Back to top

A kisebb, korszerű, precíziós gazdálkodásra képes eszközökre is komoly igény van

A Bábolnai Állami Gazdaság a rendszerváltás előtt az ország legjelentősebb állami gazdasága volt, és Komárom-Esztergom megye egyik legnagyobb foglalkoztatója. Mit jelent a mai Bábolna a megyének? Húzóerő, vagy már csak hagyomány a mezőgazdaság? Követik-e a gazdák a legújabb trendeket – kérdeztük a kiállításon dr. Balogh Zoltánt, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Komárom-Esztergom megyei elnökét?

Balogh Zoltán
Bábolna hatalmas gazdasági erőt képviselt a rendszerváltás előtt. Itt alkalmazták az országban elsőként a legkorszerűbb technológiákat, élen járt az innovációban, különösen a baromfitartás terén. Az in­ten­zív to­jás­ter­me­lés­re ki­fej­lesz­tett Bá­bol­nai Tetra to­jó­hib­ri­det a világ három leg­si­ke­re­sebb hib­rid­je kö­zött tar­tot­ták szá­mon a nyolc­va­nas évek­ben.

A rendszerváltás után még jó ideig próbálkoztak a gazdaság egybetartásával, de ez nem sikerült, gyakorlatilag elemeire hullott szét – mondja Balogh Zoltán. Szerencsére a Ménesbirtok megmaradt, és ma is jelenetős területen gazdálkodik. A baromfitenyésztés sem tűnt el a megyéből, több cég, termelő foglalkozik Bábolnán, illetve Bábolna környékén ezzel mind a mai napig. Sokféle új vállalkozás indult el a megszűnt állami gazdaság alapjain. Gyorsan meg is jegyzem, hogy a Ménesbirtok és a hazai lótenyésztés, lovas élet jövője szempontjából nagyon fontos lenne, ha a Pettkó-Szandtner Tibor Lovas Szakközépiskola és Kollégium is önállóan megmaradhatna, és nem olvasztanák be valamelyik állattenyésztési középiskolába – teszi hozzá az elnök.

Komárom-Esztergom megye mérete ellenére egyike az ország legerősebb agrár régióinak. Nagyon magas színvonalú gazdálkodás folyik, és nem csak a nagyüzemi növénytermesztésben és az állattenyésztésben, de az élelmiszer-feldolgozásban is, elég csak Gyermelyre gondolni– állítja Balogh Zoltán.

Összességében mintegy hétezer agrárvállalkozást tartanak nyilván a megyében. Ebből 300-400 közötti számít nagyvállalatnak, a többi közepes és kisvállalkozás. A gépesítettségre szerintem nem lehet panasz, a termelők többsége korszerű, nagy teljesítményű gépekkel rendelkezik. Zömében persze most a szántóföldi növénytermesztésre gondolok, de az állattenyésztésben is komoly fejlesztések történtek az utóbbi időben. Közép-Európa egyik legmodernebb tejtermelő üzeme működik például Kocson.

Mindig van hova fejlődni, de ki merem mondani, hogy a magyar mezőgazdaság technikai és technológiai felszereltsége Európa élvonalában van.

A magyar gazdálkodók szinte erőn felül gépesítettek az elmúlt években, így rendkívül korszerű eszközökkel rendelkeznek. Persze tudom, hogy ez nem mindenkire igaz. A gépesítés terén a jövőben nagyobb figyelmet kellene kapniuk a kis és közepes méretű gazdaságoknak, mert - bár elsősorban ezek adják a településeink önfenntartó és népességmegtartó erejét - az ő számukra jóval szerényebb a kínálat.

Ezen mindenképpen javítani kellene, már csak azért is mert a több száz lóerős, sok tízmilliós gépek egy kisgazdaságnak nem csak elérhetetlenek, de feleslegesek is. Vannak viszont olyan precíziós eszközök, amik szerényebb üzemméret esetén is használhatók, úgy, hogy a beszerzési költségeik sem teszik tönkre a gazdaságot. Persze ehhez a fejlesztők, a gyártók és a forgalmazók részéről is komoly szemléletváltozásra lenne szükség.

A gépállomány nagy részét most a nagyüzemeknek kínálják, de még ezek is gyakran nagyobb teljesítményű gépeket használnak, mint amekkora a területük megműveléséhez szükséges lenne.

A kis és közepes gazdaságoknál az ilyen gépek szóba sem jöhetnek, de azt állítom, hogy a kisebb, korszerű, a precíziós gazdálkodásra képes eszközökre komoly az igény már most is – jegyzi meg a kamara Komárom-Esztergom megyei elnöke.

Éppen a minap beszélgettünk arról néhány termelővel, hogy jártak-e mostanában Nyugat-Európában? Látták-e, hogy milyen gépekkel dolgoznak a német, az osztrák, a francia vagy a svájci gazdák? Ha igen, akkor biztos, hogy igazat adnak nekem, hogy mi itt egy igazán jó, európai színvonalú mezőgazdaságot művelünk. Az persze már más kérdés, hogy ennek a technikai, technológiai felszereltségnek a hatékonysága milyen fokú, noha ennek elemzésénél azért nem szabad figyelmen kívül hagyni az éghajlati viszonyainkat sem.

Sokan keresték fel a NAK standját a kiállításon
Tőlünk nyugatra nem jellemző a 300-400 hektáros gazdaság, hogy a nagyobbakról már ne is beszéljek. Mások a méretek, oda nem is kellenek az olyan hatalmas gépek, amelyekkel mi dolgozunk. Magyarországon más a birtokszerkezet, ám ennek ellenére minden üzemnek érdemes azt végiggondolni, hogy milyen gépesítési stratégiát válasszon, mi az, ami hosszú távon is fenntartható, különösen azt figyelembe véve, hogy az uniós támogatások hosszabb távon messze nem biztos, hogy ezen a szinten maradnak. Ezért is fontosak például a bábolnaihoz hasonló a kiállítások, vagy a személyre, üzemre szabott szaktanácsadás.

Mi évek óta, mint kiállítók is részt veszünk Bábolnán. A kamarai stand kifejezetten népszerű, már csak azért is, mert a kapcsolattartásnak óriási jelentősége van a korszerű gazdálkodásban a legjobb gyakorlatoktól a piaci információkig. Itt pedig nemcsak kérdezhetnek, beszélgethetnek is a termelők a kamara képviselőivel, falugazdászokkal, szaktanácsadókkal.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Dán kocák repültek Kínába

Az afrikai sertéspestis (ASP) kitörésekor Kína felfüggesztette az élő sertések behozatalát. Most az egyik legnagyobb dán sertéstenyésztő vállalkozástól vásároltak 906 anyakocát.

Birsalmát a teába!

A birsalma több vitamint, köztük C-vitamint tartalmaz, mint az alma, a pektintartalma pedig a legnagyobb a gyümölcsök között. Mit tegyünk vele, ha nyersen élvezhetetlen számunkra?

Dohánytermesztés: a kormány elkötelezett az agrártámogatások megóvása mellett

A magyar kormány elkötelezett amellett, hogy a mezőgazdaságnak nyújtott európai uniós támogatások és az átmeneti nemzeti támogatások 2020 után is megmaradjanak - jelentette ki az Agrárminisztérium (AM) agrárpiacért felelős helyettes államtitkára a Magyar Dohánytermelők Országos Szövetségének (Madosz) jubileumi konferenciáján pénteken Nyíregyházán.

Futurisztikus gazdálkodás - A technológia fejlődése a mezőgazdaság jövője?

A mezőgazdaság történelmi kihívással néz szembe. A következő harminc évben az élelmiszerigény hetven százalékkal fog növekedni. Ennek szem előtt tartásával szükséges növelni és fejleszteni a termelést, ugyanakkor korlátozni kell a környezetre gyakorolt hatását is.

Kutatóintézet: az agrár-külkereskedelem egyenlege 20 százalékkal javult az első fél évben

A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitele 4714 millió euró, behozatala 3042 millió euró volt az első fél évben, az export 11,2 százalékkal, az import 6,8 százalékkal nőtt, az agrár-külkereskedelem aktívuma 1672 millió euró volt, 279 millió euróval, 20 százalékkal több, mint 2018 első fél évében.

A minőségi növénytermelés Achilles-pontjai

A mezőgazdasági termelésben ma csak a minőségnek van értelme! Mesterházy Ákos akadémikus egy héten belül kétszer is ezzel a határozott kinyilatkoztatással kezdte mondanivalóját. Szeptember 24-én, a Nyíregyháza-Gyulatanyán rendezett tanácskozáson hallgattatta el megalapozott kijelentésével a publikumot, majd a szegedi Gabonakutató kiszombori telephelyén tartott szakmai tanácskozáson is így érvelt.

Külföldön is népszerűek hófehér galambjaink

A csepeli magasröptű hófehér keringőnk egyre népszerűbb hazánkban úgy a röpgalambászok, mint a díszgalambászok táborában. Kialakulása teljes mértékben nyomon követhető. Különleges élő relikvia is a fajta, hiszen Csepelnek abban korszakában keletkezett, amikor a mai panelrengeteg helyén még családi házak álltak.

Többet tud a John Deere új szögletes bálázója

Az amerikai gyártó három nagy méretű négyszögletes bálázó modellt mutatott be, amelyek 2020-ban lesznek kaphatók. Az új gépeket nagyobb hatékonyság, biztonság és alacsonyabb üzemeltetési költség jellemzi.

Gesztenye: akár sütve, akár főzve

Talán nincs is olyan gyermek és felnőtt, aki ne szeretné a szelídgesztenyét, ami igazi finomság, akár sütik, akár főzik. Erről a Keszthely kertvárosában lévő Kertészeti Centrum által már negyedik alkalommal megrendezett Gesztenyefesztiválon bárki meggyőződhetett.

Pénzt kapnak a holland gazdák, ha nem tartanak sertést

A holland kormány 180 millió eurót irányzott elő a jövő évi költségvetésből, amelyből azok a sertéstenyésztők részesülnek, akik kivonulnak a termelésből.