Back to top

1885 óta őrzi múltját és hagyományait a szakiskola

Az ország egyik legrégebbi erdészképző intézménye idén kezdte meg 134. tanévét. A Roth Gyula Erdészeti, Faipari, Kertészeti, Környezetvédelmi Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium jogelődje, a m. kir. Erdőőri Szakiskola 1885-ben nyitotta meg kapuit a Temesvár melletti Vadászerdőn. Trianon az iskola életét is megváltoztatta.

Az erdészeti szakiskola éppen 100 éve kényszerült átköltözni Tatára, de csak átmenetileg, mivel 1924-ben áttelepítették Esztergomba. A város több mint 25 évig adott otthont az iskolának – ezalatt sok változás történt a képzésben, az iskola megnevezésében és szervezetében is –, majd 1950-ben átköltözött Sopronba, ahol már erdészeti technikumként kezdte meg a tanévet.

Hoczek László igazgató több mint 30 éve az iskola oktatója
Hoczek László igazgató több mint 30 éve az iskola oktatója
Az iskola fenntartója 1950-től 1974-ig a szaktárca volt, és alapvetően erdészeti technikusokat képeztek, technikumi, illetve szakközépiskolai keretek között.

Az erdészképzés mellett 1974-ben megkezdték az oktatást a vadgazdasági technikusi szakon, az iskola pedig megyei fenntartásba került át, és ott is maradt 1979-ig. Időközben 1964-ben vette fel Roth Gyula nevét.

Az iskolát 2000-ben a Nyugat-Magyarországi Egyetem megalakulásakor az egyetemhez kapcsolták gyakorlóiskolaként. 2015-ben a gyakorlóiskolai státusz megszűnt, és az iskola visszakerült az agrártárcához, és azóta az Agrárminisztérium Agrárszakképző Iskolák Hálózatának (ASZIH) tagja. 2016-ban az iskolához csatolták a soproni „Lippait”, így ma a patinás kertészképző az iskola keretein belül működik, Lippai Kertészeti Felnőttképzési és Gyakorlati Telephely néven.

Az intézmény viharos történetéről, jelenlegi képzéseiről és terveiről Hoczek László igazgatóval beszélgettünk, aki több mint 30 éve az iskola oktatója, és ötödik éve az első számú vezetője.

Az iskola alapvetően mindig erdészképző intézmény volt: 1885-től 1984-ig, közel 100 évig csak erdész-vadász képzést folytatott. 1979-ben indult el az elsődleges faipari – a rönktől az alapanyagig terjedő – szakképzés, a másodlagos, amire később „épült rá” az épületasztalos képzés.

A szakgimnáziumi oktatásban (4+1 illetve 2 év) jelenleg erdésztechnikus, faipari technikus, környezetvédelmi technikus szakképesítést és végzettséget lehet szerezni az iskolában.

A szakközépiskolai képzésben (3 év) szőlész-borász, kertész, dísznövénykertész, virágkötő és virágkereskedő szakokon lehetne szakmunkás-bizonyítványt szerezni, de annak ellenére, hogy ilyen szakemberekre volna igény, évek óta nincs elég jelentkező rájuk a nappali iskolai képzés keretében. Ezért az iskola megpróbálja a felnőttképzés keretében oktatni ezeket a szakokat, mert rövidebb képzési idővel nagyobb igény mutatkozik irántuk.

Felnőttképzés keretében csak náluk lehet esti tagozaton erdésztechnikus végzettséget szerezni, és bőven van rá jelentkező: érdekes módon egyetemet végzett hallgatójuk-diákjuk is van.

Tanfolyami oktatásban növényvédelmi technikusokat is képeznek. A közelmúltban adták be a kérelmet felnőtt­oktatásra, mivel esti képzésként volna igény virágkötő és virágkereskedő vagy szőlész-borász szakmunkásképzésekre is.

Az iskolának 470 tanulója van, akik közül csak nagyjából 50 lány, ami mutatja, hogy itt inkább „fiús szakmák”-at oktatnak. A lemorzsolódás 1 százalék alatti – igaz, a felvételi követelmények magasak. Az erdészképzésre például 4,3 alatti általános iskolai eredménnyel nem lehet bekerülni.

Az iskola erős és elismert gyakorlati oktatása a szaktantermeken kívül négy helyszínen zajlik: a már említett lippai telephelyen, a fűrészcsarnokban, az iskola közvetlen közelében lévő faipari tanműhelyben és a tanerdőben.

A Lippai tankertészetében üvegházak­ban, fóliasátrakban és szabadföldön ter­melnek dísznövényt, paprikát, paradicsomot, padlizsánt stb.

Az oktatókat és a dolgozókat megtartották, igény és megfelelő számú jelentkező esetén szakmunkásképzéseket indítanak. Az iskola szaporítóanyagot állít elő a saját erdejébe tölgymakkból és feketedióból, sőt eladásra is termelnek.

Az osztrák LeEco vállalat gesztorságával bükkcsemetét is előállítanak, a magot és a technológiát a cég adja, az iskola a kiültetésig neveli a fákat. A vállalkozás jól jövedelmez, a diákok pedig elsajátíthatják az egyedi technológiát. A telephelyen működik a környezetvédelmi laboratórium is.

A városban található fűrészcsarnokot a soproni Tanulmányi Erdőgazdaságtól (TAEG) bérlik, itt és az iskola tanműhelyében zajlanak a faipari gyakorlatok. A fűrészcsarnok modern, lézervezérlésű gépeit Viasz-Kádi Tibor faipari mérnök, mérnöktanár mutatta be. Az elsődleges faipari műveleteket – a rönk beérkezésétől a készáru, deszka stb. raktározásáig – itt tanulják meg a diákok. Ide már a „képzettebb” 10. osztályos tanulók jönnek.

Böde Dániel az uzsai erdészetnél szeretne dolgozni végzés után
Böde Dániel az uzsai erdészetnél szeretne dolgozni végzés után
Az iskola faipari tanműhelye egy bérelt épületben szolgálja a „másodlagos” faipari képzést. Ajtókat, ablakokat, kisbútorokat készítenek modern gépeken.

A faipari technikusok az épület- vagy a bútorasztalos szakmában is dolgozhatnak, és tervezési jogosultságot is kapnak.

A tanüzemben asztalosműhely, gépészeti és gépelemműhely, valamint kézi műhely (gyalupadokkal, kézi szerszámokkal) is van és külön műhely van a versenyfelkészítésre. Az iskolában és a kollégiumban mindent, ami fa – az ablakoktól-ajtóktól a szekrényekig és az ülőbútorokig – a tanulók készítenek és javítanak. A faipari műhelyekben végzett munkákhoz a tanerdő szolgáltat alapanyagot. A TAEG vagyonkezelésében levő, mintegy 600 hektáros tanerdő képzési és oktatóközpontjában ottjártunkkor éppen versenyre készültek.

A tanerdőn az iskolai gyakorlat a duális képzés speciális formájában zajlik, a TAEG-gel együttműködésben. Naposi szolgálatban egy hétig évfolyamonként hat tanuló a TAEG-nél dolgozik: két fő a tanerdőben, kettő a TAEG hegyvidéki erdészeténél, kettő pedig a csemetekertben.

A 10. évfolyamos erdésztechnikus tanulók az egy hónapos, összefüggő nyári gyakorlatot is itt teljesítik, a 11. évfolyam tagjai a végzést követő nyáron, a lakóhelyük közelében teljesítik valamelyik erdőgazdasági zrt.-nél az egy hónapos üzemi gyakorlatot.

Az iskola valamennyi általa oktatott szakmában részt vesz hazai és nemzetközi versenyeken, és mindig a legjobbak között szerepelnek. A „faiparosok” az úgynevezett „skills” versenyeken rendszeresen döntőbe jutnak: 2019-ben Fekete Martin képviselte Magyarországot a WorldSkills világversenyen. A környezetvédelmi OSZTV országos döntőjét 2019-ben az iskola rendezte, és egyik tanulójuk II. helyezett lett. Az ugyancsak idén, Villányban rendezett szőlész-borász SZKTV IV. és V. helyezettje szintén soproni diák volt, míg, az erdészversenyek közül az OMVK által szervezett Ifjúsági Vadászvetélkedőn az iskola csapata első lett. Egyéniben 2018-ban a második helyet szerezték meg, 2019 szeptember 26-án pedig az iskola csapatban és egyéniben is első helyen végzett.

A Dr. Szepesi László erdészgépész versenyt is az iskola csapata nyerte az idén, így ők utazhatnak Svédországba az erdész-Eb-re. Az erdész OSZTV-n a 15 versenyző közül kilenc az iskola tanulója volt.

Az ÁSZÉV erdészversenyen egyéniben országos II. és III. helyezést, a faiparosok országos III. helyezést szereztek. A kiemelkedően sikeres szereplés a versenyeken az igazgató szerint annak köszönhető, hogy sok korszerű ismeretet szereznek a tanulóik. Ebben az egyetem segítsége is sokat számít, és hogy van „merítés” a munkavállalók köréből.

Motorfűrész-kezelési gyakorlaton
Motorfűrész-kezelési gyakorlaton

Az oktatás-nevelés terén az iskola és a kollégium szorosan együttműködik. A szakmai felkészítés mellett mind az iskolában, mind a kollégiumban céltudatos nevelőmunka zajlik. Az iskola tanulóinak többsége a Dunántúlról érkezik, elsősorban Fejér, Veszprém, Vas, Komárom-Esztergom és Győr-Moson-­Sopron megyéből. A beiskolázás érdekében nyílt napokat tartanak – egyre interaktívabb formában –, a „Szakmák Délelőttje” keretében általános iskolai 7. osztályosokat hívnak meg kertészeti, erdészeti foglalkozássorozatra. A magasabb évfolyamokba járó diákok visszamennek egykori általános iskolájukba, hogy meséljenek az iskoláról, a diákéletről, szakmájuk szépségeiről. A kiállításokon való részvétel – pl. az évente, Sopronban megrendezett INNOLIGNUM erdészeti és faipari szakvásár szintén a beiskolázást célozza az oktatott szakmák megismertetésével, megkedveltetésével.

Az iskola 2012 óta örökös ökoiskola. Szlovák, romániai (erdélyi), szerb (belgrádi) és osztrák (Bruck an de Mur) erdészeti iskolákkal állnak testvériskolai kapcsolatba.

Az iskola első számú terve a Lippai-n folyó kertész-, virágkötő- és szőlész-borász-­képzés presztízsének helyreállítása: az általános iskolai osztályfőnökök és főleg a szülők meggyőzése, hogy ezekre a szakmákra – amelyekben ma már korszerű berendezésekkel, gépekkel, géprendszerekkel dolgozthatnak – van kereslet.

Az iskola iránt érdeklődők a képzésekről és a legfrissebb eseményekről az iskola honlapján (www.rothszki.hu) tájékozódhatnak. Kérdéseket az iskola e-mail címén (rothszki@rothszki.hu), levélcímén (9401 Sopron, Pf. 26) vagy akár személyesen (Sopron, Szent György utca 9.) lehet feltenni, esetleg telefonon a (99) 506-470-es számon.

Az erdészeti szakképzésben a modern technológiák és fejlett informatikai rendszerek (erdészeti szakirányítási rendszer) felé nyitna az iskola, a faipari képzésben pedig a többcélú fakitermelő gépek („fakombájnok”) pilot programját tervezik elindítani, több vállalkozással együttműködve. Az oktatásba kívánják beépíteni az intenzív csemeteter­mesztés ismereteit és technológiáját, a hazai és külföldi eljárásokkal.

Távlati tervük egy tudásközpont, egy ágazati képzési központ létrehozása Sop­ronban.

Az iskola megbecsüli múltját és őrzi hagyományait. Az Erdész és Faiparos Diákok Baráti Köre követi a végzettek pályáját. Mindez erősíti az iskolához és a szakmához való kötődést, és tartást ad a tanulóknak.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/42 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Felavatták a Bükk-vidék Geopark Központot és Panziót

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság hidat jelent az ember, a táj és a természeti értékek között - jelentette ki dr. Rácz András, az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára a Bükk-vidék Geopark Központ és Geopark Panzió átadási ünnepségén, szerdán, Bükkszentkereszten.

Megfázás, meghűlés megelőzésében és kezelésében nagy segítség a hazai gyógynövény

A hideg idő beköszöntével igen gyakori a megfázás, meghűlés. A betegségek megelőzése és az enyhébb lefolyású meghűléses megbetegedések természetes gyógymódokkal és a Magyarországon termett gyógynövényekkel orvosolhatóak. A hazai fogyasztók nagy kedvencei a kamillavirágzat, a bodza és hársfavirág, valamint a csipkebogyó, amelyek gyűjtése és termesztése a munkaerőhiány miatt komoly veszélybe került.

Így költenének el a fiatalok 200 milliót

A Pregazd-Ászok csapata nyerte az Agrovirtus versenyt, amelynek során egy ezer hektáros gazdaság fejlesztési tervét kellett prezentálni komoly feltételekkel. A megmérettetés mára nemzetközi versennyé vált, ezt szeretnék erősíteni a szervezők jövőre is.

Dögöljön meg a szomszéd … is? Miért nem szövetkezünk?

Lengyelországban, Németországban vagy Hollandiában járva ámulatba ejti az embert, hogy a gazdák mennyire nyitottak az együttműködésre, a szövetkezésre. Nálunk valamiért ez nagyon nehezen megy. Miért? – tettük fel a kérdést Szabó G. Gábornak, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Központja főmunkatársának.

Lovarda és otthon – Horseland Lovastanya, az Év Tanyája

Békéscsabán, a bányatavak partján terül el a Horseland Lovastanya, ahonnan szép időben, egészen a szabadkígyósi Wenckheim kastély tornyáig el lehet látni. Lakói, a Szabó család, Fanni, Márti és József. A tanya fő profilja a lovasoktatás, de kocsizással és bértartással is foglalkoznak.

Legyőzi az akadályokat

Pár hónappal ezelőtt, közös érdeklődési körünk kapcsán, néhány fotón figyeltem fel a „féllábú srácra”, Keresztes Zsoltra, majd a Spartan Race idei első Beast futamának egy rövid szakaszán együtt haladtunk az eplényi akadálypályán. Akkor ott könnyedén sikerült neki olyan akadály is, amelyen a versenytársammal elbuktunk.

A gazdálkodók és a természetvédelmi szakemberek együttműködését segíti egy most megjelent kiadvány

A kiadvány hozzásegíti az agrárgazdasági szereplőket: gazdálkodókat, falugazdászokat, szaktanácsadókat, a kifizető szervezetek szakembereit és a természetvédelemben dolgozókat, hogy ugyanarra a szakmai tudásra építsenek, ugyanazt a nyelvet beszéljék a Natura 2000 gyepterületek kapcsán – mondta Balczó Bertalan, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára.

Az éghajlatváltozás kihívásaira az erdőgazdálkodás hatékony válaszokat adhat

Erdőben járni jót tesz a léleknek, emellett az erdő hozzájárul a klímavédelemhez, véd a fénytől, az erróziótól, a gazdaságnak és az egész társadalomnak hoz hasznot – mondta Feldman Zsolt mezőgazdaságért felelős államtitkár az Országfásítási Program székesfehérvári állomásán.

A Megújuló Energia Szakosztály Egerben tartotta őszi ülését

November 14-én az EGERERDŐ Zrt. Tűzifaudvarán gyűltek össze az Országos Erdészeti Egyesület Megújuló Energia Szakosztályának tagjai. A szakembereket elsőként Dr. Jung László, a Szakosztály elnöke köszöntötte, majd egy aktuális fapiaci helyzetjelentéssel folytatta a terepi programot.

Optimistábbak a magyar munkavállalók az állásukkal kapcsolatban

Ősz folyamán is magasan állt a hazai munkavállalók állásuk iránt érzett bizalma, túlnyomó többségük szerint még sokáig fennmarad a munkahelyük, valamint a pozíciójuk, amelyben dolgoznak.