Back to top

Téves tévelygések az állatvédelem alléján

Élőhelyi adottságának is köszönhetően, hazánk vadállománya egyedülállónak számít Európában. Természeti kincsünk, értékének óvása és gondozása társadalmi kötelezettség, a hivatásos vadász számára szakma és hivatás. A vad az állam tulajdona, gazdálkodásáról a vadászatra jogosult gondoskodik.

Kifordított, manipulatív ideológiák terjesztésével mára sikerült eltorzítani, és ezzel a társadalom egy része által elfogadhatatlannak minősíteni az emberi civilizáció történelmi fejlődése során meghatározó életformákat – mint a vadászat –, ami napjainkban „űzött vadként” van jelen a köztudatban.

A természet- és állatvédelem rövid idő alatt felkapott trenddé vált – egyebek mellett köszönhető a klímaváltozás jelenségének és hatásainak.

Az e szélsőséges elvekhez ragaszkodók célkeresztjükbe fogták a vadászatot is, akiknek tagjait gyilkos, szívtelen jelzőkkel illetik. Azonban rágalmazásaik alaptalan vádakon nyugszanak, már csak azért is, mert nincsenek tisztában a vadászat hagyományőrző, szükségszerű gyakorlati feladataival.

A vadász a természet és a benne élő vadállomány egyensúlyának megtartására törekszik. Időjárási behatásokkor, ha szükséges óvja, eteti és takarmányozza a vadat, miközben gazdálkodik is vele. Jogilag szabályozott és ellenőrzött keretek között végzi hivatását, betartva a vadászati idényeket, a biztonságos fegyverkezelés szabályait, és szívében őrzi a magyar vadászetika értékeit.

Az emberek táplálkozási kultúrájának évszázadokon át jelentős része volt a vadhúsból készült ételek fogyasztása. Mindez mára hazánkban étkezési perifériára szorult; a kontinensen utolsók között vagyunk vadhúsfogyasztás tekintetében: évente 6-7000 tonna vadhús kerül a piacra, melyből hazánkban az egy főre eső mennyisége negyven dekagramm.

Pedig ha élettani hatásait nézzük, ásványi anyagokban – kalcium, magnézium, foszfor, vas –, fehérjében gazdag és kevés a zsírt tartalmaz.

A vadászok feladata egyre nehezebb.

A fejlett ipari, erdő- és mezőgazdasági tevékenységek (precíziós gazdálkodás folyományaként létrejövő mezőgazdasági monokultúrák, erdőmegújítások, a vadkár megelőzése céljából létesített vadkerítések) miatt gyökeresen megváltozott a vad élőhelye, amely megváltoztatta a vadfajok állományának nagyságát, illetve egyes fajok belterületi térhódítását is eredményezte.

A társadalmi félelmek nyomására a történelem során az ember kiűzte és eltüntette a nagyragadozókat a hazai faunából.

Ezáltal nagyvadfajainknak nem maradt természetes ellensége (regionálisan kisebb-nagyobb kivételt képez nagyvadjaink utódjainak zsákmányolásában az aranysakál), így a vadászembernek kellett magára vállalni a vadállomány szabályozását. Amíg korábban a senyves, beteg, genetikailag hátrányos egyedeket a ragadozók „kivették” az állományból, ez a feladat mára a vadászra maradt. Ezt a teendőt csak állami kezelésben lévő erdőgazdaságok vagy szervezett keretek között működő tagsági felépítésű társaságok végezhetik. Fennmaradásukhoz és a vadállomány gondozásához, védelméhez, etetéséhez (egyszóval gazdálkodásához) jelentős bevételre van szükségük. Erre a vadásztársaságok és erdőgazdaságok bérvadásztatással tesznek szert, amihez hozzájárul a vadhúseladásból származó bevétel is.

A bevétel mellett a kiadásról is szót kell ejteni.

Miután az ember céltudatos tevékenységgel létrehoz valamit a természetben – legyen szó fásításról vagy termesztésről –, a vad jelenléte miatt abban valamilyen formában mennyiségi hiány vagy minőségi értékromlás következik be. Azokon a mezőgazdaságilag művelt területeken, illetve ahol erdőgazdálkodás zajlik, a vad által okozott kárt a vadászatra jogosult köteles megtéríteni a gazdálkodók felé. A kártérítés elkerülésének érdekében a vadásznak kötelessége a kár elhárítása, ami vadászattal, illetve a nagyvadállomány csökkentésével lehetséges. A kialakult helyzet köszönhető annak is, hogy az ember ily drasztikusan nyúlt bele és változtatta meg a vad élőhelyét.

A vadászat tehát szükségszerű tevékenységgé vált napjainkra.

Dr. Csőre Pál, aki egyebek mellett az erdészeti és vadászati történetírás elismert szaktekintélye, a következőket mondta a vadkárról és annak megfizetéséről: „Olyan kényszerű adó ez, amelyet mindenképpen meg kell adni, és így van ez jól.”

A megváltozott élőhelyi feltételek miatt a területek csak bizonyos mértékig képesek biztosítani a vadnak szükséges életkörülményeket, -feltételeket. Ezért lényeges feladat a vadállomány szabályozása, ami egyensúlyt teremt az élőhelyi adottságok és az állomány nagysága között.

A vadász becsül és tervez is.

Becslését különféle módszerekkel végzi az adott vadfaj állománynagyságáról, majd a szaporodás és elhullás mértékének függvényében megtervezi az elejtés mennyiségét úgy, hogy bölcs előrelátással, a becslési eredmények figyelembevételével hasznosítja a vadat. Így hosszú ideig gazdálkodhat a vadfajokkal, ezzel a jövő vadásznemzedékének teremt vadállományt, ezáltal értéket.

A bölcs hasznosítás és a fenntartható vadgazdálkodás mellet mindez nem valósulhatna meg a vad és a természet tisztelete nélkül. Egy vadászembernek nem a vad elejtése a legfontosabb, hanem a természet hangjaiban való elmélyülés. Amit mesél, ad, nevel, és azt, amit ígér… A lövés csak másodlagos. Hogy gróf. Széchenyi Zsigmond nagy múltú vadászember szavaival éljek: „a vadászat: vadűzés és erdőzúgás, de több erdőzúgás” – azt gondolom, ez mindent elmond.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hazai méhlegelők 14. rész - Idegenhonos fás hordásnövények VI.

Európa nagy részének és így hazánknak is a mindmáig egyik legelterjedtebb parkfája, díszfája a közönséges vadgesztenye (Aesculus hippocastanum), vagy más nevén a fehér bokrétafa. Napjainkban sok veszélyes károsítója van, melyek - különösen az idősebb példányait - erősen tizedelik. Méhészeti értékét sokan vitatják, kétségbe vonják a magas szaponintartalmú, méhekre mérgezőnek vélt virágpora miatt.

Megingott az agrárium válságállósága

A Takarékbank agrárelemzői szerint még az idén csökkenhet az agrár-élelmiszeripari kibocsátás az Európai Unióban. Az élelmiszer termékpályák állapotát és kilátásait bemutató új Takarék AgrárTrend Index alapján, bár kissé javultak az agrárium szereplőinek várakozásai a második negyedév végére, de az elemzők véleménye szerint megingani látszik az agrárium válságállósága.

Idén is lesz Országos Vadásznap!

Idén is megrendezésre kerül az Országos Vadásznap, ezúttal Zala megye ad otthont az eseménynek augusztus utolsó hétvégéjén. A szervezők mérlegelték a pandémia keltette bizonytalanságokat, melyek az országban tervezett vadászattal kapcsolatos rendezvények megszervezésének, illetve megtartásának sem kedveztek.

Minél több lehetőséget kell teremteni erdeink felfedezésére

Az Agrárminisztérium az erdők és a fával borított területek gyarapítása érdekében indította el az Országfásítási Programot, amelynek részeként a Településfásítási Programban mintegy 470 település részére biztosítottunk sorfákat, hogy belterületi ültetésekkel is felhívjuk a figyelmet az erdők fontosságára - mondta el Nagy István a „Muzsikál az erdő” - Mátrai Művészeti Napok megnyitóján, Gyöngyöspatán.

A növénytermesztés két alaptörvénye

A Liebig-féle minimum elv és a pentozán hatás a kertészeti iskolák tananyagában az első szabályok között szerepelnek. Érdemes ezeket megismerni és alkalmazni, mivel a termés mennyisége, minősége és ezáltal sok pénz múlhat rajtuk. Egy kis kertben pont olyan hasznos az ismeretük, mint óriási területeken gazdálkodva.

Erdészet a Bakony fővárosában

Magyarország legmagasabban fekvő városa, Zirc története több mint 800 évre tekint vissza. A Ciszterci Apátsághoz köthető, Bakony fővárosaként is emlegetett településen gazdálkodik a VERGA Zrt. Zirci Erdészete.

Biológiailag lebomló banánrostból készült cipő: egy lépés a fenntartható divat felé

Egy barcelónai székhelyű startup, az Indianes bemutatta a fenntartható és lebomló cipőinek a kollekcióját, amelyek mezőgazdasági cégek által kidobott banánrostból készültek. A hagyományos cipőktől eltérően maximum két éven belül lebomlanak.

Teljes kikapcsolódásra vágyik? Keresse föl Kaszót!

Hazánk legnagyobb síkvidéki erdőtömbjét a Kaszó Zrt. kezeli. A rengeteg közepében, egy mesebeli kis településen, Kaszópusztán működik az erdőgazdaság központja, és ott várja a vendégeket a legendás kaszói vadászház és üdülő is. A térség vonzerejét növeli még a szintén az erdőgazdaság által működtetett kaszói kisvasút, amely az Európában is egyedülálló Baláta-tóhoz viszi a kirándulókat.

Az évszázad vételének tartják az eladósorba került gazdaságot

„Lenyűgöző! Ez egy olyan birtok, melyhez fogható százévente egyszer kerül piacra” – fogalmazott egy brit árverésvezető egy, Írország Edenberry nevű településének határában elterülő, augusztusban kalapács alá kerülő gazdaságról. Lássuk, mi áll a hangzatok szavak mögött!

Óriási érdeklődés kísérte az Online Erdei Iskola sorozatot

Közel 120 ezren tekintették meg az Országos Erdészeti Egyesület által indított Online Erdei Iskola sorozat videóit az interneten. A május elején, a Madarak és fák napján kezdődött sorozat az állami és magán erdőgazdaságok rendhagyó erdei iskolai foglalkozásait mutatta be a járványhelyzet miatt otthon lévő iskolás gyerekeknek.