Back to top

Az opáljuhar őszi pompája

Ősszel az egyik legpompásabban színeződő juharfaj az opáljuhar. Gyönyörű, sárga és skarlátpirosas-narancsos árnyalatokban ragyog a lombozat, a rajta átszűrődő napfényben az opálok különféle pirosas-sárgás árnyalataira emlékeztet.

Az opáljuhar (Acer opalus) alacsony vagy közepes termetű, zárt, kissé gömbölyded, sűrűn ágas koronájú, 10-15, néha 20 méter magas fa vagy terebélyes cserje. Kérge kezdetben sima, szürkés színű, a növény idősebb korában cserepesen repedező. Vesszői kopaszok, pirosasbarnák, paraszemölcsökkel díszítettek, rügyei barnák. 

Hosszú kocsányú, sárga virágai áprilisban, a lombfakadással egy időben lecsüngő, sátorozó bugavirágzatokban nyílnak. Az elvirágzást követően fejlődnek ki a kezdetben pirosas, éretten mogyoróbarna ikerlependék-termései.

Ültetésével hazánkban is sikerrel próbálkozhatunk, jó tűrőképességű faj. Nagyobb, tágasabb kertrészt keressünk számára, hogy termete, őszi lombszíne minél jobban érvényesülhessen. Származásánál fogva melegkedvelő faj, ezért inkább napos-félárnyékos fekvésbe ültessük, de jól tűri a beárnyékoltságot is. Fagytűrő. Meszes, jó vízgazdálkodású talajba telepítsük, de kerüljük a nyirkos, vizes talajféleségeket, az esetleges pangó vizes területeket.

Szép példányok találhatók belőle a Budai Arborétum alsó kertjében, a Szüret utcával határos részen.

 

A csíráztatás fortélyai

Magvetéssel viszonylag könnyen szaporíthatjuk. Ősszel gyűjtsük be a terméseket, s ha a szárnyakat (a lependéket) azonnal letisztítjuk, majd a magokat elvetjük, jó százalékban ki is csíráznak. A száraz helyen tárolt vagy tél végén szedett magvak azonban hajlamosak az elfekvésre, azaz a tavaszi vetés esetleg csak egy év múlva kel ki. A magok meglehetősen kemény héjúak, ezt a víz számára átjárhatóvá kell tenni, hogy elősegítsük a gyorsabb csírázást. Ennek módszere például az lehet, hogy csiszolóvászonnal dörzsölgetjük, koptatjuk a magok
felületét. Másik módszer a magok rétegzése, amelynek során nyirkos homokba, homok-tőzeg elegybe, vagy lombföldbe keverjük őket, nyirkosan tartjuk a közeget és csak a következő év tavaszán vetjük el a magokat. A kikelő növények nagyobb cserépben őszre akár 40-50 centiméter magasra is kifejlődhetnek, a leveleik már szépen színeződnek.

 

Forrás: 
Kertbarát Magazin
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertbarát Magazin 2019/9-10 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szappan, illóolaj a levéltetvek ellen

Nyáron szinte minden kertben megjelennek a levéltetvek. Irtásuk viszonylag egyszerű, de ha elmarad, akkor nagyon hamar ellephetnek mindent… Nem kell azonban egyből vegyszerhez nyúlni, kisebb egyedszám esetén sokkal környezetkímélőbb módon is elbánhatunk velük.

Zöldborsó öntözött körülmények között

A Hajdúböszörményi Mezőgazdasági Zrt. összesen 1750 hektáron gazdálkodik. Ebből 1000 hektáron csak zöldborsóval és csemegekukoricával foglalkoznak, ami jól érzékelteti a két növényfaj szerepét és súlyát a gazdálkodásukban. A zöldborsót csakis öntözött körülmények között termesztik, és ez a másodvetésű csemegekukoricára feltétlenül érvényes. Az idei feltételekről beszélgettünk Erdélyi Zoltán elnök-igazgatóval.

Hazai méhlegelők 15. rész - A császárfa

A 2019. márciusában indított, a méhészeti szempontból fontos fásszárú méhlegelő-növényeket bemutató cikksorozatom utolsó részéhez érkeztem. Bár a császárfa idegenhonos fafaj - kellően bizonyított vizsgálati eredmények hiányában - mégsem tekinthető hazánkban egyértelműen klasszikus hordásnövénynek, ezért nem a szokásos címet (Idegenhonos fás hordásnövények) adtam a sorozat befejező részének.

Arborétum a panelházak között - növényritkaságok Miskolc közepén

Miskolc idegenforgalmi jelentősége az utóbbi években növekszik, a rengeteg turisztikai beruházásnak köszönhetően egyre kedveltebb belföldi úti cél. A városba érkezők közül azonban csak kevesen tudnak arról, hogy az Avas délkeleti lejtőjén, az Aulich utcában a panelházak ölelésében megbújik egy gyűjteményes kert

Ahol más megoldás nincs - Izgalmas magyar agrárinnovációk

Amerikai befektetési szakértők előtt mutatkozott be öt magyar agrárinnovációs vállalkozás. A HunAgriPower virtuális esemény egyik fő célja volt, hogy a magyar startupok betekintést nyerjenek az Egyesült Államok mezőgazdasági piacának működésébe, és a szakmai visszajelzések alapján fejleszthessék tovább exporttevékenységüket.

Az alkalmazkodás nagymesterei

A magyar erdők sok millió egérnek adnak otthont a Kárpát-medencében. Az óvilágban előforduló 542 egérformából nálunk kilenc honos (köztük patkányok is vannak), az erdei egereknek pedig csak négy faja él hazánkban. Mégis nagy szerepet töltenek be a magyar vadonban, már csak azért is, mert sok ragadozónak biztosítanak táplálékot.

Jobban teljesítenek a gyepek a szén-dioxid megkötésben, mint a fák

A rétek és legelők hatékonyabbak a szén-dioxid megkötésben, mint az erdők. Egy új tanulmányból kiderül, hogy a klímaváltozás, hogyan változtatta meg az eddigi szemléletet.

Csömödéri Állami Erdei Vasút: Ábel hétvégén útnak indul

A ZALAERDŐ Zrt. erdei vasúthálózata 109 kilométeres hosszúságban szeli át a göcseji dombokat, 32 kilométeren – Lenti és Kistolmács között – kirándulókat is szállít.

Egy innovatív erdőgazdaság

A KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt-nél minden terítékre kerül, ami fásszárú növény. A társaságra a nyitottság, a kísérletező szemlélet jellemző. Fontos, hogy a kutatóintézetük gyakorlati célokat szolgáljon. Csak olyan témákat tűznek zászlajukra, amelyeknek kézzelfogható eredménye, gazdasági haszna is lesz.

Gondozásmentesen is tarthatók egyes varjúhájfélék

A varjúháj (Sedum) nemzetségbe világszerte több mint ötszáz növényfaj tartozik. Magyarországon a borsos varjúháj és a hatsoros varjúháj azok, melyekkel gyakran találkozhatunk hegyvidékeken. Jól bírják, sőt igénylik a tűző napsütést és a szárazságot, ezért kerti felhasználásuk több szempontból is előnyös.