Back to top

Dél-Koreába is betört az afrikai sertéspestis

Dél-Korea szerdán megerősítette: már a második afrikai sertéspestises megbetegedést észlelték egy, az észak-koreai határ közelében lévő telepen. Fennáll a veszélye, hogy az ország 11 milliós állatállománya fogja megsínyleni a vírus megjelenését.

Az első esetet a szintén határhoz közeli Phadzsu városa mellett azonosították, ahol közel 4000 állatot vágtak le és karantént állítottak fel. A második, afrikai sertéspestis miatt elhullott állat pedig a korábbi helyszínhez közeli Joncshon városában került elő, egy 5000 hízós gazdaságból.

Dél-Koreában nagyjából 6300 gazdaságban 11 millió disznót tartanak.

Az afrikai sertéspestis emberre nem veszélyes, azonban igen fertőző, és a sertésekre nézve minden esetben halálos. Ismert ellenszere vagy oltóanyag ellene egyelőre nincs.

A dél-koreai miniszterelnök, Lee Nak-yon arra figyelmeztetett, hogy a vírus vadállatokkal, járművekkel és az emberek segítségével is terjedhet.

Az ország mezőgazdasági minisztériuma megelőző lépéseket tesz a betegség további terjedésének megállítására:

fertőtlenítik a gazdaságokat és a járműveket, valamint korlátozzák a mezőgazdaságban dolgozók, az állatok és a látogatók mozgását a farmok között.

Az egyik, nevét nem vállaló minisztériumi dolgozó megerősítette, hogy a fertőzött gazdaságokban található állatokat természetesen elpusztítják. Sőt, mérlegelik annak a lehetőségét is, hogy a közelben található hízótelepek állományait is felszámolják elővigyázatosságból.

A helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy Kjonggi tartományban – ahol a két fertőzött állattartó telep található – számos eseményt tartottak volna októberben, beleértve egy koncertet és egy maratont is, ezeket azonban most törölték, hogy korlátozzák a vírus terjedésének lehetőségét.

A hivatali szervek jelenleg azt vizsgálják, hogy érkezhetett-e a betegség fertőzött vaddisznókkal Észak-Koreából.

Az utóbbi hónapokban ugyanis ismét megszakadt a diplomáciai kapcsolat a két ország között, annak ellenére, hogy Dél-Korea többször is közös cselekvésre szólította fel északi szomszédját az afrikai sertéspestis terjedésének megakadályozására.

A határ mentén lévő gazdaságokban egyébként már május óta (ekkor jelent meg Észak-Koreában a betegség) fokozott ellenőrzéseket végeznek. Az elmúlt hónapokban pedig kerítéseket és csapdákat is kihelyeztek annak érdekében, hogy megakadályozzák a házistertések érintkezését a vaddisznókkal. Ugyan a minisztérium hivatalnokai szerint

szinte lehetetlen, hogy a vadállatok átjussanak a szögesdrót kerítésekkel és taposóaknákkal tarkított határterületen, azonban a folyókon szabadon átúszhatnak.

Dél-Korea környezetügyi minisztériuma azt közölte, hogy megerősítik a határ menti jelenlétet, így jobban meg tudják figyelni a határzónában mozgó vaddisznókat, valamint több csapdát és kerítést is ki fognak helyezni. A minisztérium emellett arra kéri a helyi hatóságokat, hogy ne lőjék le az állatokat, mivel ezzel megriaszthatják őket, és a menekülő vadak nagyobb távolságra juthatnak el.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/phys.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Több állatot vágtak le az első negyedévben

Hat százalékkal több baromfifélét, két százalékkal több szarvasmarhát és egy százalékkal több sertést vágtak az első negyedévében a 2019. január-márciusi időszakhoz képest a magyar vágóhidakon - derült ki a NAIK Nemzeti Agrárgazdasági Kutatóintézet honlapján közzétett jelentésből.

Nincs esély az ASP megállítására

Szakértők szerint az afrikai sertéspestis (AFP) elleni küzdelmet elfedte a koronavírus-járvány elleni harc, ezért arra lehet számítani, hogy ebben az évben még intenzívebben terjed a sertések között a kór. Egyelőre nincs esély a megállítására.

Emelkedő marhahúskereslet

A világ marhahústermelése az utóbbi időszakban évi 64–66 millió tonna között alakult. A baromfiágazatokat sújtó madárinfluenza és a sertésállományokat tizedelő afrikai sertéspestis betegségek következtében emelkedett a marhahús iránti kereslet.

Brutális sáskajárással küzd India

Nyugat-Indiában óriási rajokban pusztítanak a sáskák, már közel 40 000 hektár szántóföldi növényt taroltak le. A sivatagi sáskák rajai elérték Jaipur külvárosát, és most Delhi felé tartanak.

Egyszerűsödött a támogatásokhoz szükséges állatlétszám igazolása a baromfitartók számára

A Nébih tájékoztatja a baromfitartókat, hogy a Magyar Államkincstár döntése alapján az állatbetegségek megelőzésével, leküzdésével kapcsolatos támogatások alapjául szolgáló állatlétszám megállapításához és igazolásához a madárinfluenza leölési határozatok adatai is felhasználhatóak a kifizetés kérelmezésekor.

Sorsdöntő növénysávok

A beporzóbarát virágzó növénysávok létrehozása segít megfékezni a beporzó rovarok számának csökkenését, viszont az ott összegyűlő rovarok nagyobb fertőzési kockázatnak vannak kitéve.

Penészgombákkal az aflatoxin ellen - Díjnyertes fiatal tudósok

Az erjesztett takarmányok egyik „ellensége” a penészgomba, amely az egyik leginkább rákkeltő vegyület, az aflatoxin felszaporodásáért felelős. Egy magyar kutatócsoport azon dolgozik, hogy tejsavbaktériumok és más, „jó” penészgombák felhasználásával olyan oltóanyagot fejlesszen ki, amelynek használatával visszaszorítható az aflatoxin-szennyeződés, így a gazdálkodók egészséges takarmányt adhatnak állataiknak.

Franciaország: helyi és funkcionális, a járványhelyzet hívószavai

A COVID-19 világjárvány fokozta a helyi termékek iránti keresletet Franciaországban, és pozitív hatást gyakorolhat a funkcionális élelmiszerek piacára – derül ki a Mintel piackutató tanulmányából.

Érzékelhetően emelkedtek az agrárárak

Az első negyedévben nagyobb mértékben nőttek a mezőgazdasági termelői­ árak, mint a ráfordítások – derül ki a KSH adataiból. Az elemző szerint az emelkedés a következő hónapokban mérséklődik, majd árcsökkenés jön.

Fogyókúrára fogták a pufók kínai vadlovakat

Elhíztak a kínai Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen fogságban élő Przsevalszkij-lovak - a világ utolsó vadlóalfajának fogságban tenyésztett egyedei -, ezért fogyókúrára fogták őket.