Back to top

A gabonák vad rokonai jelenthetik a megoldást a klímaváltozásra

Élelmiszernövényeink vadon termő rokonai óriási genetikai változatosságot hordoznak magukban. Ezek között a gének között pedig megoldást találhatunk arra, miképp tudjuk "klímaállóvá" tenni kultúrnövényeinket is.

Egy 28 évet átfogó kutatásból kiderül, hogy a vadonélő gabonafélékben olyan hasznos mutációk vannak, melyek segítenek a növényeknek átvészelni a növekvő hőmérsékletet. Az erről szóló kutatás a Proceedings of the National Academy of Sciences című tudományos lapban jelent meg.

"A 28 év alatt 28 generációnyi vadonélő gabonát vizsgálva kimutatható volt, hogy

a növényekben több olyan genetikai mutáció is felgyűlt, melyek segítségével a populáció alkalmazkodni tud a megváltozott körülményekhez"

- mondta el a kutatás vezetője, Yong-Bi Fu, a kanadai mezőgazdaságért és élelmiszerekért felelős kormányügynökség egyik tudósa.

Ugyan néhány kutatásban szereplő példány nem élte túl a melegedő klímával járó környezeti változásokat, de voltak olyanok, melyek képesek voltak alkalmazkodni. A tanulmányban 10 Izraelből származó emmer búza populációt használtak. Fu szerint a hőmérséklet emelkedése az elmúlt három évtizedben összesen két Celsius fok volt, ami hasonló mértékű, mint amit a párizsi éghajlatvédelmi egyezmény is betartatni remél.

Az emmer búza
Az emmer búza

Fu kiemelte az Egyesült Királyságban dolgozó tudósok munkáját is, akik betegségeknek ellenálló géneket próbálnak klónozni a vadonélő rokonfajokból.

Ezzel a módszerrel a kultúrnövényekben egy egész sor rezisztenciát lehetne kialakítani.

A kutatásukról szóló eredményeik a Nature Biotechnology című tudományos lapban jelentek meg.

Fu szerint hasonló megközelítéssel a klímarezisztens géneket is át lehetne ültetni az élelmiszernövényeinkbe a vadonélő rokonaikból.

Tavaly a tudósok 100 ezer búzagén helyét azonosították. Ez kulcsfontosságú mozzanat volt az éghajlatváltozásnak ellenálló élelmiszernövény fajták jövőbeni kinemesítéséhez.

Az ENSZ becslése szerint a búzatermesztésnek 2050-re 60 százalékkal kell növekednie ahhoz, hogy ellássa az egyre gyarapodó népességet, mely az előrejelzések szerint 9,6 milliárd lesz.

A tudósok azon dolgoznak, hogy matematikai modellek felállításával azonosítani lehessen azokat a génállományokat, melyek segítségével az élelmiszernövények képesek lesznek a túlélni a klímaváltozást. Reményeik szerint ezek segítségével gyorsabban képesek majd megtalálni például a szárazságtűréshez szükséges géneket.

Világszerte 1700 nagyobb mezőgazdasági génbank található, ahol hétmilliónál is több mintát tárolnak. A tudósok számára így megtalálni a kívánt géneket olyan, mint tűt keresni a szénakazalban.

A legnagyobb veszélyben lévő termények között van a búza, kukorica, rizs és a cirok is, melyek az emberiség által fogyasztott kalóriamennyiség csaknem felét adják.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/BBC

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A méhek is szeretik a kávét - de van amelyik válogat

Vannak növények, melyek koffeint is felkínálnak nektárjukban, hogy még inkább magukhoz vonzzák a méheket. A házi méhek jól reagálnak erre a csábításra, viszont az eddig vizsgált fullánktalan méhek nem pazarolják energiájukat az alacsony minőségű nektárra.

Ételt ne dobj ki – kenyér, kifli, zsömle, sütivég

A világ fele éhezik vagy alultáplált, a másik fele meg kövér és állandóan fogyókúrázik. Szakemberek szerint az éhezők számának csökkentése a pazarlás mérséklésével kezdődik A pazarlás vagy a takarékosság pedig a konyhában kezdődik.

Összegereblyézné a lehullott leveleket? Ne tegye!

Benne vagyunk az őszben, hullanak a falevelek, és mi rendszeretetből vagy csak az elvárások miatt szorgalmasan összegereblyézzük, bezsákoljuk, és kerül a hulladékba. Környezetvédők szerint ez nemcsak saját magunkra, de az egész bolygóra nézve káros.

A kengurukat lelövik, ugye?

Megosztó témáról, a kenguruk ausztráliai kilövéséről közölt cikket a The Guardian. Ausztrália száraz, elsivatagosodó területein éheznek a kenguruk. A kenguruállományt öt évvel ezelőtt 50 millióra becsülték (az összesítésben a négy legnagyobb faj szerepelt) , azonban a felmelegedés, és a kevesebb élelem miatt 2018-ra 42 millióra csökkent a számuk.

A szőlőskertek unikornisai - szőlőfajták a kihalás szélén

Három rövid történet következik, a kedves olvasónak pedig az a feladata, hogy megállapítsa, mi bennük a közös. Elöljáróban annyit elárulhatunk, hogy a három mediterrán borvidék történetéhez egészen hasonlatos egy marék lelkes sümegi borász meséje is.

Gesztenye: akár sütve, akár főzve

Talán nincs is olyan gyermek és felnőtt, aki ne szeretné a szelídgesztenyét, ami igazi finomság, akár sütik, akár főzik. Erről a Keszthely kertvárosában lévő Kertészeti Centrum által már negyedik alkalommal megrendezett Gesztenyefesztiválon bárki meggyőződhetett.

A cikória nem csak kávéhelyettesítő, egészségjavító is

A cikóriát sokan kávéhelyettesítőként ismerek, pedig a növény gyökere valóságos aranybánya az egészséges rostok tekintetében. Nem véletlen, hogy már ötezer évvel ezelőtt az ősi egyiptomiak is egészségjavító tulajdonságai miatt termesztették. A növényt a mai napig hasznosítják a gyógyhatása miatt, és talán további lehetőségeket is rejt magában.

Pénzt kapnak a holland gazdák, ha nem tartanak sertést

A holland kormány 180 millió eurót irányzott elő a jövő évi költségvetésből, amelyből azok a sertéstenyésztők részesülnek, akik kivonulnak a termelésből.

Ez a jövő takarmánya? Lassan teret hódít a cirok

Jó tulajdonságai és olcsó termeszthetősége ellenére egyelőre lassan terjed a cirok az állati takarmányozásban, ugyanis a konzervatív tenyésztők nehezen váltanak – hangzott el egy olaszországi szakmai rendezvényen. A kukoricával jól konkuráló ciroknak ennek ellenére nagy jövőt jósolnak, mivel szinte immunis a kukoricabogárra, és a mikotoxin sem jelenik meg benne.

Ezért nem szabad kidobni az alma héját!

Ha szeretnénk maximálisan kihasználni az alma jótékony hatását, ne dobjuk ki a héját, tele van értékes tápanyagokkal. És így még felesleges hulladékot sem termelünk.