Back to top

A karcsú menyét

A hazánkban gyakori eurázsiai menyétről több téveszme is elterjedt. Egyes gyerekmondókák például buta jelzővel illetik, noha a legtöbb ragadozóhoz hasonlóan intelligens állat, amit az is bizonyít, hogy gyorsan tanul és könnyen alkalmazkodik a megváltozott körülményekhez.

A menyét napjainkban Magyarország egyik legközönségesebb ragadozója. Bár legjobban a füves, sztyeppés területeket kedveli, a zárt erdőségek kivételével mindenütt előfordul, még a nagyvárosok belső kerületeiben is – ott, ahol búvóhelyet és táplálékot talál. Ennek ellenére a városlakók is csak ritkán találkoznak vele, ami leginkább kis termetével és rejtett életmódjával magyarázható.

Sokkal nagyobb a hím

Tudta-e?

A menyét testméreteihez képest hihetetlenül erős, e téren még az oroszlánt is kenterbe verné egy képzeletbeli versenyen. Testtömegének akár felét is képes hosszú távon elhurcolnia, különösebb megerőltetés nélkül. A jeladók segítségével bebizonyosodott, hogy a nőstények akár 2 kilométerről is hordják kölykeiknek a táplálékot.

 

Az eurázsiai menyét elnevezés némi pontosításra szorul. A faj ugyanis nemcsak kontinensünkön és Ázsia nagy részén él, hanem gyakorta előfordul Észak-Amerikában és Észak-Afrikában is. E hatalmas elterjedési területen több alfaja alakult ki, jelentős különbségekkel. Így például

az Észak-Amerikában és a Skandinávia északi területein élő alfajok télre fehér szőrköntösre cserélik barna bundájukat (mint nálunk a hermelin),

a Dél-Európában élő egyedek pedig télen-nyáron barnák maradnak. A méretbeli különbségek is látványosak lehetnek: az északon élő populációk nőstényei sokszor mindössze 30 grammosak, míg például Türkmenisztánban mértek már 250 grammos egyedet. A hazánkban előforduló példányok középméretűek: testhosszuk általában 18-23 centiméter, a nőstények 40-80, hímek 100-200 grammosak.

Fotó: Bécsy László

A nemek nagy méretbeli különbségére több tudományos magyarázat is született. Egyesek szerint a nőstények kis termete arra vezethető vissza, hogy a könnyebb testtömeg fenntartásához kevés energiára van szükség, az állat kis energiabefektetéssel képes a létfenntartásra, több energiája marad az utódok világra hozására, gondozására. Mások szerint a különböző testméretből adódó szélesebb táplálékbázis biztosítja a nemek túlélését.

A nőstények és a hímek általában külön élnek, saját territóriumot birtokolnak, ám ritkán a hím a nősténnyel marad az utódnevelés időszakában is.

Ilyen különösen táplálékbőség idején fordul elő, amikor a nőstény már a szoptatás ideje alatt újra párzik.

A menyét elvileg egész évben kész a párosodásra, de erre leginkább februárban és márciusban kerül sor. A hím hosszasan követi a nőstényt, miközben jellegzetes párzásra hívó hangot hallat. Általában 3-4 napon keresztül, 4-5 alkalommal párzanak. Az utódok 33-37 nap után jönnek világra mindössze 1 grammosan – akkorák, mint az újszülött házi egerek.

A 4-12 utódból csak néhány éri meg a 3-4 hetes kort, s csak kis töredékük önállósul kéthónaposan. A fiatal nőstények már 3 hónapos korban is vemhesülhetnek. Táplálékbőség idején akár 2-3 alkalommal fialnak, míg ínségesebb időkben előfordulhat, hogy az egyetlen alomból nem önállósodik utód.

„Egérke, fehérke beszaladt a vetésbe,
Te fürge menyétke, uccu neki, te érd be!
Egérke, a lyukba a fülit is behúzta,
Menyétke, butuska megszagolni se tudta.”
(gyerekmondóka)

Rágcsálók állományszabályozója

Hazánkban a menyétnek igen nagy szerepe van a mezei pocok állományának szabályozásában, hiszen a pocokfélék alkotják táplálékának akár a 90 százalékát.

Megfigyeltek olyan szoptatós nőstényt, amely egy nap alatt 15 kifejlett mezei pockot zsákmányolt maga és utódai számára. Lakott területen különösen nagy hasznot hajt azzal, hogy nemcsak a házi egeret irtja, hanem a nála jóval termetesebb vándorpatkányt is. De tápláléklistája igen széles: az ízeltlábúaktól kezdve, a kétéltűeken és hüllőkön át, egészen az énekesmadarakig, sok faj szerepel rajta, még az üregi nyulat is elejti.

Gyakran azonban a menyét is ragadozók karmai között végzi, különösen az éjszakai életmódot folytatók gyérítik, például a macskabagoly és az erdei fülesbagoly, de szép számmal zsákmányolják a kóbor macskák és a nyestek is.

Fotó: Bécsy László
Sok menyét pusztul el a rágcsálóirtás miatt bekövetkező másodlagos mérgezéstől.

A menyétállomány igen változékony, jellemzően késve követi a mezei pockok időnkénti hirtelen felszaporodását. Abban az évben, amikor a pockok száma megnő, az anyamenyétek akár 20-25 kölyköt is felnevelnek, emiatt hamar apad a pocokállomány. Ezt követően viszont ínséges idő következik a sok menyétre, legyengülnek vagy egyszerűen éhen pusztulnak.

Testméretéhez képest viszonylag sok energiára van szüksége, emiatt éjjel és nappal egyaránt aktív. Ha teheti, szürkületkor vadászik a felszínen, s csak ritkábban zsákmányol a kisemlősök föld alatti járataiban.

Télen éppúgy aktív, mint az év más szakaszaiban, bár a kemény fagyok idején, szívesebben fogyasztja korábban felhalmozott készleteit.

A menyét legtöbbször hajdani áldozatának járatában húzza meg magát. Ritkábban fűszálakból készít magának fészket, a talajszinthez közeli odvakban vagy sziklarepedésekben.

Ha erdőt-mezőt járva olyan szerencsések vagyunk, hogy zsákmányszerző útjukon megpillantjuk e karcsú kisragadozókat, amint 10-30 centiméteres ugrásokkal haladnak, és olykor két lábra állva kémlelik környezetüket, gondoljunk arra, hogy aprócska termetük ellenére milyen hatalmas hasznot hajtanak.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2019/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Sodrómolyok ellensége: a fürkészek

A gyümölcsösökben előforduló sodrómolyok nagy fajszáma miatt számos ellenségük is van a természetben, illetve a művelt területeken. Ilyenek a petefémfürkészek és a valódi fürkészek.

Melyik rezisztencia mire jó?

A zöldségtermesztőket évről évre kihívások elé állítják a változó, szélsőséges környezeti hatások, amelyek sokkolják a növényeket. A fajták között azonban nagy a különbség a stressztűrésben is, ezért célszerű erre is figyelni a fajtaválasztásnál.

Egy kicsiny kutyaféle – Sivatagi róka

Ma már nem csupán a nyugat-európai állatbörzéken, hanem olykor már Prágában is hozzá lehet jutni sivatagi rókához (Vulpes zerda). Ez a faj a legkisebb és talán legbájosabb kutyaféle, így nem csoda, hogy borsos ára ellenére olykor haza is visznek egy-egy ilyen homok-színű sivataglakót. A bajok általában ekkor kezdődnek, ugyanis hamar kiderül, hogy a sivatagi róka nem kutya!

Magashegyi szakoktatás

A mátrafüredi AM ASzK Mátra Erdészeti, Mezőgazdasági és Vadgazdálkodási Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma vadregényes környezetben fekszik, ahol őzek és mókusok járnak, és harapni lehet a friss levegőt. Gondozott sportlétesítményei, szabadidőparkja tökéletes feltételeket teremt a diákok számára, munkára és kikapcsolódásra egyaránt.

Közösen fejlesztették a keskeny nyomközű két kisvasutat

A Kisvasutak mint attrakciók és a kapuk a természetre (RailGate) elnevezésű magyar-szlovák projektet két szomszédos keskeny nyomközű vasút, a Kassai Gyermekvasút és az ÉSZAKERDŐ Zrt. által fenntartott Lillafüredi Állami Erdei Vasút fejlesztése érdekében indították.

Közel hat hektár új erdőt telepítettek Hatvan külterületén

Javában tart az Országfásítási Program, melynek keretében az állami erdőgazdaságok 2019 őszén mintegy 550 hektáron kétmillió facsemetét és 100 millió makkot használtak fel. Ehhez a programhoz csatlakozott az EGERERDŐ Zrt. is.

2019 fuzáriumos év volt, de elég kenyérbúza termett

A kalászos gabonák betegségei ebben az évben főleg az ország délkeleti részét veszélyeztették, 2019-ben a bihari térségtől dél felé, egészen Csongrád megyéig feladták a leckét. Nemcsak a termelőknek okozott gondot, hanem a feldolgozóknak, a malmoknak, a takarmánygyártóknak és a pékeknek is.

Idris Elba egy poloska pusztító darázsfaj névadója lesz?

Mexikói tudósok egy olyan parazita darázsfajra bukkantak, mely megvédheti a Kaliforniában és Mexikóban termő brokkolit az invazív kártevőjétől. Az új darázsfajt pedig Idris Elba brit színészről szeretnék elnevezni.

Vegyük vagy kölcsönözzük a karácsonyfát?

Kivágott fenyőfák milliói kerülnek a hulladéktelepekre ünnepek után minden évben. A környezetvédők és természetbarátok már régóta hangoztatják, van ennél jobb megoldás, nem kell elpusztítani fenyők tömkelegét.

Köszönjük meg nekik: 2973 nap alatt 4644 magot gyűjtöttek be a tudósok

Haszonnövények vadon élő rokonainak több ezer magját gyűjtötték be hat év alatt a világ legkülönbözőbb pontjain tudósok, akik szerint a magminták fontos szerepet játszhatnak a Föld egyre növekvő lakosságának élelmezésében akkor, amikor a globális felmelegedés veszélyezteti a növénytermesztést.