Back to top

Évi 55 milliárd forint kárt okoz a túl sok, vagy túl kevés víz

A Budapesten sorra kerülő Víz Világtalálkozón ezúttal a víz három drámájával (sok, kevés, szennyezett) foglalkoznak a szakemberek. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara számára kiemelten fontos, hogy az eseményen víz- és az élelmiszerbiztonsági szempontból is konszenzusos és kedvező javaslatok, ajánlások, elhatározások szülessenek.

A magyar kormány – Áder János köztársasági elnök fővédnöksége mellett – immár harmadik alkalommal rendezi meg a budapesti Víz Világtalálkozót, amelynek mottója: „Megelőzni a vízválságot”. A 2019. október 15-17. közötti rangos rendezvény tematikája a víz három drámájára (sok, kevés, szennyezett) fókuszál.

A világtalálkozón tartják meg a Digitális és Természetközeli Fenntartható Megoldások című vízipari szakkiállítást, amelyen bemutatkoznak a vízválság kezeléséhez hozzájáruló innovatív vízipari megoldások.

Zalában a belvíz okoz gondot
Zalában a belvíz okoz gondot
Fotó: MTI- Varga György
Globálisan és Magyarországon is az agrárgazdasági ágazat az egyik jelentős vízfelhasználó. A klimatikus változások hatására a vízháztartás idő- és térbeli változékonysága, szélsősége, intenzitása fokozatosan nő, ennek következtében Magyarország egyre kitettebb a belvíz és az aszály veszélyének, mivel a termőterület alig 2 százalékán van kiépítve az ezt ellensúlyozó vízi infrastruktúra. A mezőgazdasági kibocsátás tartóssága a klímaszélsőségek ilyen mértékű jelenléte miatt nem biztosított.

Az agrárágazat vízhiányból és víztöbbletből származó átlagos kárvesztesége évente 55 milliárd forint, ebből az aszálykár 40 milliárdra, a belvízkár 15 milliárdra tehető.

Agrárszakmai szempontból nem lehet megkérdőjelezni a klímaváltozást. Az éghajlati anomáliák miatt a víz három drámája egyre inkább kihat a hazai termelésbiztonságra, ezáltal a társadalom létfontosságú feladatainak ellátására. Ezért a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara számára kiemelten fontos, hogy a Víz Világtalálkozón víz- és az élelmiszerbiztonsági szempontból is konszenzusos és kedvező javaslatok, ajánlások, elhatározások szülessenek.

Forrás: 
NAK sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Deformáltszárny-vírust találtak poszméhekben is

A varroa atka ellen nem kezelt házi méhek nem csak a méh­állományunkat veszélyeztetik, hanem a vadméheket is.

Villamosenergia-termelési rekord Németországban

Az idei esztendő első felében a Németországban előállított villamos energia 44 százaléka megújuló energiákból származik, amely rekordnak számít az ország történetében.

ASP: még mindig vannak félreértések

Az elmúlt hónapban, a Nébih és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az ország több városában szervezett tájékoztató fórumokat, amelyeken az országos főállatorvos az ASP-vel kapcsolatos legújabb hírekről és intézkedésekről számolt be. Milyen volt az érdeklődés? Mennyire tűntek partnernek a termelők a védekezéssel, illetve megelőzéssel kapcsolatos teendőkben – kérdeztük a Nébih-től?

A nyest - Erdőből a városba

A nyest a görénynél jóval nagyobb; tömött, puha bundája szürkésbarna, torka és melle fehér, néha sárgásfehér, mely szín kétfelé ágazva a lábaira is lehúzódik. Farka dúsan szőrözött. Testtömege 1,5-2,3 kilogramm, a hímek nagyobbak.

Veszélyben a tőzeglápok – védeni kell a vizes élőhelyeket

A tudósok több mint 30 tőzegláp történetét tanulmányozták Európa különböző részein. Kiderült, hogy többségük fokozatosan kiszárad. Ez rossz jel, mert a tőzeglápok természetes víztározók és széntározó raktárak.

„Aggasztóan” fogynak a rovarok és a pókok Németországban

Egyre csökken a rovarok és pókok száma a németországi erdőkben és füves területeken – állítják kutatók, akik szerint az intenzív mezőgazdasági termelés a felelős az „aggasztó” mutatókért.

Nagy István: a méztermelés a jövőnket jelenti

A „mézes reggeli” programot 2007-ben indították el Szlovéniában, hogy felhívják a gyerekek figyelmét a mézfogyasztás fontosságára. Magyarország 2014-ben csatlakozott a kezdeményezéshez, melynek mostanra már ezernél is több hazai iskola ad otthont. Így történt ez a tolna megyei Tamásiban is, ahol a programot a „Legyen minden nap mézes nap” mézfogyasztás-ösztönző kampány részeként tartották meg.

Menedékhelyek az ökológiai "sivatagban"

Az élőhely-mozaikok közötti kapcsolatot teremtő természetközeli élőhelysávok és -foltok ökológiai folyosóként működnek, menedékhelyet teremtve a növény- és állatvilág számára. A különféle mezőgazdasági művelések alatt álló területek "monotonitását" is megtörik, ám érdemes tudni azt is: bizonyos emberi tevékenységek komoly veszélyt jelentenek rájuk.

A fákat a jövőnek is ültetjük

Egy kislevelű hárs elültetésével Szarvasra is elérkezett az Agrárminisztérium Országfásítási Programja. A program célja erdőállományaink javítása, valamint erdőterületeink nagyságának növelése – mondta Farkas Sándor, a Szarvasi Vízi Színház előtti ligetes területen, a faültetés előtti sajtótájékoztatón.

A medve nem játék

A hazai és a román hírportálok is folyamatosan cikkeznek a jelenlegi medvehelyzetről. Rendszeres medvetámadások látnak napvilágot az „információs sztrádán”, különösen Székelyföldön ismétlődő a probléma. A támadások gyakorta halálos kimenetelűek.