Back to top

Minden kilencedik ember éhezik a világon

A FAO október 16-án tartja az Élelmezési Világnapot. Ezen a napon világszerte, mintegy 150 országban különböző rendezvényekkel hívják fel a figyelmet az éhezésre, az élelmezésbiztonságra, és arra, hogy a megfelelő mennyiségű és minőségű, egészséges táplálék is fontos. Az éhezésről folytatott nemzetközi diskurzus egyre inkább a táplálkozás és az élelmiszer­ellátó rendszerek átalakításáról szól.

Éhezés és étkezés
Éhezés és étkezés
Fotó: FAO
A világnap alkalmából az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) kiadott egy tájékoztató-füzetet, amelyből kiderül, hogy bár az éhezés elleni harc több évtizeden keresztül sikeres volt, ismét nőni kezdett az éhezők száma.

A világon több mint 820 millióan éheznek, vagyis majdnem minden kilencedik ember.

A kiadványban arra is felhívják a figyelmet, hogy az élelmezésbiztonság napjainkban már nem csupán a megfelelő mennyiségű táplálékról, hanem a minőségéről is szól. Az egészségtelen táplálkozás vált a megbetegedések és elhalálozások vezető okává. Emiatt fontos, hogy az egészséges és fenntartható étrendet mindenki számára elérhetővé és hozzáférhetővé tegyük. Már csekély mértékű éhezés is – nem beszélve a súlyos állapotról – jelentősen növeli a táplálkozási eredetű problémák valószínűségét. Minden harmadik ember szenved ezek valamilyen formájától, legyen az vitaminhiány, alulnövekedés, elégtelen testsúly, vagy éppen túlsúly és elhízás.

Az egészségtelen táplálkozás jelentősen növeli a nem fertőző betegségek, mint a szívbetegség, diabétesz és a rák egyes fajtái okozta halálesetek kockázatát. Az elhízásból fakadó egészségügyi problémák évi 2 billió dollár közkiadást generálnak.

A változatos táplálkozás kulcsfontosságú az egészség megőrzése szempontjából
A változatos táplálkozás kulcsfontosságú az egészség megőrzése szempontjából
Fotó: FAO/Vyacheslav Oseledko
Az elmúlt évtizedekben a globalizáció, a városiasodás és a jövedelmek emelkedése drámaian megváltoztatta az étkezési szokásokat. A szezonális, főként növényi alapú és rostban gazdag étrend helyét a kalóriadús étrend vette át, ami tele van finomított keményítővel, cukorral, sóval, feldolgozott élelmiszerekkel és hússal. Az emberek kevesebb időt töltenek otthon főzéssel, főleg a városban élők, ehelyett boltokban, gyorséttermekben és utcai vagy elviteles kifőzdékben kapható ételeket fogyasztanak. A világ nagy részén hatalmas kihívás a megfelelően kiegyensúlyozott táplálkozás, különösen az alacsony jövedelműek, a kistermelők vagy valamilyen válság sújtotta családok számára. Egyes emberek pusztán lakóhelyük adottságai miatt nem jutnak friss és tápláló élelemhez. Az élelmiszertermelés, -ellátás és -fogyasztás jelenlegi módja megérett a változásra – hangsúlyozza a FAO. Az élelmiszerellátó rendszerek nagy hozamú haszonnövényekre rendezkedtek be. Táplálkozásra gyakorolt hatásain túl az intenzív növénytermesztés – a klímaváltozással együtt – hozzájárul a biológiai sokféleség eltűnéséhez. Alig kilenc növényfaj adja a teljes növénytermesztés 66 százalékát, pedig történelem során 6 ezernél is többet termesztett az emberiség.

A búza, a kukorica és a rizs biztosítja az emberiség energiabevitelének közel felét. A változatos táplálkozás kulcsfontosságú volna az egészség és a környezet megőrzése szempontjából.

Fotó: FAO/Karen Minasyan
Fél évszázaddal ezelőtt a népességrobbanás miatti aggodalom vezetett a „zöld forradalomhoz”, vagyis a mezőgazdasági termelés és élelmiszerelosztás gyors növekedéséhez, amelynek köszönhetően több milliárd ember menekült meg az éhhaláltól. De ez idővel olyan mezőgazdasági megoldások elterjedéséhez vezetett, amelyek negatív hatással voltak természeti erőforrásainkra (talaj, víz, erdők, levegő, éghajlat).

A nemzetközi diskurzus az éhezés helyett egyre inkább a táplálkozás és az élelmiszerellátó rendszerek átalakításáról szól.

A világ országai 2015-ben elkötelezték magukat 17 fenntartható fejlődési cél (SDG) végrehajtása mellett, hogy leszámoljanak a szegénységgel és az éhezéssel, megóvják a bolygót, és mindenki számára elérhetővé tegyék a jólétet. Az éhezésre vonatkozó kettes számú cél nemcsak annak felszámolását irányozza elő, hanem a tápláló élelmiszerekhez való hozzáférés javítását és a fenntartható mezőgazdasági módszerek terjesztését is. A WHO-val és más ENSZ szervezetekkel együttműködve a FAO gondoskodik a táplálkozásról szóló cselekvési évtized (2016–2025) megvalósításáról. Az ENSZ közgyűlése azért szavazta meg ezt a célt, hogy bátorítsa és támogassa a világ országait az éhezés felszámolásában és a táplálkozás javítását célzó intézkedések meghozatalában.

Brazília, Ecuador és Olaszország voltak az elsők, amelyek erre vonatkozó tervet dolgoztak ki. Mások az egészséges táplálkozást elősegítő szakpolitikai döntések meghozatalát szorgalmazó cselekvési hálózatok élére álltak.

Mindezeknek a megoldásoknak a támogatása érdekében a FAO – képviseletei, partnerei és saját szaktudásának széles hálózatát kihasználva – segítséget nyújt az élelmezési és táplálkozási politikák, stratégiák és programok kidolgozásában, globális és helyi szinten egyaránt.

Az előállítók és a kereskedők is sokat tehetnek
Az előállítók és a kereskedők is sokat tehetnek
Fotó: FAO/Marco Longari
A FAO szerint a kormányok sokféleképpen bekapcsolódhatnak az éhezés felszámolását, a táplálkozás javítását és az élelmiszerellátó rendszerek átalakítását célzó törekvésekbe a táplálkozási problémák kiváltó okainak kezelésével. Ezek közé tartozik a változatos és tápanyagban gazdag ételek elérhetőségének javítása a helyi táplálkozási ajánlások és szabványok frissítésével és megvalósításával, a táplálkozási szempontokat is figyelembe vevő szakpolitika és programok kidolgozása, valamint az ezeket támogató törvényi keretek erősítése. Fontos a szektorok együttműködése az élelmezési és az agrárpolitika javítása érdekében. Ehhez hozzájárulhatnak az iskolaétkeztetési programok, a rászorulóknak juttatott élelmiszersegélyek, az élelmiszermarketing és -címkézés szabályozása, illetve a szabványok.

A fogyasztókat is segíteni kell a lehető legjobb döntések meghozatalában, amit a tömegmédiában, a közösségekben, az oktatási intézményekben végrehajtott figyelemfelhívó kampányokkal és élelmiszercímkékkel lehet elérni.

Az élelmiszertermelésben is megoldásokat kell keresni a helytelen és egyoldalú táplálkozás visszaszorítására, azonkívül az alapvető termények esetében a táplálkozási aspektusra és a sokféleségre kell helyezni a hangsúlyt a minél nagyobb hozamok elérése helyett. A FAO szerint nyomon kell követni és növelni a mezőgazdaság biodiverzitását.

Nemcsak a kormányoknak, hanem a magánszektornak is hatalmas a befolyása az elérhető és az egészséges étrendre, valamint az élelmiszerellátó rendszerekre. Az élelmiszer­előállító és -kereskedő cégeknek számtalan lehetősége van az ételek és italok minőségének, a rajtuk található információknak és értékesítésük javítására. A FAO e téren négy dolgot emel ki: egyrészt az élelmiszerek elérhetőségét és változatosságát, illetve minél jobb minőség biztosítását a zsírok, a transzzsírok, a hozzáadott só és cukor mennyiségének csökkentésével. Másodszor, kerülni kell a magas zsír-, cukor- és sótartalmú élelmiszerek reklámozását és promócióját, különösen a gyermekek és fiatalok körében. Harmadrészt fontos a vásárló számára releváns információk könnyen érthető formában való feltüntetése a csomagoláson, kerülve az olyan kifejezéseket, amelyek félrevezethetik a fogyasztókat a termék táp­értékével kapcsolatban. Negyedrészt pedig fontos, hogy a táplálkozás és az élelmiszerbiztonság javítása az élelmiszerlánc elsődleges prioritása legyen.

Érdemes figyelni a minél nagyobb fajtagazdagságra
Érdemes figyelni a minél nagyobb fajtagazdagságra

„Táplálékunkat a mezőgazdaságban, halászatban és erdőgazdálkodásban dolgozó nőknek és férfiaknak köszönhetjük. Ők felelősek természeti erőforrásainkért is, és befolyásolják az élelmiszerellátás fenntarthatóságát és sokféleségét is” – hívja fel a figyelmet a FAO. Bár mintegy 30 ezer ehető növényfajt ismerünk, csupán 200-at termesztünk közülük, és alig nyolc haszonnövény – árpa, cirok, bab, burgonya, búza, földimogyoró, kukorica, rizs – biztosítja az emberiség napi kalóriabevitelének felét.

Ezért a gazdáknak jobban oda kellene figyelniük a nagyobb fajtagazdagságra a tápláló gyümölcsök, zöldségek, hüvelyesek és olajos magvak termesztése során. Ahol lehetséges, ott előnyben kell részesíteni a kistermelői halászatot, mert ez garantálja a jövedelemtermelést és a tápanyagban gazdag ételek hozzáférhetőségét.

A hal kiváló fehérje-, vitamin- és ásványianyag-forrás, tele többszörösen telítetlen omega-3-zsírsavval, ami másban nem található meg hasonló mennyiségben. Az éghajlatváltozás miatt fenntarthatóan és hatékonyan kell használni a természeti erőforrásokat, és többet kell termelni – ugyanannyi föld és víz felhasználásával. Csökkenteni kell az élelmiszerpazarlást és -veszteséget, továbbá ahol csak lehetséges, érdemes feldolgozni vagy helyes tárolással megőrizni a terményt.

A fogyasztók szerepét sem szabad elhanyagolni, mert „mindennapi döntéseink fontos szerepet játszanak saját és családunk étkezésében”. Fogyasszunk több gyümölcsöt, zöldséget, hüvelyest, olajos magvakat és teljes kiőrlésű termékeket, és kevesebbet olyan élelmiszerekből, amelyek előállítása jelentősen terheli a természeti erőforrásokat. Ne igyunk és együnk finomított cukorban, telített zsírokban és sóban gazdag termékeket. Gondoljunk ételeink ökológiai lábnyomára!

Kerüljük a készételeket, inkább étkezzünk minél változatosabban és hagyományosan, a helyi biológiai sokféleség megóvása érdekében. Ismerjük meg a helyi szezonális alapanyagokat, azok tápértékét, és hogy mit és hogyan érdemes készíteni belőlük – javasolja a FAO.
Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/42 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gyerekrajzokon a családok kedvenc zöldségei

Idén is nagy sikernek örvendett a Bonduelle óvodásokat és általános iskolásokat megszólító, "A család kedvenc zöldségei" címmel meghirdetett rajzversenye. A díjátadó ünnepséget a Nagykőrösi Arany János Kulturális Központ dísztermében rendezték.

Megéri többet áldozni az állatjólétre?

Keresik-e a vevők a magasabb élelmiszerbiztonsági és állatjóléti követelményeknek eleget tevő gazdálkodók termékeit? Hajlandók többet fizetni értük? Kik azok, akiknek a vásárlás során hívó szó a „boldog csirke”, a fiatalabbak vagy az idősebbek, a nagy városokban élők, a magasabb végzettségűek? Ilyen kérdésekre keresték a választ a tajvani Chaoyang Műszaki Egyetem kutatói a közel múltban.

Alig nőttek a mezőgazdasági termelői árak szeptemberben

Szeptemberben a mezőgazdasági termelői árak mindössze 1,1 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbiaknál.

A 2021-2027 időszakban is kiemelt figyelmet kap az élelmiszeripar

Az Agrárminisztérium már megkezdte a felkészülést a 2021-2027-es időszak fejlesztéseire az élelmiszeriparban – hangsúlyozta Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár az Agóra konferencián Etyeken.

A gombák a jövő műtrágyapótlói?

Az angliai Leeds-i Egyetem kutatói megállapították, hogy a talajgombák jelentős mennyiségű foszfort és nitrogént tudnak biztosítani a gabonaféléknek, például a búzának. Úgy gondolják, hogy ez a felfedezés potenciálisan csökkentheti a környezetre ártalmas, az éghajlatváltozáshoz hozzájáruló és a jövőbeli élelmiszer-biztonságot veszélyeztető műtrágyák iránti igényt.

Tiltakozás az áruházi almaakciók miatt

Felháborodtak az almatermelők azon, hogy a hazai gyümölcsöt az egyik áruházlánc mélyen a piaci ár alatt kínálta akciójában. Szerintük a piaci helyzet nem indokolja az alacsony árakat.

Hamisított mézekkel is neveztek a nemzetközi versenyre

Az idei, Montrealban megrendezett nemzetközi méhészeti kongresszuson, az Apimondia mézversenyén a mézeknek csaknem a felét kizárták. Ennek nem más volt az oka, mint hogy ezek hamisítványok voltak, vagy olyan szermaradványokat tartalmaztak, melyek nem megengedettek.

Kivezették a kukoricát

A Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában október 21-től 43 800 forint/tonnáért jegyezték a takarmánykukoricát 2019. novemberi lejáratra, majd 29-én 100 forinttal, 43 900 forint/tonnára emelkedett. Október 30-án egyetlen szerződést kötöttek rá, és október 31-én 43 840 forint/tonna áron kivezették a jegyzését.

Továbbra is a tej a legjobb választás

A tej és a tejtermékek a kiegyensúlyozott táplálkozás részei, számos olyan vitamint és ásványi anyagot tartalmaznak megfelelő összetételben, amiket más forrásból nehéz pótolni. Számos kutatás alátámasztotta, hogy a tej olyan komplex ásványi anyag és vitamin forrás a szervezet számára, aminek a helyettesítése mindennapos odafigyelést igényel, ha valaki csökkenteni szeretné a fogyasztását.

Csalók élnek vissza a Tesco nevével

Csalók élnek vissza a Tesco nevével, ismeretlenek hamis nyereményjátékot hirdetve próbálnak adatokat megszerezni a vásárlóktól - tájékoztatta az áruházlánc kedden az MTI-t.