Back to top

Díszrécék portáinkon

A díszrécéket már az egyiptomiak is tartottak, hiszen szépségük, kedves, mozgékony lényük a régi időben is lenyűgözte az állatszerető embereket. Ma is így van ez, bár sokan nem mernek vállalkozni ezen víziszárnyasok tartására, mivel azt gondolják, hatalmas területre van szükség, s takarmányozásuk is bonyolult.

A récéket elhelyezhetjük úgynevezett madárkertekben, de kisebb volierekben is tarthatjuk őket. Mindkét esetben azonban alapfeltétel, hogy tisztában legyünk az adott faj igényeivel. Apró termetű kis helyigényű récéből, mint például a nálunk viszonylag könnyen és alacsony áron beszerezhető vörös vállú récéből már egy párat tarthatunk akár egy 6 négyzetméteres volierben is. Igaz, ilyenkor különösen kell ügyelnünk a férőhely tisztaságára és a minitó vízminőségére.

Fotó: Tóth Zsigmond

Amennyiben nagyobb területtel rendelkezünk, ki tudunk alakítani egy madárkertet is, ahol, ha lehet, ne egy nagy tavat, hanem két-három tavacskát alakítsunk ki.

Apavető követelmény, hogy a ragadozókat tartsa távol a kerítés – különösen a nyest és a sün tud nagy kárt okozni állományunkban. Az erős drótháló mellett fontos, hogy legyen rajta átmászást gátló műanyag vagy fémlemez a ragadozók és a patkány ellen, s hasznos, ha a kerítés mellett kívülről egy villanypásztort is kihúzunk. Ugyanígy igen jó, ha legalább másfél méter széles víz választja el a parttól a tó szigetet, ahol a költőodúkat is elhelyezhetjük, illetve az idetelepített növények között fészkelhetnek madaraink is. Jellemzően a nyest helyből másfél méternél messzebbre nem tud ugrani, így, ha mégis betör állományunk tartóhelyére, van hova menekülni récéinknek.

A nagyobb terület kialakításánál vegyük figyelembe azt is, hogy adott esetben azok egymástól szeparálhatók is legyenek, így abban az esetben, ha nagy mennyiségű szaporulatra teszünk szert, könnyűszerrel megoldhatjuk a fiatalok elhelyezését is. Jellemzően a récés madárkertben a vízfelületnél 2-3-szor több szárazulatot számoljunk. Természetesen minél nagyobb a füves terület, annál könnyebb természetszerűen fenntartani mesterséges víziparadicsomunkat.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Majorságot épít a Balaton-felvidéki Nemzeti Park a Mura mellett

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság (BFNPI) 470 millió forintos európai uniós támogatással épít majorságot Letenye határában, a Mura mentén - tájékoztatta a nemzeti park az MTI-t.

Járványok szorításában

Napjainkban egyszerre kell megbirkóznunk humán- és állatjárványokkal. Előbbiek közül minket most elsősorban a koronavírus fertőzése állít komoly próbatétel elé, az állategészségügyi szakembereknek azonban időről időre meg kell küzdeniük olyan betegségekkel, amelyek adott esetben emberre is veszélyesek lehetnek.

Amerikai ASP elleni vakcina kérdőjelekkel

Az Egyesült Államok kutatói kidolgoztak egy afrikai sertéspestis elleni oltást, amelyet a közeljövőben alkalmazni fognak az USA-ban. Ennek ellenére Kanadát és Európát valószínűleg nem fogja érdekelni.

A kacagójancsi már nálunk is hallatja hangját

A kacagójancsi vagy más néven kokabura Földünk ma élő legnagyobb jégmadara, hossza akár elérheti a 45 centimétert is. Azok, akik Ausztráliába eljutnak, s a keleti parton barangolnak, szinte biztos, hogy találkoznak ezzel az egyszerű tollazatú madárral, melyen a fehér és a barna szín dominál. Ma már díszmadárként is tartják kontinensünkön.

Pozitív változások az USA tejtermelésében

Világszerte zajlanak arra irányuló kutatások és fejlesztések, hogy miként lehetne csökkenteni a szarvasmarha-tartás környezetre gyakorolt káros hatásait.

Palócság a tányéron

Ha valaki egy csöppnyi vadregényre vágyik, ki sem kell mozdulnia kicsiny hazánkból. A Cserhát az egyik legérintetlenebb része az Északi-középhegységnek; szelíd lankái és sajátos kulturális közege, mintha más világba repítené a látogatót. Bánkon, az egyedi hangulatú kis palóc településen, az IPOLY ERDŐ Zrt. vadászházában a hamisítatlan helyi konyhát is megismerhetjük.

Fókuszban a biológiai sokféleség

Május 22-e a Biológiai Sokféleség Világnapja, ebből az alkalomból világszerte hívják fel a figyelmet az élővilág sokszínűségének megóvására és a biodiverzitást veszélyeztető jelenségekre. Magyarországon több mint 100 ezer hektáron zajlott élőhely-rekonstrukció az elmúlt években, amely nagymértékben hozzájárult a biológiai sokféleség növeléséhez és megőrzéséhez.

A nemzeti összetartozás jegyében bővült a hungarikumok sora

25. alkalommal ültek össze a Hungarikum Bizottság (HB) tagjai: a többi közt négy, a magyarság karakterjegyeit magán viselő értéket emeltek a hungarikumok rangos sorába. A jubileum apropóján V. Német Zsolttal, az Agrárminisztérium kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztosával, a Hungarikum Bizottság tagjával beszélgettünk.

Ingyen tyúk a kevesebb zöldhulladékért

Napjainkban a hulladékkezelés minden formája akadályokba ütközik. Így van ez a biológiailag lebomló hulladékok esetében is; a kertvárosokban felgyülemlő zöldhulladék-mennyiség elszállítása és kezelése gondokat okoz a hulladékkezelőknek.

Kedvelik új lakásaikat a széncinegék

A NYÍRERDŐ Zrt. munkatársai az elmúlt napokban sorra látogatták és ellenőrizték a Sóstói-erdőben a NYÍRERDŐ Zrt. Nyíregyházi Erdészetének erdőfelújításaiba kihelyezett madárodúkat. Nagy örömükre a februárban kitett 60 odú 80 százalékát már birtokba vették a széncinegék.