Back to top

A huntól a törökig: íjászbemutató Bábolnán

A tradicionális íjászati bemutatót is láthattunk az idei Gazdanapokon Bábolnán, a Győrből érkezett Bercsényi Miklós Diáksport Egyesület Íjász Szakosztálya tagjainak jóvoltából, s az érdeklődők ki is próbálhatták eleink fegyverének használatát.

Czvitkovics István szakosztályelnöktől megtudhattuk, hogy jelenleg 70 tagjuk van, akik többsége tradicionális, azaz reflexíjakat használ, de vannak olimpiai és csigás íjjal lövő tagjaik is. A szakosztály sikeresnek mondható, hiszen Európa- és világbajnokok is vannak soraikban.

babolna_ijaszat_kep.jpg

Fotó: Csatlós Norbert
Az ember már évezredek óta használ íjakat vadászatra, ezek a hagyományos eljárással készült íjak, melyeket reflexíjaknak is nevezünk. Ezeknél a szarvak és karok fejtik ki a döntő hatást. A karokban van eltárolva az energia, melyet a szarvak felerősítenek.

Tudomásunk szerint a reflexíjat az asszírok használták széles körben, de a rómaiaknál és a görögöknél is elterjedt volt. Az ázsiai nomád népek között a szkíták voltak az első saját nyilat használók, majd feltűntek az avar és a hun íjak. Ez utóbbiak aszimmetrikusak, azaz az alsó kar rövidebb, ez kifejezetten lovas harcászatnál volt használatos. A hun íjak elterjedése után alakult ki az úgynevezett magyar íj, mely még nagyobb energiát tudott adni, így a vessző messzebb repült, a nagyobb sebesség pedig komolyabb sérülést okozhatott.

Az íj fejlődése szempontjából a mongol íj megjelenése mérföldkő volt, mivel ez húrzsámollyal is rendelkezett, így még nagyobb energiát adott,

emellett használata után nem kellett leajzani. A fejlődés következő állomása a török íj volt, mely kisebb volt ugyan a mongolnál, de nagyobb energiát adott le. Azonban nagyot is rúgott, emiatt használata nagyobb odafigyelést igényelt – tudtuk meg a Bábolnai Gazdanapokon tartott íjászati bemutatón.

Az érdeklődők közül sokan a kihelyezett léggömbökre céloztak, mások a céltáblákra, de a nyúlszobrok is benne voltak a képzeletbeli célkeresztben. Azoknak pedig, akiknek megjött a kedve az íjászathoz, de nem győriek, azt tanácsolják, érdemes az interneten böngészni, hiszen ma már minden nagyobb városban, sőt kisebb településeken is működnek hagyományőrző íjászegyesületek, ahol tagfelvételt és versenyeket is meghirdetnek honlapjaikon.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A földek emberei

A munka öröméből, hogy hasznot hajtunk, hogy szép, amit csinálunk, eleinte semmit sem vettem észre. Minden ridegnek látszott, koszos volt, szúrt és fájt. A deréktáj igazi veszélyzóna. Életem első igazi paprikaszedésén, amikor alig tízévesen megkaptam a felnőtteknek járó duplasort és az ezzel járó felelősséget (egy szem nem sok, annyi nem maradhatott száron), apám, beavatásul, gúnyt űzött belőlem.

Benedek Elek, a gazda

Idén ünnepeljük Benedek Elek (1859. szeptember 30–1929. augusztus 17.) születésének 160. évfordulóját. Kevesen tudják, hogy az elsősorban meseíróként számon tartott író a föld gyermeke, aki szülőfalujában mintagazdaságot hozott létre, több ezer fát ültetett, és a Madarak és fák napjának lelkes támogatója, terjesztője volt.

Az emlékezés mellett a mai termelőkről sem szabad megfeledkezni

Az Országgyűlés tavaly döntött arról, hogy Nagyatádi Szabó István egykori földművelésügyi miniszter születésnapját, szeptember 17-ét a földművesek emléknapjává nyilvánítja. Az erről szóló országgyűlési határozat indoklása szerint ezen a napon „arról a földműves-társadalomról emlékezünk meg, amely jó- és balsorsában egyaránt készen áll a haza szolgálatára”.

OMÉK, egy rendhagyó mezőgazdasági kiállítás

Alig több mint egy hét múlva kezdődik Magyarország legnagyobb agrárgazdasági eseménye, a 79. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár. A 2019. szeptember 26-29. között a HUNGEXPO területén zajló esemény sztárfellépőkkel , élménygazdasággal, szakmai konferenciákkal, gasztronómiai különlegességekkel és egy ezer négyzetméteres közösségi élelmiszer standdal várja a látogatókat.

Ma van a Földművesek emléknapja

Az Országgyűlés tavaly valamennyi parlamenti frakció támogatásával megszavazta, hogy ezentúl minden év szeptember 17. a Földművesek Emléknapja legyen. Mi ezt a napot különösen fontosnak tartjuk, hiszen többek között nekik, a földműveseknek, ha úgy tetszik, a parasztoknak írjuk, szerkesztjük a lapot.

A Szentföld fái

A Bibliában elsőként megnevezett fák az Éden kertjében álltak, az „élet fája”, valamint a „jó és rossz tudásának fája”. Ezeknek a hírhedt szimbolikus fáknak a nevét nem közli a Szentírás, ír viszont sok egyéb, érdekes fás növényről.

Kecskesajt és „kőműveskézkrém”

Izerné Kiss Helga és családja 2008-ban vágott bele a núbiai kecskék tartásába és tenyésztésébe: foglalkoznak gidák értékesítésével, illetve kecsketejből készítenek joghurtot, túrót, túrókrémet, különböző félkemény sajtokat. Zalaszentgrót Csáford városrészének szőlőhegyén található portájukon termékkóstolóval, vásárlási lehetőséggel várják vendégeiket, és a kecskék megtekintése is sokak számára vonzó program.

Minőségi tenyészállatok seregszemléje a Kaposvári Állattenyésztési Napokon

A folyamatos piaci kihívások között is színvonalas magyar állattenyésztői munka sikere valamennyiünk számára fontos. Ezért az agrártárca támogatásokkal is segíti az ágazatot, hogy a rendkívül erős nemzetközi versenyben helyt tudjon állni – hangsúlyozta Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára, a XIII. Kaposvári Állattenyésztési Napok (KÁN) megnyitóünnepségén, Kaposváron.

A fiatalítás és a generációváltás is a célja az OMÉK szakmai programjainak

A szakmának is változatos programokat kínál a 79. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár (OMÉK), amely a kiállítás négy napja alatt számos konferenciának és szakmai előadásnak biztosít helyszínt.

Szoborral emlékeznek a szentesiek a bolgár kertészekre

A bolgár kertészeknek emléket állító szobrot avattak Szentesen. Máté István és Lantos Györgyi szobrászművészek alkotása azokra az időkre és történelmi viharokra emlékeztet, amikor a kertészettel foglalkozó bolgárok megélhetést, netán új hazát keresve 1870 és 1940 között letelepedtek Szegvár és Szentes környékén.