Back to top

Együtt a szakma

A 150. vándorgyűlését tartja idén az Országos Erdészeti Egyesület, ezúttal a Gyulaj Zrt. szervezésében. A hosszú múltra visszatekintő rendezvény keretében évről évre más helyszínen gyűlnek össze az ország minden tájáról érkező erdész szakemberek.

A Bedő Albert-emlékéremmel a kiemelkedő egyesületi tevékenységet ismerik el
A Bedő Albert-emlékéremmel a kiemelkedő egyesületi tevékenységet ismerik el
Az erdészeti vándorgyűléseket a Magyar Erdészegylet honosította meg hazánkban, majd ezt vette át az 1866-ban megalakult Országos Erdészeti Egyesület. Az Erdészeti és Gazdászati Lapok 1867. évi novemberi lapszámában olvasható egyesületi alapszabálynak már a második pontja kiköti a közgyűlések tartását: „a tagoknak időszakonkénti gyűlései, az ország különféle vidékein, erdőgazdasági ügyek fölötti tanácskozás végett”. A kezdeti időkben a gazdasági fejlődés az erdőgazdálkodást is számos feladat elé állította, ahhoz, hogy ezekre megoldást találjanak, mozgósítani kellett és egybegyűjteni az ország területén szétszórtan dolgozó szakembereket.

A rendkívüli szétszórtság indokolta a vándorlást, ami lehetőséget adott az ország különböző pontjairól származó szakmai tapasztalatok megismertetésére, cseréjére.

A vidéki helyszínek a budapesti központ ellensúlyozását is szolgálták, a fővárostól távolabbra eső erdőgazdaságok és szakemberek szemében így egyre kevésbé tűnt idegennek az egyesület. Természetesen már akkor nagy szerepet kapott a régi-új barátságok megerősítése is. A tervezett vándorgyűlés helyszínét a szakmai folyóirat és más civil lapok hasábjain adták hírül a tagságnak, és ugyanilyen módon közölték a fontos információkat. A későbbre halasztott losonczi közgyűlésről így írt a korabeli lap: „A választmány elhatározza, hogy a mostani viszonyok tekintetéből a Losonczra kitűzött és f. é. sept. 2 tól 8-ig megtartatni szándékolt nagy gyűlést elnapolja.”

A tájékoztatás manapság sincsen másképp, de természetesen a modern hírközlési csatornákat (honlap, levelező listák, közösségi oldalak) is használja a vezetés.

Az 1868. évi debreceni közgyűlés csoportképe
Az 1868. évi debreceni közgyűlés csoportképe
Neves helyszíne volt a vándorgyűlésnek Debrecen (1868), Kassa (1869), de számos alkalommal tartották Budapesten is, az akkori, Alkotmány utcai székházban. Az 1920 decemberére meghirdetett közgyűlést ugyan egy kormányrendelet miatt nem lehetett megtartani, de később azt is bepótolták. Érdekesség, hogy akkor közös estet is tartott az Országos Erdészeti Egyesület és a Selmecbányaiak Egyesülete. Az 1921-es budapesti közgyűlésen megemlékeztek a szeptemberi soproni felkelő harcokban elesett főiskolás hallgatókról: Machatsek Gyuláról és Szechányi Elemérről.

A második világháború után először 1948-ban Budapesten tartottak rendkívüli újjászervező ülést, majd 1949-ben Szegeden gyűltek össze az erdész szakemberek. Ott a nehézségek ellenére már több mint 200 fő vett részt, a találkozó témája pedig az időszerű Alföldfásítás volt. 1957-ig csak budapesti közgyűléseket tartottak, de azt követően minden évben, változatos helyszíneken rendezik meg a vándorgyűlést.

A rendezvény egyik visszatérő helyszíne a már hét alkalommal házigazda Pécs, 2010 májusában pedig ott tartották a nemzetközi bányász-kohász-erdész találkozót is.

Az 1964-es egri vándorgyűlés alkalmából bélyeget is kiadtak
Az 1964-es egri vándorgyűlés alkalmából bélyeget is kiadtak
A vándorgyűlések rangját mutatja, hogy az 1964-es egri rendezvény alkalmából a Magyar Posta 1 Ft-os címletű bélyeget is kiadott az egyesületi címerrel és az ikonikus helyszínnel, a Szalajka-völggyel. A vándorgyűlésre készült egyedi gyufacímkék is gyakoriak voltak.

Az 1996-os ópusztaszeri, a millecentenáriumra időzített vándorgyűlésen természetesen a honfoglalás és az ország akkori erdőállományai volt a fő témája. A résztvevők egy igazi ritkasággal is gazdagodtak: az ún. Bedő-féle A magyar állam összes erdőségeinek átnézeti térképe az egyes községek határában uralkodó főfanemek kitüntetésével című térkép faximile kiadásával.

Szintén nagy népszerűségnek örvendett a 2014-es soproni vándorgyűlés, amely az alma mater miatt volt a szokásosnál erősebb hívószó. Az egyesület fennállásának 150. évfordulója alkalmából 2016-ban Székelyföldre látogatott a rendezvény. 118 évvel az utolsó erdélyi közgyűlést követően – melynek a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium adott otthont – Sepsikőröspatak-Tusnádfürdő-Kálnok helyszíneken több mint ezer erdész szakember gyűlt össze miniszterek, államfők kíséretében. Az esemény fénypontjaként a kálnoki unitárius temetőben megkoszorúzták Bedő Albert szobrát és fölkeresték az egyesület által felújított sírt.
A jubileumi erdélyi vándorgyűlés résztvevői a kálnoki temetőben
A jubileumi erdélyi vándorgyűlés résztvevői a kálnoki temetőben
Fotó: Nagy László/EL

A közgyűlések rendje keveset változott a 150 év alatt.

Az elnök és a helyi elöljárók megnyitóját követően a titkár ismerteti az elmúlt év eredményeit és a jövő évi terveket. Átadják a szakmai kitüntetéseket az arra érdemeseknek, és megemlékeznek az előző évben elhunyt tagtársakról is: nevük felolvasását a klopacska – bányász fa harang – jellegzetes kopogó hangja kíséri. A szakmai programok során terepi helyszíneken mutatják be a helyi gazdálkodást és a házigazda várost is megismerhetik a résztvevők. A közös díszvacsorán pedig ismerkedésre és kötetlen beszélgetésre is lehetőség nyílik. Az elmúlt évtizedek remek kezdeményezése, hogy a rendezvényhez szorosan kapcsolódóan tartják meg az Év erdésze verseny döntőjét is, amelynek keretében az erdőgazdaságok legjobb erdész szakemberei mérik össze tudásukat.

Kiss Csaba
elnök, OEE Erdészettörténeti Szakosztály
Archív fotók: Országos Erdészeti Egyesület

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2019/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az alkalmazkodás nagymesterei

A magyar erdők sok millió egérnek adnak otthont a Kárpát-medencében. Az óvilágban előforduló 542 egérformából nálunk kilenc honos (köztük patkányok is vannak), az erdei egereknek pedig csak négy faja él hazánkban. Mégis nagy szerepet töltenek be a magyar vadonban, már csak azért is, mert sok ragadozónak biztosítanak táplálékot.

Jobban teljesítenek a gyepek a szén-dioxid megkötésben, mint a fák

A rétek és legelők hatékonyabbak a szén-dioxid megkötésben, mint az erdők. Egy új tanulmányból kiderül, hogy a klímaváltozás, hogyan változtatta meg az eddigi szemléletet.

Csömödéri Állami Erdei Vasút: Ábel hétvégén útnak indul

A ZALAERDŐ Zrt. erdei vasúthálózata 109 kilométeres hosszúságban szeli át a göcseji dombokat, 32 kilométeren – Lenti és Kistolmács között – kirándulókat is szállít.

Egy innovatív erdőgazdaság

A KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt-nél minden terítékre kerül, ami fásszárú növény. A társaságra a nyitottság, a kísérletező szemlélet jellemző. Fontos, hogy a kutatóintézetük gyakorlati célokat szolgáljon. Csak olyan témákat tűznek zászlajukra, amelyeknek kézzelfogható eredménye, gazdasági haszna is lesz.

AM-államtitkár: több mint 22 milliárd forintért zajlanak ökoturisztikai fejlesztések

Több mint 22 milliárd forintért zajlanak állami, ökoturisztikai fejlesztések az erdőgazdaságoknál - mondta az Agrárminisztérium (AM) erdőkért és földügyekért felelős államtitkára szerdán a Baranya megyei Orfűn.

Minél több lehetőséget kell teremteni erdeink felfedezésére

Az Agrárminisztérium az erdők és a fával borított területek gyarapítása érdekében indította el az Országfásítási Programot, amelynek részeként a Településfásítási Programban mintegy 470 település részére biztosítottunk sorfákat, hogy belterületi ültetésekkel is felhívjuk a figyelmet az erdők fontosságára - mondta el Nagy István a „Muzsikál az erdő” - Mátrai Művészeti Napok megnyitóján, Gyöngyöspatán.

Erdészet a Bakony fővárosában

Magyarország legmagasabban fekvő városa, Zirc története több mint 800 évre tekint vissza. A Ciszterci Apátsághoz köthető, Bakony fővárosaként is emlegetett településen gazdálkodik a VERGA Zrt. Zirci Erdészete.

Teljes kikapcsolódásra vágyik? Keresse föl Kaszót!

Hazánk legnagyobb síkvidéki erdőtömbjét a Kaszó Zrt. kezeli. A rengeteg közepében, egy mesebeli kis településen, Kaszópusztán működik az erdőgazdaság központja, és ott várja a vendégeket a legendás kaszói vadászház és üdülő is. A térség vonzerejét növeli még a szintén az erdőgazdaság által működtetett kaszói kisvasút, amely az Európában is egyedülálló Baláta-tóhoz viszi a kirándulókat.

Az évszázad vételének tartják az eladósorba került gazdaságot

„Lenyűgöző! Ez egy olyan birtok, melyhez fogható százévente egyszer kerül piacra” – fogalmazott egy brit árverésvezető egy, Írország Edenberry nevű településének határában elterülő, augusztusban kalapács alá kerülő gazdaságról. Lássuk, mi áll a hangzatok szavak mögött!

Óriási érdeklődés kísérte az Online Erdei Iskola sorozatot

Közel 120 ezren tekintették meg az Országos Erdészeti Egyesület által indított Online Erdei Iskola sorozat videóit az interneten. A május elején, a Madarak és fák napján kezdődött sorozat az állami és magán erdőgazdaságok rendhagyó erdei iskolai foglalkozásait mutatta be a járványhelyzet miatt otthon lévő iskolás gyerekeknek.