Back to top

Gesztenye: akár sütve, akár főzve

Talán nincs is olyan gyermek és felnőtt, aki ne szeretné a szelídgesztenyét, ami igazi finomság, akár sütik, akár főzik. Erről a Keszthely kertvárosában lévő Kertészeti Centrum által már negyedik alkalommal megrendezett Gesztenyefesztiválon bárki meggyőződhetett.

Paulinné Bukovics Mariann: aki gesztenyét telepít, annak sok mindenre kell figyelnie
Paulinné Bukovics Mariann: aki gesztenyét telepít, annak sok mindenre kell figyelnie
Paulinné Bukovics Mariann kertészmérnök, a hagyományossá vált program főszervezője lapunknak elmondta, hogy a gesztenye reneszánszát éli, olyannyira, hogy a Magyarországon termő mennyiség nem fedezi a keresletet. Önmagában és más formában is szívesen fogyasztják az emberek. A lisztérzékenyeknek például gesztenyelisztet készítenek belőle, és emiatt egyre nagyobb szükség volna a minél több termésre.

– Keresik a jó minőségű gesztenyét, folyamatos rá az igény – tette hozzá. – A baj az, hogy sok kártevője van, amik megtizedelik a termést. Emiatt külföldi behozatalra szorulunk. Viszont jó, hogy

van kedv a gesztenye telepítésére, ami abból is látszik, hogy az oltványok nagyon gyorsan elfogynak.

Mit kell tudni a gesztenye múltjáról? Több szakember is vitázott arról, hogy a gesztenye vajon őshonos-e a Kárpát-medencében, sokan ugyanis úgy vélték, hogy a rómaiak, vagy mások szerint jóval később a törökök hozták magukkal, és terjesztették el nálunk.

A vizsgálatok és levélkövületek azonban azt bizonyítják, hogy a szelídgesztenye a tölgyerdőkben mint keveréknövény ősidők óta itt él. Amikor az erdőterületeket művelésbe vették, a tölgyfákat kivágták, de a termést érlelő gesztenyefákat meghagyták, így jelentős gesztenyeligetek, sőt, erdők alakultak ki. A szelídgesztenyefa nagyon hasznos növény.

Harminc méter magasra is megnő, és a leghosszabb életű fák egyike. Virága jó méhlegelő, a gesztenyeméz különleges csemege. Az apró szemű gesztenyét évszázadokon keresztül nemcsak a vaddisznók fogyasztották, de házi sertéseket is takarmányoztak vele.

A nagy szemű gesztenyét megfőzték és tésztát készítettek belőle, egyes vidékeken még a kenyeret is az helyettesítette.

A gesztenyefa metszés nélkül is szép, formás koronát nevel a neki kedvező üde talajokon, ha az éves csapadékmennyiség legalább 700 milliméter. Hazánk éghajlati adottságai jók a gesztenyének, sem a téli, sem a késői tavaszi vagy a kora őszi fagyok nem károsítják. A kései fajtákat ne telepítsük alacsonyabban fekvő vagy fagyveszélyes helyekre. Meszes talajon a lombja sárgul, a fa rosszul fejlődik. Virágai június-júliusban nyílnak. A barkák alján a termő, csúcsukon a porzós virágok jelennek meg. Saját virágporával rosszul termékenyül, ezért ott terem jól, ahol több gesztenyefa áll egymáshoz közel.

– Aki gesztenyét telepít, annak sok mindenre kell figyelnie. Mindenképp oltványt válasszunk, a termőhely adottságait figyelembe véve, mint amilyen a talaj, vagy a terület tájolása. Hiszen az oltványok élettanilag már termékeny korban vannak, az ültetést követő évben termést hoznak. A lombkorona növekedésével a terméshozamuk is folyamatosan nő, szemben a magról nevelt fajtákkal, amelyek csak 15-20 év elteltével érik el a termő kort.

Lényeges, hogy a talajt jól előkészítsük, ugyanis a termőhelyi adottságok közül a talajnak van a legfontosabb szerepe.

Korábban mészkerülő növénynek tartották, de ez csak közvetve igaz, mert a felvehető kálium mennyisége a döntő. A nagy mésztartalom és a lúgos kémhatás akadályozza a kálium felvételét. Ilyen helyeken a növekedés gyenge, a gyümölcs mérete apró, így az ültetvény nem lehet gazdaságos. Jelentős a káliumigénye, mert nagyon fontos tényező a termésképződés, illetve a növekedés időszakában. Ugyancsak lényeges a gesztenyefák vízellátása, ami a csapadék kiszámíthatatlansága miatt nem könnyű feladat. Ha virágzáskor sok a csapadék, akkor rossz lesz a termékenyülés, ha pedig augusztusban nincs elegendő, akkor a termés lesz kevés.

A termésképződés időszakában, augusz­tus-szeptemberben fontos a megfelelő mennyiségű víz, ezért gazdaságos ültetvény létesítéséhez telepítsünk öntözőrendszert, hogy az aszályos időszakban hiányzó csapadékmennyiséget pótolni tudjuk.

Ugyancsak oda kell figyelni arra, hogy a gesztenyés még véletlenül se legyen tölgyes közelében, mert a tölgyaknázó moly a gesztenyeültetvényt is megtámadja és károsítja.

– A növényvédelem szintén elhagyhatatlan. Az a legfontosabb, hogy időben észrevegyük és felismerjük a kártevőket vagy betegségeket, legyen szó akár a gesztenyeormányosról, akár a levélfoltosságról, a gesztenye-levéltetűről, kéregbetegségekről, vagy a már említett tölgyaknázó molyról. Tényleg figyelni kell, mert a kártevők még a tárolás során is tönkretehetik a szépnek ígérkező gesztenyetermést.

– Összefoglalva, aki gyesztenyetelepítést tervez, az jól teszi, ha előbb konzultál olyanokkal, akiknek már van ültetvénye és rendelkezik tapasztalatokkal.

Más követelmények szerint választunk gesztenyét kiskertbe, és más szempontok alapján feldolgozási célra. Utóbbinál a termési időszak elnyújtása a döntő követelmény, hogy a különböző fajták szeptember végétől november elejéig érjenek be. A koraiak a szezonkezdet miatt magasabb áron értékesíthetők, míg a későiek jó eltarthatóságuk miatt lehetnek értékesek. A gazdaságosság szempontjából természetesen fontos a gesztenye mérete és a belső maghéj betűrődöttsége.

A hazai termés sajnos nem fedezi a keresletet. Hiába található Magyarországon hat államilag elismert szelídgesztenye-fajta, és hiába kedvez a termesztésüknek az éghajlat, a hazai gesztenyefogyasztás nagy részét importból – főként Olaszországból – kell fedezni.

Megtudtuk, hogy a magyar szelídgesztenye-termés évi 200–500 tonna között alakul. Ez nem valami sok, főleg, ha például Olaszországgal hasonlítjuk össze, ahol néhány éve még évi 80 ezer tonna körüli mennyiséget termeltek. Pedig a szelídgesztenye igazi finomság, ráadásul nagyon egészséges. Talán nincs ember, aki ne kívánná meg, amikor az utcákon sütik és árulják az illatos gesztenyét a nagy hidegben. De közkedvelt édesség a gesztenyepüré is, tejszínhabbal. Ez, érdekes módon, csak az egykori monarchia országaiban terjedt el, más országokban szinte ismeretlen.

A hazai szelídgesztenye-termés évi 200-500 tonna között alakul
A hazai szelídgesztenye-termés évi 200-500 tonna között alakul
– A friss gesztenyéből általában a nagy szemű fajtákat szeretik a vásárlók, az olyat, amelyiknél a hártya nem nő bele a termésbe, hiszen úgy könnyebb pucolni – folytatta a szakember. – Százból kilencvenkilencen a nagyobb méretű gesztenyét választják a piacon a kisebbek helyett. Én azt tanácsolom, hogy vegyenek mindkettőből, kóstolják meg őket, és az alapján döntsenek a vásárlásról. Én természetesen a hazai gesztenye mellett teszem le a voksomat, de tudni kell, hogy még ezek között is sokféle akad, gondolok itt az ízre és egyéb tulajdonságokra. Annyi bizonyos, hogy

a gesztenye gasztronómiai reneszánszát éli, keresett, és szinte mindenkinek ízlik.

Nem könnyű megpucolni, bár erre is léteznek különböző technikák. Sütésnél kereszt alakban kell bevágni, így a gesztenye héja szétnyílik, és akkor már könnyű a héjat „lemorzsolni”. A főzésére nincs egyetlen üdvözítő módszer sem. Vagy félbevágjuk, vagy egészben levágjuk a héját. Hogy ez mennyire könnyű, az a héj vastagságától függ.

A gesztenye nagyon egészséges. Rendkívül sok szénhidrátot tartalmaz: 100 grammja 28-44 grammot, azon belül pedig 17-25 százalék keményítőt. Ugyancsak gazdag zsír- és fehérjeforrás.

Ennél fogva nem kifejezetten fogyókúrás étel, de a többi hasonló felhasználású maghoz képest valamivel soványabb. Száz gramm gesztenye feldolgozatlanul, például cukor hozzáadása nélkül 180-210 kcal energiát tartalmaz, és 8,1 gramm növényi rostot is megeszünk vele. Vitamintartalma kevésbé meghatározó, leginkább C-vitaminra számíthatunk belőle, némi E-, B1-, B2- és B6-vitamin mellett. Sok káliumot, foszfort, kalciumot, magnéziumot is tartalmaz, a nyomelemek közül vas, cink, mangán és réz található benne jelentősebb mennyiségben.

– Úgy gondolom, a gesztenyének van jövője. Ha a nemesítők, a termelők és a feldolgozók összefognak, jó húzóágazat lehet belőle. Mindezek alapján nem véletlen a gesztenyefesztiválok népszerűsége sem – tette hozzá Paulinné Bukovics Mariann.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/42 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szereti ön a Bug Mac hamburgert és a lisztkukac-muffint?

Ha ön egy étteremben rovart találna a hamburgerében, akkor valószínűleg visszaküldené. Ám az egyik angol gazdaságban teljes mértékben csúszó-mászó rovarokból készült, szaftos harapnivalókat készítenek, és ráadásul azt állítják, hogy a marhahúsnál jobb az ízük.

Mérsékelt ármozgások

A Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel. A piaci szereplők a nemzetközi árutőzsdéken tájékozódhatnak a gabonafélék és az olajmagok különböző lejáratokra szóló jegyzéséről.

Új növényegészségügyi szabályozást vezetnek be

A novemberben megjelenő uniós rendelet szerint bővül a nagy veszteséget okozó, idegenhonos károsítók terjesztésére képes, éppen ezért vizsgálatköteles termékek köre. December 14-től a növényegészségügyi szabályozás alatt álló növényekkel, növényi termékekkel és egyéb anyagokkal csak az a vállalkozó folytathat gazdasági tevékenységet, aki szerepel a hatóság növényegészségügyi nyilvántartásában.

Ételt ne dobj ki – tészta, krumpli és rizs

A világon a megtermelt étel egyharmada kárba megy, aminek 80%-a még ehető is lenne. Eközben már a pazarlás helyétől pár száz méterre akadna olyan, aki szívesen megenné az adott ételt. Erre találta ki három magyar diák a FoodOverflow rendszert, amelyben felajánlhatjuk a megmaradt ételt annak, aki elmegy érte. Ám az ételpazarlás ellen otthon mi magunk tehetjük a legtöbbet.

A növénynemesítés jó üzlet

Minden termékcsoportban nettó növekedést ért el a KWS, a világ egyik vezető növénynemesítő vállalata. A napokban nyilvánosságra hozott éves pénzügyi jelentés szerint 2018/19-ben a vállalat éves nettó jövedelme elérte a 104 millió eurót.

A gyümölcslevektől a gyógyszirupokig

Azt gondoltuk, hogy a gyógyhatásuk miatt isszák majd a szirupjainkat, de aztán kiderült, hogy elsősorban azért, mert finomak – mondta Fatér Balázs István, a csáfordi Natúr Ízek Szociális Szövetkezet egyik alapítója és szakmai vezetője, aki azt is elárulta, hogy miként jutottak el a gyógyteáktól a gyógynövényszirupokig, illetve, hogy miért tartja fontosnak, hogy óvodásoknak szervezzenek programot.

Ezt a gluténmentes gabonát érdemes gyakran enni

Csodagabonaként tekintenek rá a sok jótékony hatás miatt, ennek ellenére még csak most kezdik el ismét felfedezni ezt az ősi gabonát. A húsmentes táplálkozás, valamint a gluténérzékenység elterjedésével újra felfigyeltek a kölesre.

Itt vetőmag, ott zöldtrágya

A Multi Mag Debrecen Kft. exportcélú vetőmag termeltetésével foglalkozik. Az éves árbevételük körülbelül 1 milliárd forint, de ez évről évre változik. Pál Kutas Ferenc, a cég ügyvezető igazgatója elmondta, forgalmuk attól függ, hogy az adott esztendőben mekkora igénnyel jelentkeznek a vevők.

„Aggasztóan” fogynak a rovarok és a pókok Németországban

Egyre csökken a rovarok és pókok száma a németországi erdőkben és füves területeken – állítják kutatók, akik szerint az intenzív mezőgazdasági termelés a felelős az „aggasztó” mutatókért.

Szárnyaló e-kereskedelem

Úgy tűnik, az Amazon szárnyalása megállíthatatlan. Az eredetileg online kereskedelemben érdekelt, és mostanra ott már vezető pozíciót elért vállalkozás más üzletágakba is beteszi a lábát, így az élelmiszer- és állateledel-forgalmazásba, de a pénzügyi szolgáltatások piacán is mind aktívabb.