Back to top

Dél-Koreába is betört az afrikai sertéspestis

Dél-Korea szerdán megerősítette: már a második afrikai sertéspestises megbetegedést észlelték egy, az észak-koreai határ közelében lévő telepen. Fennáll a veszélye, hogy az ország 11 milliós állatállománya fogja megsínyleni a vírus megjelenését.

Az első esetet a szintén határhoz közeli Phadzsu városa mellett azonosították, ahol közel 4000 állatot vágtak le és karantént állítottak fel. A második, afrikai sertéspestis miatt elhullott állat pedig a korábbi helyszínhez közeli Joncshon városában került elő, egy 5000 hízós gazdaságból.

Dél-Koreában nagyjából 6300 gazdaságban 11 millió disznót tartanak.

Az afrikai sertéspestis emberre nem veszélyes, azonban igen fertőző, és a sertésekre nézve minden esetben halálos. Ismert ellenszere vagy oltóanyag ellene egyelőre nincs.

A dél-koreai miniszterelnök, Lee Nak-yon arra figyelmeztetett, hogy a vírus vadállatokkal, járművekkel és az emberek segítségével is terjedhet.

Az ország mezőgazdasági minisztériuma megelőző lépéseket tesz a betegség további terjedésének megállítására:

fertőtlenítik a gazdaságokat és a járműveket, valamint korlátozzák a mezőgazdaságban dolgozók, az állatok és a látogatók mozgását a farmok között.

Az egyik, nevét nem vállaló minisztériumi dolgozó megerősítette, hogy a fertőzött gazdaságokban található állatokat természetesen elpusztítják. Sőt, mérlegelik annak a lehetőségét is, hogy a közelben található hízótelepek állományait is felszámolják elővigyázatosságból.

A helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy Kjonggi tartományban – ahol a két fertőzött állattartó telep található – számos eseményt tartottak volna októberben, beleértve egy koncertet és egy maratont is, ezeket azonban most törölték, hogy korlátozzák a vírus terjedésének lehetőségét.

A hivatali szervek jelenleg azt vizsgálják, hogy érkezhetett-e a betegség fertőzött vaddisznókkal Észak-Koreából.

Az utóbbi hónapokban ugyanis ismét megszakadt a diplomáciai kapcsolat a két ország között, annak ellenére, hogy Dél-Korea többször is közös cselekvésre szólította fel északi szomszédját az afrikai sertéspestis terjedésének megakadályozására.

A határ mentén lévő gazdaságokban egyébként már május óta (ekkor jelent meg Észak-Koreában a betegség) fokozott ellenőrzéseket végeznek. Az elmúlt hónapokban pedig kerítéseket és csapdákat is kihelyeztek annak érdekében, hogy megakadályozzák a házistertések érintkezését a vaddisznókkal. Ugyan a minisztérium hivatalnokai szerint

szinte lehetetlen, hogy a vadállatok átjussanak a szögesdrót kerítésekkel és taposóaknákkal tarkított határterületen, azonban a folyókon szabadon átúszhatnak.

Dél-Korea környezetügyi minisztériuma azt közölte, hogy megerősítik a határ menti jelenlétet, így jobban meg tudják figyelni a határzónában mozgó vaddisznókat, valamint több csapdát és kerítést is ki fognak helyezni. A minisztérium emellett arra kéri a helyi hatóságokat, hogy ne lőjék le az állatokat, mivel ezzel megriaszthatják őket, és a menekülő vadak nagyobb távolságra juthatnak el.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/phys.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kevesebb ellenőrrel dolgoznak az amerikai sertésüzemekben

A Trump kormány jóváhagyta, hogy a sertésüzemek csökkentsék a Mezőgazdasági Minisztérium által kirendelt ellenőrök számát, és engedélyezte a vágóhidak vágóvonalainak sebességkorlátozás nélküli működését. Az új szabályozás a régi ellenőrző rendszer modernizálására irányul. A fogyasztói érdekképviseletek szerint a változtatások hatására romlik az élelmiszerbiztonság és nő a dolgozók veszélyeztetettsége.

A kengurukat lelövik, ugye?

Megosztó témáról, a kenguruk ausztráliai kilövéséről közölt cikket a The Guardian. Ausztrália száraz, elsivatagosodó területein éheznek a kenguruk. A kenguruállományt öt évvel ezelőtt 50 millióra becsülték (az összesítésben a négy legnagyobb faj szerepelt) , azonban a felmelegedés, és a kevesebb élelem miatt 2018-ra 42 millióra csökkent a számuk.

A cikória nem csak kávéhelyettesítő, egészségjavító is

A cikóriát sokan kávéhelyettesítőként ismerek, pedig a növény gyökere valóságos aranybánya az egészséges rostok tekintetében. Nem véletlen, hogy már ötezer évvel ezelőtt az ősi egyiptomiak is egészségjavító tulajdonságai miatt termesztették. A növényt a mai napig hasznosítják a gyógyhatása miatt, és talán további lehetőségeket is rejt magában.

Pénzt kapnak a holland gazdák, ha nem tartanak sertést

A holland kormány 180 millió eurót irányzott elő a jövő évi költségvetésből, amelyből azok a sertéstenyésztők részesülnek, akik kivonulnak a termelésből.

Ez a jövő takarmánya? Lassan teret hódít a cirok

Jó tulajdonságai és olcsó termeszthetősége ellenére egyelőre lassan terjed a cirok az állati takarmányozásban, ugyanis a konzervatív tenyésztők nehezen váltanak – hangzott el egy olaszországi szakmai rendezvényen. A kukoricával jól konkuráló ciroknak ennek ellenére nagy jövőt jósolnak, mivel szinte immunis a kukoricabogárra, és a mikotoxin sem jelenik meg benne.

Katasztrofális munkakörülmények a német vágóhidakon

Az Észak-Rajna-Vesztfáliai vágóhidakon számos súlyos szabálytalanságot tártak fel a munkavédelmi ellenőrzések során – számol be róla a Süddeutsche Zeitung.

Rövid a határidő, ne késlekedjenek a hiánypótlással!

A Magyar Államkincstár (MÁK) megküldte valamennyi érintett baromfitermelőnek az idei állatjóléti támogatások első negyedéves kifizetési kérelmeihez kapcsolód hiánypótlási felhívásokat. A dokumentumok pótlására nincs sok idő – figyelmeztet a szakmai szervezet.

Idén 400 milliárd lehet az agrárberuházás

Jól növekszik a kkv-hitelállomány, ezen belül pedig egyre jelentősebb az agrárvállalkozások hitelfelvételi kedve – hangzott el csütörtökön az Erste Bank rendezvényén Hajmáson. Az eseményen díjazták a bank hűséges somogyi ügyfeleit is.

A baromfihús alig, a sertéshús jócskán drágult

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorstájékoztatója szerint 2019 augusztusáig - az előző év azonos időszakához képest - az állati termékek árszintje 5,2 százalékkal emelkedett. Szeptemberben a hústermékek közül a baromfihúsért 1,4, a marhahúsért 4, a sertéshúsért viszont 13,3 százalékkal kellett többet fizetni a fogyasztóknak, mint egy éve.

Rákkeltő aflatoxinok - Az egzotikus állatokban kutatja a megoldást

Kimagasló tudománytörténeti jelentőségű – tartják hazánk első mezőgazdasági kutatótelepéről, amely 19. század végi megalapítása óta, mind a mai napig kulcsfontosságú vizsgálatok helyszíne. A NAIK Agrár-környezettudományi Kutatóintézetének laboratóriumában dolgozik Kosztik Judit, aki a kutató-utánpótlási program résztvevőjeként rákkeltő aflatoxinok semlegesítésére keres megoldásokat.