Back to top

Ma van a Földművesek emléknapja

Az Országgyűlés tavaly valamennyi parlamenti frakció támogatásával megszavazta, hogy ezentúl minden év szeptember 17. a Földművesek Emléknapja legyen. Mi ezt a napot különösen fontosnak tartjuk, hiszen többek között nekik, a földműveseknek, ha úgy tetszik, a parasztoknak írjuk, szerkesztjük a lapot.

Eszter és András Kolbász nevű macskájukkal, aki az első háziállatként került a tanyára, hat évvel ezelőtt
Eszter és András Kolbász nevű macskájukkal, aki az első háziállatként került a tanyára, hat évvel ezelőtt
Fotó: Fülöp Noémi
Félve írom le ezt a szót, mára ugyanis megváltozott a jelentése, mondhatni, dehonesztálóvá vált, ha valakit parasztnak titulálnak. Viccek, manapság pedig mémek születnek arról, ki a paraszt.

Felmerült bennünk tehát a kérdés, milyen módon, milyen cikkekkel tiszteleghetnénk a földművesek, a parasztok munkája előtt.

Beláttuk, hogy ezt csak a tőlünk megszokott szakmai cikkek műfajától elszakadva, az irodalom nyelvén tehetjük meg. De kinek az írása lenne erre a legmegfelelőbb? Ki az, aki a mai életérzést közvetíti, hiszen az úgynevezett népi írók, akik a múlt század '20–'30-as éveitől foglalkoztak a sorsukkal, bár elévülhetetlenek, korunkban talán kevésbé aktuálisak. De az összeállítás tervezése közben megtörtént a csoda. Azokban a napokban jelent meg A földek emberei címmel Grecsó Krisztián kortárs író tárcája a Nők Lapjában. Sokadszor elolvasva is úgy gondolom, nálánál szebben és egyszerűbben senkitől sem hallottam kiejteni e szavakat: „paraszt vagyok”. Ráadásul megkeresésünkre, hogy mi is szeretnénk közölni az írást, Grecsó Krisztián ugyanilyen egyszerűséggel azt válaszolta: „örömmel adom”.

A facebookon is találtunk egy történetet, amelyben valaki leírja, hogy egy éjjel megállt az országút mentén megcsodálni „ahogy egy nagy erős gép dolgozik a földeken.” Míg nézte, valaki megszólította: „Baj van? Lerobbant az autó? Segíthetek?”

Kiderült, hogy a géppel dolgozó fiatalember édesapja volt az. A történetet így fejezte be a posztoló: „Kedves hangsúlyából, mondataiból és a kézfogásából éreztem, hogy segíteni akart, és nem elzavarni a hívatlan »kukkolót«. Ma is eszembe jutott ez a Paraszt, aki nekünk, városi parasztoknak kenyeret ád...” Ez volna hát a tőlünk szokatlan műfajú összeállítás története. Olvassák hasonló szeretettel, amilyen örömet nekünk szerzett, hiszen úgy látszik, nincs minden veszve. Sokan vannak, akik városivá lettek ugyan, de nosztalgiával gondolnak a falun töltött gyerekkorra, a nagymamánál töltött nyarakra, és tisztában vannak vele, mivel jár a földeken végzett munka, és hogy mi mindent köszönhetünk a Parasztoknak.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/37 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Történelmi pillanatok Mezőhegyesen

A Mezőhegyesi Kozma Ferenc Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium történetében kétségtelenül rendhagyó évnek számít az idei. Alighogy életbe lépett az intézményben a koronavírus-járvány terjedése ellen bevezetett digitális tanrend, egy régóta várt, az intézmény főépületét teljesen megújító beruházás munkálatai is elkezdődtek.

A száműzött lóbab

Már a bibliai időkben is széles körben jelen volt a táplálkozásban, évszázadokkal ezelőtt kezdték termelni és fogyasztani a Földközi-tenger medencéjében, ahol ma is nagy népszerűségnek örvend, és az ázsiai konyhának is kedvence. Mi miért nem fogyasztjuk?

Ne engedjük el az esővizet!

Érdemes összegyűjteni az esővizet, hiszen nagyon jól felhasználható a gazdaságokban, a kertekben és jól jöhet a nyári aszály idején. Egy körülbelül 10 percig tartó eső során a megfelelő rendszer segítségével akár 180 liter esővizet is összegyűjthetünk.

A nemzeti összetartozás jegyében bővült a hungarikumok sora

25. alkalommal ültek össze a Hungarikum Bizottság (HB) tagjai: a többi közt négy, a magyarság karakterjegyeit magán viselő értéket emeltek a hungarikumok rangos sorába. A jubileum apropóján V. Német Zsolttal, az Agrárminisztérium kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztosával, a Hungarikum Bizottság tagjával beszélgettünk.

A mezőgazdasági kutatások lendülete nem tört meg

A mezőgazdaságot kiszolgáló fejlesztések és kutatások jelenthetik a következő években a K+F szektor egyik motorját világszerte – véli Malatinszki György. A Malagrow Kft. ügyvezetője szerint míg számos ágazat a mostani bizonytalanságban nehéz helyzetbe került, az aránylag stabil mezőgazdaság továbbra is perspektivikus terület, ezért világszerte folyik tovább az innováció ezen a területen.

Lelassult a globális erdőveszteség

A felmérések szerint a globális erdőveszteség 2015-2019-ben lelassult, annak ellenére, hogy Brazíliában az utóbbi időben viszont jelentősen megnőtt az erdőirtás.

Koronavírus: a milliók néha az égből jönnek

Május 5-én normalizálódni látszott a koronavírus-helyzet. Jól érzékelhetően mindenki beletanult az új szituációba, legalábbis erre utalt a vezetők feszültségének enyhülése. Viszont a baj nem jár egyedül: csakúgy, mint tavaly, úgy lett tavasz és nyár a télből, hogy május 1-jéig alig kaptunk valami kis csapadékot. Ezúttal is három gazdaságot kerestünk fel.

Steyr traktorok az agrárszakképzésnek

Az Agrárminisztérium fenntartásában működő 15 szakiskola, valamint az agrárszakképző központok 9 tagintézménye 24 erőgépet szerezhet be a szaktárca támogatásával. A nyílt közbeszerzési eljárást a Magtár Termeltető és Kereskedelmi Kft. nyerte el, a cég 24 darab korszerű, a mai technológiai követelményeknek megfelelő Steyr 4085 Kompakt HiLo típusú traktort szállít a jövő agrárgenerációját képző szakiskoláknak.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az őszre halasztotta a tagdíjbevallást és a -fizetést

A kormány által kihirdetett veszélyhelyzetre tekintettel, és az azzal összefüggésben meghozott gazdasági döntésekkel összhangban a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara országos elnöksége az év őszi időszakára halasztotta tagjainak 2020-as tagdíjbevallását és -fizetését. A köztestület ezzel is segíteni kívánja tagjait a gazdasági nehézségek áthidalásában.

Még mindig tart a szárazság

A folytatásban is marad a változékony idő. A hét végéig az a hullámzó frontrendszer határozza meg időjárásunkat, ami már a hét első felében is jelentős hőmérséklet-különbségeket okozott hazánk északi és déli fele között.