Back to top

Tények, amiket tudnia kell az élelmiszer-veszteségről és az ételhulladékokról

Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) és a Messe Düsseldorf közös kezdeményezése a SAVE FOOD. A cél, az élelmiszer-veszteség és ételhulladék globális csökkentése: az iparosodott országokban kevesebb élelmiszert értékesítsenek, és a fogyasztók tervezzék vásárlásaikat. Főként az élelmiszeripar figyelmét kívánják felhívni az élelmiszer-veszteségre, amely a jövő egyik fő prioritása.
  • A világon évente emberi fogyasztásra előállított élelmiszerek nagyjából egyharmada - körülbelül 1,3 milliárd tonna - elveszik vagy kidobják.
  • Az élelmiszer-veszteség és hulladék nagyjából 680 milliárd dollár az iparosodott országokban és 310 milliárd dollár a fejlődő országokban.
  • Az iparosodott, illetve a fejlődő országok lakossága nagyjából azonos mennyiségű élelmet fogyaszt: 670 millió tonnát, illetve 630 millió tonnát.A legnagyobb élelmiszerpazarlás „elszenvedői” a gyümölcsök és zöldségek, valamint a gyökerek és gumók.
    Magyarországon az egy főre jutó élelmiszer-hulladék mennyisége 68 kilogramm (2016-os adat)
  • A globális élelmiszerveszteség és -hulladék mennyisége évente körülbelül 30% a gabonaféléknél, 40-50% a gyökérnövények, gyümölcsök és zöldségek esetében, 20% az olajos magvak, a hús és a tejtermékek esetében, valamint 35% a halak esetében.
  • A gazdag országok fogyasztói évente csaknem annyi élelmet dobnak a szemétbe (222 millió tonna), mint amennyi a Szaharától délre fekvő Afrika teljes nettó élelmiszer-termelése (230 millió tonna).
  • Az egy év alatt elvesztett vagy kidobott ételmennyiség megegyezik a világ éves gabonatermelésének több mint felével (2,3 milliárd tonna 2009/2010-ben).
  • Míg az egy főre jutó élelmiszerhulladék évente 95–115 kg közötti Európában és Észak-Amerikában, addig a Szaharától délre eső Afrika, Dél- és Délkelet-Ázsia fogyasztói évente csak 6–11 kg-t dobnak ki.
  • Az egy főre jutó emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek előállítása évente körülbelül 900 kg a gazdag országokban, ez majdnem kétszerese a legszegényebb régiókban előállított évi 460 kg-nak.
  • A fejlődő országokban a veszteségek 40% -a betakarítás után és feldolgozáskor jelentkezik, míg az iparosodott országokban az élelmiszerhulladék több mint 40%-a a kiskereskedelemben és a fogyasztóknál keletkezik.
  • A kiskereskedelemben nagy mennyiségű élelmiszert pazarolnak a minőségi előírások miatt, amelyek túlhangsúlyozzák a megjelenést.
  • Az élelmiszer-veszteség és a hulladék az erőforrások – víz, talaj, energia, munkaerő, tőke - jelentős pazarlása is egyben, és szükségtelenül üvegházhatást okozó gázok kibocsátását idézik elő, hozzájárulva a globális felmelegedéshez és a klímaváltozáshoz. 
  • A fejlődő országokban az élelmiszerhulladék és -veszteség elsősorban az élelmiszerlánc korai szakaszában jelentkezik, és a betakarítási technikák, valamint a tárolási és hűtési létesítmények pénzügyi, igazgatási és technikai korlátaira vezethető vissza. Az ellátási lánc megerősítése a mezőgazdasági termelők közvetlen támogatásával és az infrastruktúrába, a szállításba, valamint az élelmiszer- és csomagolóipar bővítésébe történő beruházásokkal elősegíthető az élelmiszerveszteség és -hulladék mennyiségének csökkentése.
  • A közepes és magas jövedelmű országokban az élelmiszereket elsősorban az ellátási lánc későbbi szakaszaiban pazarolják el.
    A fejlődő országok helyzetétől eltérően a fogyasztók magatartása óriási szerepet játszik az iparosodott országokban. Kutatások hozzájáruló tényezőként azonosították az ellátási lánc szereplői közötti koordináció hiányát is. A mezőgazdasági termelők és a vásárlók közti megállapodások segíthetnek a koordináció szintjének növelésében. Ezen túlmenően az ipar, a kiskereskedők és a fogyasztók tudatosságának növelése, valamint az, ha kitalálják, hogyan lehet a jelenleg eldobott élelmiszereket felhasználni, hasznos intézkedések a veszteségek és a hulladék mennyiségének csökkentésére.
Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Görögdinnye bárhol, bármikor

A spanyol Peris cég előrecsomagolt, azonnal fogyasztható görögdinnye-szeletekkel lép piacra belföldön is, miután a termék sikerrel vizsgázott Nagy-Britanniában. Most próbálkoznak a hasonló kiszerelésű sárgadinnye bevezetésével is. Ebben a formában könnyen fogyasztható ez a lédús nyári csemege.

Brutális sáskajárással küzd India

Nyugat-Indiában óriási rajokban pusztítanak a sáskák, már közel 40 000 hektár szántóföldi növényt taroltak le. A sivatagi sáskák rajai elérték Jaipur külvárosát, és most Delhi felé tartanak.

A helyi élelmiszer fogyasztása a világ legnagyobb részén csak távoli álom

A globalizáció az utóbbi évtizedekben forradalmasította az élelmiszer-előállítást és -fogyasztást, a gazdálkodás pedig hatékonyabbá vált. Az étrend változatosabb, és több élelmiszer áll rendelkezésre a világ különböző részein. A világ népességének nagy része viszont importált élelmiszerektől függő országokban él, amelyek a globális élelmiszer-ellátási láncok megszakadásával fokozottan sebezhetők.

Tej. Szívvel-lélekkel!

Útjára indult a tej- és tejtermékfogyasztást ösztönző kampány, amely az Agrárminisztérium, az Agrármarketing Centrum és a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács együttes közreműködésével jött létre. A június 18-ig tartó promóció a fogyasztói tudatosság ösztönzését, a fogyasztói edukációt, valamint minőségi hazai tejtermékek megismertetését hivatott elősegíteni.

Sok vállalkozás visszafogta a termelést

A koronavírus-járvány, a forint-euró árfolyam és a madárinfluenza mellett lassan a csökkenő termelés is kezdi kifejteni hatását a baromfipiacon.

Koronavírus: több millió megtévesztő reklám tűnt el az online térből

Európai Bizottság és a tagállami fogyasztóvédelmi hatóságok koordináltan fésültek át weboldalakat azzal a céllal, hogy feltárják, az Európai Unió fogyasztóit hol célozzák hamis állítások vagy átverések a koronavírussal kapcsolatba hozható termékeket érintő hirdetésekben.

Franciaország: helyi és funkcionális, a járványhelyzet hívószavai

A COVID-19 világjárvány fokozta a helyi termékek iránti keresletet Franciaországban, és pozitív hatást gyakorolhat a funkcionális élelmiszerek piacára – derül ki a Mintel piackutató tanulmányából.

Elérkezett az élelmiszerlánc-felügyeleti díjbevallások beadásának utolsó hete

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja az érintettek figyelmét, hogy az élelmiszerlánc-szereplők többségének 2020. május 31-ig kell benyújtania a 2020-as felügyeleti díjbevallását. Mivel idén a jogszabályban előírt határidő munkaszüneti napra esik, a bevallások a következő munkanapon, tehát június 2-án még beadhatóak.

Kampány indult a burgonyatermelők és felhalmozódott készleteik megmentésére Belgiumban

A turizmus koronavírus-járvány okozta leállása, a sütödék ideiglenes bezárása, valamint az export visszaesése miatt felhalmozódott mintegy 750 ezer tonna burgonya és a termelők megmentése érdekében az ország szimbólumának számító sültkrumpli fogyasztását serkentő kampányt indítottak helyi civil szervezetek Belgiumban - közölte a belga sajtó hétfőn.

Mindig friss gomba a sátorból

Könnyebb gombát termeszteni, mint értékesíteni – mondja Dancs Kornél, pedig az ő fehér csiperkéi ennek ellenére is kedveltek és keresettek. A vásárlók tudják, hogy nála mindig, egész évben friss árut kapnak.