Back to top

Az emlékezés mellett a mai termelőkről sem szabad megfeledkezni

Az Országgyűlés tavaly döntött arról, hogy Nagyatádi Szabó István egykori földművelésügyi miniszter születésnapját, szeptember 17-ét a földművesek emléknapjává nyilvánítja. Az erről szóló országgyűlési határozat indoklása szerint ezen a napon „arról a földműves-társadalomról emlékezünk meg, amely jó- és balsorsában egyaránt készen áll a haza szolgálatára”.

Nagyatádi Szabó István: fontos mérföldkövet ért el

Nagyatádi Szabó István 1863. szeptember 17-én született a mai Csokonyavisonta területén, az akkori Erdőcsokonyán. A 6 holdas kisparaszti családból származó, hat elemit végzett politikus egész munkásságának középpontjában a termőföld igazságosabb elosztása állt, és ő alapította az első országos parasztpártot.

1908-tól országgyűlési, majd 1920-tól nemzetgyűlési képviselő volt, 1918–19-ben pedig az Országos Kisgazdapárt elnöke. Az 1919-ben megalakult Berinkey-kormányban a földreform ügyeivel megbízott tárca nélküli, majd népgazdasági miniszter lett. A Tanácsköztársaság bukása után, 1920 és 1924 között több kormányban – a Huszár-, a Simonyi-Semadam-, a Teleki és a Bethlen-kormányban – volt földművelés­ügyi miniszter, illetve kisgazdaügyi tárca nélküli miniszter. Nevéhez fűződik az 1920-as földreform, amely egy kerettörvény volt, célja, hogy életképessé tegye a rendszer támaszának tekintett középbirtokokat, ugyanakkor megőrizte a nagybirtokok hagyományos szerkezetét. A reform a megművelhető földterület 4 százalékát, a nagybirtokok jelentéktelen százalékát, a legtávolabb fekvő, legnehezebben megművelhető területeket érintette, és a nagybirtokosok ellenállása miatt csak kis része valósulhatott meg.

Az emléknap szervezői azt is hangsúlyozzák, hogy nem szabad megfeledkezni a mai termelőkről, azokról a családi vagy kisebb területen gazdálkodókról sem, akiknek ma kell helytállniuk a piaci versenyben.

Az emléknapot egy fideszes és egy KDNP-s képviselő kezdeményezte, de később többen csatlakoztak az indítványhoz, és a parlament valamennyi frakció támogatásával szavazta meg 2018. szeptember 18-án, így vált hivatalossá az emléknap. De először még a néhai Torgyán József (1932–2017), a kisgazdapárt elnöke, korábbi földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter vetette fel, hogy a földműveseknek is legyen emléknapja. Ennek megfelelően, már akkor is Nagyatádi Szabó István születésnapjához kötődően, „Földművesek napja” címmel 2017-ben és 2018-ban is megemlékeztek a földművesekről.

„Készen áll a haza szolgálatára”

A tavaly elfogadott országgyűlési határozat általános indoklása szerint „az emberiség számára a kultúra és a civilizáció időszaka azzal egyidejűleg kezdődött meg, hogy az ember megtanult földet művelni. A földművelésnek a kezdetektől három alapvető eszköze van: a termőföld, az emberi munka és a hozzáadott tudás”. Az előterjesztők kiemelték, hogy

a magyar földműves évszázadokon keresztül fenntartója és megtartója volt az országnak, „verejtékes munkájával és a háborúban kiontott vérével kiszolgáltatottan is a haza szolgálatára állt”.

1848. februárjában, majd áprilisában a jobbágyi kötöttségeket nagyrészt eltörölték, a magyar földműves elindulhatott a polgárosodás útján. Az alapvető termelőeszköz, a föld azonban igazságtalanul oszlott meg, a magyar földművesnek, a magyar parasztnak továbbra is küzdenie kellett érte. Ezen szeretett volna változtatni Nagyatádi Szabó István. A politikus egy 6 holddal, azaz alig több mint 3,5 hektár termőfölddel rendelkező kisparaszti családból származott. Családjának anyagi helyzete miatt csak hat elemi osztályt tudott elvégezni, de egész életének és politikai munkásságának középpontjában a termőföld igazságosabb elosztása állt. A földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó rendelkezésekről szóló 1920. évi XXXVI. törvénycikk, amiért Nagyatádi Szabó István sokat küzdött, csak enyhítette a földtulajdoni viszonyok aránytalanságait, igazságtalanságait. De „Ez a földosztás – amely Nagyatádi Szabó István nevéhez kötődik – minden hibája és gyengesége ellenére reményt adott arra, hogy az igazságosabb földtulajdoni viszonyok elérhetőek” – írták.

El kell ismerni a gazdálkodókat

A néhai Torgyán József és munkatársa, Petráss László már 2 évvel a tavalyi parlamenti döntés előtt belekezdtek a Földművesek Napjának megszervezésébe, azzal a céllal, hogy Nagyatádi Szabó István születésnapját hivatalosan is emléknappá tegyék. Petráss László a Magyar Mezőgazdaságnak elmondta, hogy

Nagyatádi Szabó István szülőhelyén, a mai Csokonyavisontán 2016. október 29-én írtak alá egy szerződést arról, hogy 2017. szeptemberében „megfelelő külsőségek közepette, annak szándékával, hogy e napot hagyománnyá emeljék, megrendezik az első Földművesek Napját”.

Mint elmondta, a megállapodás értelmében minden esztendőben másik település lett volna a rendezvény helyszíne, és a rendezés joga minden tizedik évben visszaszáll Csokonyavisonta Község önkormányzatára. A szerződő felek már ekkor levélben fordultak a politikusokhoz, hogy támogassák az emléknap hivatalos rangra emelését.

"A gazdálkodók is joggal szomjazzák a megbecsülést, az elismerést"
"A gazdálkodók is joggal szomjazzák a megbecsülést, az elismerést"

A szerződésnek megfelelően Petráss László és az Arany-Korona Alapítvány képviselője, Lambert Győzőné szervezésében 2017-ben meg is tartották az első emléknapot. Petráss László kiemelte, hogy az emléknapnak ekkor is fontos része volt a helyi gazdálkodók kitüntetése, ami fontos üzenet, „mert mindenki azzal van elfoglalva, hogy a mezőgazdaság iparosodik, nagyüzemi gazdálkodások vannak, de fontos látni, hogy egy 1500 fős kistelepülésen is élnek gazdálkodók, őstermelők, kisgazda-földművesek, családi gazdaságok, amelyek példaértékű munkát végeznek”. Petráss László szerint szükség van rá, hogy a mezőgazdaság az üzemi termelés mellett a családi gazdálkodást se hagyja cserben a kisebb településeken, mert a versenyt nekik is állni kell, „hiszen generációk óta hordozói a nemzetmegtartó erőnek”. Úgy véli, az emléknap megtartása ennek az eszmének az elismerése, és a gazdálkodók joggal szomjazzák a megbecsülést, az elismerést.

Kifejtette, hogy

az emléknapot 2018-ban is megtartották Vasadon, ahol 50 gazdálkodót részesítettek elismerésben. Eközben ő maga személyesen is lobbizott a nap hivatalossá tételéért.

A szaktárca és a kamara is támogatja

Az idei, immár hivatalos Földművesek Napját a Pest megyei Bugyi nagyközségben tartották szeptember 7-én. Az eseményt ismét Petráss László és az Arany-Korona Alapítványt képviselő Lambert Győzőné szervezte, és az Agrárminisztérium, valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is támogatta, akárcsak az előzőeket.

Petráss László kiemelte: örül neki, hogy a NAK és az AM is támogatja a rendezvényt. Hozzátette: a földművelő ember a világon mindenhol az adott ország nemzetmegtartó erejét testesíti meg, és fontos, hogy a hivatalos politikai vezetés soha ne feledkezzen meg róluk. Szeretnék, ha a mozgalom a Kárpát-medencei magyarságot is bevonhatná ebbe a gondolatkörbe. Céljuk, hogy az Országgyűlést felkérve az UNESCO asztalára is eljusson ez az ügy, és hogy szeptember 17. a Földművesek Világnapja lehessen.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/37 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ősi lófajtát őriznek az ország északkeleti szegletében

A ruszin népcsoportba tartozó huculok egyfajta mindenesként használták a később róluk elnevezett kistestű, ám annál ellenállóbb és szívósabb lovaikat. A hegyvidék, zord időjárási körülményeihez alkalmazkodó fajtának az „igénytelenségén” kívül számos előnyös tulajdonsága van.

A kormány hatékony segítséget nyújt az aszálykárok és fagykárok enyhítéséhez

Az idei esztendő első felének időjárása komoly károkat okoz a mezőgazdaságban. A gazdálkodók eddig 166 ezer hektáron jelentettek be aszálykárt és 82 ezer hektáron tavaszi fagykárt - mondta el Nagy István agrárminiszter csütörtökön az MTI-nek.

Június 9-ig lehet módosítani az AKG-igénylést

Az egységes kérelem keretében benyújtott AKG kifizetési kérelme még június 9-ig módosítható. A pontosítás ezt követően is lehetséges.

Gyuricza Csaba: rendkívül szétaprózódott a magyar agrár–felsőoktatás

A magyar agrár–felsőoktatás a képzési helyek, a képzések szintjei és a szakok számát illetően is rendkívül szétaprózódott – mondta Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója szerdán az M1 aktuális csatornán.

KSH: pénteken kezdődik az Agrárcenzus, a mezőgazdaság teljes körű összeírása

Online kitöltési szakasszal kezdődik pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) mezőgazdasági összeírása, az Agrárcenzus 2020 - közölte a KSH szerdán az MTI-vel.

Állattartó telepek fejlesztése - Látnak jövőt a fiatalok az agráriumban?

Szadai Gabriella 16 évesen még nem agrárpályára készült. Bár a szülei, nagy- és dédszülei is Bugyin éltek és a mezőgazdaságban dolgoztak, ám saját jövőjét nem ezen a településen és nem állattartóként képzelte el. Ám huszonévesen döntenie kellett, hogy átveszi-e a hirtelen megbetegedett édesapjától a több száz birkából, legelőkből és szántóföldekből álló gazdaságot.

Mezőgazdaságunk és Trianon

A történeti Magyarország 100 évvel ezelőtti felbomlása túlmutat a közismert számadatokon. A Kárpát-medence évszázadok során folyamatosan fejlődő, egyre összetettebb és hatékonyabban működő gazdasági és társadalomszerkezete széthullott, ami nemcsak mennyiségi, de minőségi veszteségként is nagyon súlyos terhet rótt a trianoni Magyarországra.

Három évvel, 2023 végéig meghosszabbodott a kútmoratórium

A Kormány 2023 végéig meghosszabbította az illegális kutak bírságmentes fennmaradásának 2020. december 31-én lejáró határidejét. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara egyszerű és költséghatékony eljárást javasol az engedély nélküli kutak legalizálására.

Minden fa számít – ingyen kaphatnak fákat a kisebb települések

Kecskeméten, a KEFAG Zrt. Juniperus Parkerdészetében hirdette meg a Településfásítási Programot Nagy István agrárminiszter. A 10 ezer főnél kisebb települések összesen 12 ezer fát igényelhetnek térítésmentesen június 15-től. A cél elsősorban a közterületek, iskola- és óvodaudvarok, oktatási és önkormányzati intézmények területének a fásítása.

Történelmi pillanatok Mezőhegyesen

A Mezőhegyesi Kozma Ferenc Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium történetében kétségtelenül rendhagyó évnek számít az idei. Alighogy életbe lépett az intézményben a koronavírus-járvány terjedése ellen bevezetett digitális tanrend, egy régóta várt, az intézmény főépületét teljesen megújító beruházás munkálatai is elkezdődtek.