Back to top

Magyarországgal együtt húsz tagállam agrárminisztere utasította el a KAP forrásainak csökkentését

A Mezőgazdasági és Halászati Tanács 2019. október 14-i ülésén Magyarországgal együtt összesen húsz tagállam agrárminisztere támogatta azt a közös nyilatkozatot, amely a Közös Agrárpolitikára (KAP) fordítható források jelenlegi szinten történő megtartását szorgalmazza a következő uniós költségvetési ciklusban.

Magyarország annál nagyobb csökkenést nem tud elfogadni, mint amennyit az Egyesült Királyság EU-ból történő kilépése indokol, ezért a KAP források jelenlegi EU 27-es szinten történő megtartása minimum elvárás – mondta a magyar delegációt vezető Feldman Zsolt mezőgazdaságért felelős államtitkár Luxemburgban.

A kelet-európai tagállamok mellett Ausztria, Belgium, Franciaország, Görögország, Írország, Luxemburg, Portugália és Spanyolország is támogatta azt a közös agrárminiszteri nyilatkozatot, amely a KAP források jelenlegi EU 27-es szinten történő megtartására tesz javaslatot.

Az egyik legnagyobb befizető, az Egyesült Királyság kiválásával nincs realitása a jelenlegi 382 milliárd eurós KAP költségvetés megtartásának, azonban Magyarország maximum a brit kilépéssel indokolható csökkenést tud elfogadni – hangsúlyozta a magyar delegációvezető.

Az államtitkár emlékeztetett, hogy az Európai Bizottság javaslata szerint Magyarország esetében a jelenlegi programozási időszakhoz képest összehasonlító áron közel 17 százalékkal csökkennének a KAP források a 2021-2027 közötti időszakban. A vidékfejlesztés szenvedné el a legnagyobb forrásvesztést, itt 26 százalékkal kevesebb uniós forrás jutna hazánknak. Elfogadhatatlan a támogatások ilyen mértékű csökkentése, miközben a javasolt szabályozás lényegesen nagyobb terhet róna a termelőkre. Nem kérhetünk többet a gazdáktól úgy, hogy közben csökkennek a források – mondta Feldman Zsolt.

A következő hét éves uniós költségvetésről, benne a KAP-ra fordítható források nagyságáról az állam és kormányfők hoznak majd döntést, azonban a húsz agrárminiszter mostani kiállása mindenképpen fontos politikai üzenetként tekinthető a jövőbeni tárgyalásokra nézve. A kezdeményezés súlyát növeli, hogy a támogatók között egyaránt megtalálhatóak régi és új, valamint nettó befizető és kedvezményezett tagállamok is.

Forrás: 
AM Sajtóiroda

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Veszélyben a tőzeglápok – védeni kell a vizes élőhelyeket

A tudósok több mint 30 tőzegláp történetét tanulmányozták Európa különböző részein. Kiderült, hogy többségük fokozatosan kiszárad. Ez rossz jel, mert a tőzeglápok természetes víztározók és széntározó raktárak.

Nagy István: a méztermelés a jövőnket jelenti

A „mézes reggeli” programot 2007-ben indították el Szlovéniában, hogy felhívják a gyerekek figyelmét a mézfogyasztás fontosságára. Magyarország 2014-ben csatlakozott a kezdeményezéshez, melynek mostanra már ezernél is több hazai iskola ad otthont. Így történt ez a tolna megyei Tamásiban is, ahol a programot a „Legyen minden nap mézes nap” mézfogyasztás-ösztönző kampány részeként tartották meg.

Stabil a tejágazat helyzete

A tejágazat helyzete stabil, a nemzetközi tejpiacon nincs felesleg, a tej hathavi átlagára is igen magas – hangsúlyozta Bognár Lajos, az Agrárminisztérium (AM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára, országos főállatorvos csütörtökön, Gárdonyban.

Stratégia készült a baromfiágazat 2020-2025 közötti fejlesztésére

A baromfiágazat 2020-2025 közötti fejlesztési lehetőségeit bemutató stratégiát készítettek a szakmai szervezetek, a tervet Nagy István agrárminiszter mutatta be. A koncepció szerint a legnagyobb potenciál a csirkeágazatban van.

A fákat a jövőnek is ültetjük

Egy kislevelű hárs elültetésével Szarvasra is elérkezett az Agrárminisztérium Országfásítási Programja. A program célja erdőállományaink javítása, valamint erdőterületeink nagyságának növelése – mondta Farkas Sándor, a Szarvasi Vízi Színház előtti ligetes területen, a faültetés előtti sajtótájékoztatón.

A digitalizáció alkalmazása nélkül nem lehet sikeres az agrárium

A magyar agrárium sikerét tradícióink megóvása, a kiemelkedő szakmai tudás és az innovatív megoldások alkalmazása biztosítja. A 21. század mezőgazdasága, a termeléstől a feldolgozáson át nagymértékben a tudományok és technológiák fejlődésén, azok alkalmazásán múlik – fogalmazott a III. Nemzetközi Vidékfejlesztési Konferencián elhangzott köszöntőjében az Agrárminisztérium miniszterhelyettese.

A természet megismerése: erdészeti és vadászati kiállítás nyílt Baktalórántházán

Erdészeti és vadászati kiállítással bővült a baktalórántházi Dégenfeld Kastélymúzeum. A tárlat kialakítását a NYÍRERDŐ Zrt. saját forrásból finanszírozta.

Történelmi rekord napraforgóból: befejeződött a szántóföldi növények betakarítása

A szántóföldi növények őszi betakarítása november első felében sikeresen befejeződött Magyarországon, a betakarított növényeket biztonságosan betárolták.

Több támogatásra lenne szükség a generációváltáshoz a mezőgazdaságban

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem (NAT) szekciója október végén jelentést fogadott el „A KAP generációváltásra gyakorolt hatásának értékelése” címmel. A jelentés magyar előadóját a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének (AGRYA) képviselője szakértőként segítette a munkában.

A 2021-2027 időszakban is kiemelt figyelmet kap az élelmiszeripar

Az Agrárminisztérium már megkezdte a felkészülést a 2021-2027-es időszak fejlesztéseire az élelmiszeriparban – hangsúlyozta Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár az Agóra konferencián Etyeken.