Back to top

Sasbérc-kilátó

Nógrád megye szívében a Cserhát lankás lejtői, hegyei és dombjai között bújik meg a méltán híres és egyedülálló Sasbérc-kilátó. A Budapesti Erdőgazdaság Zrt. kezelésében lévő mutatós építmény 2017 őszétől felújítva várja a kirándulókat Buják község határában.

Nógrád a legerdősültebb megye Magyarországon. Nem csoda, hiszen ott négy hegység kapcsolódik egymásba: északról a Karancs-Medves hegyvidék, keletről a Mátra, nyugatról a Börzsöny, de a megye legnagyobb részét a Cserhát teszi ki. Hullámos dombvonulatainak löszszerű vályogból, illetve andezitből álló talajképző kőzetei és a csapadékos éghajlat kedvez az erdőállomány megtelepedésének.

A hegység keleti részén terül el a Buják környéki erdő. Legmagasabb pontja a 466 méter tengerszint felett kicsúcsosodó Sasbérc, melynek kilátója festői szépségű panorámával szolgál.

A tornyot az 1910-es évek végén bajor mintára Pappenheim Szigfrid Gróf építette felesége, gróf Károlyi Erzsébet kérésére. Franz Zell müncheni építész terveit Gajdóczi Lajos valósította meg. Az eltolt szintes, két részből álló építmény kettős célt szolgált. A földszinten lakott családjával a gróf erdésze, az emeleten pedig főként vadászok szálltak meg a vadászatok alkalmával. Az 1930-as évektől elhanyagolttá vált az épület, bár egészen az 1950-es évekig még laktak benne, majd azt követően szép lassan az enyészeté lett.

Az omladozó torony helyreállítása 2001-ben kezdődött meg FAO támogatással a Budapesti Erdőgazdaság Zrt. kezdeményezésére. A kilátó 2002-ben nyitotta meg kapuit a kirándulók előtt, majd 2017-ben újabb felújításon esett át, amelynek során kiváló minőségű és időtálló vörösfenyőre cserélték a teraszrész elhasználódott faanyagát, majd megújult a torony belseje és környezete is.

Az országban egyedülálló a kilátó, hiszen amellett, hogy gyönyörű panorámát nyújt, oktatási teremként is szolgál.

Sőt, a Budapesti Erdőgazdaság Zrt. távlati terveiben a kilátó szálláshelyként való megnyitása is szerepel, ha sikerül megoldani az áramellátást és víznyerést.

A Sasbérc-kilátó jelenleg áprilistól októberig tart nyitva, hétvégéken és ünnepnapokon 9-től 17 óráig. Nyitvatartási időben bárki ingyenesen látogathatja előzetes bejelentkezés nélkül. Ettől eltérő időpontban csoportosan, előzetes bejelentkezés után tekinthető meg.

Megközelíthető Buják, Szanda, illetve Bokor irányából aszfaltozott erdészeti magánúton, amelyre a kilátó nyitvatartási idejében bárki felhajthat. Gépjárművel, kerékpárral a 300 méterrel lentebb elhelyezett sorompóig gurulhatunk, ahonnan könnyed sétával érjük el a kilátót, ami a kisgyerekeknek sem megterhelő. Gyalogosan pedig a Bujákról induló 7 kilométer hosszúságú, zöld tölgyfalevél szimbólumot viselő erdészeti tanösvényen jutunk fel a Sasbércre, amely érinti egyebek mellett a Kálvária-hegyet és Buják várát is.

A múltról mesélnek a Bujáki vár romjai
A múltról mesélnek a Bujáki vár romjai

A kilátóból gyönyörű táj tárul elénk a Börzsönytől a Mátráig. Jó időben, az éles szeműek a Tátrát is megpillanthatják. Nem szükséges azonban ilyen messzire tekintenünk, mert a lábunk alatt elterülő Cserhát önmagában életre szóló élményben részesít minket.

Sárik Péter
Budapesti Erdőgazdaság Zrt.

Vár és barlang

A környékre látogató turistáknak ajánljuk a bujáki Glatz Oszkár Galériát, ahol a festőművész több képen is megjeleníti a bujáki népviseletet. Érdemes felkeresni a Bujáki várat is, aminek legidősebb része az öregtorony, amely a tatárjárás után épülhetett. Első okleveles említése 1303-ból származik. A vár a török megszállás alatt háromszor is gazdát cserélt, végül magyar kézre került, de katonai szerepe ezzel lezárult, azóta pusztuló rom. Buják nevezetességeihez tartozik még a Kálvária és a Káponka, illetve a Keselyréten álló, több mint 400 éves védett tölgyfa. Érdemes megtekinteni a 11,5 méter hosszú és 3,7 méter magas Pappenheim-barlangot is, amely a Magyarországon fellelhető kevés homokkő-barlangok egyike. Érdekessége, hogy rétegfelületeket és növényi ősmaradványokat találhatunk benne, az ilyen leletek ugyanis általában mészkőbarlangból kerülnek elő.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2019/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Égig érő fák árnyékában

A SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. Magyarország egyik legnagyobb állami erdő- és vadgazdálkodója. Elsődleges célja a rábízott erdők megőrzése, ökológiai állapotuk és teljesítőképességük fenntartása.

Láz-tetői kilátó: szemet gyönyörködtető panoráma

A Keszthelyi-hegységben a Bakonyerdő Zrt. hat kilátója várja a tájat felfedezni vágyókat. Többségük gyönyörű balatoni panorámát kínál, ám igazi gyöngyszem a hegységet belülről megmutató Láz-tetői kilátó.

Nyitnikék Obornakon: kikapcsolódás és tanulás

„Alszik a hóban a hegy, a völgy, hallgat az erdő, hallgat a föld…” Szabó Lőrinc sorairól könnyedén juthatnak eszünkbe az Obornak környéki erdők, hiszen havas téli időszakban, bármelyik dombról letekintünk, nyugalom tölt el bennünket. Ebben a harmonikus világban működik a Nyitnikék Erdészeti Erdei Iskola, ahol bármelyik évszakban garantált a kikapcsolódás, az aktív pihenés, vagy éppen a tanulás.

Folytatódott a Zöld Szív program

Ahogyan eddig már több alkalommal, a közelmúltban is jó ügy mellé álltak az ÉSZAKERDŐ Zrt. munkatársai, ezúttal kifutót építettek a Miskolci Állatkertben.

ASP: keresni kell az elhullott vaddisznókat, jutalom jár érte

Egyre komolyabb intézkedéseket hoznak a lengyelek az ASP terjedésének megakadályozására. Azt tervezik, hogy jutalmat adnak az elhullott vaddisznók bejelentőinek. Jelenleg a sertéspestis terjedési sebessége havonta 2 kilométer.

A Miskolci Törvényszék is segíti az erdősítést

A Miskolci Törvényszék is csatlakozott az Országos Bírósági Hivatal által indított Zöld Bíróság elnevezésű programhoz.

Tavasszal is folytatódik a zöldítési program

A vártnál nagyobb sikerrel zárult az ÉSZAKERDŐ Zrt. Erdészeti Erdei Iskoláinak éves programjában szereplő iskolazöldítési akció. Kilenc oktatási intézményből csaknem 1700 gyermek volt részese az eseményeknek. A kezdeményezés eredményeképpen az iskolák udvarán vagy azok közvetlen környezetében juhar-, kőris-, tölgy-, hárs- és vadkörtecsemetéket ültettek.

A Viktória-vízesés a klímaváltozás következő célpontja?

Az idei szárazság jelentősen csökkentette Dél-Afrika ikonikus természeti jelenségének, a Viktória-vízesésnek a kiterjedtségét. Kérdés, hogy a természeti csodát fenyegető veszély a klímaváltozással hozható-e összefüggésbe.

A Mikulás is szeret vonatozni

Hull a pelyhes fehér hó… hangzott a kedves dallam az EGERERDŐ Zrt. Mikulásjáratain. A nagy népszerűségnek örvendő programon közel kétezren vettek részt december 7-én és 8-án, a Felsőtárkányi és a Szilvásváradi Állami Erdei Vasúton, illetve a Mátravasúton.

Magashegyi szakoktatás

A mátrafüredi AM ASzK Mátra Erdészeti, Mezőgazdasági és Vadgazdálkodási Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma vadregényes környezetben fekszik, ahol őzek és mókusok járnak, és harapni lehet a friss levegőt. Gondozott sportlétesítményei, szabadidőparkja tökéletes feltételeket teremt a diákok számára, munkára és kikapcsolódásra egyaránt.