Back to top

Versenyképesség és digitalizáció: korszakváltást jelent a DAS

Korszakváltást jelent Magyarország Digitális Agrár Stratégiájának (DAS) kidolgo­zása. Az ebben foglalt intézkedések elősegíthetik a hazai agrárium digitalizációját és versenyképességének növelését – hangsúlyozta Nagy István agrár­miniszter, aki nemrégiben egy budapesti sajtótájékoztatón ismertette a stratégiát.

A magyar élelmiszergazdaságban a jelenleginél 60 százalékkal nagyobb a termelési potenciál. Az agrármodernizáció, az agrárdigitalizáció azt a célt szolgálja, hogy Magyarország a folyamatok hatékonyabb szervezésével és a feldolgozottság növelésével jobban kihasználja az élelmiszertermelésben rejlő lehetőségeit – fejtette ki a miniszter.

A Magyar Közlönyben augusztus elején jelent meg a stratégia, első lépésként az Agrárminisztérium szeptember 30-áig intézkedési tervet készít a kormányhatározatban foglalt feladatok fi­­nanszírozása és megvalósítása érdekében.

Nagy István kiemelte, hogy a tervezett fejlesztések csökkentik a mezőgazdaság szereplőinek adminisztrációs terheit. A szaktárca azon dolgozik, hogy a gazdálkodók számára elérhetőek legyenek azok az információk, adatok, elemzések, amelyek növelhetik az agrárgazdaság versenyképességét.

A miniszter hangsúlyozta: a versenyképesség, a generációváltás és a fenntartható gazdálkodás területén is olyan új kihívásoknak kell megfelelni, amelyeket csak teljesen új stratégiával és szemlélettel lehet végrehajtani.

Kiemelte, hogy a gazdaságok modernizálása, illetve a DAS intézkedései révén az ingyenesen biztosított információk segítségével megelőzhetők a klímaváltozás hatására kialakult szélsőséges időjárás okozta károk.

Kitért arra is, hogy az Agrárminisztérium a DAS-t érvényesíteni kívánja a Közös Agrárpolitika 2020 után, ez alapján tesz majd javaslatot az európai uniós források felhasználásának tervezésekor a stratégiában megfogalmazott programok támogatására.

Fotó: Pelsőczy Csaba
A digitalizált élelmiszertermelés sikerének alapja a magas színvonalú infokommunikációs infrastruktúra, mutatott rá az agrárminiszter. Hozzátette,

az új generációs hálózatokkal azok lefedettségének és a szupergyors szélessávú infrastruktúrának köszönhetően Magyarország jól szerepel a szélessávú internet-hozzáférés terén az EU 28 tagállama között.

A belföldi telekommunikációs szolgáltatók Európa élvonalához csatlakozva megkezdték a következő generációs 5G hálózatok tesztelését.

Nagy István kiemelte azt is, hogy a DAS nagy hangsúlyt fektet az agrár-szakképzésre és felsőoktatásra, valamint a felnőttoktatásra. A mezőgazdasági képzésekben résztvevő tanulók, hallgatók, illetve a gazdálkodók digitális tudásának fejlesztése felkészíti a magyar agrárszakembereket arra, hogy sikeresen megbirkózzanak a 21. század kihívásaival.

Hozzátette: az Okos gazda program célja a digitális agrárgazdasággal kapcsolatos ismeretek beillesztése a mezőgazdasági szakképzés tananyagába. Emellett a tanulók gyakorlati ismereteinek bővítéséhez biztosítja az oktatók képzését, a megfelelő tárgyi feltételeket, valamint szakmai partnerek bevonását.

A magyar agráriumban a digitális technológiák hatékony felhasználásához, üzemeltetéséhez 2500–3000 agrárinformatikusra lesz szükség.

A miniszter ezért különösen fontosnak nevezte, hogy a közeljövőben agrár­informatikai képzések induljanak. Szükség van agrárinformatikai specialisták, szaktanácsadók képzésére is, akik segítenek az agrárgazdaság szereplőinek a digitális technológiák alkalmazásában.

A sajtótájékoztatón Gál András Levente, a Digitális jólét program szakmai vezetője egyebek mellett kiemelte: becslések szerint mintegy 120 ezer magyar agrárvállalkozónak lehet szüksége napi szinten információkra, ha precíziós gazdálkodásba kezdenek, a digitális agrárakadémia létrehozásával várhatóan 2020 januárjától el tudják érni ezeket a gazdákat.

Magyarországon most elsősorban a nagyobb, innovatívabb vállalkozások tudják fedezni a digitalizáció költségeit, noha jól látható, hogy a kisebb és a közepes gazdaságok is nyitottak rá. A rendelkezésre álló adatok szerint Magyarországon nagyjából 2500 gazdaságban alkalmaznak precíziós technológiákat, leginkább a szántóföldi növénytermesztésben.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság/Pénzmag
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/38 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Pénzt kapnak a holland gazdák, ha nem tartanak sertést

A holland kormány 180 millió eurót irányzott elő a jövő évi költségvetésből, amelyből azok a sertéstenyésztők részesülnek, akik kivonulnak a termelésből.

Rövid a határidő, ne késlekedjenek a hiánypótlással!

A Magyar Államkincstár (MÁK) megküldte valamennyi érintett baromfitermelőnek az idei állatjóléti támogatások első negyedéves kifizetési kérelmeihez kapcsolód hiánypótlási felhívásokat. A dokumentumok pótlására nincs sok idő – figyelmeztet a szakmai szervezet.

Idén 400 milliárd lehet az agrárberuházás

Jól növekszik a kkv-hitelállomány, ezen belül pedig egyre jelentősebb az agrárvállalkozások hitelfelvételi kedve – hangzott el csütörtökön az Erste Bank rendezvényén Hajmáson. Az eseményen díjazták a bank hűséges somogyi ügyfeleit is.

Legyen minden nap mézes nap!

Eredetileg kimondottan a hazai mézfogyasztást ösztönző kampány elindításáról szólt volna az október 17-én Budapesten, a Mezőgazdasági Múzeumban rendezett sajtótájékoztató, de mint kiderült, sokkal több témát érintett a rendezvény.

Az Agrárminisztérium támogatja az erdészeti facsemeték termelését

Az erdészeti és energetikai szaporítóanyag-termelés fejlesztésnek fontosságára hívta fel a figyelmet Zambó Péter földügyekért felelős államtitkár az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács küldöttgyűlésén a budapesti Erdészeti Információs Központban.

A magyar áruk könnyebben megjelenhetnek a brazil piacon

Fernando Silveira Camargo a brazil Mezőgazdasági, Halászati és Élelmiszer-ellátási Minisztérium innovációért, vidékfejlesztésért és öntözésért felelős államtitkára hivatalos látogatásra utazott hazánkba.

A kis fát lenyírjuk, a nagyot kirántjuk a földből – gépbemutató Kecskeméten

A traktor ritkán rossz, de a felhasználó sokat ronthat a teljesítményén. Így foglalható össze az Odisys Bt. 2019-es évadzáró szántóföldi és kertészeti gépbemutatójának lényege. A gyakorlatban 12 gépkapcsolatot, erőgépeket és eszközöket láthattak az érdeklődők.

Új stratégiával teljes körű mezőgazdasági megoldásokat kínál a BASF

Új fejezet nyílt a BASF életében, amikor megvásárolta a Nunhems nemesítőcéget – növényvédőszer-gyártóból a teljes mezőgazdasági palettát lefedő fejlesztő vállalattá vált, új átfogó stratégiával, mondta a hollandiai Nunhemben rendezett nemzetközi sajtókonferencián Vincent Gros, a BASF Mezőgazdasági megoldások üzletágának vezetője.

Megkezdődött az egységes kérelmekhez kapcsolódó adategyeztetés

A Magyar Államkincstár (MÁK) 2019. október 14-én megkezdte a területalapú egységes kérelmeket érintő adategyeztető végzések kiküldését. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) falugazdászai és szaktanácsadó által beadott kérelmeknél alacsonyabb volt az adategyeztetésben érintett kérelmek aránya, mint az egyénileg benyújtott kérelmeknél.

Együttműködési megállapodást írt alá Magyarország és Ciprus

Nagy István agrárminiszter és Kosztasz Kadisz ciprusi földművelésügyi, vidékfejlesztési és környezetvédelmi miniszter együttműködési megállapodást írt alá szerdán délután az Agrárminisztériumban. A megállapodás fontos alapot szolgálhat a két ország közti kölcsönös mezőgazdasági és környezetvédelemi kölcsönös együttműködéséhez.