillió facsemetét és 100 millió makkot használtak fel. Ehhez a programhoz csatlakozott az EGERERDŐ Zrt. is.

Egyre népszerűbb a karácsonyfa kölcsönzés

Kivágott fenyőfák milliói kerülnek a hulladéktelepekre ünnepek után minden évben. A környezetvédők és természetbarátok már régóta hangoztatják, van ennél jobb megoldás, nem kell elpusztítani fenyők tömkelegét.