Back to top

Égi mentők

Erdőn-mezőn túrázó, hegyen-völgyön barangoló embert egy pillanat alatt érhet baleset. Ha nagy a baj, az égiek segítségét kérjük. És a gondviselés „kétkezi” képviselői le is szállnak hozzánk a magasból. Sárga helikopterrel érkeznek, és légimentőknek hívják őket.

A budaörsi légi bázison a Magyar Légimentő Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója, dr. Gorove László fogad és beavat nagyon is „földi” mindennapjaikba. Mielőtt végigvezetne az épületen, egyenesen a hangárba tartunk, ahol

két bevetés között ezúttal békés nyugalomban várakozik az EC135-ös. Csinos és ügyes masina, kimondottan ilyen célra, mentőhelikopternek fejlesztették ki, és világszerte használják.

A két hajtóműves könnyűhelikopter specialitása a ventilátor kialakítású Fenestron faroklégcsavar, ami kevésbé sérülékeny és balesetveszélyes, mint a hagyományos rotorok. Biztonságos, kis helyen le tud szállni, ezért is alkalmas mentésre, magyarázza Gorove doktor.

Belül a gép zsúfoltnak tűnik, a keskeny hordágy mellett komplett orvosi műszertár kapott helyet. Hátizsákszerű csomagokban a felszerelés: lélegezetőgép, oxigénpalack, infúziós pumpák, monitor, defibrillátor, EKG, ultrahang, szívkompressziós készülék, és minden, amire szükség lehet. A beteg fejénél dolgozik az orvos, aki még bukósisak nélkül sem tudna kiegyenesedve ülni.

Önmagában ez a póz igencsak sportos erőnlétet kíván az orvostól

– jegyzem meg. Talán ők az egyetlen egészségügyi intézmény, ahol az orvosoknak, ápolóknak fizikai tesztet is kell végezniük – válaszol az igazgató. A helikopterek háromfős személyzettel repülnek: a pilóta, az orvos és a mentőápoló egyaránt összetett, magas szintű, speciális képzést kapott.

Magyarországon hét légimentő bázis működik: Miskolcon, Debrecenben, Szentesen, Pécsen, Balatonfüreden és Sármelléken, valamint Budaörsön, ahonnan irányítják őket. A 22 pilóta mellett közel 80 egészségügyi szakember dolgozik azon, hogy az egész országban biztosítsák a légimentést. Szolgálatuk megy minden légi balesethez, a nehezen megközelíthető helyszínekre, a súlyos, tömeges balesetekhez, és akkor is, ha sürgősen orvosra lenne szükség, de nincs orvos 15 percen belül elérhető közelben.

Riasztáskor – akár a 104-es, akár a 112-es számról – a mentésirányítóhoz fut be a hívás. Ő határoz, hogy földi mentőt vagy helikoptert küld, netán mindkettőt.

Ha helikopterre van szükség, a mentésirányító átadja a feladatot a budaörsi bázis légi irányító koordinátorának, aki pontosan tudja, monitoron figyeli, az országban melyik gép, éppen hol van.

De ezt már személyesen is láthatom, mert belépünk a modern, komfortos bázisépületbe. A koordinátori szobában egy fiatalember, Gorove Kristóf ül a monitorok előtt. Gyorsan tisztázzuk, a név nem véletlenül ismerős, ő a doktor úr fia.

A népes családban generációk óta jóformán mindenki az egészségügyet szolgálja.

A képernyők most csendesek, azt mutatják, hogy a hét bázison bevetésre várakoznak a helikopterek. De megesik, hogy egyszerre több megyében is baj történik, és akkor hirtelen több bázis gépeit kell mozgósítani. Ha hívás jön, a koordinátor megnézi, melyik gép van legközelebb az esethez, majd távolságot, irányt ad az induláshoz. Amíg felszálláshoz készülnek, leolvassa a pontos koordinátákat, szükség esetén tárgyal a kórházakkal, és mivel látja a mentőegységekben lévő digitális rádiók helyzetét, tudja hol jár mentőautó, hol helikopter, a munkájuk összehangolásában is segíthet.

Évente több mint háromezerszer szólal meg csengő, tavaly három és félezer riasztás volt.

A falon speciális naptárban, piros pöttyökkel jelölik az eseteket, amik szemmel láthatóan megsokasodnak nyáron. Ennek egyik oka, hogy napkeltétől napnyugtáig repülnek, így nyáron hosszabb az ügyelet. Másrészt az iskolai szünet, a nyaralási kalandok, a meleg miatt lényegesen több a baleset, rosszullét.

Tipikus terepi szezonbalesetek a túrázó, barlangász, sárkányrepülő, sziklamászó szerencsétlenségek. Utóbbiaknál nem csak a lezuhanás veszélyes, előfordul, hogy a kirándulók fejére hullanak kődarabok a sziklamászók miatt.

Az erdei esetek mentése meglehetősen körülményes: ha a bajbajutott vagy kísérője támpontot tud adni a helyzetükről, megpróbálják a GPS koordinátákat megszerezni.

Az adatok alapján a helikopter földeríti, hol a sérült, és ha már látják, leszállóhelyet keresnek. Hegyvidéki, erdős környezetben ez nem könnyű. Meglehet, hogy a sérülttől csak messzebb sikerül leszállni, ilyenkor terepjáróval, mentővel, vagy akár gyalog közelítik meg a helyszínt. A siklóernyősöknek van a Budai-hegyekben egy rajthelye, ami nem ismeretlen a légimentők előtt. Nemrég egy úriember éppen elrajtolt a hegyről, majd elég hamar lezuhant, még fönn a sziklák közt. Megtalálták ugyan a bajbajutottat, de minden igyekezetük ellenére a helikopterrel csak a hegy lábánál lehetett leszállni.

Később tűzoltók, helyi erdész, meg egy falubeli traktoros segítségével jutottak fel a sérülthöz, és lehozásához a honvédség kötéltechnikával fölszerelt gépére is szükség volt.

Kevésbé cifra esetekben, közúti balesetnél, vagy házi rosszullétkor is előfordul, hogy nem tud pont ott leszállni a helikopter – kivált hegyvidéken. Ilyenkor végső megoldásként marad a focipálya. Szerencsére, a legtöbb faluban akad ilyen „alkalmi leszállópálya”. Ha kénytelenek a faluszélen landolni, és onnan gyalogolni a baleset helyszínére, általában percek alatt felajánlja segítségét egy autós – meséli Gorove doktor. Kalandoknak sincsenek híján. Egyszer kiválasztottak egy takaros kis udvart célközelben, ahol sikeresen le is szálltak. Ám akkor kiderült ki, hogy az udvar körbe van kerítve, a kapu pedig zárva. Ilyen helyzetekre tartanak a helikopteren drótvágót! Ha életveszély van, átvágják a kerítést, és később megfizetik a kárt.

Meglepő talán, de leggyakrabban a nyári rovarcsípések miatt fellépő allergiás reakciók okoznak életveszélyt.

Az orvos tapasztalata szerint az emberek egyre érzékenyebbek a méh- és darázsszúrásra, megelőzésük pedig szinte esélytelen. Nemrég épp egy ilyen rosszulléthez mentek, az illető már sokkos állapotban volt. Ha 3 perccel később érkeznek, életét veszti. Szerencsére tudtak rajta segíteni.

Búcsúzóul a magyar légimentés színvonaláról kérdezem az ügyvezető igazgatót. Ezzel a tudással, felszereltséggel, működéssel a fejlett világban hol foglalunk helyet? A válasz határozott:

„A legjobbak között vagyunk! Felszereltségünket és szakmai felkészültségünket illetően egészen biztosan az élvonalban a helyünk. Külföldi mentőszolgálatokhoz is hívnak oktatni, és hozzánk jönnek tanulmányozni, hogyan végezzük a munkánkat.”

És, ha valakinek, hát Gorove doktornak lehet erre rálátása, hiszen 2013 óta vezeti a szolgálatot, és még jóval korábban, 1981-ben, orvostanhallgatóként kezdte a repülést. Magyarországon ő a rangidős, aki a legrégebben dolgozik mentőhelikopteren, és máig részt vesz a mentésben.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2019/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A gyümölcslevektől a gyógyszirupokig

Azt gondoltuk, hogy a gyógyhatásuk miatt isszák majd a szirupjainkat, de aztán kiderült, hogy elsősorban azért, mert finomak – mondta Fatér Balázs István, a csáfordi Natúr Ízek Szociális Szövetkezet egyik alapítója és szakmai vezetője, aki azt is elárulta, hogy miként jutottak el a gyógyteáktól a gyógynövényszirupokig, illetve, hogy miért tartja fontosnak, hogy óvodásoknak szervezzenek programot.

Ezért érdemes gyakran kölest enni

Csodagabonaként tekintenek rá a sok jótékony hatás miatt, ennek ellenére még csak most kezdik el ismét felfedezni ezt az ősi gabonát. A húsmentes táplálkozás, valamint a gluténérzékenység elterjedésével újra felfigyeltek a kölesre.

„Aggasztóan” fogynak a rovarok és a pókok Németországban

Egyre csökken a rovarok és pókok száma a németországi erdőkben és füves területeken – állítják kutatók, akik szerint az intenzív mezőgazdasági termelés a felelős az „aggasztó” mutatókért.

Menedékhelyek az ökológiai "sivatagban"

Az élőhely-mozaikok közötti kapcsolatot teremtő természetközeli élőhelysávok és -foltok ökológiai folyosóként működnek, menedékhelyet teremtve a növény- és állatvilág számára. A különféle mezőgazdasági művelések alatt álló területek "monotonitását" is megtörik, ám érdemes tudni azt is: bizonyos emberi tevékenységek komoly veszélyt jelentenek rájuk.

A Case IH két „Az év gépe 2020” díjat kapott a hannoveri Agritechnica-n

A CNH konszernhez tartozó Case IH újdonságát, az LB 436 HD hasábbálázóját és az új DataConnect nevű, különböző gyártók gépeiből álló vegyes flották összeköttetését biztosító információs rendszerét is díjazták az Agritechnica kiállításon.

A fákat a jövőnek is ültetjük

Egy kislevelű hárs elültetésével Szarvasra is elérkezett az Agrárminisztérium Országfásítási Programja. A program célja erdőállományaink javítása, valamint erdőterületeink nagyságának növelése – mondta Farkas Sándor, a Szarvasi Vízi Színház előtti ligetes területen, a faültetés előtti sajtótájékoztatón.

Fenntartható "okosvárosok" - Országfásításról, városi zöldfelületi rendszerekről az Agrárakadémián

Mi a szerepük a városkörnyéki zárt erdőségeknek a települések klímájának javításában? Miben segítik a szakképzett favizsgálók és faápolók a települések értékes fáinak megóvását? Milyenek a fenntartható, „okosvárosok"? Ezekről a kérdésekről folytattak eszmecserét a szakemberek a Magyar Mezőgazdaság Kft. által a Budapesti Corvinus Egyetem Székesfehérvári Campusán rendezett Agrárakadémián.

Gyerekrajzokon a családok kedvenc zöldségei

Idén is nagy sikernek örvendett a Bonduelle óvodásokat és általános iskolásokat megszólító, "A család kedvenc zöldségei" címmel meghirdetett rajzversenye. A díjátadó ünnepséget a Nagykőrösi Arany János Kulturális Központ dísztermében rendezték.

A természet megismerése: erdészeti és vadászati kiállítás nyílt Baktalórántházán

Erdészeti és vadászati kiállítással bővült a baktalórántházi Dégenfeld Kastélymúzeum. A tárlat kialakítását a NYÍRERDŐ Zrt. saját forrásból finanszírozta.

Az országfásítási program célja az erdősültség növelése

Magyarország erdős, fás felületeinek erőteljesebb növelése érdekében indította el az Agrárminisztérium az Országfásítási programot - közölte a tárca miniszterhelyettese szerdán Szolnokon.