Back to top

Mennyire veszélyes a szúnyogirtás a méhekre?

Hogyan zajlik Magyarországon a szúnyogirtás? Milyen környezetkárosító hatását ismerjük a védekezésnek? Mi lesz a méhekkel? – kérdezték olvasóink szerkesztőségünktől, mi pedig továbbítottuk a kérdéseket az országos szúnyogirtást koordináló Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak. A választ az alábbiakban változatlan formában adjuk közre.

A szúnyogok elleni harcot idén is - ahogyan 2013 óta minden évben – a katasztrófavédelem irányítja. Ennek az az oka, hogy 2013-ban addig nem látott árhullám vonult le a Dunán és ez extrém mértékű szúnyoginváziót eredményezett.

A törvényhozás akkor úgy döntött, hogy az árvízi védekezés mellett az árvíz miatti szúnyogártalom elleni védekezést is a katasztrófavédelem feladatai közé utalja.

Azóta minden évben a katasztrófavédelem irányítja a szúnyogok elleni központi védekezést. Az egységes fellépés így költséghatékonyabb, hiszen nagy dózisban kedvezményes áron beszerezhetők a védekezéshez szükséges eszközök, valamint összehangoltabb és gyorsabb, hiszen csak egyetlen szervezetnek kell közbeszerzési eljárást lefolytatnia.

A katasztrófavédelem tehát nem csak akkor kerül kapcsolatba a méhekkel, amikor kihívják a tűzoltókat egy-egy otthonba beköltözött és felbőszült méhraj miatt, hanem a szúnyoggyérítés kapcsán is.

Idén minden eddiginél nagyobb területen zajlik a szúnyogok elleni küzdelem, hiszem extrém szúnyoginvázió alakult ki.

Ennek oka, hogy májusban szinte minden nap esett az eső, ez pedig a legtöbb folyónkon árhullámhoz vezetett. Olyan helyen is létrejöttek pocsolyák, elszórtan kis területű, de nagyszámú lárvatenyészőhelyek, ahol ez nem, vagy csak ritkán jellemző.

A szúnyogok nagyon nagy területen helyezik el a petéiket, amelyek aztán csak akkor kelnek ki, amikor minden időjárási körülmény adott ahhoz, hogy ki is fejlődjenek. A peték akár több évig is áttelelnek. Egy ideihez hasonló esős tavasz és forró nyár esetén pedig nemcsak a tavalyi, hanem több év peteállománya indul fejlődésnek és ez vezet olyan szúnyoginvázióhoz, mint ami idén nehezíti meg a nyári kint tartózkodást.

A katasztrófavédelem által irányított központi szú­nyoggyérítési program idén április 30-án kezdődött.

Első lépésként biológiai módszerrel csökkentették a szakemberek a szúnyoglárvák számát. Ez kevésbé látványos, mint a kifejlett szúnyogok permetezése, de megfelelő körülmények között jelentősen csökkenti a rovarok utánpótlását.

Az eljárás során egy baktérium által termelt hatóanyagot juttatnak a vízbe. Ez a természetben is előforduló talajlakó baktérium egy olyan fehérjét termel, ami az engedélyezett dózisban kizárólag a szúnyoglárvákat pusztítja el, minden más élőlényre teljesen ártalmatlan.

Ezt a készítményt a szúnyogok tenyészőhelyein kell a vízbe juttatni és rövidesen elpusztítja a vízben fejlődő lárvákat. A módszer a kifejlett szúnyogok elleni védekezéshez nem alkalmazható. A biológiai módszer alkalmazása elsőbbséget élvez minden olyan esetben, amikor ezt a helyszín és az időjárási viszonyok, illetve az évszak lehetővé teszi, azonban erre nincs mindig mód. A folyók áradása, vagy egy esőzés után milliószámra keletkeznek pocsolyák olyan területeken, amelyek nem közelíthetők meg. Mindezeken túl a szúnyogok élőhelyeinek jelentős része magántelkeken található, ezáltal a feltárásuk és kezelésük is számos nehézségbe, jogi akadályba ütközik. Nem lehetséges tehát kizárólag biológiai eljárással védekezni a szúnyogok ellen, mivel lehetetlen felkutatni és kezelni minden egyes pocsolyát, kerti vízzel teli hordót, lavórt, kaspót, vagy vödröt.

A szúnyogok elleni védekezést tehát ki kell egészíteni az irtószeres permetezéssel, amely során egy vegyszert terítenek a szakemberek földi vagy légi úton.

Légi szúnyogirtás Antonov An-2 típusú repülőgéppel Nagykanizsa felett
Légi szúnyogirtás Antonov An-2 típusú repülőgéppel Nagykanizsa felett
Fotó: MTI - Varga György
Ez a hatóanyag a deltametrin, ami egyébként számos otthoni rovarirtó spray hatóanyaga is. Az irtószer a kijuttatott mennyiségben emberekre, melegvérű állatokra, növényekre teljesen ártalmatlan, az csak több ezerszeres dózisban fejtene ki negatív hatást. Nagyon kis mennyiségben juttatják ki, négyzetméterenként kevesebb mint 0,0001 grammot, és kizárólag lakott területen. Az irtószert környezetbarát fehérolaj-oldatban permetezik. Nagyon instabil, fény és hő hatására lebomlik, így nyáron kijuttatva a szabadban néhány órán belül elveszti a hatását.

És mi a helyzet a méhekkel?

A kémiai szúnyoggyérítést, vagyis az irtószer permetezését kizárólag a települések belterületén lehet végezni. A méhészek többsége mezőgazdasági táblákon legeltet, nem pedig a település közepén.

Az éppen belterületen tartózkodó méhekre az irtószer veszélyes lehet, de szerencsére a méhek és a szúnyogok aktivitása pont ellentétes.

Amíg a méhek nappal aktívak, a szúnyogok napnyugtakor mutatnak tömegesen aktivitást, amikor a méhek visszatérnek a kaptárokba. A szúnyogirtás során az irtószer földi kijuttatása napnyugta után, legtöbbször éjszaka történik, így minimális az esélye annak, hogy méhekkel találkozzon a hatóanyag. A légi kijuttatás naplemente idején, röviddel azt megelőzően történik. Minden egyes végrehajtás előtt tájékoztatják a kivitelezők az önkormányzatokat, azok pedig a jegyző útján a méhészeket, hogy pontosan melyik napon és milyen területen lesz permetezés.

Extrém hőség esetén nem csak a méhek, hanem a szúnyogok viselkedése is megváltozik. A méhek egy része ilyenkor kaptáron kívül töltheti az éjszakát, a szúnyogok pedig csak később, naplementét követő időszakban kezdenek aktívvá válni. Ilyenkor a légi kezeléseket elhalasztják arra az időre, amikor már hűvösebb az időjárás, hiszen nem garantálható, hogy az irtószer méhekkel ne találkozzon. Ilyen esetben csak az autós permetezést végzik el a szakemberek, azt is csak éjszaka (2. kép).

Az irtószerből azért permeteznek ki csak ilyen kis mennyiséget, mert a rendkívül részletes vizsgálatok, kísérletek és tanulmányok során egy olyan optimális dózis meghatározása volt a cél, ami a legkisebb mértékben terheli a környezetet, és csak a célzott szervezetek pusztulását okozza.

Ebben a mennyiségben a szer a szúnyogokra és azokhoz hasonlóan érzékeny rovarokra veszélyes, mint például a muslicákra, vagy repülő levéltetvekre. A méheken mért letális dózis magasabb, mint a szúnyogokra hatékony mennyiség. Az Európai Uniós és a hazai szabályozások célja is az, hogy méheket kímélő technológiával és módszerrel végezzék a szúnyoggyérítést.

Természetesen néha előfordul, hogy néhány méh a permetfelhőbe szállva találkozik az irtószerrel és elpusztul, azonban tömeges méhpusztulásról a katasztrófavédelemhez nem érkezett bejelentés. A leülepedett permet már nem jelent kockázatot a méhekre.

Azok az egyedek, amelyek találkoztak az irtószerrel, de nem pusztultak el, kiheverik azt, hiszen a szer gyorsan kiürül a szervezetükből, nem kumulálódik.

A katasztrófavédelem mellett az önkormányzatok is rendelhetnek meg ilyen munkákat, hogy azzal kiegészítsék a központi szú­nyoggyérítést.

Az idei nyár tapasztalatai rámutattak arra, hogy szükség van a szúnyogok elleni összehangolt fellépésre és azt nem lehet kizárólag a biológiai módszerre alapozni. A katasztrófavédelem és a kivitelező szakemberek közös célja, hogy ez úgy valósuljon meg, hogy sem méhek, sem más rovarok ne pusztuljanak el nagy számban.

A szúnyoggyérítéssel érintett terület a szúnyogok számától, vagyis a csípésszámtól függ, ezért csak egy-másfél héttel lehet előre meghatározni, hogy mikor, hol, és hány hektáron permeteznek a következő héten.

A védekezés helyszíne mindig attól függ, hogy az ország mely területén a legnagyobb a szúnyogártalom, ezt pedig rovarszakértők vizsgálják. A jó helyismerettel rendelkező szakemberek országszerte folyamatosan ellenőrzik a lárvák és a kifejlett szúnyogok számát, ez alapján tervezik meg a központi védekezés hetente változó programját. A katasztrófavédelem weboldalán, a szúnyoggyérítés menüponton belül elérhető, hogy az adott héten mely településeken, milyen napon és milyen eljárással lépnek fel a vérszívók ellen. A heti programok között található a minden hétfőn frissülő részletes lista.

Legyen szó légi vagy földi, autóról végzett permetezésről, ezek helyszíne mindig azoknak a településeknek a belterülete, ahol a szakértői vélemények alapján a legnagyobb a szúnyogártalom.

Az irtószeres szúnyoggyérítés során rovarszakértők jelzik, ha az adott területen nemcsak csípőszúnyogok, hanem védett rovarok is tömegesen rajzanak.

Ilyenkor elhalasztják a terület kezelését. A dunavirágzás és tiszavirágzás mellett például a vért nem szívó árvaszúnyogok rajzása miatt is akadt már példa a védekezés elhalasztására. Ehhez hasonlóan indokolt esetben a méhek jelenléte miatt is több alkalommal halasztottak el légi permetezéseket. Mindannyiunk közös célja úgy csökkenteni a csípőszúnyogok számát, hogy a hasznos kis barátaink, a méhek ne fogyatkozzanak meg.

Mukics Dániel tűzoltó őrnagy

BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

Fotó: MTI - Varga György

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2019/8 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Menő "Máltai Szeretetszolgálatos" táska a Spar-nál

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat tiszaburai varrodájában készülő vászontáskákat értékesítenek mostantól az INTERSPAR hálózatában. Az eladások a hátrányos helyzetű település varróüzemében dolgozó lányokat és édesanyákat segítik, miközben környezetbarát alternatívát nyújtanak a bevásárlás során.

Világszerte súlyosbodik az édesvízi tavakat érintő nyári algavirágzás

Az elmúlt három évtizedben világszerte súlyosbodott az édesvízi nagy tavakat érintő nyári algavirágzás - állapították meg a washingtoni Carnegie Tudományos Intézet és az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) munkatársai a témában készített eddigi leghosszabb távú, globális tanulmány keretében.

Rágcsálóirtó mérgezi a hazai ragadozómadarakat

A nem megfelelően kihelyezett rágcsálóirtók sok ragadozómadár életét veszélyeztetik hazánkban – derül ki a Magyar Madártani Egyesület közleményéből.

Évi 55 milliárd forint kárt okoz a túl sok, vagy túl kevés víz

A Budapesten sorra kerülő Víz Világtalálkozón ezúttal a víz három drámájával (sok, kevés, szennyezett) foglalkoznak a szakemberek. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara számára kiemelten fontos, hogy az eseményen víz- és az élelmiszerbiztonsági szempontból is konszenzusos és kedvező javaslatok, ajánlások, elhatározások szülessenek.

„Nekem soha nem jelentett üvegplafont, hogy nő vagyok” - A mezőgazdaság női arca

A világ teljes népességének negyede vidéken élő nő, és róluk szól október 15-e, amit 2008 óta a Vidéki Nők Nemzetközi Napjaként tartanak számon az ENSZ-ben. A világszervezet ezzel a nappal arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy ők jelentősen hozzájárulnak a mezőgazdaság és a vidék fejlődéséhez, az élelmiszer-biztonsághoz és a vidéki szegénység felszámolásához.

„Ha kipusztulnak a méhek, azt az emberiség legfeljebb négy évvel éli túl.” - A méhek színlátása

„Ha kipusztulnak a méhek, azt az emberiség legfeljebb négy évvel éli túl.” Talán ismert Albert Einstein eme állítólagos mondása, azonban e kinyilatkoztatás igazságtartalmával nehéz lenne vitába szállni, mivel tény, hogy a mezőgazdasági kultúrák legalább 90%-a valamilyen szinten függ a beporzó rovarok tevékenységétől –, legyen szó magányosan élő poszméhekről, vagy ipari mérvű megporzásról.

Víz Világtalálkozó - a világ 118 országából érkeznek vendégek Budapestre

A két korábbi rendezvényhez képest többen, 118 országból több mint 2300-an jelentkeztek a kedden kezdődő Budapesti Víz Világtalálkozóra - közölte az MTI-vel hétfőn az eseményt előkészítő tárcaközi bizottság elnöke, a Külgazdasági és Külügyminisztérium export növeléséért felelős helyettes államtitkára.

Veszélyben a vadgerlék

Németországban a kihalás veszélye fenyegeti az arrafelé ritkának számító vadgerléket, ezért a Német Természetvédelmi Szövetség 2020-ra az év madarának választotta - számolt be a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

A természet utat mutat

A természet utat mutat, megadja az utasításokat, és ezekkel élni kell, méghozzá szabadon, erőlködés nélkül – fogalmazott Páli Barna, akivel párja, Lampert Mária társaságában találkoztunk Alsópáhokon, annak is festői vasboldogasszonyfai részében, ahová letelepedett családjával. Állatokat tartanak, egy különleges gyümölcsöst művelnek, ottjártunkkor éppen jurtát építettek, és kertet is terveznek.

Hazai méhlegelők - Tavaszi-nyár eleji fás hordásnövényünk

A fehér akác (Robinia pseudoacacia) minden kétséget kizáróan a legfontosabb méhlegelőnk, nemcsak a fásszárúak közül, hanem minden tekintetben. Egy csodafa, hiszen őshazáján kívül (Észak-Amerikából származik) mintegy 400 év alatt meghódítva Európát, mára már jobban érzi magát nálunk (nagyobb növedéket produkálva), mint eredeti elterjedési területén, termőhelyén.