Back to top

1885 óta őrzi múltját és hagyományait a szakiskola

Az ország egyik legrégebbi erdészképző intézménye idén kezdte meg 134. tanévét. A Roth Gyula Erdészeti, Faipari, Kertészeti, Környezetvédelmi Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium jogelődje, a m. kir. Erdőőri Szakiskola 1885-ben nyitotta meg kapuit a Temesvár melletti Vadászerdőn. Trianon az iskola életét is megváltoztatta.

Az erdészeti szakiskola éppen 100 éve kényszerült átköltözni Tatára, de csak átmenetileg, mivel 1924-ben áttelepítették Esztergomba. A város több mint 25 évig adott otthont az iskolának – ezalatt sok változás történt a képzésben, az iskola megnevezésében és szervezetében is –, majd 1950-ben átköltözött Sopronba, ahol már erdészeti technikumként kezdte meg a tanévet.

Hoczek László igazgató több mint 30 éve az iskola oktatója
Hoczek László igazgató több mint 30 éve az iskola oktatója
Az iskola fenntartója 1950-től 1974-ig a szaktárca volt, és alapvetően erdészeti technikusokat képeztek, technikumi, illetve szakközépiskolai keretek között.

Az erdészképzés mellett 1974-ben megkezdték az oktatást a vadgazdasági technikusi szakon, az iskola pedig megyei fenntartásba került át, és ott is maradt 1979-ig. Időközben 1964-ben vette fel Roth Gyula nevét.

Az iskolát 2000-ben a Nyugat-Magyarországi Egyetem megalakulásakor az egyetemhez kapcsolták gyakorlóiskolaként. 2015-ben a gyakorlóiskolai státusz megszűnt, és az iskola visszakerült az agrártárcához, és azóta az Agrárminisztérium Agrárszakképző Iskolák Hálózatának (ASZIH) tagja. 2016-ban az iskolához csatolták a soproni „Lippait”, így ma a patinás kertészképző az iskola keretein belül működik, Lippai Kertészeti Felnőttképzési és Gyakorlati Telephely néven.

Az intézmény viharos történetéről, jelenlegi képzéseiről és terveiről Hoczek László igazgatóval beszélgettünk, aki több mint 30 éve az iskola oktatója, és ötödik éve az első számú vezetője.

Az iskola alapvetően mindig erdészképző intézmény volt: 1885-től 1984-ig, közel 100 évig csak erdész-vadász képzést folytatott. 1979-ben indult el az elsődleges faipari – a rönktől az alapanyagig terjedő – szakképzés, a másodlagos, amire később „épült rá” az épületasztalos képzés.

A szakgimnáziumi oktatásban (4+1 illetve 2 év) jelenleg erdésztechnikus, faipari technikus, környezetvédelmi technikus szakképesítést és végzettséget lehet szerezni az iskolában.

A szakközépiskolai képzésben (3 év) szőlész-borász, kertész, dísznövénykertész, virágkötő és virágkereskedő szakokon lehetne szakmunkás-bizonyítványt szerezni, de annak ellenére, hogy ilyen szakemberekre volna igény, évek óta nincs elég jelentkező rájuk a nappali iskolai képzés keretében. Ezért az iskola megpróbálja a felnőttképzés keretében oktatni ezeket a szakokat, mert rövidebb képzési idővel nagyobb igény mutatkozik irántuk.

Felnőttképzés keretében csak náluk lehet esti tagozaton erdésztechnikus végzettséget szerezni, és bőven van rá jelentkező: érdekes módon egyetemet végzett hallgatójuk-diákjuk is van.

Tanfolyami oktatásban növényvédelmi technikusokat is képeznek. A közelmúltban adták be a kérelmet felnőtt­oktatásra, mivel esti képzésként volna igény virágkötő és virágkereskedő vagy szőlész-borász szakmunkásképzésekre is.

Az iskolának 470 tanulója van, akik közül csak nagyjából 50 lány, ami mutatja, hogy itt inkább „fiús szakmák”-at oktatnak. A lemorzsolódás 1 százalék alatti – igaz, a felvételi követelmények magasak. Az erdészképzésre például 4,3 alatti általános iskolai eredménnyel nem lehet bekerülni.

Az iskola erős és elismert gyakorlati oktatása a szaktantermeken kívül négy helyszínen zajlik: a már említett lippai telephelyen, a fűrészcsarnokban, az iskola közvetlen közelében lévő faipari tanműhelyben és a tanerdőben.

A Lippai tankertészetében üvegházak­ban, fóliasátrakban és szabadföldön ter­melnek dísznövényt, paprikát, paradicsomot, padlizsánt stb.

Az oktatókat és a dolgozókat megtartották, igény és megfelelő számú jelentkező esetén szakmunkásképzéseket indítanak. Az iskola szaporítóanyagot állít elő a saját erdejébe tölgymakkból és feketedióból, sőt eladásra is termelnek.

Az osztrák LeEco vállalat gesztorságával bükkcsemetét is előállítanak, a magot és a technológiát a cég adja, az iskola a kiültetésig neveli a fákat. A vállalkozás jól jövedelmez, a diákok pedig elsajátíthatják az egyedi technológiát. A telephelyen működik a környezetvédelmi laboratórium is.

A városban található fűrészcsarnokot a soproni Tanulmányi Erdőgazdaságtól (TAEG) bérlik, itt és az iskola tanműhelyében zajlanak a faipari gyakorlatok. A fűrészcsarnok modern, lézervezérlésű gépeit Viasz-Kádi Tibor faipari mérnök, mérnöktanár mutatta be. Az elsődleges faipari műveleteket – a rönk beérkezésétől a készáru, deszka stb. raktározásáig – itt tanulják meg a diákok. Ide már a „képzettebb” 10. osztályos tanulók jönnek.

Böde Dániel az uzsai erdészetnél szeretne dolgozni végzés után
Böde Dániel az uzsai erdészetnél szeretne dolgozni végzés után
Az iskola faipari tanműhelye egy bérelt épületben szolgálja a „másodlagos” faipari képzést. Ajtókat, ablakokat, kisbútorokat készítenek modern gépeken.

A faipari technikusok az épület- vagy a bútorasztalos szakmában is dolgozhatnak, és tervezési jogosultságot is kapnak.

A tanüzemben asztalosműhely, gépészeti és gépelemműhely, valamint kézi műhely (gyalupadokkal, kézi szerszámokkal) is van és külön műhely van a versenyfelkészítésre. Az iskolában és a kollégiumban mindent, ami fa – az ablakoktól-ajtóktól a szekrényekig és az ülőbútorokig – a tanulók készítenek és javítanak. A faipari műhelyekben végzett munkákhoz a tanerdő szolgáltat alapanyagot. A TAEG vagyonkezelésében levő, mintegy 600 hektáros tanerdő képzési és oktatóközpontjában ottjártunkkor éppen versenyre készültek.

A tanerdőn az iskolai gyakorlat a duális képzés speciális formájában zajlik, a TAEG-gel együttműködésben. Naposi szolgálatban egy hétig évfolyamonként hat tanuló a TAEG-nél dolgozik: két fő a tanerdőben, kettő a TAEG hegyvidéki erdészeténél, kettő pedig a csemetekertben.

A 10. évfolyamos erdésztechnikus tanulók az egy hónapos, összefüggő nyári gyakorlatot is itt teljesítik, a 11. évfolyam tagjai a végzést követő nyáron, a lakóhelyük közelében teljesítik valamelyik erdőgazdasági zrt.-nél az egy hónapos üzemi gyakorlatot.

Az iskola valamennyi általa oktatott szakmában részt vesz hazai és nemzetközi versenyeken, és mindig a legjobbak között szerepelnek. A „faiparosok” az úgynevezett „skills” versenyeken rendszeresen döntőbe jutnak: 2019-ben Fekete Martin képviselte Magyarországot a WorldSkills világversenyen. A környezetvédelmi OSZTV országos döntőjét 2019-ben az iskola rendezte, és egyik tanulójuk II. helyezett lett. Az ugyancsak idén, Villányban rendezett szőlész-borász SZKTV IV. és V. helyezettje szintén soproni diák volt, míg, az erdészversenyek közül az OMVK által szervezett Ifjúsági Vadászvetélkedőn az iskola csapata első lett. Egyéniben 2018-ban a második helyet szerezték meg, 2019 szeptember 26-án pedig az iskola csapatban és egyéniben is első helyen végzett.

A Dr. Szepesi László erdészgépész versenyt is az iskola csapata nyerte az idén, így ők utazhatnak Svédországba az erdész-Eb-re. Az erdész OSZTV-n a 15 versenyző közül kilenc az iskola tanulója volt.

Az ÁSZÉV erdészversenyen egyéniben országos II. és III. helyezést, a faiparosok országos III. helyezést szereztek. A kiemelkedően sikeres szereplés a versenyeken az igazgató szerint annak köszönhető, hogy sok korszerű ismeretet szereznek a tanulóik. Ebben az egyetem segítsége is sokat számít, és hogy van „merítés” a munkavállalók köréből.

Motorfűrész-kezelési gyakorlaton
Motorfűrész-kezelési gyakorlaton

Az oktatás-nevelés terén az iskola és a kollégium szorosan együttműködik. A szakmai felkészítés mellett mind az iskolában, mind a kollégiumban céltudatos nevelőmunka zajlik. Az iskola tanulóinak többsége a Dunántúlról érkezik, elsősorban Fejér, Veszprém, Vas, Komárom-Esztergom és Győr-Moson-­Sopron megyéből. A beiskolázás érdekében nyílt napokat tartanak – egyre interaktívabb formában –, a „Szakmák Délelőttje” keretében általános iskolai 7. osztályosokat hívnak meg kertészeti, erdészeti foglalkozássorozatra. A magasabb évfolyamokba járó diákok visszamennek egykori általános iskolájukba, hogy meséljenek az iskoláról, a diákéletről, szakmájuk szépségeiről. A kiállításokon való részvétel – pl. az évente, Sopronban megrendezett INNOLIGNUM erdészeti és faipari szakvásár szintén a beiskolázást célozza az oktatott szakmák megismertetésével, megkedveltetésével.

Az iskola 2012 óta örökös ökoiskola. Szlovák, romániai (erdélyi), szerb (belgrádi) és osztrák (Bruck an de Mur) erdészeti iskolákkal állnak testvériskolai kapcsolatba.

Az iskola első számú terve a Lippai-n folyó kertész-, virágkötő- és szőlész-borász-­képzés presztízsének helyreállítása: az általános iskolai osztályfőnökök és főleg a szülők meggyőzése, hogy ezekre a szakmákra – amelyekben ma már korszerű berendezésekkel, gépekkel, géprendszerekkel dolgozthatnak – van kereslet.

Az iskola iránt érdeklődők a képzésekről és a legfrissebb eseményekről az iskola honlapján (www.rothszki.hu) tájékozódhatnak. Kérdéseket az iskola e-mail címén (rothszki@rothszki.hu), levélcímén (9401 Sopron, Pf. 26) vagy akár személyesen (Sopron, Szent György utca 9.) lehet feltenni, esetleg telefonon a (99) 506-470-es számon.

Az erdészeti szakképzésben a modern technológiák és fejlett informatikai rendszerek (erdészeti szakirányítási rendszer) felé nyitna az iskola, a faipari képzésben pedig a többcélú fakitermelő gépek („fakombájnok”) pilot programját tervezik elindítani, több vállalkozással együttműködve. Az oktatásba kívánják beépíteni az intenzív csemeteter­mesztés ismereteit és technológiáját, a hazai és külföldi eljárásokkal.

Távlati tervük egy tudásközpont, egy ágazati képzési központ létrehozása Sop­ronban.

Az iskola megbecsüli múltját és őrzi hagyományait. Az Erdész és Faiparos Diákok Baráti Köre követi a végzettek pályáját. Mindez erősíti az iskolához és a szakmához való kötődést, és tartást ad a tanulóknak.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/42 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Okos talajgazdálkodás – Központi talajadatbázis jöhet létre Magyarországon

A fenntartható talajgazdálkodásról tartott online konferenciát szerdán a budapesti Holland Nagykövetség és a Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesület. Az előadók konkrét példák és a szabályozási mellett a termelési oldal bemutatásával keresték a választ arra, hogy hogyan lehet visszaállítani a túlhasznált termőföld minőségét, valamint, hogy hogyan lehet megóvni a talajt.

Hazai méhlegelők 14. rész - Idegenhonos fás hordásnövények VI.

Európa nagy részének és így hazánknak is a mindmáig egyik legelterjedtebb parkfája, díszfája a közönséges vadgesztenye (Aesculus hippocastanum), vagy más nevén a fehér bokrétafa. Napjainkban sok veszélyes károsítója van, melyek - különösen az idősebb példányait - erősen tizedelik. Méhészeti értékét sokan vitatják, kétségbe vonják a magas szaponintartalmú, méhekre mérgezőnek vélt virágpora miatt.

Madárinfluenza - A járvány nem okoz érdemi áruhiányt baromfihúsból a belföldi piacon

A madárinfluenza-járvány nem okoz érdemi áruhiányt baromfihúsból az idén a belföldi piacon, ugyanakkor az ágazat helyzetét nehezítették az exportkorlátozások és a koronavírus-járvány - közölte az Agrárminisztérium (AM) az MTI érdeklődésére.

Fejlesztési kényszer az agráriumban

A járvány okozta bizonytalanságok miatt nehéz éve van az agráriumnak, azonban ezen problémakört áthidaló fejlesztések felgyorsíthatják a mezőgazdaság modernizációját. A beruházásokhoz szükséges forrást igen kedvező feltételek mellett igényelhetik a gazdák a különböző támogatott konstrukciók révén. Ez volt a fő téma a július 7-én tartott OTP Agrár sajtóreggelin.

Válságkezelő támogatási programot készít elő az agrártárca

25 milliárd forintos válságkezelő támogatási programot készít elő az agrártárca a mezőgazdaság és élelmiszeripar szereplői számára. Ebből 3 milliárd forinthoz jut majd a baromfiipar - jelentette be Nagy István agrárminiszter a Bro-Ker-Bét Kft. új baromfitelepének avatóján.

Növényvédelmi Szakmérnök képzés a Georgikon Keszthelyen, a Balaton fővárosában

A Növényvédelmi Szakmérnöki szakirányú továbbképzési szak magyar nyelvű négy félévet felölelő levelező képzés. Különösen jelentős az érdeklődés a már munkahellyel rendelkező szakemberek részéről. A felvételi követelménye agrártudományok területén osztatlan egyetemi vagy MSc képzésben szerzett végzettség.

Gyorsabb és egyszerűbb lesz az osztatlan közös tulajdon megszüntetése

Gyorsabb és egyszerűbb lesz az osztatlan közös tulajdon megszüntetése januártól - közölte Nagy István agrárminiszter hétfőn a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Minél több lehetőséget kell teremteni erdeink felfedezésére

Az Agrárminisztérium az erdők és a fával borított területek gyarapítása érdekében indította el az Országfásítási Programot, amelynek részeként a Településfásítási Programban mintegy 470 település részére biztosítottunk sorfákat, hogy belterületi ültetésekkel is felhívjuk a figyelmet az erdők fontosságára - mondta el Nagy István a „Muzsikál az erdő” - Mátrai Művészeti Napok megnyitóján, Gyöngyöspatán.

Versenyképes felsőoktatás, versenyképes diploma

Az agrár-felsőoktatásba 40 százalékkal kevesebben jelentkeztek tavalyhoz képest. A képzés racionalizálása, a meghatározó képzőhelyek integrációja nélkül ezek az intézetek pár év alatt minden tekintetben kiüresednének, vallja Gyuricza Csaba az augusztus 1-jével létrejövő új Szent István Egyetem integrációját előkészítő bizottság vezetője.

Szamócatermesztés: a letűnt aranykor

A Beregszásztól alig kőhajításnyira keletre elterülő Bene község lakói már több mint fél évszázaddal ezelőtt megtapasztalták, hogy a szamóca a náluk megtermelhető legjövedelmezőbb portéka. A vidék kedvező éghajlati adottságainak köszönhetően itt, a Csillagos-hegy tövében átlagosan két és fél-, három héttel korábban beérik a szamóca, mint a hágón túli versenytársaknál.