Back to top

Hiánypótló szakmai kiadványokat mutattak be

A Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár gótikus szárnyának földszinti kiállítóterme rendhagyó könyvbemutatónak adott otthont: noha az intézmény hosszú évtizedek óta állít össze s ad közre különböző szakmai kiadványokat, az idei év a korábbiaknál is termékenyebbnek bizonyult ebből a szempontból; ez alkalomból négy új könyvet is bemutattak.

„Évente általában egy, legfeljebb kettő kiadványt adunk ki, ez azonban egy kivételes alkalom, hiszen a múzeum történetében először mutathatunk be egyszerre négy kötetet” – mondta büszkén Estók János, az idén 123 éves intézmény főigazgatója könyvbemutató rendezvényükön. Szavai szerint, noha ezek műfajukban eltérnek, több szempontból is összekapcsolhatók – a többi közt gazdaság-, illetve gazdálkodástörténeti szempontból.

A most megjelent kiadványok közül – a teljesség igénye nélkül – kettőt emelünk ki cikkünkben. Egyrészről felhívjuk olvasóink figyelmét az „Agrárvilág vonzásában – válogatás Szabad György gazdaság- és társadalomtörténeti munkáiból” című kötetre, amely Melkovics Tamás történész szerkesztésében készült el.

A szakember a Széchényi-díjas történész munkásságát méltatva úgy fogalmazott: noha Szabad György kimagasló színvonalon foglalkozott gazdaság-, társadalom- és politikatörténettel, az agrártörténeti kutatómunka volt számára az, amelyhez a legtöbb személyes szál fűzte, s amely területtel már kisiskolás korában is foglalkozott.

A kötet tizenhat értekezést tartalmaz, méghozzá öt egységbe rendezve, a 19. századot felölelve.

„A feudális gazdaság, rendi társadalom” című fejezetben található például egy érdekes olvasmány egy mezővárosi céhmester reformkori tündökléséről, majd bukásáról,

s nem kevésbé ajánlott a jobbágyfelszabadítás társadalmi szerkezetre gyakorolt hatásairól értekező írás sem, amely a „Tőkés gazdaság, polgári társadalom” elnevezésű fejezetben kapott helyet.

A könyvbemutatónak helyet adott helyiség felett található a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár ez év júniusában megújult, a 19-20. század vadászatát bemutató állandó kiállítása. E tárlat fontos darabjait foglalja össze és mutatja be Sánta Ákos „Vadászfegyverek” című kiadványa, ami a múzeum tárgykatalógusainak negyedik kötete is egyben. A könyvet Németh Balázs hadtörténész mutatta be, aki mindenekelőtt azt hangsúlyozta,

az elmúlt évtizedekben nagyon kevés olyan vadászattörténeti anyag készült, amely történészi kutatómunka eredményeképpen jött létre.

Ez a kiadvány pedig éppen ilyen; a múzeum fegyvertárának darabjain keresztül ad hiánypótlóan részletes fegyver- és vadászattörténeti áttekintést.

A szakember a könyv tartalmát ismertetve beszélt a keréklakatos fegyverekről, amelyek a korábbi típusokhoz képest jóval modernebbnek számítottak, következésképp igencsak bonyolult szerkezetek voltak, így például a javíttatásuk is körülményes volt. Az annak idején Zrínyi Miklós által is használt fegyverfajtából szép példányok akadnak a múzeum gyűjteményében, csakúgy, mint a későbbi típusokból is. A kötet ugyanakkor arra is rámutat, hogy a mai vadászok többségének fegyverei mennyire hasonlóak azokhoz a típusokhoz, amelyek a 19. század végén voltak használatosak. „Füst nélküli lőpor, ismétlő- és hátultöltős rendszer; ezek az ismérvek jellemzőek a napjainkban ismert vadászfegyverek esetében is” – tette hozzá a hadtörténész.

E két kiadványon kívül kezükbe vehetik az olvasók a most megjelent „Uradalmak, földbirtokosok és birtokforgalom a Dél-Dunántúlon a 19. században” című kötetet, illetve a „Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei” sorozat legújabb kiadványát is.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Veszélyben a tőzeglápok – védeni kell a vizes élőhelyeket

A tudósok több mint 30 tőzegláp történetét tanulmányozták Európa különböző részein. Kiderült, hogy többségük fokozatosan kiszárad. Ez rossz jel, mert a tőzeglápok természetes víztározók és széntározó raktárak.

„Aggasztóan” fogynak a rovarok és a pókok Németországban

Egyre csökken a rovarok és pókok száma a németországi erdőkben és füves területeken – állítják kutatók, akik szerint az intenzív mezőgazdasági termelés a felelős az „aggasztó” mutatókért.

Zöldségbemutató 4 méterrel a tenger szintje alatt

Egy kiváló zöldségbemutatón, jó 4 méterrel a tenger szintje alatt mi sem jut az ember eszébe, mint hogy ezen a helyen 400 éve még bálnavadászok hajtották a ladikjukat. Vajon újabb 400 év múlva mi lesz a holland polderekből? Szeptember utolsó hetében évek óta megnyitja kapuit a Bejo Zaden. A vetőmag-nemesítő és -előállító cég warmenhuizeni kísérleti központja ilyenkor négy napra átjáróházzá válik.

Menedékhelyek az ökológiai "sivatagban"

Az élőhely-mozaikok közötti kapcsolatot teremtő természetközeli élőhelysávok és -foltok ökológiai folyosóként működnek, menedékhelyet teremtve a növény- és állatvilág számára. A különféle mezőgazdasági művelések alatt álló területek "monotonitását" is megtörik, ám érdemes tudni azt is: bizonyos emberi tevékenységek komoly veszélyt jelentenek rájuk.

A fákat a jövőnek is ültetjük

Egy kislevelű hárs elültetésével Szarvasra is elérkezett az Agrárminisztérium Országfásítási Programja. A program célja erdőállományaink javítása, valamint erdőterületeink nagyságának növelése – mondta Farkas Sándor, a Szarvasi Vízi Színház előtti ligetes területen, a faültetés előtti sajtótájékoztatón.

A medve nem játék

A hazai és a román hírportálok is folyamatosan cikkeznek a jelenlegi medvehelyzetről. Rendszeres medvetámadások látnak napvilágot az „információs sztrádán”, különösen Székelyföldön ismétlődő a probléma. A támadások gyakorta halálos kimenetelűek.

A baktériumoknak és a gombáknak köszönhetjük, hogy a Föld nem Mars

Mint egy precíz óramű, úgy dolgoznak össze a földben élő mikroszkopikus szervezetek. Pontos és szervezett együttműködésük nélkül sem tisztára szűrt ivóvizünk, sem életet adó talajunk nem lenne, vagyis gyakorlatilag nekik köszönhetjük, hogy nálunk nem olyan a táj, mint a Marson – mutattak rá svájci kutatók.

A digitalizáció alkalmazása nélkül nem lehet sikeres az agrárium

A magyar agrárium sikerét tradícióink megóvása, a kiemelkedő szakmai tudás és az innovatív megoldások alkalmazása biztosítja. A 21. század mezőgazdasága, a termeléstől a feldolgozáson át nagymértékben a tudományok és technológiák fejlődésén, azok alkalmazásán múlik – fogalmazott a III. Nemzetközi Vidékfejlesztési Konferencián elhangzott köszöntőjében az Agrárminisztérium miniszterhelyettese.

A természet megismerése: erdészeti és vadászati kiállítás nyílt Baktalórántházán

Erdészeti és vadászati kiállítással bővült a baktalórántházi Dégenfeld Kastélymúzeum. A tárlat kialakítását a NYÍRERDŐ Zrt. saját forrásból finanszírozta.

A növények is pánikba esnek az esőtől

Esőtől áztatva, napfényben és széndioxidban „úszva” – azt gondolnánk, hogy ez álmai netovábbja minden növénynek. Egy új tanulmány szerint azonban meglepően komplex a reakciójuk az esőre.