Back to top

Pókhálós réteken

Sok pókhálót figyelhetünk meg a réteken szeptemberben és októberben, néhol egész mezőket fednek be fehér lepellel a pókok. Különleges természeti jelenség, amiért érdemes korán fölkelni, mert hajnalban a leglátványosabb, amikor a harmat kicsapódik, és gyöngysormintáival rajzolja meg a pókhálók szerkezetét.

A keresztes pók hálói kerekek és elérhetik az 50-60 cm átmérőt is, a vitorlás pókoké befedi a növényzetet, és néha olyan mennyiségben lepi el azokat, hogy a táj egy film díszleteire emlékeztet. A szaporodás után a fiatal pókok készítenek nagy tömegben hálókat a migrációs kényszer hatására, legtöbbször nedves réteken, vizek közelében, sokszor sekély vizek fölötti növényzeten.

Megfigyeltem, hogy a pókhálók tömege a szélcsendes, anticiklon uralta időszakban készül el, hogy aztán az első erősebb szeles napon a szél szaggatta hálókon a fiatal pókok útra keljenek.

Ezeket a hálóléghajókat nevezzük ökörnyálnak. Némely háló akár 2000 méter magasra is feljuthat. A pókok így terjeszkednek. Minden pók termel pókselymet, azt a vékony, erős fehérjét, amit az utótestük végében lévő mirigyek választanak ki.

Sok fajuk ebből szövi a zsákmány megfogására szolgáló hálót. Ennek ellenére több faj háló nélkül vadászik. A selymet felhasználják még közlekedésre, fészekkészítésre és az áldozat „becsomagolására”.

A pókok nem fonnak, nem tekerik a fonalat, hanem sűrű, zselés selyemoldatot engednek ki, majd lábaikkal és testük súlyával szálat húznak belőle.

Hol keressük?

• Solt és Fülöpszállás között

• Kiskunhalas mellett

• Balatonfőkajár közelében

• Tiszaug határában

• Apaj környékén

A polimerszálak a selyemtermelő mirigy belsejében csuszamlós, kusza spagetticsomóhoz hasonlítanak, amelynek szálai elcsúsznak egymáson és így kijuthatnak a pók szövőnyílásain.

Amikor összerendeződnek a hosszú fehérjemolekulák, a folyadék viszkozitása, azaz ellenállása hirtelen ötszázad részére csökken. A nagy változás a szál húzásakor és a száradásakor történik: a megszáradt szál már nem oldódik vízben, anyagszerkezete a folyékony kristályokhoz hasonlít. Meglepő erősségét a fehérjeszálak beállításától és a száradás, illetve nyúlás közben keletkező pici kristályoktól kapja.

Forrás: 
Kertbarát Magazin
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertbarát Magazin 2019/9-10 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Virágos Magyarország - Megválasztották az év főkertészét

A Magyar Önkormányzati Főkertész Egyesület döntése alapján a Virágos Magyarország környezetszépítő verseny Budapesten megrendezett díjátadó ünnepségén Az Év Főkertésze kitüntetést Székesfehérvár főkertésze vehette át. Spanyárné Halász Szilvia kertészmérnök és környezetvédelmi szakmérnök negyven éve dolgozik a szakmában, és a kezdetektől részt vesz a Virágos Magyarország verseny szervezésében.

Tengerentúli veszedelem a homokterületeken

A Magyar Mezőgazdaság hetilap novemberi Zöld Mező rovatában számos érdekes cikkel készülünk. A többi közt foglalkozunk az észak-amerikai homoki prérifűvel is, amely évekkel ezelőtt gyökeret vert hazánkban is, azóta pedig agresszív módon, rendkívül gyors ütemben hódít egyre nagyobb teret magának.

Szükségállapot: lángokban áll Ausztrália

Szükségállapotot rendeltek el hétfőn a helyi hatóságok Ausztrália Új-Dél-Wales és Queensland államában a várhatóan "katasztrofális" tűzvész miatt, az embereknek el kell hagyniuk otthonukat.

Ritka reliktum Kunpeszéren

A Peszéri erdő valódi kincs a szakemberek számára. Az itteni erdőssztyepp igazi reliktum, 300 évvel ezelőtt hazánkból 90 százaléka tűnt el az ilyen életközösségeknek. Ennek megőrzésére indították az Oakeylife programot 2017-ben.

Bárki elérheti a hiánypótló új adatbázist

Elkészült Magyarország ökoszisztéma alaptérképe, amely hazánk természeti rendszereinek állapotát mutatja be bárki számára hozzáférhető módon. Az adatbázis az Európai Unió Biológiai Sokféleség Stratégia 2020 célkitűzéseinek hazai megvalósítását célzó projekt részeként, számos hazai intézmény részvételével jött létre.

Kornistárnics is nyílt a Visegrádi-hegységben

A Pilisi Parkerdő Zrt. sorozatban mutatja be a Visegrádi-hegység különleges, védett növény- és állatfajait.

Egyetlen ország sem védett az afrikai sertéspestis terjedésével szemben

Az afrikai sertéspestis tovább terjed Ázsia egész területén pusztítva az állatállományt, és egyetlen ország sem védett a halálos állati vírussal szemben – jelentette ki az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) vezetője egy interjúban.

"Vészkiáltást" adnak le a növények, ha megtámadják őket

Ugyan a növényeknek az állatokkal ellentétben nincsenek izmaik és reflexeik, ez nem jelenti azt, hogy passzívan „üldögélnek”, amikor valami elkezdi dézsmálni őket. A Cornell Egyetem új kutatása szerint nagyon is védekeznek, amikor támadás fenyegeti őket.

Szabó István: Repülni jó!

Szabó István erdész családba született, és már kisgyermekként tudta, hogy ő is ezt a pályát szeretné választani. A szegedi Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskola elvégzése után a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. Dél-Kiskunsági Erdészeténél állt munkába Kiskunhalason, ahol kerületvezető erdészként dolgozott egészen a nyugdíjazásáig.

Nagy hangsúlyt fordítanak Debrecenben is a fásításra

Szinay Attila közigazgatási államtitkár, Papp László, Debrecen polgármestere és Juhász Lajos, a Nyírerdő Nyírségi Erdészeti vezérigazgató-helyettese ültetett el jelképesen három fát Debrecenben.