Back to top

842 ezer forintot dobnak a kukába

Évente mintegy 2,8 tonna élelmiszert, azaz 842 ezer forintnak megfelelő táplálékot dob ki egy átlagos amerikai egy friss felmérés szerint. A megdöbbentő adatok nem csak a fejlett világra jellemzőek: más-más okokból, de az egész világon jelentős a pazarlás.
Egy átlagos amerikai 103 fontnyi, azaz csaknem 47 kilogrammnyi ételt dob ki minden egyes évben egy új kutatás szerint. Ez egy átlagos felnőtt életre számítva mintegy 6180 fontot, azaz több mint 2,8 tonna elvesztegetett élelmiszert jelent

– írja a New York Post. Az idézett tanulmány 2 ezer amerikai élelmiszerkidoási szokásait térképezte fel. Ezek szerint hetente négy különböző dolgot dobnak ki az amerikaiak a hűtőjükből.

A tanulmány arra is kitért, hogy az átlagos amerikai mintegy 102 dollárnyi élelmet tart egyszerre a hűtőjében, a heti kidobott étel értéke átlagosan 53 dollár 81 cent, vagyis évente egy amerikaira számítva nem kevesebb mint 2798 dollárnyi élelmiszer megy a szemétbe minden egyes amerikai polgár esetében. Ez 842 ezer forintnak megfelelő összeg.

A leggyakrabban kidobott élelmiszerek között a gyümölcsök vannak. A banán, az eper és az alma vezeti a listát, de a zöldsalátát, a krumplit és a húsokat is gyakran kidobják. A felmérés szerint nem teljesen könnyelműen: az amerikaiak 73 százalékának bűntudata van az elpocsékolt élelmiszer miatt.

A jelenség nem csupán Amerikára jellemző.

Világszerte egészen döbbenetes összeget, mintegy 400 milliárd dollárt tesz ki annak az élelmiszermennyiségnek az értéke, amely felhasználás helyett a kukákban végzi.

Mindez nem csupán az éhezés miatt probléma, hanem azért is, mert a kidobott élelmiszer megtermelése és szállítása jelentős környezetterheléssel járt.

A pocsékolás egyébként némileg meglepő módon nem csak a gazdag és fejlett országokra jellemző. A szegényebb régiókban, Afrikában és Ázsia elmaradottabb részein legalább annyi élelmiszer megy veszendőbe, csak éppen más okokból. Míg a fejlett országokban a túlzott vásárlás miatt a háztartásoknál romlik meg az étel, a fejlődő országokban a feldolgozás és a szállítás alatt, a nem megfelelő tárolás miatt megy tönkre az élelmiszer, amelyet azelőtt kidobnak, mielőtt eljutna a fogyasztóhoz.

Forrás: 
New York Post

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A helyi élelmiszer fogyasztása a világ legnagyobb részén csak távoli álom

A globalizáció az utóbbi évtizedekben forradalmasította az élelmiszer-előállítást és -fogyasztást, a gazdálkodás pedig hatékonyabbá vált. Az étrend változatosabb, és több élelmiszer áll rendelkezésre a világ különböző részein. A világ népességének nagy része viszont importált élelmiszerektől függő országokban él, amelyek a globális élelmiszer-ellátási láncok megszakadásával fokozottan sebezhetők.

Sok vállalkozás visszafogta a termelést

A koronavírus-járvány, a forint-euró árfolyam és a madárinfluenza mellett lassan a csökkenő termelés is kezdi kifejteni hatását a baromfipiacon.

Koronavírus - Eldobott gumikesztyűk és maszkok szennyezik a Földközi-tengert

Szennyezett gumikesztyűket és arcmaszkokat találtak környezetvédők a Földközi-tenger mélyén, a franciaországi Antibes közelében, az Opération mer propre (Tiszta tenger művelet) nevű francia civil szervezet tagjai megpróbálják megtisztítani a Cote d'Azur tengerpartját az eldobott védőeszközöktől.

Franciaország: helyi és funkcionális, a járványhelyzet hívószavai

A COVID-19 világjárvány fokozta a helyi termékek iránti keresletet Franciaországban, és pozitív hatást gyakorolhat a funkcionális élelmiszerek piacára – derül ki a Mintel piackutató tanulmányából.

Zöldtetőkkel a klímavédelemért

A kertészeti cégek innovatív megoldásainak köszönhetően, egyre könnyebb zöldtetőket telepíteni a városokban. Ezek a kisebb-nagyobb növényközösségek hatékony klímavédelmi megoldást nyújtanak a forró és a száraz nyarakra, és egyben hozzájárulnak környezetünk szebbé tételéhez.

Elérkezett az élelmiszerlánc-felügyeleti díjbevallások beadásának utolsó hete

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja az érintettek figyelmét, hogy az élelmiszerlánc-szereplők többségének 2020. május 31-ig kell benyújtania a 2020-as felügyeleti díjbevallását. Mivel idén a jogszabályban előírt határidő munkaszüneti napra esik, a bevallások a következő munkanapon, tehát június 2-án még beadhatóak.

Kampány indult a burgonyatermelők és felhalmozódott készleteik megmentésére Belgiumban

A turizmus koronavírus-járvány okozta leállása, a sütödék ideiglenes bezárása, valamint az export visszaesése miatt felhalmozódott mintegy 750 ezer tonna burgonya és a termelők megmentése érdekében az ország szimbólumának számító sültkrumpli fogyasztását serkentő kampányt indítottak helyi civil szervezetek Belgiumban - közölte a belga sajtó hétfőn.

Elég nagy bajban vannak a kisebb sörfőzdék

Az elmúlt két hónap a kézműves főzdéket is rosszul érintette. A fiatal szektor cégei ugyanis a pénzüket fejlesztésekbe, berendezésekbe forgatták vissza, és most cashflow problémájuk jelentkezett, miután sok vendéglátóhely, söröző nem fizette ki a számlákat.

Mindent kipróbálnak az ázsiai márványospoloska ellen

Ahogy az ázsiai márványospoloska meghonosodott az oregoni gyümölcsösökben, a termesztők sok új kérdéssel szembesültek. A keleti parti tanulságokat csak részben tudják hasznosítani az eltérő kultúrák és környezeti feltételek miatt. Ott nem termesztenek körtét és mogyorót, ami Oregonban fontos terménynek számít, és a poloska különösen kedveli.

Bécs a világ legzöldebb városa

Egy kanadai–amerikai tanácsadó cég, a Resonance Bécset választotta a világ legzöldebb városának. A nemzetközi Föld napja ötvenedik évfordulója alkalmából elkészített „The World’s 10 Greenest Cities 2020” vagyis a világ tíz legzöldebb városa 2020-ban című ranglistán több mint száz jelöltből választották ki a legjobb tízet.