Back to top

Értik a Vértes szavát

Már a hegy déli lábánál festői látványt nyújt a fölém magasodó Vértes. Ősi sóhaj száll alá a hegytetőről letűnt korok titkait sugallva. Aki itt éli le életét, tudja, mit mesél az erdő és tiszteletben tartja óhaját, de a vendég idegen marad, s csak hűsítő szellőt érez bőrén. A Právetz dinasztia tagjai értik e bizalmas nyelvet, ugyanis több mint 140 éve őrzik, tisztelik és védik a Vértes élővilágát.

Vendéglátóim, Právetz Antal és fia, András vadászöltönyben fogadnak a Vértesi Erdő Zrt. Csákberényben működő Gróf Merán Fülöp Vadászati és Erdészeti Múzeumának teraszán. Id. Právetz Antal, a sváb származású Právetz dinasztia első erdőjáró tagja, 1873-ban született Kápolnapusztán. Húszéves korától a Merán-uradalom erdőőreként tevékenykedett Gánt- Kápolnapuszta területein, majd 1900-tól 1943-ig uradalmi vadőrként szolgált Csákberényben. Ötvenéves szolgálati idejét tehát mindvégig a Vértesben töltötte, 82 éves korában hunyt el. „Nagyapám igazán lelkiismeretes ember volt, az olasz fronton töltött négy év után folytatta az itt megkezdett munkát. A múzeum kertjében ma is terem körtefája, melyet száz éve ültetett” – meséli Právetz Antal.

Ifj. Právetz Antal 1910-ben látta meg a napvilágot.

Kitűnő eredménnyel zárta erdészeti iskoláit, majd uradalmi erdész lett a Merán-birtokon.

Körtefa-matuzsálem az egykori erdészház, ma múzeum udvarán
Körtefa-matuzsálem az egykori erdészház, ma múzeum udvarán
Erdőfelügyelőként a visszacsatolt kárpátaljai Nagyszőlősön dolgozott. A Rákosi-érában azonban „klerikális befolyás alatt álló”, megbízhatatlannak titulálták és visszaminősítették. Az 1950-es években visszatért Csákberénybe, ahol végigjárva a ranglétrát, erdészetvezetőként köszönt le posztjáról. Nevéhez kötődik a ’30-as években fakitermelés és -szállítás céljából építtetett kisvasút. A nyugdíjas kort nem sokáig élvezhette, korán meghalt. „Rengeteget tanultam édesapámtól, egyebek közt a közös vadászatokon is. Tőle hallottam, hogy a hajtóvadászaton nem mindegy, hogy az elöl álló puskások vagy hajtók vagyunk. Én is erre nevelem a fiamat” – mondta az Antal nevet már harmadik generációban viselő szakember.

Ő Söréden született, Sopronban járta ki az erdészeti technikumot, majd az erdőmérnöki karon fejezte be iskolai tanulmányait. 1971-től a Csákvári Erdészet erdőmérnökeként dolgozott. Volt egy évig gépesítési, majd két évig erdőművelési műszaki vezető, 1974-ben pedig az erdészet igazgatójává nevezték ki. „48 évig vezettem az erdészetet, és igazán büszke vagyok rá, hogy valamennyi alkalmazottam a gondviselésem során szerezte meg a minőségi erdészeti munkához szükséges szakmai tudást” – mondta.

Utánpótlás-nevelő tevékenységét, az erdő- és vadgazdálkodás összehangolásában végzett munkáját 2012-ben a Vidékfejlesztési Minisztérium Magyar Érdemrend Lovagkereszttel ismerte el.

De nem csak erre lehet büszke a 73 éves Právetz Antal. A mintegy 50 éves igazgatása során számos példa mutatja környezetfejlesztő törekvéseit, az erdő és a múlt iránt érzett mérhetetlen odaadását. „A Juhdöglő-völgy öthektáros erdőterületét ki akarták vágni, pedig csaknem 280 éves bükkfák is nőnek ott. Sikerült megoldani, hogy 1976-ban a Vértesi Tájvédelmi Körzethez csatolják, és fokozottan védett erdőrezervátumként tartják nyilván a mai napig.” Az erdészet támogatásával Kőhányáson egy több mint százéves Esterházy-kápolnát újíttatott föl a ’80-as években. Nagyapja és a könyörtelen mészárlások során életüket vesztett áldozatok emléke előtt tisztelegve pedig Kápolnapuszta temetőjét is rendezték.

Vérteskozmán az 1945-ben hősi halált halt honvéd huszáregység emlékére állíttattak kettős kereszt emlékművet, amit rendszeresen több százan keresnek fel a megemlékezés napján.

A kihelyezett tablók 1930-as években készült képein a család Merán-uradalomban szolgált őseit is láthatjuk
A kihelyezett tablók 1930-as években készült képein a család Merán-uradalomban szolgált őseit is láthatjuk
2014-ben elkészült a 4,6 kilométer hosszú Panoráma tanösvény, amely a Vértes mozaikszerű tájösszetettségét szemlélteti, és gyönyörű kilátást biztosít a kirándulók számára. Ugyanebben az évben építették fel és nyitották meg a Merán Fülöp Vadászati és Erdészeti Múzeumot. Kiállított tárgyai, valamint lélegzetelállító diorámája révén kiemelt helyet követel a vadászati múzeumok rangsorában, és a 2021-es Vadászati Világkiállításnak is részese lesz. Boronaház építésén is szorgoskodik Právetz Antal, hogy korhűen bemutathassák, hogyan is nézett ki egy vadászház a 19–20. században.

Nem mehetünk el amellett, hogy a 13 ezer hektáron gazdálkodó Csákvári Erdészet területén 1976-ban muflon betelepítési tervvel állt elő. Mintegy 150 állatot engedett ki a területre, amit ötéves vadászati moratóriumot követett. Ennek eredményeképpen

jelenleg kb. 1500 egyedből álló, kiemelkedő minőségű muflonállomány él a területen.

Mindennek apropóján a majki remeteség kastélyában a Vadászati Világkiállítás ideje alatt megközelítőleg 400 muflontrófeát magába foglaló bemutatót szerveznek. „Bár az igazgatói posztról lemondtam, jelenleg projektigazgatóként dolgozom az erdészetnél. Célom egy ökoturisztikai központ létesítése Gánt és Csákvár közelében, Kőhányáson. 73 éves vagyok, és élvezem a munkát” – mondja elégedetten a szakember.

A következő nemzedéket képviselő András szintén „megfertőződött” az erdészet és a vadászat ősi szeretetével. Édesapjától átvéve a stafétabotot a Dél-Vértesi Erdészeti Igazgatóság műszaki gyakornoka, erdőművelési és műszaki teendőket lát el. „Édesapám világéletében kitartott a vértesi erdő- és vadgazdálkodás mellett – aminek voltak igazán nehéz időszakai. Igyekszem én is megfelelni a kihívásnak, hogy tovább vihessem a Právetz nevet a Vértes erdőgazdálkodásában. Édesapámra mindig is felnéztem. Megtanította, hogy a tudás az egyetlen, amit nem vehetnek el soha tőlem. Kitartással és önfejlesztéssel az ember bármit elérhet. Példát mutat a gondolkodása, a vadászat kapcsán is.

Tizenöt éves voltam, mikor első gímszarvas bikámat elejtettem – természetesen édesapám kíséretével. Az a nap felejthetetlen marad számomra. Akkor ott egy perc leforgása alatt megtudtam milyen az, mikor az öröm és a gyász egymással keveredik.

De azt is megtanította, hogy mindent a helyén kell tudni kezelni” – sorolta Právetz András, majd megosztotta velünk örömét, hogy hamarosan kislánnyal bővül a család. András felesége szintén vadász, így úgy tűnik, a Vértes és a Právetz dinasztia sorsa a továbbiakban is összefonódik, és ahogy elődeik, éppúgy a következő generáció is érti majd az erdők szavát.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2019/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Új agrártámogatási program

Akármikor indul a KAP, lesz mód a mezőgazdasági beruházások támogatására – ebben foglalható össze a kormány meghirdetett új támogatási konstrukciója, amelyet szeptember 16-án ismertetett Nagy István miniszter. Ugyancsak a tájékoztatón jelentette be Herczegh András, hogy a következő három évben is elérhető lesz a gazdák számára az európai uniós forrásra épülő COSME garanciaprogram.

Elültették a főváros tízezredik fáját

Elültették a mintegy három éve indult fővárosi fatelepítési program tízezredik és az országfásítási program első fáját pénteken a Margitszigeten. A fákat jelképesen Tarlós István főpolgármester és Nagy István agrárminiszter ültette el.

Átkeltünk a Mátrán

Milyen is a vándortábor? Mint hét kirándulás egybefűzve? Mint a szokásosnál jóval hosszabbra sikerült aktív hétvége? Nem olyan, több annál!

Nemzeti park volt az erdészeti nyílt nap díszvendége

Ismét eltelt egy év, és újra kinyitotta kapuit az Erdészeti Nyílt Nap, az egri Érsekkertben. Az EGERERDŐ Zrt. 2011-ben megrendezett első nyílt napja óta több, mint 35 ezer kíváncsi gyermek vett részt a rendezvényen, mely a városba hozza a természet szépségét, és közelebb viszi szívünkhöz az erdőt.

Gschwindt Márk: Feledhetetlen pillanat

Gschwindt Márk a Somogy megyei Böhönyén nőtt fel, ott került közel a természethez. Jelenleg Kaposváron él családjával, egy gyönyörű kislány édesapja. A természetfotózás rejtelmeivel és szépségével másfél éve ismerkedett meg, és mára mindennapjainak a részévé vált.

Ezért sikeresek a világos színű gyöngybaglyok teliholdkor

A gyöngybaglyok között előfordulnak világosabb és sötétebb színezetű egyedek is. A tudósok arra voltak kíváncsiak, vajon van-e különbség a különböző árnyalatú tollazattal rendelkező baglyoknál a vadászat sikerességében, és ha igen, mi lehet az oka.

Nemcsak hallhatják, láthatják is a gímbikákat a vezetett túrákon részt vevők

A Pilisi Parkerdő több erdészeténél vezetnek túrákat a szarvasbőgés időszakában, ami a főváros környéki erdőkben szeptembertől október elejéig tart. A különleges kirándulásokon részt vevők nemcsak a gímszarvasok nászával, hanem az éjszakai erdő életével is megismerkedhetnek.

Mercosur – Az erdőtüzek miatt veszélyben a megállapodás?

Az amazóniai erdőtüzek miatt több európai uniós tagállamban, például Német- és Franciaországban is veszélybe kerülhet az EU-Mercosur megállapodás ratifikációja. Hiába volt a 20 éves tárgyalássorozat a megállapodás tető alá hozásához?

Természetbarát nyíregyházi diákok: vetélkedőre fel!

A Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskola az Erdők Hete alkalmából „Kiből Lesz Az Erdész?”- Erdőismereti Akadályversenyt hirdet Nyíregyháza város felső tagozatos tanulóinak. A vetélkedőre 3 fős csapatok jelentkezését várják a mellékelt előzetes feladatlap kitöltésével és visszaküldésével.

Megtelepszik-e nálunk a barnamedve?

A barnamedve a világ legnagyobb elterjedési területével bíró medvefaja, hiszen annak ellenére, hogy Észak-Afrika területéről már kipusztult, Spanyolországtól Japánig Eurázsiában, míg Észak-Amerikában Alaszkától Mexikóig még viszonylag nagy számban előfordul.