Back to top

Versenyképesség és digitalizáció: korszakváltást jelent a DAS

Korszakváltást jelent Magyarország Digitális Agrár Stratégiájának (DAS) kidolgo­zása. Az ebben foglalt intézkedések elősegíthetik a hazai agrárium digitalizációját és versenyképességének növelését – hangsúlyozta Nagy István agrár­miniszter, aki nemrégiben egy budapesti sajtótájékoztatón ismertette a stratégiát.

A magyar élelmiszergazdaságban a jelenleginél 60 százalékkal nagyobb a termelési potenciál. Az agrármodernizáció, az agrárdigitalizáció azt a célt szolgálja, hogy Magyarország a folyamatok hatékonyabb szervezésével és a feldolgozottság növelésével jobban kihasználja az élelmiszertermelésben rejlő lehetőségeit – fejtette ki a miniszter.

A Magyar Közlönyben augusztus elején jelent meg a stratégia, első lépésként az Agrárminisztérium szeptember 30-áig intézkedési tervet készít a kormányhatározatban foglalt feladatok fi­­nanszírozása és megvalósítása érdekében.

Nagy István kiemelte, hogy a tervezett fejlesztések csökkentik a mezőgazdaság szereplőinek adminisztrációs terheit. A szaktárca azon dolgozik, hogy a gazdálkodók számára elérhetőek legyenek azok az információk, adatok, elemzések, amelyek növelhetik az agrárgazdaság versenyképességét.

A miniszter hangsúlyozta: a versenyképesség, a generációváltás és a fenntartható gazdálkodás területén is olyan új kihívásoknak kell megfelelni, amelyeket csak teljesen új stratégiával és szemlélettel lehet végrehajtani.

Kiemelte, hogy a gazdaságok modernizálása, illetve a DAS intézkedései révén az ingyenesen biztosított információk segítségével megelőzhetők a klímaváltozás hatására kialakult szélsőséges időjárás okozta károk.

Kitért arra is, hogy az Agrárminisztérium a DAS-t érvényesíteni kívánja a Közös Agrárpolitika 2020 után, ez alapján tesz majd javaslatot az európai uniós források felhasználásának tervezésekor a stratégiában megfogalmazott programok támogatására.

Fotó: Pelsőczy Csaba
A digitalizált élelmiszertermelés sikerének alapja a magas színvonalú infokommunikációs infrastruktúra, mutatott rá az agrárminiszter. Hozzátette,

az új generációs hálózatokkal azok lefedettségének és a szupergyors szélessávú infrastruktúrának köszönhetően Magyarország jól szerepel a szélessávú internet-hozzáférés terén az EU 28 tagállama között.

A belföldi telekommunikációs szolgáltatók Európa élvonalához csatlakozva megkezdték a következő generációs 5G hálózatok tesztelését.

Nagy István kiemelte azt is, hogy a DAS nagy hangsúlyt fektet az agrár-szakképzésre és felsőoktatásra, valamint a felnőttoktatásra. A mezőgazdasági képzésekben résztvevő tanulók, hallgatók, illetve a gazdálkodók digitális tudásának fejlesztése felkészíti a magyar agrárszakembereket arra, hogy sikeresen megbirkózzanak a 21. század kihívásaival.

Hozzátette: az Okos gazda program célja a digitális agrárgazdasággal kapcsolatos ismeretek beillesztése a mezőgazdasági szakképzés tananyagába. Emellett a tanulók gyakorlati ismereteinek bővítéséhez biztosítja az oktatók képzését, a megfelelő tárgyi feltételeket, valamint szakmai partnerek bevonását.

A magyar agráriumban a digitális technológiák hatékony felhasználásához, üzemeltetéséhez 2500–3000 agrárinformatikusra lesz szükség.

A miniszter ezért különösen fontosnak nevezte, hogy a közeljövőben agrár­informatikai képzések induljanak. Szükség van agrárinformatikai specialisták, szaktanácsadók képzésére is, akik segítenek az agrárgazdaság szereplőinek a digitális technológiák alkalmazásában.

A sajtótájékoztatón Gál András Levente, a Digitális jólét program szakmai vezetője egyebek mellett kiemelte: becslések szerint mintegy 120 ezer magyar agrárvállalkozónak lehet szüksége napi szinten információkra, ha precíziós gazdálkodásba kezdenek, a digitális agrárakadémia létrehozásával várhatóan 2020 januárjától el tudják érni ezeket a gazdákat.

Magyarországon most elsősorban a nagyobb, innovatívabb vállalkozások tudják fedezni a digitalizáció költségeit, noha jól látható, hogy a kisebb és a közepes gazdaságok is nyitottak rá. A rendelkezésre álló adatok szerint Magyarországon nagyjából 2500 gazdaságban alkalmaznak precíziós technológiákat, leginkább a szántóföldi növénytermesztésben.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság/Pénzmag
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/38 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Csak a vizsgára bejelentett vagy már levizsgázott permetezőgépek használhatóak

A Nébih felhívja a termelők figyelmét, hogy idén már csak műszaki vizsgálatra bejelentett vagy érvényes műszakival rendelkező permetezőgéppel lehet növényvédelmi munkákat végezni. Azokat a gépeket, amik nem felelnek meg e követelményeknek a hatóság az ellenőrzések során leállítja, tulajdonosaikkal szemben pedig eljárást indít.

A járványhelyzetben is segíti a különleges ellátást igénylő gyermekeket a COOP

Csaknem 90 tonnányi alapélelmiszereket tartalmazó adományt nyújt a Coop Segély Alapítvány és a CO-OP Hungary Zrt. az állami gondozásban nevelkedő 8268 különleges ellátást igénylő gyermekeknek.

Minden fa számít – ingyen kaphatnak fákat a kisebb települések

Kecskeméten, a KEFAG Zrt. Juniperus Parkerdészetében hirdette meg a Településfásítási Programot Nagy István agrárminiszter. A 10 ezer főnél kisebb települések összesen 12 ezer fát igényelhetnek térítésmentesen június 15-től. A cél elsősorban a közterületek, iskola- és óvodaudvarok, oktatási és önkormányzati intézmények területének a fásítása.

Európa legnagyobb műtrágyaszóró tesztcsarnoka a Rauchnál

A jövőre 100 éves, az 1921-ben alapított Fabrik für landwirtschaftliche Maschinen Gebrüder Rauch, a röpítőtárcsás műtrágyaszórók egyik legnagyobb gyártója Európában. A Rauché az egyik legnagyobb méretű és kapacitású műtrágyaszóró-tesztelő csarnok a kontinensen, ahol gépek mellett a különböző műtrágyák kijuttatásának ideális beállításait is folyamatosan tesztelik.

Koronavírus: már márciusban nagyot zuhant az export - kivéve az élelmiszerek esetében

Idén márciusban a kivitel volumene 5,6, a behozatalé 1,0 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest - közölte a második becslését a KSH.

Történelmi pillanatok Mezőhegyesen

A Mezőhegyesi Kozma Ferenc Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium történetében kétségtelenül rendhagyó évnek számít az idei. Alighogy életbe lépett az intézményben a koronavírus-járvány terjedése ellen bevezetett digitális tanrend, egy régóta várt, az intézmény főépületét teljesen megújító beruházás munkálatai is elkezdődtek.

Lehet más eper pirosabb a magyar epernél, de ízesebb biztos nem

Pünkösdi földieper piacot szervezett a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat május 30-án, a Duna-korzón. A szervezet által működtetett termeloikosar.hu weboldalon regisztrált termelők gyümölcs, szörp és lekvár formájában hozták el árujukat, ezzel ösztönözve a fogyasztókat, hogy keressék a közvetlen termelőktől származó friss és biztonságos hazai termékeket.

Számos programot és élményt kínálnak az ökoturisztikai bemutatóhelyek a pünkösdi hétvégén

A járvány miatt bevezetett korlátozások enyhítésével ismét megnyithat az ökoturisztikai bemutatóhelyek zöme, így a pünkösdi hosszú hétvégén már kifejezetten változatos programkínálatból választhatnak azok, akik tíz nemzeti parkunk valamelyikét vennék célba az ünnep idején.

Üzlet koronavírus idején – online tartották meg az ötödik AGÓRA konferenciát

A járvány legnagyobb üzleti sikersztorija azé a szegedi fertőtlenítőszer-gyártó cégé, amely megtízszerezte a terméke gyártását. A hazai gazdaság egésze viszont nehézségekkel küzd. Az élelmiszerágazatban ugyan a pánikvásárlások mind az árakat, mind a mennyiségeket felhúzták, de ma már erős áresés tapasztalható. Sikeres mozgalommá vált a hazai munkahelyek védelmét szolgáló #veddahazait akció.

Hiányzó kombájnok, elavult mezőgazdasági géppark

Nemrégiben még a tavaszi vetéssel voltak elfoglalva a gazdák, de ezekben a hetekben már a gabonabetakarítás van a mezőgazdasági tevékenység fókuszában. Milyen gépparkkal, hány kombájnnal aratnak Szlovákiában, tettük fel a kérdést. A szlovák agrárszakemberek szerint a problémamentes betakarításhoz 130 kombájn hiányzik az országban.