Back to top

Az emlékezés mellett a mai termelőkről sem szabad megfeledkezni

Az Országgyűlés tavaly döntött arról, hogy Nagyatádi Szabó István egykori földművelésügyi miniszter születésnapját, szeptember 17-ét a földművesek emléknapjává nyilvánítja. Az erről szóló országgyűlési határozat indoklása szerint ezen a napon „arról a földműves-társadalomról emlékezünk meg, amely jó- és balsorsában egyaránt készen áll a haza szolgálatára”.

Nagyatádi Szabó István: fontos mérföldkövet ért el

Nagyatádi Szabó István 1863. szeptember 17-én született a mai Csokonyavisonta területén, az akkori Erdőcsokonyán. A 6 holdas kisparaszti családból származó, hat elemit végzett politikus egész munkásságának középpontjában a termőföld igazságosabb elosztása állt, és ő alapította az első országos parasztpártot.

1908-tól országgyűlési, majd 1920-tól nemzetgyűlési képviselő volt, 1918–19-ben pedig az Országos Kisgazdapárt elnöke. Az 1919-ben megalakult Berinkey-kormányban a földreform ügyeivel megbízott tárca nélküli, majd népgazdasági miniszter lett. A Tanácsköztársaság bukása után, 1920 és 1924 között több kormányban – a Huszár-, a Simonyi-Semadam-, a Teleki és a Bethlen-kormányban – volt földművelés­ügyi miniszter, illetve kisgazdaügyi tárca nélküli miniszter. Nevéhez fűződik az 1920-as földreform, amely egy kerettörvény volt, célja, hogy életképessé tegye a rendszer támaszának tekintett középbirtokokat, ugyanakkor megőrizte a nagybirtokok hagyományos szerkezetét. A reform a megművelhető földterület 4 százalékát, a nagybirtokok jelentéktelen százalékát, a legtávolabb fekvő, legnehezebben megművelhető területeket érintette, és a nagybirtokosok ellenállása miatt csak kis része valósulhatott meg.

Az emléknap szervezői azt is hangsúlyozzák, hogy nem szabad megfeledkezni a mai termelőkről, azokról a családi vagy kisebb területen gazdálkodókról sem, akiknek ma kell helytállniuk a piaci versenyben.

Az emléknapot egy fideszes és egy KDNP-s képviselő kezdeményezte, de később többen csatlakoztak az indítványhoz, és a parlament valamennyi frakció támogatásával szavazta meg 2018. szeptember 18-án, így vált hivatalossá az emléknap. De először még a néhai Torgyán József (1932–2017), a kisgazdapárt elnöke, korábbi földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter vetette fel, hogy a földműveseknek is legyen emléknapja. Ennek megfelelően, már akkor is Nagyatádi Szabó István születésnapjához kötődően, „Földművesek napja” címmel 2017-ben és 2018-ban is megemlékeztek a földművesekről.

„Készen áll a haza szolgálatára”

A tavaly elfogadott országgyűlési határozat általános indoklása szerint „az emberiség számára a kultúra és a civilizáció időszaka azzal egyidejűleg kezdődött meg, hogy az ember megtanult földet művelni. A földművelésnek a kezdetektől három alapvető eszköze van: a termőföld, az emberi munka és a hozzáadott tudás”. Az előterjesztők kiemelték, hogy

a magyar földműves évszázadokon keresztül fenntartója és megtartója volt az országnak, „verejtékes munkájával és a háborúban kiontott vérével kiszolgáltatottan is a haza szolgálatára állt”.

1848. februárjában, majd áprilisában a jobbágyi kötöttségeket nagyrészt eltörölték, a magyar földműves elindulhatott a polgárosodás útján. Az alapvető termelőeszköz, a föld azonban igazságtalanul oszlott meg, a magyar földművesnek, a magyar parasztnak továbbra is küzdenie kellett érte. Ezen szeretett volna változtatni Nagyatádi Szabó István. A politikus egy 6 holddal, azaz alig több mint 3,5 hektár termőfölddel rendelkező kisparaszti családból származott. Családjának anyagi helyzete miatt csak hat elemi osztályt tudott elvégezni, de egész életének és politikai munkásságának középpontjában a termőföld igazságosabb elosztása állt. A földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó rendelkezésekről szóló 1920. évi XXXVI. törvénycikk, amiért Nagyatádi Szabó István sokat küzdött, csak enyhítette a földtulajdoni viszonyok aránytalanságait, igazságtalanságait. De „Ez a földosztás – amely Nagyatádi Szabó István nevéhez kötődik – minden hibája és gyengesége ellenére reményt adott arra, hogy az igazságosabb földtulajdoni viszonyok elérhetőek” – írták.

El kell ismerni a gazdálkodókat

A néhai Torgyán József és munkatársa, Petráss László már 2 évvel a tavalyi parlamenti döntés előtt belekezdtek a Földművesek Napjának megszervezésébe, azzal a céllal, hogy Nagyatádi Szabó István születésnapját hivatalosan is emléknappá tegyék. Petráss László a Magyar Mezőgazdaságnak elmondta, hogy

Nagyatádi Szabó István szülőhelyén, a mai Csokonyavisontán 2016. október 29-én írtak alá egy szerződést arról, hogy 2017. szeptemberében „megfelelő külsőségek közepette, annak szándékával, hogy e napot hagyománnyá emeljék, megrendezik az első Földművesek Napját”.

Mint elmondta, a megállapodás értelmében minden esztendőben másik település lett volna a rendezvény helyszíne, és a rendezés joga minden tizedik évben visszaszáll Csokonyavisonta Község önkormányzatára. A szerződő felek már ekkor levélben fordultak a politikusokhoz, hogy támogassák az emléknap hivatalos rangra emelését.

foldmuvesek.jpg

"A gazdálkodók is joggal szomjazzák a megbecsülést, az elismerést"
"A gazdálkodók is joggal szomjazzák a megbecsülést, az elismerést"

A szerződésnek megfelelően Petráss László és az Arany-Korona Alapítvány képviselője, Lambert Győzőné szervezésében 2017-ben meg is tartották az első emléknapot. Petráss László kiemelte, hogy az emléknapnak ekkor is fontos része volt a helyi gazdálkodók kitüntetése, ami fontos üzenet, „mert mindenki azzal van elfoglalva, hogy a mezőgazdaság iparosodik, nagyüzemi gazdálkodások vannak, de fontos látni, hogy egy 1500 fős kistelepülésen is élnek gazdálkodók, őstermelők, kisgazda-földművesek, családi gazdaságok, amelyek példaértékű munkát végeznek”. Petráss László szerint szükség van rá, hogy a mezőgazdaság az üzemi termelés mellett a családi gazdálkodást se hagyja cserben a kisebb településeken, mert a versenyt nekik is állni kell, „hiszen generációk óta hordozói a nemzetmegtartó erőnek”. Úgy véli, az emléknap megtartása ennek az eszmének az elismerése, és a gazdálkodók joggal szomjazzák a megbecsülést, az elismerést.

Kifejtette, hogy

az emléknapot 2018-ban is megtartották Vasadon, ahol 50 gazdálkodót részesítettek elismerésben. Eközben ő maga személyesen is lobbizott a nap hivatalossá tételéért.

A szaktárca és a kamara is támogatja

Az idei, immár hivatalos Földművesek Napját a Pest megyei Bugyi nagyközségben tartották szeptember 7-én. Az eseményt ismét Petráss László és az Arany-Korona Alapítványt képviselő Lambert Győzőné szervezte, és az Agrárminisztérium, valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is támogatta, akárcsak az előzőeket.

Petráss László kiemelte: örül neki, hogy a NAK és az AM is támogatja a rendezvényt. Hozzátette: a földművelő ember a világon mindenhol az adott ország nemzetmegtartó erejét testesíti meg, és fontos, hogy a hivatalos politikai vezetés soha ne feledkezzen meg róluk. Szeretnék, ha a mozgalom a Kárpát-medencei magyarságot is bevonhatná ebbe a gondolatkörbe. Céljuk, hogy az Országgyűlést felkérve az UNESCO asztalára is eljusson ez az ügy, és hogy szeptember 17. a Földművesek Világnapja lehessen.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/37 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Téves tévelygések az állatvédelem alléján

Élőhelyi adottságának is köszönhetően, hazánk vadállománya egyedülállónak számít Európában. Természeti kincsünk, értékének óvása és gondozása társadalmi kötelezettség, a hivatásos vadász számára szakma és hivatás. A vad az állam tulajdona, gazdálkodásáról a vadászatra jogosult gondoskodik.

Idén 400 milliárd lehet az agrárberuházás

Jól növekszik a kkv-hitelállomány, ezen belül pedig egyre jelentősebb az agrárvállalkozások hitelfelvételi kedve – hangzott el csütörtökön az Erste Bank rendezvényén Hajmáson. Az eseményen díjazták a bank hűséges somogyi ügyfeleit is.

Legyen minden nap mézes nap!

Eredetileg kimondottan a hazai mézfogyasztást ösztönző kampány elindításáról szólt volna az október 17-én Budapesten, a Mezőgazdasági Múzeumban rendezett sajtótájékoztató, de mint kiderült, sokkal több témát érintett a rendezvény.

Az Agrárminisztérium támogatja az erdészeti facsemeték termelését

Az erdészeti és energetikai szaporítóanyag-termelés fejlesztésnek fontosságára hívta fel a figyelmet Zambó Péter földügyekért felelős államtitkár az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács küldöttgyűlésén a budapesti Erdészeti Információs Központban.

A magyar áruk könnyebben megjelenhetnek a brazil piacon

Fernando Silveira Camargo a brazil Mezőgazdasági, Halászati és Élelmiszer-ellátási Minisztérium innovációért, vidékfejlesztésért és öntözésért felelős államtitkára hivatalos látogatásra utazott hazánkba.

Együttműködési megállapodást írt alá Magyarország és Ciprus

Nagy István agrárminiszter és Kosztasz Kadisz ciprusi földművelésügyi, vidékfejlesztési és környezetvédelmi miniszter együttműködési megállapodást írt alá szerdán délután az Agrárminisztériumban. A megállapodás fontos alapot szolgálhat a két ország közti kölcsönös mezőgazdasági és környezetvédelemi kölcsönös együttműködéséhez.

1885 óta őrzi múltját és hagyományait a szakiskola

Az ország egyik legrégebbi erdészképző intézménye idén kezdte meg 134. tanévét. A Roth Gyula Erdészeti, Faipari, Kertészeti, Környezetvédelmi Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium jogelődje, a m. kir. Erdőőri Szakiskola 1885-ben nyitotta meg kapuit a Temesvár melletti Vadászerdőn. Trianon az iskola életét is megváltoztatta.

Az Agrárminisztérium által bemutatott dróntechnológia és öntözésfejlesztés iránt érdeklődött Áder János

Áder János köztársasági elnök látogatást tett az Agrárminisztérium standjánál a Millenárison megrendezett Víz Világtalálkozón szerdán.

A holland gazdák nem adják könnyen magukat - videó

Összecsapások, letartóztatások. Minden jel arra mutat, hogy a holland mezőgazdasági termelők elvesztették türelmüket azokkal a politikusokkal szemben, akik a mezőgazdaságot okolják a környezetszennyezés növekedéséért.

Bor és turizmus: sikerre ítélve

„Bor és turizmus – a nyerő páros” címmel rendezett konferenciát Magyarország beregszászi konzulátusa, azzal a céllal, hogy a jó gyakorlat és pozitív példák bemutatásával ötleteket adjon az érintett szakmák itteni képviselőinek.